Dunántúli Napló, 1978. február (35. évfolyam, 32-59. szám)

1978-02-07 / 38. szám

6 Dunantmt naplö 1978. február 7., kedd Komolytalan rovat Ili Ha egyszer megérhetném!... Pompejit, ezt a virágzó várost annak idején elpusz­tította a Vezúv. A láva és hamu alól a város majd­nem épen került ki. A ró­maiak is szívesen firkálták a falakra, akárcsak ma­napság. Kiderült, hogy ezek a feliratok megle­hetősen tájékozottak vol­tak a város hétköznapjai­ról, és intimitásairól. Ebből a csokorból nem hiányoz­tak a római fiatalasszo­nyok és matrónák intelmei férjeikhez. Ebből a bő választék­ból közlök most néhá­nyat. Különféle tárgykör­ből és különféle korú és foglalkozású, életkorú asz- szonyok bölcs intelmeiből gyűjtöttem össze. Ha a mai életre vonat­koztatná valaki, az csak a véletlen egybeesése le­het. A férjek apró megbíz­hatatlanságai: Csak egyszer érném meg, hogy akkorra érsz haza, mikorra megígér­ted !... Csak egyszer szeretném megérni, hogy ha haza­jössz, ne rohanj azonnal ahhoz a büdös tévéhez!... Szeretném én azt meg­érni, hogy úgy jössz be a lakásba, hogy letörlőd a cipődet!... Ja, nem te takarítasz! Kitörne a kezed, ha egyszer kimosnád azt a mocskos fürdőkádat?! Nem! Inkább belefekszik a maszatba!. . . Általános magatartást megrovó feliratok: Sült bolond volt az is, aki nem tudta megbecsül­ni, mi volt neki a jó!... Ha mégegyszer szület­nék, férfinak születnék!... Megmondta az anyám, hogy ne veled kezdjek! Ha én akkor!... Anyós intelmei vejéhez: Az én lányom nem ilyen­hez szokott... Nálunk nem ez volt a szokás!... A szomszéd fiú, az vitte valamire!... De az nem is ilyen!... (Hogy mi­lyen, arról nem szól a felirat, valamint arról sem, hogy mire vitte. Biztosan sokra ...) Gyermekkel kapcsolatos intelmek: Itt vannak ezek a büdös kölykek. Akár az apjuk!... Gyere ide kis bogaram attól a vadállat apádtól! Neked nincs gyereked?! Aztán majd csodálkoz­hatsz, ha kicsapják!... Ja, ha akartad, most viseld a gondját te is!... Én csak gürcölök, ez a büdös kölyök meg felfor­dítja a házat, az apja meg nem szólna rá!... Veterán térjek számára szóló intelmek: Én nem lehetek egy­szerre hat helyen! Vala­kinek el kellene mennie!... Nem tudom, meddig akarsz az ágyban dög­leni?! Én is nyugdíjas va­gyok, de nekem soha nincs időm!. .. Azt, hogy tele a szeme­teskanna észre se venné! Még aludni se alhatok nyugodtan, ilyenkor is ége­ti azt a büdös villanyt!... Ilyenek voltak ezek a feliratok. Szerencsére a maiak nem hasonlítanak a rómaiakhoz. Az intelmek is ma ilyenek már: Fiacskám, ne dolgozd magad halálra!... Dőlj le egy kicsit! Mi az ördögnek leb­zselsz itthon állandóan, elmehetnél néha a bará­taid közé, hogy kicsit ki­kapcsolódj! ... Szöllősy Kálmán Ismerjük meg a rendeletet! H telefonnal Válaszok a körforgalmi adózással kapcsolatos kérdésekre KI a termelő és ki az Ital készítő? — Az adómentesség en­gedélyezésének mindkét eset­ben feltétele, hogy a termelő évenként bejelentse az adó­hatóságnak a telepítéstől (felújítástól) számított hatodik- hetedik-nyolcadik évben ál­tala előállított bor (must) teljes mennyiségét A bejelen­tést az előállítástól számított. 