Dunántúli Napló, 1978. február (35. évfolyam, 32-59. szám)
1978-02-22 / 53. szám
1978. február 22., szerda DunQatuii napló 3 Irodalmi estek a Spot színházban # Az írószövetség dél-dunántúli csoportjának tervei # Idén lesz 20 éves a Jelenkor Elképzelni is nehéz, hogy ■az elmúlt évben a Magyar 4rók Szövetsége dél-dunántúli csoportjának tagjai, több mint száz író—olvasó találkozón, Jelenkor-esten és rendhagyó irodalmi órán vettek részt... Pedig így volt. Emellett természetesen írtak, könyveket publikáltak, szocialista brigádot patronáltak kulturális vállalása teljesítésében, segítették a pécsi Ifjúsági Házban tevékenykedő fiatal írókat, jelentős szerepet vállaltak az Ady-évforduló pécsi ünnepségein, külföldi írókat fogadtak és maguk is fölkerestek néhány országot kapcsolataik bővítése érdekében. A figyelemre méltó írói teljesítményeknek mintegy a hátterét képezi az a közösen végzett — közművelődési szempontból egyre jelentsőebbnek ítélhető munka, amit az írócsoport — mindenekelőtt Pécsett, Baranyában és a szomszédos megyékben — végez. A csoport minap megtartott taggyűlésének ez képezte az egyik fő napirendi pontját. Az elmúlt évi tevékenységnél is fontosabbak azonban az idei tervek, elképzelések, amelyekről Berták László titkár előterjesztése alapján alkothattunk képet. Mindenekelőtt azt tervezik, hogy a területi munka javítása érdekében Somogy és Zala után idén Tolna megyével is szorosabbra fűzik kapcsolataikat, tájékozódnak az ott élő irodalmárok helyzetéről, felajánlják a csoport segítségét ■a közművelődési tevékenységhez. Támogatják a Baranyában élő fiatal írókat a pályakezdésben. Szorosabb kapcsolatot létesítenek a többi területi művészeti szervezettel. Tovább erősítik kapcsolatukat a MÉV Zalka Máté szocialista brigádjával, tavalyi üzemlátogatásaik folytatásaként idén is több üzem, bánya, mezőgazdasági kombinát, paksi erőmű meglátogatását tervezik. A költészet napja és az ünnepi könyvhét rendezvényein kívül egész esztendőben részt vesznek író—olvasó találkozókon, irodalmi esteken — könyvtárakban, művelődési otthonokban, üzemekben és iskolákban. Idén látják vendégül az eszéki Revija című folyóirat munkatársait, az eszéki hor- vát írók küldöttségét, akikkel irodalmi esten találkozhat a pécsi, baranyai közönség. Nevezetes eseménye lesz városunk irodalmi életének a Jelenkor című irodalmi és művészeti folyóirat fennállásának 20. évfordulója, október hónapban, amikor a Pécsi Nemzeti Színházzal közösen irodalmi estet rendeznek. Szerzői estek megrendezését tervezik a Doktor Sándor Művelődési Központ Spot színházában is. Megfelelő adottságok, feltételek, esetén a későbbiek során ezek a szerzői estek rendszeresekké válhatnának. Nem kevésbé számít eseménynek az új könyvek megjelenése. Az Irócsoport tagjai közül — a kiadói tervek szerint — idén Bárdosi Németh Jánosnak, Berták Lászlónak, Csorba Győzőnek, Kende Sándornak, László Lajosnak, Pá- kolitz Istvánnak, Takáts Gyulának, Tüskés Tibornak és Kampis Péternek jelenik meg egy vagy két kötete. Látszólag belső ügy, valójában azonban mégsem az, hogy helyiségek dolgában, munkafeltételeiket tekintve is javult az írócsoport helyzete. Helyiségüket ily módon klubszerűén rendezik be, és ezzel még alkalmasabbá teszik a műhelymunkára, a társszervekkel való találkozókra, irodalmi-művészeti összejövetelek megrendezésére. A Dél-Dunántúlon élő írók munkáját is jelentősen segíti a közelmúltban megnyílt sikondai írói alkotóház, amelyben már eddig is számos déldunántúli író tevékenykedett. Az írócsoport vezetősége a jövőben még fokozottabban igyekszik képviselni tagjai és a vonzáskörzetébe tartozó írók alkotói és szociális érdekeit. B. K. A