Dunántúli Napló, 1978. február (35. évfolyam, 32-59. szám)

1978-02-23 / 54. szám

2 Dunántúli napló 1978. február 23., csütörtök Gyenes András találkozott a Libanoni KP vezetőivel Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára szerdán megbeszélést folytatott az MSZMP vendégeként ha­zánkban tartózkodó Nicolas Chaouival, a Libanoni Kom­munista Párt főtitkárával és Nádim Szamoddal, a Politikai Bizottság tagjával, a KB titká­rával. A találkozón részt vett Berecz János, a KB külügyi osz­tályának vezetője és Nagy Gá­bor osztályvezető-helyettes. A szívélyes és az elvtársi együttműködés szellemében le­zajlott találkozón a két párt képviselői tájékoztatták egy­mást pártjaik tevékenységéről és soronlevő feladatairól, Vé­leményt cseréltek a nemzetkö­zi kommunista és munkásmoz­galom, valamint a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, amelynek során különös figyel­met fordítottak a közel-keleti •térség problémáira. Az MSZMP képviselője meg­erősítette a magyar kommunis­ták internacionalista szolidari­tását a libanoni kommunisták és más haladó hazafias erők harcával, amelyet a libanoni válság békés megoldásáért, az ország nemzeti egységéért és szuverenitásáért folytatnak. A két párt kéDviselői átte­kintették az MSZMP és az LKP hagyományosan jó kapcsola­tait és kifejezték készségüket azok továbbfejlesztésére. Megjutalmazták a legjobb textílhulladék- gyűjtőket Az országos hasznosanyag gyűjtési versennyel párhuza­mosan külön pamut- és ház­tartási textil akciót hirdetett tavaly ősszel a Baranya me­gyei úttörőelnökség és a Dél­dunántúli MÉH Vállalat. A szeptembertől három hónapig tartó versenyre 72 úttörőcsa­pat nevezett be, és a vártnál is sokkal több, 15 tonna tex­tilt gyűjtöttek. (A verseny nél­kül havi átlagban négy tonna pamuttextilt vásárolnak fel a MÉH átvevőhelyek.) Tegnap adta át Schmidt R. Ottó, a Dél-dunántúli MÉH Vállalat igazgatója — Vér László megyei úttörőelnök je­lenlétében — a legjobb kilenc úttörőcsapat vezetőjének a pénzjutalmakat, összesen 27 ezer forintot és az okleveleket a KISZ megyei bizottságán. I. kategória: 1. a Pécs Kert­városi I. 2. a Pécs Gyárvárosi és 3. a Pécs 39-es dandár úti általános iskola. II. kate­gória: 1. a pécsszabolcsi, 2. a Pécs Ágoston téri, 3. a pé­csi Kisegítő iskola. III. kategó­ria: 1. a bogádi, 2. a baksai és 3. a pécsi Délszláv általá­nos iskola úttörőcsapata lett. Ankét Pécsett Újítás-e az újítás? Lát­szólag egyszerű kérdés, de sokszáz perirat, fellebbezés, hiábavaló viták bizonyítják: nehéz felelni rá. Vállalatok, gyáregységek az elbírálásra, felülvizsgálásra benyújtott ötletek jelentős részét azon­nal „halálra ítélik", és ek­kor az újító szinte véget nem érő kálváriája kezdő­dik. Az újító viszont váltig állítja: anyagi és erkölcsi elismerés illeti őt. Kinek van igaza? Gyakran csak bírói ítélet tudja eldönteni: újí­tás-e az újítás? Rendeletben fogalmazó­dott meg: akkor új az újí­tás, ha azzal azonost még nem alkalmaztak vagy al­M* ««talc Járhatok A kemény hideg nem akadályozza a közlekedést, az ellátást Szombaton délután riasztotta a KPM Pécsi Közúti Igazgató­ságának hóügyelete a hóekés kocsikra is beosztott gépkocsi- vezetőket, s azóta éjjel-nappali folyamatos szolgálatot tartanak a baranyai utakon. A hirtelen kemény hidegre váltott időjá­rás próbára teszi az embere­ket és a gépeket. Baranya fő- és fontosabb összekötő útjai járhatóak. Az alsóbbrendű uta­kon salak- és homok szórásá­val próbálják biztonságosabbá tenni a közlekedést. Tegnap 19 salak- és homokszóró, valamint két sószóró dolgozott az uta­kon. A távolsági buszok gépkocsi- vezetői közül sokan szobába viszik