Dunántúli Napló, 1978. február (35. évfolyam, 32-59. szám)
1978-02-07 / 38. szám
1978. február 7„kedd Dúnantmi napló 3 A házgyári tervek mellett is életképes vállalat Ipari, mezőgazdasági, egészségügyi létesítmények építésére alkalmas Segítenek az állami lakásépítési program teljesítésében ég nagyon távoli a dél-dunántúli házgyár megvalósulása, mégis indokoltnak látszik a meglévő építőipari kapacitások jövőjéről, az együttműködés lehetőségeiről, a már most eldöntendő műszaki fejlesztés ésszerű módjairól beszélni. A tervezett házgyár nagymértékben enyhíti majd az építőipari kapacitáshiányt a közép és kicsi, rugalmasan alkalmazkodó építőipari szervezetekre azonban akkor talán még a mostaninál is nagyobb szükség lesz. Példa a jelenben Nézzük például a Baranya megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat elmúlt évi tevékenységét. A mintegy 320 milliós termelési értéket előállító 1360 munkást és 140 szakmunkástanulót foglalkoztató vállalat éppen rugalmasságának köszönheti, hogy 1977-ben építési feladatait, néhány kisebb munkától eltekintve, határidőre, jó minőségben elvégezte, munkásait viszonylag hatékonyan foglalkoztatva mintegy 35 milliós nyereséget is létrehoztak. Pedig nem volt könnyű év. 1977-ben kellett volna indítaniuk öt millió forintért vásárolt új PEVA-rendszerű alagútzsalus technológiájukat, amely- lyel évente 100 lakást lehet építeni. A program rosszul volt előkészítve, az új technológia egy éve nem működik. A Sopiana építéséről is át kellett csoportosítaniuk a munkaerőt és az eszközöket. Elismerendő, hogy a jelentős termelési eszköz és munkaerő-átcsoportosítás lényegében nem okozott szervezetlenséget munkánkban. ' Érdemes nyomon követni az elmúlt esztendőben befejezett és 1978-ban folyamatban levő munkákat, amelyekből köny- nyen megállapítható, hogy ezt valóban rugalmasan mozgatható építőipari szervezettel lehet csinálni. Pécsett, a Sopiana 6-os és 7-es jelű csarnokát készítették fel, Mohácson agrokémiai telepet adtak át, Szigetváron 12 tantermes iskolát tornateremmel, Szentlőrincen sütőüzemet, Siklóson 12 lakást építettek. Az idén folytatódik a 120 ágyas mohácsi kórház építése, a pécsi idegklinika rekonstrukciója, Bolyban 1000 férőhelyes tehenészeti telep, az Egyesült Izzó szociális épülete és György-aknán egy 800 —1000 négyzetméteres csarnok építése. Ezen kívül Pécsett, Mohácson, Bolyban, Siklóson, Vajszlón, Harkányban raktárakat, munkacsarnokokat, tojótelepet, burgonyatórolót, agrokémiai központokat, lakásokat készítenek, fürdőt újítanak fel. Összhangban a társvállalatokkal Ezek nyomán jogos a kérdés: minden esetben a teljesítőképességnek megfelelő munkákkal kötötték le a Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat kapacitását? Ennek eldöntésére most aligha vállalkozhatunk, ugyanakkor igaz, hogy a jó értelembe vett, korlátozott versengés nem árt most sem, később sem az építőipari szervezetek között. Tény, hogy a tanácsi építőipar az elmúlt év végén, a nagy hajrában, szabad szerelő kapacitását az állami építőipar rendelkezésére bocsátotta, sőt az idén március végéig felmérik, hogy mikor és mennyi szabad szerelő kapacitást tudnának az állami lakásépítési program teljesítéséhez rendelkezésre bocsátani. A Pécsváradi Építőipari Szövetkezettel, a Dél-dunántúli Regionális Vízmű Vállalattal ugyancsak jól összehangolt az együttműködésük. A vállalat műszaki fejlesztési elképzeléseit tanulmányozva felmerül a gondolat, hogy miért van szükség egyszerre két új építési technológia bevezetésére, a jövőben a drága berendezések helyett találnak-e abban az építőipari konstrukcióban, amelyben kétségtelenül a házgyár lesz a meghatározó. A vállalat vezetői szerint igen. Az alagútzsalus technológia addigra éppen elhasználódik, a lift- slab nevű bolgár technológia, melynek lényege, hogy a födémeket a földön elkészítve egyszerre emelik fel hidraulikus emelőberendezésekkef, ma jó néhány munkahelyen nélkülözhetetlen, és a házgyár megvalósulása esetén