környék iakóit ls „becm€tto0afja" Nevelési központ. Mit is takar ez az elnevezés? A nevelési központok célja, hogy közös igazgatás alatt, tevékenységüket összehangolva működjenek a különböző fokú oktatási intézmények, művelődési házak. Az oktatási feladatok mellett nyújtsanak lehetőséget a környék lakosságának művelődésére is. így megszűnhetnek a felesleges átfedések, párhuzamosságok az egyes intézmények között, s a vidéki városok alkalmassá válnak vonzáskörzetük kulturális ellátására. Az iskolák délutánonként nem állnának kihasználatlanul, betölthetnék a művelődési központok szerepét is, ahová a fiatalságon kívül felnőttek is eljárnának. Baranyában Pécsett található az első nevelési központ, nevezetesen az istenkúti komplexum. Óvoda, általános iskola és művelődési ház kapcsolódik Nevelési központ épül Szilvásban Az idén megkezdődik az építkezés Játszótér, pihenőkert, sportpálya kapcsolódik az iskolához, óvodához itt össze. Az elkövetkezendő években — 1981-re — Lvov- Kertvárosban épül fel egy ennél korszerűbb központ A komló* szilvási lakótelepen pedig két év múlva avatják a megye második nevelési központját. A főiskola legnépesebb tanszéke Fonetikai óra az elsőéveseknél a Pécsi Tanárkép ző Főiskola nyelvi laborjában. Orosz nyelvoktatás a tanárképzőn Feszengve ültem a széken: a tanszéki értekezleten csak elvétve hangzott el magyar szó. Ha jól emlékszem, még a legprózaibb, technikai jellegű kérdésekről is oroszul beszélgettek a tanárok. — Azért a magyar nyelv nincsen száműzve a tanszékről — nevette el magát csodálkozásomon Rumpler Nyina Alekszand- rovna tanszékvezető. — Mi, tanárok általában oroszul beszélünk magunk között, de ez egyáltalán nem előírás. Bárki megszólalhat magyarul is... — Ez nem is olyan természetes, hiszen Nyina Alekszandrov- nán kívül még négyen orosz anyanyelvűek a tanszék oktatói közül. Diákköri ismeretség, majd házasság révén kerültek Magyarországra, ki már a hatvanas évek elején, ki valamivel később. Újságokból, könyvekből tanultak magyarul: Nyina Alek- szandrovna különösen a Nők Lapja házassághirdetési rovatának hálás, mert ez számára annyira szokatlan és izgalmas volt, hogy elejétől végéig átböngészte a hirdetéseket. Diósiné Notalja Petrovna a slágerszövegeken keresztül tanult meg magyarul, de a Filmvilág cikkeinek fordításában elért sikereire is szívesen emlékszik visz- sza. A Pécsi Tanárképző Főiskolának 1949-ben mindössze tizenkét orosz szakos hallgatója volt. Egyetlen egy tanár látta el a tanszékvezetői, óraadói és adminisztrátori teendőket. Ma mintegy 450 nappali tagozatos hallgató tanulja főtárgyként az oroszt — a levelezősök száma csaknem ugyanennyi — a tanszéken pedig tizenkilenc főállású nyelvtanár dolgozik. Sok ez, vagy kevés? ~ Ha azt vesszük alapul, hogy a főiskolán a miénk az egyik Javítani kellene a technikai feltételeket legnépesebb — vagy talán a legnépesebb? — tanszék, akkor ez a szám tekintélyesnek látszik — tűnődött el Nyina Alek- szandrovna. — Azt hiszerti, csak az ELTE filológiai tanszékén foglalkoznak ennyien orosz nyelvi oktatással. Mihelyt azonban a hallgatói létszámhoz viszonyítunk, máris kedvezőtlenebb képet kapunk. Az óraadó tanárok segítsége ellenére kollégáink megterhelése igen nagy - gyakran eléri a heti húsz órát — s ez esetenként a nevelőmunka rovására megy. Az orosz anyanyelvű tanárok alkalmazása lényegesen megkönnyíti bizonyos tantárgyak oktatását, de egy tágas, jól felszerelt nyelvi laboratórium működését semmiképpen sem teszi feleslegessé. Ilyen pedig a főiskolán nincs. (Pontosabban, van, de a fenti tulajdonságok nélkül.) A helyiség kicsi, korszerűtlen, kevesen tudják egyszerre használni. Kaptak