8 napon belül kell megtenni az erre a célra szolgáló nyomtatvánvon. — Mind új. telepítéskor, mind felújításkor a megváló-V sulás évétől számít a beje­lentési kötelezettség. (Az 1973- ban telepített szőlőterület ter­méséből készített bort tehát először 1978-ban, az 1977-ben felújított szőlőterületről szár­mazót pedig 1982-ben kell bejelenteni.) Kérdés: Hogyan kell kiszá­mítani a legkisebb adóköteles mennyiséget? — A legkisebb adóköteles italmennyiség termelőnként 250 liter bor (must). Ha a ter­melő adóalapja nem haladja meg az évi 500 litert, a leg­kisebb adóköteles italmennyi­ség az 1972—1976-ban ked­vezményesen adózott bor (must) mennyiségének egyévi átlaga. Ha nincs meg az elő­írt öt év, a legkisebb adó­köteles italmennyiség a be­számítható időszak során ked­vezményesen adózott italmeny- nyiségnek az egyévi átlaga. Kérdés: Mennyi borforgalmi adót kell fizetni egy liter adó­köteles italért? A múlt heti telefonügyele- tünkön a módosított borfor­galmi adóval és az illeték­rendelettel kapcsolatban tet­tek fel kérdéseket olvasóink. Az érdeklődők azonnal meg­kapták a választ. Viszont vol­tak olyan kérdések, melyek so­kakat érdekelnek, ezért néhá­nyat lapunkban is közlünk. Az alábbi kérdésekre a Baranya megyei Tanács VB Pénzügyi Osztálya adta meg a választ: Kérdés: Ki köteles borfor­galmi adót fizetni? — Borforgalmi adót annak kell fizetnie, aki saját termé­sű vagy szerzett (vásárolt, ka­pott stb.) szőlőből, gyümölcs­ből vagy más erre alkalmas anyagból bort, mustot, szőlő­cefrét, törkölybort és gyü­mölcsbort állít elő.. Borforgal­mi adót kell fizetnie továbbá a nem saját termésű szőlő­ből, gyümölcsből vagy erre al­kalmas egyéb anyagból elő­állított, illetőleg mástól meg­szerzett adóköteles must, bor stb. értékesítése után. Kérdés: Kit kell termelőnek, italkészítönek tekinteni? — A borforgalmiadó-rende- let azt tekinti termelőnek, aki szőlő- vagy gyümölcsterületet, lugast használ. Bérlet eseté­ben a bérlő számít termelő­nek. Termelő az is, aki mező- gazdasági termelőszövetkezet tagjaként a tsz-nek végzett ré­szes szőlőművelésért kapott ré­szesedésből vagy szőlőterüle­tének egyéni művelésre való visszahagyása folytán adókö­teles italt állít elő. Végül ter­melőnek minősül, aki mező- gazdasági szakszövetkezet vagy mezőgazdasági szakcso­port tagjaként részesedés cí­mén adóköteles italt kopott, illetőleg termésből adóköteles italt készített. Az a magán- személy, akinek nincs a tulaj­donában vagy használatában szőlőterület, s szerzett anyag­ból állít elő bort, mustot, ital­készítőnek számít. Kérdés: Mely italokra terjed ki az adómentesség? — Nem kell borforgalmi adót fizetnie a termelőnek az után az egyébként adóköte­les bor, must stb. után — amelyet ipari feldolgozásra (borpárlat, ecet, ipari sav elő­állítása céljára) az illetékes vállalatnak átadott; — amely — a telepítés évétől számí­tott nyolc év leteltéig — új telepítésű szőlőterületen ter­mett. (A tőkehiánynak leg­alább 25 százalékos pótlását gyakorlatilag új telepítésként veszik számba.) — A bor, must megsemmi­sülését az ennek észlelésétől számított 24 órán belül be kell jelenteni az adóhatóság­nak. A bejelentésben fel kell tüntetni a megsemmisülés okát, s a megsemmisült ital mennyiségét. Ha a termelő a megsemmisülés mértékét nem tudja hiteltérdemlően igazol­ni, azt becsléssel állapítja meg az adóhatóság. — Megromlás címén az adóköteles ital csak akkor mentesíthető az adó alól, ha az vizezés vagy más művi be­avatkozás nélkül, a kellő gon­dosság ellenére vált emberi fogyasztásra alkalmatlanná, s ha erről az adóhatóság szak- vélemény alapján meggyőző­dött. — Az új telepítésű szőlő- terület terméséből előállított bor után csak azt a