éjszakára az akkumulá­tort, hajnalban pedig indulás előtt legalább egy órával be­indítják a kocsit. Tegnap csak két autóbusz nem tudott indul­ni, illetve két részjárat maradt ki. A MÁV Pécsi Igazgatóságá­nak területén kedden Nagyka­nizsán mínusz 23—24 Celsius fokos hőmérsékletet mértek. A nagy hideg a vonatok közle­kedtetésében egyes helyeken néhány perces késést okozott. Pécsett a hét elejétől na­gyon sok autótulajdonos tette le a kocsiját. Az autóbuszok menetrendszerű, üzembiztos közlekedtetéséért pedig min­den éjjel csaknem száz ember dolgozik. Tisztítják a sáros, latyakos alvázat, javítják a Építik a lakásokat, forróbb a fűtővíz A Zöldért-nél tele a raktár meghibásodott kocsikat és gondoskodnak a kellő fagy­mentesítésről. A buszok köz­lekedését rendkívül nehezítik a rosszul parkoló gépkocsik, il­letve a peremkerületek jeges útjai. A sok helyet foglaló, helyte­lenül parkoló gépkocsi miatt egyes utcákban (Déryné) nem tudnak bejutni a Köztisztasági Vállalat hóeltakarító kocsijai sem. A hideg idő miatt az utóbbi napokban gyarapodtak az AFIT, illetve az Autóklub autó­mentő szolgálatát hívó telefo­nok. A megnövekedett felada­tokat az autómentők sem bír­ták. A Tolna—Baranya megyei Füszért szállító kocsijai több­ször kértek segítséget az utób­bi egy-két napbdn, annak el­lenére, hogy lapátokkal felsze­relkezve indultak el, s nem egyszer tisztították maguk előtt a kistelepülésre vezető utat. Egyes üzletekbe egy-két napos késéssel érkezik a szállítmány. A Zöldért Baranya megyei Vállalata előrelátóan pár hét­tel ezelőtt a tárházába szállít­tatott 50 vagon burgonyát, 30 vagon vöröshagymát és 70 va­gon zöldséget. Tegnap a szaj- ki termelőszövetkezetből 40 asz- szony érkezett, akik az üzletek­be való szállításra készítik elő az árut. A Távfűtő Vállalat főmérnö­kétől megtudtuk, hogy a 110 Celsius fokos forróvíz helyett, ezekben a napokban 135—140 Celsius fokos forróvízzel fűtik a lakásokat. Egy-két hőközpont­ban tárcsakiolvadást okozott ez a hőmérsékletű víz, ami a melegvíz-szolgáltatásban jelen­tett rövid ideig tartó kiesést. A hideg időjárás lelassította az építkezéseket. A Baranya megyei Állami Építőipari Vál­lalat dolgozói felfüggesztették a nagyobb betonozási munká­kat. Változatlanul folyik viszont a lakások építése, ahol a mun­kások nehéz körülmények kö­zött, de jól dolgoznak. T. É. SZVT-konferencia Pécsett Korszerűbb és hatékonyabb ellenőrzést! Készülnek a végrehajtással kapcsolatos jogszabályok A jogalkotók tájékoztatása az új feladatokról Az ellenőrzés fejlesztésének kérdése az utóbbi években a legmagasabb fórumoktól kezd­ve minden szinten előtérbe ke­rült, vállalati berkekben is so­kan vallják már, hatékony el­lenőrzés nélkül nincs eredmé­nyes gazdálkodás. A korszerű ellenőrzési módszerekről a Szervezési és Vezetési Tudo­mányos Társaság Baranya me­gyei Szervezete - mely az el­lenőrzés ügyének előbbre vi­telében elkötelezte magát és széles körben gyakorlati se­gítséget kíván adni — tavaly nyáron rendezett már országos konferenciát. Közben a múlt év A Mohács melletti Margitta-szigeten ismét megjelentek a lovas­szánok. Ezekkel járnak a révnél lévő malomba és kompon át Mo­hácsra is. Legutoljára 1969-ben szedték elő a már majdnem elfe­lejtett közlekedési eszközöket. Újítás-e az újítás? kalmazását nem tervezték a vállalatnál, gyáregységnél. Igen ám, de a rendelkezés helyes értelmezését éppen az újítás sajátossága miatt nem lehet előírni, oontokba foglalni, elsősorban az ad­digi gyakorlat mutat utat. Ezért is dicséretes a Ma­gyar Iparjogvédelmi Egyesü­let Pécsi Csoportjának kez­deményezése. Nevezetesen: alakítsanak ki egységes