ugyan ígéretet a bővítésre, de ezzel még nem lehet lexikai gyakorlatokat végezni. A tanárok úgy próbálnak javítani a helyzeten, hogy magnót, lemezjátszót visznek be az óráikra. Ezekkel ugyan a diák nem tudja saját magát ellenőrizni, de a semminél ez a megoldás is többet jelent. (Megjegyzem, találkoztam olyan hallgatói véleményekkel is, hogy a meglévő technikai eszközök sincsenek kellően kihasználva.) A materiális hiányokat egyelőre a tanárok lelkesedése pótolja. öt éve működik az orosz nyelvi klub Diósiné és Mátrai Judit tanárnők irányítása mellett. Az érdeklődés és a korábbi sikerek alapján most már azt fontolgatják, hogy rendezvényeiket kiviszik a városba, hadd ismerkedjenek meg az orosz kultúra tisztelői a kijevi Oroszország történetével, a középkori orosz képzőművészet műhelytitkaival, vagy éppen a Szovjetunió mai életével. A bemutatkozás során a kutatásokra terelődött a szó. — A tanszék valamennyi dolgozója számára kötelező a tudományos munka — mondta Nyina Alekszandrovna. — Az ötéves tanszéki kutatási terven belül mindenkinek megvan a saját munkaterve és kutatási területe. A főiskolai jegyzetek nagy részét kollégáink írták. Az »fmúlt évben húsz előadást tartottunk különböző tudományos konferenciákon, és rendszeresen képviseltetjük magunkat a MAPRJAL-kongresszusokon is (az orosz nyelv oktatóit összefogó világszervezet a MAPRJAL). A kívülálló számára talán kissé furcsa, tanszéken belüli állandó nyelvi „készenlét" előnyeit azok a nyelvtanárok érzik a legjobban, akik tudományos fokozatuk megszerzésén fáradozva éppen most töltenek hosszú hónapokat a Szovjetunióban. A diákok pedig a le- ningrádi és vlagyimiri úgynevezett részképzésen látják hasznát annak, hogy néhány tárgy kivételével az órák orosz nyelven folynak. A hallgatók egy része szerint jó volna, ha már az első szemesztertől kezdve oroszul tanítanák a nyelvtant is. Havasi János A szilvási lakótelep az utóbbi években gyors fejlődésnek indult. A lakások többsége itt épült és épül fel ebben az ötéves tervben is. Korábban csak egy 50 férőhelyes óvoda volt a lakótelepen, majd ezt fokozatosan 125 férőhelyessé bővítették, de ennél sokkal több gyerek jár ide. Egy részüket a mecsek- falui óvodába viszik-hozzák, reggel, este. Az itt lévő, 1960-ban átadott, nyolc tantermes iskola is kicsinek bizonyul. Néhány éve az alsótagozatosok délutáni „műszakban” tanulnak a Steinmetz Szakközépiskolában, de már ezt is kinőtték. Több osztályt a dávidföldi iskolába adtak „bérbe". Mindezek az objektív tényezők is' igazolják a központ létrehozásának szükségességét. A tervek már elkészültek, az építkezés az idén kezdődik. Két hektáron helyezkedik majd el a 40 férőhelyes bölcsőde, a 100 személyes óvoda és a nyolc tantermes általános iskola. Az óvodát és kétszintes iskolát egybeépítik, közösen használják a konyhát, a kőközpontot és egyéb helyiségeket. Külön játszóteret, pihenőkertet és sportpályát alakítanak ki a területen. A tervekben tornaterem építése eredetileg nem szerepelt, de még időben beiktatták, sőt, szeretnék tornacsarnokká bővíteni, ugyanis a város nem rendelkezik ilyen létesítménnyel. A szilvási bázis természetesen nem attól válik majd nevelési központtá, hogy az épületeket egymás mellett húzzák fel. Tényleges szerepüket csak tudatos, pedagógiailag megkomponált együttműködésben tölthetik be. És akkor megköny- nyítik a tanárok, óvónők munkáját, hiszen közvetlenül nyílik alkalmuk a tapasztalatcserére. A gyerekeknek sem jelent majd akkora törést a bölcsődéből az óvodába, illetve az iskolába való átiratkozás. Hiszen egymás közelében élnek, tanulnak, átjárhatnak, szemlélődhetnek. Remélhetőleg ténylegesen nevelési-művelődési