termelőt illeti meg adómentesség, aki 1973-ban vagy a rákövetkező években telepített szőlőt. A tőkehiány legalább 25 száza­lékos pótlásával kapcsolatos adómentesség csak 1977-es vagy későbbi felújítás után illeti meg — a felújítás ará­nyában — a termelőt Kérdés: Mi a borforgalmi adó alapja? — A borforgalmi adót 1978-tól — az 1976-ban ter­mésbejelentés alapján adóz­tatott termelőkkel kapcsolat­ban az 1972—1976. évi ter­mésből előállított italmeny- nyiség egyévi átlaga — az adóátalány útján adóztatott termelőkkel kapcsolatban az 1977. évi adóátalány kiszá­mításakor figyelembe vett ital­mennyiség; — az új telepítésű szőlő használóival kapcsolatban a telepítés évétől számított ha- todik-hetedik-nyolcadik év ter­mésének egyévi átlaga; — italkészítökre vonatkozó­an az adókivetés előtti évben előállított, továbbeladókra nézve pedig az értékesített adóköteles italmennyiség alap­ján állapítja meg az adóha­tóság. Kérdés: Hogyan számítják ki az adóalapot? — Az 1978. évi borforgal­mi adó alapját a következő­képp számítják ki: a litferben megállapított öt évi borter­mést elosztják az 1972—1976- ban használt szőlőingatlan négyzetméterben meghatáro­zott területével, az így kapott mennyiséget megszorozzák az 1977-ben használt szőlő négy­zetméterben meghatározott te­rületével, s e szorzat adja — literben — a termelő 1978. évi adóalapját. Pécs. Születtek: Szárnyas Erika, Kaszás Izabella, Cson- gár Gábor, Horesnyi Hajnalka, Róth Gábor, Sándor Bernadett, Dina Miletta, Frantanoló Do­rottya, Juhász Réka, Nagy Gergely, Mijokovits Zoltán, Ottolecz Magdolna, Stern Sza­bolcs, Havasdi József, Szalai Gábor, Szalai Edit, Énock Ber­nadett, Harmuth András, Neu- mayer Réka, Hőgye Roland, Faludi Péter, Bánfai Zsuzsan­na, Kövér Tamás, Gerenda Zol­tán, Huszár Mónika, Huszár Viktória, Veszprémi András, Lakatos Valéria, Gutheil István, Müller József, Novák Lilla, Sá­rán Gabriella, Sebestyén Ta­más, Bán Balázs, Szecsődi Be­nedek. Meghaltak: Kovács Jenő, Tóth Sándorné Kugli Julianna, — A bor, a must, a szőlő­cefre, a gyümölcsbor után a borforgalmi adó literenként 8 forint. Az adókivetés évében — legfeljebb 250 liter bor vagy must után — a terme­lő családja részére literenként 1,50 forint a kedvezményes odó. A törkölybor adótétele literenként 50 fillér. Aki szer­zett bort, mustot vagy nem saját termésű szőlőből, gyü­mölcsből előállított italt hoz forgalomba, annak a már em­lített 8 forinton felül külön­adót is kell fizetnie. A külön­adó literenként 5 forint, az azonban, akinek italmérési en­gedélye van, csak 2 forintot fizet. Kérdés: Hogyan kell kiszá­mítani az adóköteles bor és must mennyiségét? — Száz kilogramm szőlő­nek 74 liter must, illetőleg 67 liter egyszer fejtett bor és 26 kilogramm szőlőtörköly felel meg. Az adó kivetése során apadás címén az erjedésre került mustból összesen 10 százalékot (forrásra 3, seprő­re 6, pinceműveletre 1 száza­lékot) von le az adóhatóság. A tartósított must, a gyü­mölcs-, a seprő-, és az óbor, valamint a borként adózandó törkölybor után 1 százalék ke­zelési veszteség számítható fel. (A válaszokat később foly­tatjuk.) Kamarás Sándorné Szabó Aranka, Varga Gyula, Piegel Mária, Mórocz Józsefné Dvor- zsák Margit, Iványi Józsefné Pusztai Gizella, Udvardi Károly, Tamás Kálmán, Temesi Péterné Bayerle Mária, Horváth Ist­vánná Márton Julianna, Heller Andrásné Hernesz Erzsébet, Marusics József, Arnold József­né Weldi