gya­korlatot a vállalatok, gyár­egységek jogtanácsosai an­kétok, konzultációk kereté­ben. Erre adott alkalmat a Technika Házában tegnap megtartott tanácskozás is, ahol főként határesetekről beszéltek. Valaki ugyanazt az előrelépés! lehetőséget újításként nyújtja be válla­latához, mint ami a műsza­ki fejlesztési tervben is sze­repel. Ha az utóbbiban nincs konkrétan meghatá­rozva a megoldás, a be­nyújtott javaslat újításnak számít. Újításnak számít a MÉV-nél az a módszer, amit a szénbányáknál évek óta alkalmaznak, de az Ércbá­nyászati Vállalatnál eddig még nem valósították meg. Se szeri, se száma a példa­ként említhető határesetek­nek, vitás kérdéseknek. Ezek minimálisra csök­kenthetők, ha sikerül "egysé­ges gyakorlatot kialakítani úgy, hogy az újítók kedvét ne szegjék, de fokozzák. Vi­ta, harag és fölösleges ide- oda szaladgálás nélkül már a gyárkapun belül dőljön el: újítás-e az újítás? Ez a kö­zös érdekünk. üfés«€legiinlc uolt Pete György, az Életünk főszerkesztője Kapcsolat a környező népek irodalmával 1969 óta jelenik meg Szom­bathelyen az Életünk című iro­dalmi, művészeti és kritikai fo­lyóirat, mely a Jelenkor mel­lett a Dunántúl másik, orszá­gos jelentőségű irodalmi mű­helye, fóruma. A korábban több dunántúli megye által kö­zösen fenntartott folyóirat 1977. március 1-e óta Vas megye Tanácsa kiadósában jelenik meg, s az átalakított folyóirat egyéves munkájával is igazol­ta, hogy a rendezett viszonyok között irodalmi-művészeti éle­tünk jelentős tényezője.- Milyen tényezők játszottak közre abban, hogy viszonylag rövid időn belül a folyóirat szá­mottevően javítani tudta mi­nőségét ? — Vas megyében, Szombat­helyen az irodalmi élet eleve nem volt hagyomány nélküli, hiszen a két világháború között Pável Ágoston munkássága, vagy a Pécsre származott Bár- dosi Németh János által szer­kesztett Irottkő jelzi azt a szel­lemi mozgást, amely ma is foly­tatódik. A Vas megyei születé­sű Weöres Sándor említése mellett a régi Vas megyei al­kotók: Gazdag Erzsébet, Káldi János, Cs. Nagy István és a bontakozó tehetséges fiatalok: Böröczki Mihály, Székely Ákos művei az előzményekhez méltó folytatást jelentenek és ígér­nek. Szombathely nemcsak az iro­dalomnak, hanem a többi mű­vészeti ágnak is tudatos me­cénása. A megye, a város pél­damutatóan sokat áldoz arra, hogy Szombathely mind telje­sebben Nyugat-Dunóntúl kultu­rális centruma legyen. A nem­régiben fölavatott új, pompás hangversenyterem mellett itt kell megemlítenem azt a — túl­zás nélkül — példa értékű tár­sadalmi összefogást is, amely Derkovits Gyulának és Dési Huber Istvánnak életművére alapozva, a szocialista magyar képzőművészet értékes hagyó­mányainak és jelen értékeinek kíván otthont nyújtani. Minden kulturális-művészeti törekvés ér­tő, fogékony közönségre, vala­mint segítő- és áldozatkész kultúrpolitikai támogatásra szá­míthat.- Melyek a folyóirat legfon­tosabb törekvései, tervezik-e és milyen irányban, kapcsolataik bővítését? — Mint minden vidéken meg­jelenő folyóiratnak, az Életünk­nek is elsődleges feladata, hogy segítse a helyi szellemi értékek bekapcsolását az országos mű­vészeti élet áramkörébe, más­részt adottsógai-lehetőségei szerint alakítsa is irodalmi-mű­vészeti életünk folyamatait. Legfontosabb törekvésünk, hogy az elkötelezett, közösségi ihle­tésű irodalom értékeinek adjunk otthont. Részt kívánunk venni abban a fontos munkában is, amely a határainkon túli ma­gyar és nemzeti irodalmak ha­zai megismertetéséről reánk há­rul. Mindenekelőtt a szomszé­dos szlovákiai magyar és szlo­vák, valamint jugoszláviai ma­gyar és szlovén irodalmakat kí­vánjuk mind részletesebben