Dunántúli Napló, 1978. február (35. évfolyam, 32-59. szám)

1978-02-24 / 55. szám

1978. február 24., péntek DunQntuli napló 3 25 éves a szocialista ügyészi szervezet Keményen dolgoznak a vállalások teljesítéséért „Minden tevékenységünk a tudatformálást szolgálja" Beszélgetés Juhász Istvánnal, a Xsssuth-bánya pártbizottsága titkárával A múlt évi tervünk 606 000 tonna volt, — ehhez még hozzájött a versenyvállalásokból 12 000 tonna. En­nek a mennyiségnek kitermelése nem kis feladatot jelentett bányánk mintegy 2300 dolgozójának. Nap mint nap kemé­nyen meg kellett dolgozni minden csille szénért — végül is 637 595 tonnát mutatott az év végi összesítés. ség végzéséhez, vannak, akik a munkásőrségben dolgoznak, és sorolhatnánk a megbízatá­sokat. — A mai napra mi a fel­adata? — A párttitkárokkal elvé­gezzük a beszámoló taggyűlé­sek értékelését, milyen ta­pasztalatokat szereztek, a szóvá tett gondok milyen in­tézkedést kívánnak ... Ez köz­érdek, tehát a mi ügyünk is! Garay Ferenc Huszonöt éves az új típusú, szocialista ügyészi szervezet Ebből az alkalomból igazság­ügyi és jogi területen dolgozó újságírókkal találkozott a Ma­gyar Újságírók Országos Szö­vetsége Rózsa Ferenc termében dr. Lévai Tibor, a legfőbb ügyész helyettese. Az ügyészi szerve­zet főbb feladatairól, a törvé­nyességi felügyelet helyzetéről s az elmúlt esztendő fontosabb vizsgálatairól tájékoztatta a sajtó munkatársait dr. Lévai Ti­bor. A legfőbb ügyész helyettese elmondta, hogy negyedszázada alakult meg a lenini útmutatá­sok alapján az az ügyészi szer­vezet, amely már nemcsak vád­hatóságként funkcionál. A tör­vényesség őreként ellenőrző funkciót lát el a joggal, jogi szabályozással összefüggő va­lamennyi területen. Ennek il­lusztrálására elmondta dr. Lé­vai Tibor, hogy az elmúlt év­ben országos vizsgalatot foly­tattak egyebek között az épí­tésügyi szakigazgatási szervek tevékenységéről, az eltartási szerződésekről, ellenőrizték a 12 szabálysértési hatóság mun­káját, valamint azt, hogy a kü­lönböző állami és szövetkezeti szervek betartják-e a munka- védelemmel kapcsolatos jogi előírásokat. A konzultáción a legfőbb ügyész helyettese külön kitért a megelőzés fontosságára. Hangoztatta, hogy a törvényes­ség betartásában nem a bün­tetés az első számú eszköz. Az általános és a speciális meg­előzés viszont nemcsak az igaz­ságügyi szervek feladata, ha­nem össztársadalmi érdek. E. A. Juhász István, a komlói Kos- suth-bánya pártbizottságának titkára fejből sorolja ezeket az adatokat. — Sokszor foglalkoztunk ve­le, számoltunk, összesítettünk. Egy sor számot kapásból mond minden vezető. Munkánkhoz tartozik. Együtt a gazdaság­vezetéssel A termelés azonban nem­csak egy sor tervszámot jelent, ennél lényegesen többet. — A gazdasági vezetés — természetesen a pártszervekkel egyetértésben — meghatároz­za a szakmai feladatot, kidol­gozza a tervmutatókat — mondja. — Amikor ezek elké­szültek, egy-egy adott gazda­sági időszakra, akkor a párt- szervezet, pártbizottságunk a cselekvési programban megha­tározza, hogy a feladatok megoldása érdekében milyen politikai, gazdasági munkákat kell elvégezni. Természetesen ebből a programból nem ma­rad ki a szakszervezet, a KISZ termelést segítő tevékenységé­nek meghatározása sem. A mi bányánknál hat pártalap- szervezet dolgozik. Ezek tevé­kenységét