is az marad. Olyan helyeken, ahol a darut helyszűke miatt nem lehet üzemeltetni, kiválóan használható. Foghíjak beépítésénél például jószerivel csak ez jöhet számításba. A mohácsi kórház, majdan a pécsi postaközpont ezzel a technológiával épül, a tervezők számára tág teret biztosít a térelemek elhelyezésére. Az idei műszaki fejlesztési tervekben szerepel a nyílászárók, víz- és központifűtés elemek előre- gyártása, Mohácson és Szigetváron új betongyárak építése is. Helyet keresve Térjünk vissza arra, hogy talál-e majd helyet a Baranya megyei Tanács Magas- és Mélyépítő Vállalat a házgyár megvalósulása esetén. A vállalat mostani munkáit felsorolva választ is adtunk erre. Az ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi, egészségügyi, oktatási létesítmények tág teret adnak, de még a lakásépítés is. A pécsi, a baranyai terepviszonyok nem teszik mindenütt lehetővé a házgyári lakások építését, Pécs történelmi városrészébe nem szabad a házgyári lakásokat beengedni. Ugyanakkor a hagyományos módszerrel épülő házakra munkaerőt a jövőben még kevésbé lehet biztosítani, mint most. Természetesen ezt a tevékenységet a mosÁgnes, Jutka és Nóra garnitúra Huszonnégyféle bútor készül az idén a Kanizsa Bútorgyárban, nagyrészt új vagy korszerűsített termék. A négyféle szekrénysor mindegyike valamely korábbinak a korszerűsített változata. Megszüntetik néhány kárpitozott garnitúra gyártását, s helyettük kényelmesebb, praktikusabb garnitúrát hoznak forgalomba. Rövidesen megjelenik a boltokban az Ágnes, a Jutka és a Nóra garnitúra, mindegyik a réginél jobban megfelel a közönség igényeinek. Az Ágnes nevű három elemes ülőgarnitúrát például szövet, műbőr és valódi bőr bevonattal egyaránt gyártják. tani spontán törekvéseknél sokkal erősebben kell majd szervezni, az építőipari szervezetek műszaki fejlesztési tevékenységét egyetlen közös cél érdekében kell fejleszteni. Lombosi Jenő Bővül a Pécsi Ele Gyár Űj csarnok György-aknán A valamikori lakatosüzem átalakítási munkálatait az elmúlt esztendő második negyedévében kezdték. Ezzel fontos munka vette kezdetét az EIVRT Pécsi Elektronikai Gyárának leendő központjában, az egykori György-aknán. A több mint huszonkét- millió forintba kerülő bővítést a Baranya megyei Magas- és Mélyépítő Vállalat végzi. Ide költözik majd a Felsőmalom utcából a rádió- csőszerelde és elhagyják a Szalai András utcai barakk- épületet is az ott dolgozók. A volt lakatosüzem, ahol azelőtt a csillejavításokat és a váltógyártást végezték, lehetővé teszi, hogy az épüleAz év végi költözés kérdőjelei tét két szintre bontsák, ami a nagy belmagasságnak köszönhető. Az alapterület megkétszereződik, a földszinten - amely ezer négyzetméteres - helyezik el a különböző sajtológépeket, itt történik majd az alkatrészgyártás, az emeleten pedig a csőszereidét alakítják ki. A nyilászárók beemelése nagyrészt befejeződött, a hideg idő ellenére is dolgozhatnak az építők. Remélik, hogy az év végére az Elektronikai Gyár munkásai már használatba is vehetik a csarnokot. Ugyanakkor bizonytalan, hogy elkészül-e addigra a négyszáz főre tervezett szociális létesítmény — az öltöző, a fürdő. Az év végi költözést könnyen meghiúsíthatja, hogy az építendő derítőhöz még nem találtak kivitelezőt. A nehézségek ellenére megkezdődött a leendő központ második ütemében létesítendő kiszolgáló egységek terveinek készítése. A bővítés eredményeként újabb háromszáz fős öltöző és fürdő komplexum épül üzemorvosi rendelővel, étteremmel, irodákkal. ÚJRAÉLEDNEK AZ ŐSI MOTÍVUMOK fl népművészet is divatigényes Érzék, lelkiismeretesség Hiánycikk a vászon alapanyag A Népművészeti Szövetkezet Széchenyi téri irodájának falát egy hatalmas, kék páva díszíti. Nagy Józsefné, a szövetkezet művészeti vezetője készítette. Egy régi kátolyi mellény motívumait használta fel díszítésül. Népművészeti termékek tervezésére olyan alkotó egyéniség alkalmas, aki élénk fantáziával, fejlett ízléssel, jó rajzkészséggel rendelkezik. A