fi­gyelemmel kísérni. Kivesszük ré­szünket a rendszerünkkel nem ellenséges, a magyar kulturá­lis értékek megismertetésében fontos szerepet játszó nyugati magyar irodalom tehetséges képviselőinek hazai bemutatá­sában is. Kapcsolatainkat a ré­gión belül testvérfolyóiratunk­kal, a Jelenkorral már ebben az évben szorosabbra kívánjuk fűzni, hiszen közös a felelőssé­günk a Dunántúl és az egész magyar irodalom szellemi fo­lyamatainak alakításában. decemberében napvilágot lá­tott a Minisztertanács határo­zata az ellenőrzési munka fej­lesztéséről, azóta pedig ké­szülnek a végrehajtással kap­csolatos jogszabályok. Ez ad­ja meg nz időszerűségét annak a tegnap Pécsett nyílott, s nagy érdeklődéssel kísért kon­ferenciának, melyet ismét az SZVT rendezett, felkérve a jog­alkotókat, hogy a gyakorlati megvalósítást elősegítendő, a tanácskozás keretében adjanak időszerű tájékoztatást az új feladatokról az ország minden részéből ide érkezett három­száz vállalati vezetőnek és el­lenőrzési szakembernek, lehe­tőséget adva a tapasztalatcse­rére, a véleményezésre és ja­vaslatok tételére. A „Minisztertanácsi határo­zat az ellenőrzés fejlesztéséről és a megvalósítás feltételei” című kétnapos konferenciát tegnap délelőtt a Pécsi Ifjúsá­gi Ház színháztermében Lukács János, a megyei párt-végrehaj­tóbizottság tagja, az MSZMP Pécs városi Bizottságának első titkára, az SZVT megyei elnöke nyitotta meg. Mindenekelőtt aláhúzta az ellenőrzés kérdé­sének fontosságát, mellyel kap­csolatban magas szinten már számos fontos állásfoglalás született. Ezek sorában utalt az MSZMP Politikai Bizottsága múlt év májusi határozatára, amely áttekintette az ellenőrzé­si rendszer helyzetét és javas­latokat fogadott el a tovább­fejlesztésre, megjelölve azok­ban a Minisztertanács által folytatott ellenőrzés, a felügye­leti szervek ellenőrzése és a vállalati belső ellenőrzés leg­fontosabb irányait. A határo­zat az ellenőrzés feladatait il­letően maqasra emelte a mér­cét, envben megjelölve, a mun­ka feltételeinek lavítása terén mit tart szükségesnek. A határozat többek között kimondja, erősíteni kell az el­lenőrzés szocialista jellegét, meg kell szüntetni a helyen­ként tapasztalható, csak a hi­bák keresésére és a megtor­lásra irányuló egyoldalúsáqot, több figyelmet kell fordítani az ellenőrzésnek a végrehajtást segítő, a kedvező tapasztala­tokat népszerűsítő és elterjesz­tő szerepének erősítésére, a la­kosság rendszeres tájékoztatá­sára. Ami pediq az ellenőrzési munka feltételeinek javítását illeti, például a nagyobb vál­lalatoknál magasan kéozett szakembereket kell megbízni a belső ellenőrzéssel. Az ellen­őrzés általános ismereteivel nemcsak az ellenőröknek, de az ő tevékenységük irányítói­nak is kell rendelkezniük. Az ellenőrzés általános ismeret- anyagát indokolt a közgazdá­szok, a mérnökök és a joaá- szok egyetemi tananyagába szervesen beépíteni. A szerve­zett vezetőképzésben nagvobb teret kell biztosítani az ellen­őrzési ismeretek oktatásának. A feladatokról és a feltéte­lekről a pécsi konferencián bő­ven lesz szó. íme, az első napi előadások sora: dr. Szabó Jó­zsef, a NEB megyei elnöke: A szocialista ellenőrzéssel fog­lalkozó szervek együttműködé­sének fontosabb tartalmi, mód­szerbeli és joqi követelményei; dr. Badacsonyi Cvörgy pénz- üqyminisztériumi főosztályveze­tő: Az állami ellenőrzés kritikai elemzése, a továbbfejlesztés feladatai és a végrehajtás szabályozása; dr. Budai György MÉM főosztályvezető: A fel­ügyeleti és vállalati ellenőrzés feilesztése. Ma újabb előadá­sokra kerül sor a konferen­cián, amely ajánlások elfoga­dásával ér véget. — mz —

Next

/
Thumbnails
Contents