koordinálja, irányít­ja pártbizottságunk. — A pártszervezetek és a gazdaságvezetés célja azonos: a hatékony termelés segítése. De miben jut kifejezésre a pártszervezet úgynevezett sajá­tos tevékenysége? — Az irányítás, a szervezés, az ellenőrzés. A mi bányánk­nál 64 szocialista brigád dol­gozik — működnek a párt­csoportok. A szocialista brigá­dok többségének párttag a vezetője. Nos, amikor kész az éves termelési terv, akkor a pártalapszervezetek tudatosít­ják a kommunistákkal a ten­nivalókat. Az egész bánya és a kisebb csoportok tennivalóit a pártcsoportok és a szocialis­ta brigádvezetők is megbeszé­lik. Elsősorban a párttagok fel­adata az agitáció, a felada­tok folyamatos magyarázása, hogy az adott cél érdekében fegyelmezett, becsületes mun­ka szükséges. Természetesen a legjobb agitáció a személyes példamutatás. Hadd említsek egy példát a közelmúltból. Amikor a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. évfor­dulója tiszteletére a csepeliek elindították a munkaversenyt, bányánknál is a kommunisták kezdeményezésére beszéltük meg a csatlakozást, amivel bá­nyánk dolgozói egyetértettek, és megtették vállalásaikat. En­nek eredménye a már említett 12 000 tonna többlettermelés és még erre is rátettünk né­hány ezer tonnával . . . Egyszóval a pártszervezetek tudatformáló munkáját emlí­tem elsősorban, mint a terme­lést segítő tevékenységet. Eb­ben az évben 654 200 tonna szén kitermelése a tervünk. Ennek érdekében még az el­múlt évnél is hatékonyabb munkát kell végeznünk. Ami­kor a SZOT és a KISZ KB versenyfelhívással fordult az ország üzemeihez, vállalatai­hoz a múlt évi munkaverseny folytatásáért — ismét a párt- szervezetek, a kommunisták értették meg először ennek fontosságát, kezdték agitációs munkával a dolog lényegét megmagyarázni. Most a minő­ségi termelés egyik legfonto­sabb feladatunk. Ennek érde­kében javasolta a pártbizott­ság mind a szakszervezetnek, mind a KISZ-szervezetnek az egységes, célirányos munka végzését, ráhatást. — A termelést segítő mun­kán kívül még mit említene mint a pártszervezethez tarto­zó feladatot? — Közvetett vagy közvetlen formában minden tevékenysé­günk a termelést szolgálja. Ebből élünk! Ha az egyén ezt jól érti, a közösség javára tudása legjobbját nyújtja. De ez az egyénnek is hasznos. Ha jól dolgozik, több a kere­sete, életkörülményei kedve­zőbbé válnak. De a követel­mények nőnek, ehhez igazod­ni minden embernek politikai, szakmai továbbképzésre van szüksége. Ezt segítik a párt­oktatások különböző formái és természetesen a szakmai okta­tás, továbbképzés is. Egy em­ber műveltségét a politikai, szakmai tudásának egysége határozza meg. — ön jelenleg mit tanul? — Bányaipari technikumi végzettségem van, elvégeztem az egyéves pártiskolát, és most szakosítóra járok. Azzal foly­tatnám, az sem mindegy, hogy milyen munkahelyi légkörben dolgoznak az emberek, milyen a dolgozók hangulata. A terv adott, ennyi és ennyi csille szenet kell kitermelni, ennyi és ennyi vágatot kihajtani és a többi . . . De a pártszerveknek — nem nélkülözve, a szakszer­vezet, a KISZ tevékenységét sem — kell elsősorban ész- revenniök a munkát hátráltató körülményeket és azonnal, ha kell kérni, a szakmai vezetést, a gyors és hathatós intézke­dések megtételére. — Jelentős feladatunk a pártépítés. A gazdaságvezetés ezt a munkát természetszerűen