központtá válik, „becsalogatja" az esti programokra, közös foglalkozásokra a környék lakóit. Barlahidai Andrea Színészbravúr Színháztörténeti perceket élt meg hétfőn este a Pécsi Nemzeti Színház kamaraszínházának közönsége: kilencvennyolc év óta először játszott finn színész Magyarországon, njagya- rokkal közös előadásban. A tények néha sokat mondanak és mégis — semmit. Hiszen évszámok, szerepek, művésznevek leírásával nem lehet éreztetni azt az áramkört, amely színpad és nézőtér között ível át egy-egy kivételes percben. Inkeli Luoma-aho vendégszereplése ilyen áramkörgyújtó kivételes perceket teremtett. A színház — varázslat. Emberközelbe varázsol ezer ki lométereket és évezredes időt. Finneknek, magyaroknak idegen szellemi jármot kellett lerázni, még a színházban is: nekik a svédet, nekünk a németet. Északi testvéreinknek ugyanolyan határkő volt 1902. április 9., amikor a Kalevala összeállítója, Lönnrot Illés születésének 100. évfordulóján felavatták az új nemzeti színházat Helsinr kiben, miként nálunk az 1821-es kolozsvári ünnepség — két nemzeti nyelvű kőszínház kezdte kisugározni a színművészetet. Ezeket a tényeket most érzékelhető közeibe hozta Inkeli Luoma-aho, Sik Ferenc lahti-i rendezésével és pécsi próbáival. A lahti drámai színésznő Illyés Gyula: Dániel az övéi között című darabjának Bori szerepét játszotta el — finnül. Egy megsértett, megkeresedett asz- szonyt. A finn vendég rendkívül érzékeny művészegyéniség, a világ hatásait finom lelki itatósként azonnal és mélyen magá- baszívó színész. Hozzá ezeket az érzelmi hatásokat azonnal tükrözni is képes. Az a színészfajta, aki mindent tud. A Tragikus és komikus szálra szétváló pécsi előadás mindkét stílusvonulatába beilleszkedett, megtartva mégis érzékeny egyéniségét. Színész számára roppant feladatot vállalt: egyetlen előadásért neki eddig idegen nyelven megtanulta szerepének majd félszáz kulcsszavát, kulcsmondatát és szinte hangzási hiba nélkül mondta ki. Darabbeli férjével, Nádi Péterrel (Dávid Kiss Ferenc alakította, ezúttal is sugárzó erővel) olyan emberi, tiszta tragédiát árasztott magából, a kétnyelvű előadás végszavainak szakadékét úgy ívelte át, hogy nyíltszíni taps robbant ki. Az előadás végén a művész alázatával köszönte meg a virágokat, a közönség elismerő vastapsát — térdre ereszkedve. Földessy Dénes Jubileumi kiállítás a pincegalériában A képek (rajzok, metszetek montázsok) zöme már paszpar- tuba öltözötten várja, hogy megkapja végső helyét a kiállítóterem falán. A padlóra sebtében szétteregetett munkák közt lépkedve beszélgetünk Horváth Olivér festőművésszel, a Ságvári Művelődési Ház képzőművészkor vezetőjével a közelgő jubileumi szakköri kiállításról, az elmúlt másfél évtized eredményeiről. A Ságvári Művelődési Ház képzőművész körét 1963-ban azzal a szándékkal hívták életre, hogy a Mecseki Ércbánya Vállalatnál a képzőművészetek iránt érdeklődő vagy azt aktívan művelni kívánó dolgozóknak műhelymunkát biztosítsanak kellő szakmai irányítás mellett. Az évek során azután kialakult a kör sajátos arculata. A MÉV dolgozókon kívül később itt középiskolások, főiskolások és a környékbeli tehetséges fiatalok is alkotási lehetőséghez jutottak. A tizenöt év során persze a tagság többszörösen kicserélődött. Nem egyszer találkozhattunk olyan tehetséges alkotókkal, akik itt kezdték pályafutásukat. A Ságvári képzőművész kör kiállítása nemcsak az eredményeket dokumentálja. Az anyag módszertani elveket követő válogatása ezúttal önvallomás is. íme így dolgozunk mi! A jubileumi kiállítást, amelyet 16- án, csütörtökön nyitottak meg, a Ságvári pincegalériában tekintheti meg a látogató, két héten keresztül. P. L.