nép- művészeti termékek is divatigényesek, a tervezőknek a mindenkori változásra rugalmasan kell tudni reagálni. Hogyan tud érvényesülni az alkotó fantázia olyan termékek tervezésénél, ahol a formák, minták ősi hagyományból erednek? Domonkos Dezsőné, a Nép- művészeti Szövetkezet elnöke:- Az a szép a mi munkánkban, hogy minden egyes darabnál az alapmotívum ősi, de a tervező az egyéniséget beleviszi. Minden fellelhető archív anyagot felhasználunk és mai igény szerint alkalmazunk. Egy sokác asszony régi, elszakadt szoknyájának egyik megmaradt, ép darabját a falra tette falvédőnek. Elhoztuk, lerajzoltuk, s most divatos kendők készülnek a motívumokkal.- Az önök munkáját menynyire beiolyásolják a divat változásai?- Bármennyire hagyományőrzők törekvéseink, a mindenkori divatot nem hagyhatjuk figyelmen kívül, csak így tudunk jelentős exportrendeléshez jutni. A népi hímzés reneszánszát éli, de megjelenési formái változnak. Eddig a húzott blúzok, most inkább a bő ingek a kelendők. A mostani divat az egészen régies megjelenési formákat, rusztikus vásznakat kedveli, aminek tulajdonképpen örülni kellene, de hiányzik hozzá a megfelelő alapanyag. Egy amerikai üzletember nagy meny- nyiségű sokác inget rendelt volna tőlünk, ha megfelelő anyagot találunk hozzá. Mivel nálunk nem gyártják a természetes szálból készült, durvább szövésű, nyers színű, úgynevezett fehérnemű vásznakat, elestünk egy jó üzlettől. Nagy Józsefné. a szövetkezet művészeti vezetője pedagógus. A népművészet a hobbija. Eleinte csak saját kedvtelésére foglalkozott tervezéssel, ebből született meg 1969-ben a ráté- tes részleg, amelynek ő az alapítója. Deák Eszter és Gyenis Jánosné hímzés közben — Egy új darab tervezésénél vigyázni kell arra, hogy az eredeti jelleg ne változzon meg — mondja. — Sok éves gyűjtőmunkát végeztem. A soknemzetiségű Baranya népművészeti kincsesház. Évekig jártam a falvakat, lerajzoltam, vagy ha lehetett, meg is vásároltam az eredeti mintákat. Több száz darabos archív mintakollekcióm van. A rajtuk lévő ornamenseket a tervezőnek magáévá kell tenni és csak ezután lehet a mai kor emberének, a mai divatnak megfelelően átformálni, de úgy, hogy az eredeti jelleg megmaradjon. A formának, díszítménynek, alapanyagnak összhangban kell, illetve kellene lenni. A szövetkezet himző részlegében nagy halmokban állnak a drávaszegi, himesházi, mohácsi és egyéb baranyai tájjellegű hímzett blúzok. — Ezek legnagyobb része külföldre kerül, — mondja SzékelyKézzel hímzett blúzok a Népművészeti Szövetkezetben hidi Gyuláné részlegvezető. - 1978 első negyedévében 5000 darabot spanyol, francia, NSZK rendelésre szállítottunk, 8000 darabot pedig Lengyelországba, NDK-ba és Csehszlovákiába. Egy polcon gondosan nylonba csomagolva a bemutatásra szánt mintadarabok. Mind egy- egy remekmű. Deák Esztert és Gyenis Já- nosnét Bissén találtam meg, ők készítették a mintadarabok legnagyobb részét, s mint kiderült, nem régóta foglalkoznak vele, nem is tanulták. Érzék kell hozzá, mondták és lelkiismeretesség. Deák Eszter körzeti orvosi rendelőben dolgozott, egy éve kezdett hímezni. Gyenisné, aki a két gyerek születése előtt adminisztrátor volt, három éve próbálkozott először. — Megéri? — Előnye az, hogy a két gyerek mellett itthon tudok maradni. Szeretem csinálni, bár nem elégít ki igazán — mondja Gyenis Jánosné. - Sokszor nem értek egyet azzal, amit csinálok. Fáj a szívem, amikor egy szépvonalú sokác inget vékony sifonvászonra kell varrni.- Mennyit lehet hímzéssel keresni?- Hat-nyolc forintot óránként, ez havonta körülbelül 1500—2000 forintot jelent. Ezért az összegért bizony a napi ki- lenc-tíz órát végig kell dolgozni, és ez szombatra és vasárnapra is vonatkozik - mondja Deák Eszter. A népművészeti szövetkezetben a hímzőnők keresnek legrosszabbul. Az előbbi két asz- szony a leggyorsabban dolgozók közé tortozik. Egy himzőnő egy blúzért kap körülbelül 50 forintot, ugyanennek a blúznak a kereskedelmi ára 320-330 forint. Sarok Zsuzsa