nem végezheti el, de segíthet, csakúgy, mint a szakszervezet, vagy a KISZ. A munkájukat legjobban végző dolgozók le­hetnek a párt tagjai, akik a közösség ügyei iránt érdek­lődnek, szívesen vállalnak kü­lönböző plusz munkákat. Fi­gyelemmel kísérni munkájukat, életüket — a mi feladatunk. Sok jó párttag nevelődött már a KISZ-nél, szakszervezetnél. Amikor pedig párttag lesz, ak­kor itt kap feladatot. A leg­fontosabb, hogy példamutató­an dolgozzanak, éljenek, le­gyen tekintélyük. Ha például egy párttag azt a megbízatást kapja, hogy dolgozzék a szak- szervezetben, elvárjuk tőle: a párt politikájának megfelelően segítse a szakszervezethez tar­tozó munkát. De pártmegbíza­tást kaphat közéleti tevékeny­Ezt mi csináltuk A hatalmas faapriték depó egy kis részlete Helyrehozták az úsztató kát A Mohácsi Farostlemezgyár ifjú kommunistáinak példája A két betoncsatornában barnás lében aprított fadarabok úsznak. A víz eltűnik az épület pincéjében, az apríték fenn­akad a rezonanciaszitákon. A víz tovább folytatja útját a fa­telepre, hogy újabb terhet hoz­zon magával. Az apríték sze­metes része lerázódik, a víztől felpuhult rostú és pormentes darabok tovább utaznak, hogy mint kész farosttáblák kerülje­nek ki valamelyik üzemrész­ből .. . Elhatározás és tettek Évek óta többször álltak, mint szállítottak ezek a csator­nák a Mohácsi Farostlemez- gyárban. Helyettük súlyos pén­zekért bérfuvarban hordták a teherautók az aprítékot a fate­lepről a feldolgozóba. A tech­nológia meg joggal kifogásol­ta, hogy a száraz, poros, sze­A gyors folyású, „végtelenbe" futó úsztató metes anyaggal sokkal nehe­zebb a dolguk. így ment ez májusig, illetve októberig. — Mi csináltuk meg, hogy is­mét úsztatni lehessen — mond­ja Méri Sándor, a 4. sz. KISZ- alapszervezet titkára, — Tizen­kettes a tmk-műhely kiszesei, a múlt év elején határoztuk el: helyrehozzuk és üzembiztossá tesszük az úsztatókat. — Ez volt a KISZ-vállalásuk? — Igen, mivel a vállalatnak erre volt a legégetőbb szüksé­ge a termelési költség csökken­tése végett. Meg aztán bizonyí­tani is akartunk. Korábban már felmerült a csatornát helyette­sítő szállítószalag megépítésé­nek gondolata, de túl drága lett volna. Igazgatónk örömmel vette kezdeményezésünket és megígérte, ha elkészülünk mindkettővel, kiutaltat az alap­szervezetnek 15 000 forintot. Csak munkaidőn túl végez­hették a vállalt munkát. Be­széltek a 3. sz. KlSZ-alpszerve- zettel, segítsenek a kivitelezés­ben, ők pedig elkészítik a ter­véket. Heten dolgozlak. Új re­zonanciaszitát készítettek, he­gesztettek, a csatornába beik­tattak még egy csappantyút. Megoldották, hogy a víz ne hirtelen, merőlegesen zuhanva és az egész pincét elöntve, ha­nem egy szintben érkezzék a szitákra. Az első csatorna — mely puhafa aprítékkal látja el az 1-es és a ll-es üzemet — május elején készült el, azóta is üzembiztosán szállít. — Mikor készültek el a má­sodikkal? — Fél évig tartott az 5-ös üzem rekonsrukciója, ami ránk tmk-sokra várt, időnként túl­órákkal. Ahogy engedte az idő, nekiálltunk a második csator­nának, hisz ez szállítja a ke­ményfa aprítékot a felújított üzembe. A siker és az eredmé­nyesség láttán megjött a ked­vünk, még többen csatlakoztak hozzánk, ezt a munkát már ti­zenöten végeztük. Október elején befejeztük, összesen 300 órát dolgoztunk a kettővel. Együttesen