Katalin, Szemelácz Jánosné Milincsics Mária. Szendrői Vencelné Kánig An­na, Matus István, Orsós György, Császár Márton, Mé­száros János, Lörincz Lajos, Bentzik Lajosné Farkas Gizella, Madaras János, Pataki Antalné Hencz Róza, Knézy Pál, Sobol Gyula, Szentesi Tamás, Füle Ilona, Lützenburger Ádám, Czárt Nándor, Dávid Imre, Ko- nyicsák Lenke, Gyimesi József. SO éves hadsereg Az atompajzs történetéből ff.) ... A szovjet atomkutatáso­kat, amelyek 1940-ben ígérete­sen haladtak, a fasiszta táma­dás után egy időre fel kellett függeszteni, de a kísérleteket 1942-ben ismét felújították. Ab­ban az időszakban a szovjet kormánynak mór értesülései voltak arról, hogy mind Német­országban, mind pedig az Egyesült Államokban meggyor­sították egy új, hatalmas erejű fegyver kifejlesztését. Az égő Szevasztopolból hajón vitték a kísérletek irányítására kijelölt Igor Kurcsatov fizikust Potiba, aztán Murmanszkba, majd me­gint tovább és 1942 végén az Állami Honvédelmi Bizottság titkos határozatával kinevezték az atomkutatás vezetőjévé, és megbízták, nyomban lásson munkához Moszkvában. Mi készül a grafitból? 1944-ben a kormány a szí­nesfémkohászati népbiztossá­got megbízta a kísérletek szem­pontjából létfontosságú tiszta uránfém és grafit előállításával. Azokat a kísérleteket, amelyek­nek célja a nagy tisztaságú grafit előállítása volt, két fia­tal tudós vezette, Vlagyimir Goncsarov, és Nyikolaj Prav- gyuk. Ö a háború legnehezebb hónapjaiban a harckocsiipari népbiztosságon az új típusú harckocsik tömeggyártásának megszervezésével foglalkozott, amikor táviratilag Kurcsatovhoz rendelték „egy összehasonlítha­tatlanul fontosabb feladat el­végzésére”. Nem akart hinni a fülének, amikor meghallotta, hogy ez a feladat a grafit elő­állítása. Később hozzá tartoz­tak azok az üzemek, amelyek­ben a kísérletek folytak. A mun­ka annyira titkos volt, hogy ezeknek az üzemeknek vezető személyzete sem tudhatott ró­la, mi a kísérletek célja. Pravgyuk egy ízben elmesél­te beszélgetését az egyik üzem kísérleti főosztályának vezetőjé­vel, aki félrevonta és bizalma­san ezt mondta neki: „Termé­szetesen értem, miért kell ma­guknak a nagy tisztaságú gra­fit. Csak azt mondja meg elv­társ, hogyan állítanak elő az­tán ebből a grafitból gyémán­tot? Higgye el, elolvastam az egész tudományos irodalmat, de még most sem értem, mi­ként érik el a gyémántgyártós- hoz szükséges nyomásviszonyo­kat és milyenek lesznek a gyé­mántok ..." A kutatások az egész ország­ban folytak az alárendelt köz­pontokban, de a munka szíve, az újonnan felépült moszkvai 2. számú laboratórium volt. 1945 júliusának közepén az Egyesült Államokban az ala- magordói telepen kísérleti atomrobbantást hajtottak vég­re. Aztán pedig a japán váro­sokra mindenfajta katonai cél és értelem nélkül ledobott bom­bák tűzgolyójának vakító fé­nyében világossá vált: az Egye­sült Államok megkezdte hideg­háborúját — a Szovjetunió, tegnapi szövetségese eilen; a véres háborút az idegek hábo­rúja váltotta fel. És szinte már másnap fejtegetéseket lehetett olvasni az amerikai sajtóban arról, hogy milyen esélye lehet­ne egy új háborúnak — a Szov­jetunió ellen! Az első 100 watt Új veszedelemtől kellett meg­védelmezni a Szovjetuniót A kormány felhívta a tudósokat és mérnököket: alkossák meg minél gyorsabban a szovjet atombombát! A „Szerelöcsarnok"-ban 1946. december 24-én este 10 órakor legközelebbi munkatársaival