a műszakiakkal — Most a beszámoló taggyű­lés előtt, miként értékeli az alapszen/ezet elmúlt mozgalmi évéi? — Munkaidőben és azon túl is gazdasági tevékenységünk volt az elsődleges. A túlórák két taggyűlésünket is elvitték, mégis szervezettebbek lettünk. A feladatok mindennél jobban összehozták a közösséget. A közös célért együtt és egymást segítve dolgozott mérnök, szak­munkás, technikus. Ez a mag már adott, erre szeretnénk megalapítani a fiatal mérnö­kök, közgazdászok tanácsát, de úgy, hogy továbbra is ilyen egyetértésben és alkotó módon cselekedjünk. Murányi László Pályázati felhívás Jelentkezésre hívom fel mindazokat az ifjakat, aki­ket vonz a katonai pálya, akik népünk fegyveres szol­gálatát önként vállalják és a Magyar Néphadsereg hivatásos tiszthelyettesei kívánnak lenni. A jelentkezés feltételei: — magyar állampolgár­ság, — büntetlen és feddhetet­len előélet, — erkölcsi-politikai meg­bízhatóság, — a hivatásos szolgálatra való egészségi és fizi­kai alkalmasság, — általános iskolai vég­zettség, — nőtlen családi állapot, — a betöltött 17., de 23. évnél nem magasabb életkor. A tiszthelyettes iskolára pályázók a hivatásos tiszt- helyettesi pályával kapcso­latos felvilágosítást és je­lentkezési lapot a megyei hadkiegészítési és terület- védelmi (Budapest Fővá­rosi Hadkiegészítő) pa­rancsnokságtól, a szak­munkástanulók az iskola igazgatójától, a sorkato­nák a csapatok személy­ügyi szervétől kapnak. A jelentkezési laphoz mellékelni kell: — saját kezűleg írt ön­életrajzot, — erkölcsi bizonyítványt, — magasabb iskolai vég­zettségről szóló bizo­nyítványt (szakmunkás- bizonyitványt), — 3 hónapnál nem ré­gebbi röntgenernyő fényképet, melyet a te­rületileg illétékes tbc- gondozóintézet ad ki. A jelentkezők parancsno­ki, anyagellátó és techni­kai szakokra pályázhat­nak: Parancsnoki és anyagel­látó szakok: gépesített lö­vész, harckocsizó, felderi- tő, rádiófelderitő, tüzér, légvédelmi rakétatüzér, hiradó, műszaki, hadtáp, (élelmezési, ruházati, szállí­tó, elhelyezési, üzemanya­gos, egészségügyi) és ügy­viteli szakok: Technikai szakok: harc­kocsi, gépjármű, hiradó, lo­kátor, fegyverzeti, repülő­műszaki és műszaki techni­kus szakok. A tiszthelyettes iskolák első évfolyamán a tanul­mányi év kezdete: szep­tember 1. A tiszthelyettes iskolák i hallgatói teljes ellátásban, illetményben, a második félévtől kezdődően — el­ért tanulmányi . eredmé­nyektől függően — tanul­mányi pótlékban részesül­nek. A tanulmányokhoz szükséges tanszereket, könyveket, segédeszközö­ket az iskola parancsnok­sága térítésmentesen biz­tosítja és gondoskodik a hallgatók kulturális és sportigényeinek kielégíté­séről. A tanulmányi évet ered­ményesen befejezett hall­gatók részére 24 nap ta­nulmányi szabadság jár. A tiszthelyettes iskolák tanulmányi ideje két év. A tanulmányaikat ered­ményesen befejező hallga­tók hivatásos állományba kerülnek, tiszthelyettesi rendfokozatot kapnak és ezzel egyidejűleg a mun­kaügyi miniszter és a hon­védelmi miniszter 20/1974. számú együttes rendelkezé­sében meghatározott sza­kokon, a katonai szakkép­zettség mellett polgári szak­munkás-képesítést, vagy szakmai gyakorlatot szerez­nek. A pályázati határidő: 1978. április 20. Kovács Pál vezérőrnagy, a Magyar Néphadsereg személyügyi főcsoport- főnöke, miniszterhelyettes

Next

/
Thumbnails
Contents