Kurcsatov helyet foglalt a ve­zérlőasztalnál. Most kellett megtenni a legdöntőbb lépést. Ki kellett húzni a szabályozó rudakat. Amíg ezek a rudak bent voltak a reaktorban, az atomenergia „zár alatt-volt'1. A neutronok elnyelésével a rudak megakadályozták a nukleáris reakció bekövetkezését. Mi­helyt azonban kivették őket a reaktorból, meg kellett indul­nia a reakciónak. Minél ma­gasabbra vonták fel a rudakat, annál jobban fel kellett a re­akciónak gyorsulnia, és annál több atomenergiának kellett felszabadulnia. Lassan megkezdték a rudak felvonását. Mindenkit izgalom fogott el. Először lassan indult meg a reakció, 20—30 percig eltartott, amíg intenzitása meg­kétszereződött. Amikor a sza­bályozó rudakat magasabbra vonták, a megkétszereződési idő 134 másodpercre csökkent, és a számláló műszerek „fulla­doztak". Kurcsatov felbecsülte az energiát. — íme, az első száz watt maghasadásos láncreakcióból! — mondta. Nem merték magasabbra vonni a rudakat. Hajnali 1 órakor a diadal­mas Kurcsatov és munkatársai leengedték a rudakat és „el­zárták” az Európában első íz­ben — urániumhasítással — előidézett láncreakciót. Kurcsatov 1947-ben kereste föl az első ipari reaktor épít­kezési helyét. Hatalmas, titkos város nőtt itt fel, amelyet a munka különféle ágazataiban jártas munkások, technikusok és mérnökök ezrei népesítettek be. A véletlennel is számoltak Kísérlet kísérletet követett. A fizikusok igyekeztek mindinkább megközelíteni a robbantási fel­tételeket. A fizikusokat sürget­ték, hajtsák végre a végső kí­sérletet és robbantsák fel a bombát. A katonai egységek házakat és más objektumokat építettek a robbanási övezetben, hogy kipróbálják a robbanás ható­erejét. Védett parancsnoki ál­lást készítettek, ahonnan irá­nyítani lehetett a robbantást, valamint föld alatti laboratóriu­mokat, hogy a tervezők és fizi­kusok rögzíthessék a robbantás folyamatát. Dolgoztok éjjel nappal, a kí­sérlet vezetői maguk ellenőriz­tek mindent a kísérleti tere­pen, a bomba szerelésénél és a föld alatti vasbeton loborató­riumokban. Természetesen tudatában vol­tak annak, milyen sok függ a robbantás eredményétől. Ezért előzőleg a legkiválóbb kísérle­ti fizikusok bevonásával ismé­telten ellenőrizték, hogyan zaj­lik majd a láncreakció a nuk­leáris szerkezetben. A kísérlete­ket a legnagyobb óvatosság­gal végezték: vigyáztak, hogy a reakció „el ne szabaduljon", ugyanakkor gondjuk volt arra is, hogy a folyamatok és je­lenségek a lehető legjobban megközelítsék azokat a körül­ményeket, amelyek közepette a robbanás majd végbemegy. Az esetleges véletlenekkel számol­va sürgették a bomba „másod- példányának" elkészítését is, mert tudták, hogy a vártnál ki­sebb robbanóerő vagy kudarc esetén hosszabb ideig tartana egy újabb robbantás előkészí­tése. A bomba szerelését Kurcsatov személyes felügyeletével végez­ték el. A már élesre töltött, robbantásra kész atombomba mellől Zavenjaginnal, a műve­letek egyik felelősével együtt ő távozott utoljára ... A kísérlet színhelyén automa­ta filmfelvevők örökítették meg a pillanatot, amikor felemelke­dett, majd szétoszlott a hatal­mas gomba alakú felhő. Az Egyesült Államok atommonopó­liuma — amelyre a hideghábo­rús dullesi külpolitikát alapoz­ták — azon a napon megtört. Vajda Péter (A szerzőnek a szovjet fegyveres erőkről a Zrínyi Katonai Kiadó gon­dozásában a közeljövőben megjele­nő könyve alapján.)

Next

/
Thumbnails
Contents