Dunántúli Napló, 1978. február (35. évfolyam, 32-59. szám)

1978-02-22 / 53. szám

Lámpa a műhely sarkában... Az utóbbi tiz évben százá­val álltak munkába a szerve­zéstudomány ismereteivel fel­vértezett fiatalok, s ez akkor is jelentős eredmény, ha — mitagadás — az okleveles szervezők tudományának ha­tása ma még alig-alig érzé­kelhető. Legalábbis egycsa- pásra sehol sem vált látványo­san szervezettebbé a munka, pusztán attól, hogy 3—4 fia­tal szervező megkezdte áldá­sosnak ígérkező tevékenységét. , Csakhogy a vállalatok je­lentős belső tartalékainak ki­aknázása jól felkészült szerve­zőkkel sem lehetséges 1—2* év alatt. Ehhez a szervezőkön kívül sok minden más is szük­séges: egyértelműbb érdekelt­ség, rugalmasabb vállalati bel­ső irányítási rendszer, a válla­latok közötti kooperáció javí­tása, hogy csak a legfonto­sabb feltételeket említsük. Az újsütetű szervező képes arra, hogy — miként megta­nulta — hozzálásson a rend­szerező, feltáró munkához, hogy tisztán kimutathassa, hol, mi akadályozza a munkát, hol, hogyan lehet javítani. Ez a munka azonban nehéz és hosszadalmas. Általában ugyanis a tankönyvekből meg­ismert sémák egyike sem illik az éppen tapasztalt valóság­ra, a konkrét helyzetre. A fiatalok tehát elkezdenek tájékozódni, próbálkozni, kí­sérletezni, s közben gyakran olyan megoldásokat is „felfe­deznek”, amelyeket korábban, az „elődök” több-kevesebb si­kerrel esetleg már egytöl- egyig végigpróbáltak, s mert a mélyebb összefüggéseket sem ismerhetik, esetleg olyan javaslatokkal is előállnak, ame­lyeket azonnal el kell vetni. Mindez villámgyorsan lejáratja őket is és a szervezéstudo­mányt is, megrontja az új szervezők kapcsolatait, elveszi munkakedvüket. Aligha vélet­len, hogy a szervezők körében az elmúlt években igen ma­gas volt a fluktuáció. A kezdő szervezők figyelmét — ez már sokfelé bevált — érdemes felhívni a termelési értekezletek jegyzőkönyveire. Az egyes műhelyek, üzemré­szek munkásainak hozzászólá­sait, észrevételeit, javaslatait tartalmazó jegyzőkönyvek igen jó „iránytűt” adhatnak az el­ső, kisebb-nagyobb szervezési intézkedések kidolgozásához. E jegyzőkönyvekből megtud­ható például, hogy esetleg hova kérnek lámpát, mert sötét a mű­hely sarka, s ezért sok a se­lejt; vagy hol kérik a karban­tartók állandó jelenlétét, mert mindig szükség van rá, a tmk- műhely pedig messzire esik, s ezért sok az állásidő; vagy például, hol javasolták a gé­pek sorrendjének cseréjét, hogy rövidebb legyen a szállí­tási út, ami különösen azóta fontos, amióta nincs külön anyagmozgatója a műhelynek. Ekképpen a termelési érte­kezletek jegyzőkönyvei kime- rithetetlenek szervezési ötle­tekben. Ezekre a vezetőknek, sajnos, nincs mindig idejük odafigyelni, észben tartani, de egy fiatal szervező ezeknél jobb segédeszközt aligha ta­lálhat a tájékozódáshoz. Eze­ket az elheverő ötleteket fel­karolva rögtön hasznos em­bernek érezheti magát, s bi­zonyos lehet abban, hogy már az első javaslatai is reálisak és — népszerűek lesznek. Gerencsér Ferenc Folyékony műtrágya és más újdonságok Jobb minőségű 200 fajta növényvédőszer található az AGROKER raktáraiban. Ilsxt Mohácsról Növényvédelmi és napok Baranyában agrokémiai Tizenhatodik alkalommal rendezik meg a növényvédelmi és agrokémiai napokat Bara­nyában. Február 21-én és 22- én mezőgazdászok és növény- védelemmel foglalkozó szak­emberek a növényvédelem és az agrokémia idei feladatairól, lehetőségeiről, az új táblatörzs- könyvről, valamint a kötelező­vé vált talajvizsgálatokról ta­nácskoznak. Tegnap dr. Konkoly István, az AGROTRÖSZT vezérigazga­tó-helyettese tartott előadást először a műtrágya értékesítése során kialakult helyzetről. Ta­valy a tervezett 1 700 000 tonna helyett mindössze 1 520 000 tonnát sikerült eladni. Ez évre még ennyit sem igényeltek me­zőgazdasági üzemeink, a gyá­rak viszont 1 800 000 tonnával számoltak. Végül is 1 600 000 tonnát kalkulált 1978-ra az AGROTRÖSZT. Megítélésük szerint ez a mennyiség eladha­tó. Idén azonban nem számít­hatnak kedvezményes vásárra a gazdák. Az összmennyiséget tekintve elegendő műtrágya van raktá­ron, de bizonyos szereknél a kereslet és a kínálat között nincs összhang. Karbamidból 58 000 tonnával van kevesebb, mint amennyit mezőgazdasági üzemeink igényelnének. Granu­lált triplefoszfátból sem tudnak eleget biztosítani, csupán 88 000 tonna kerül a megyei AGROKER-raktárakba, a tény­leges igény viszont ennek többszöröse. Ugyanakkor szu­perfoszfát porból van elég, 270 000 tonnát kínálnak eladás­ra,^ ezzel szemben mindössze 71 000 tonna vásárlását jelez­ték eddig termelőszövetkeze­tek és állami gazdaságok. Idei évben a hazai piacon is meg­jelenik a folyékony műtrágya. Három ipari üzemünk kezdte meg gyártását: Péten, Pere- martonban és a Budapesti Ve­gyiműveknél készül. Növényvédőszereink elismer­tek világviszonylatban - hang­zott el többször a tegnapi ta­nácskozáson. Termelőszövetke­zeteink, állami gazdaságaink bizonyos külföldi szereket még­is szívesebben vásárolnak. Fer­tőtlenítőszerekből például nagy választékot kínál az AGRO­TRÖSZT, ennek ellenére szinte mindenki az import Furadánt keresi, holott talán a legdrá­gább szer. A főként cukorrépát megtámadó gyomok irtására használatos Duálból a tavalyi mennyiség tízszeresét szeretné forgalmazni a tröszt. Várha­tóan nem lesz elegendő, a nö­vényvédő állomások osztják majd el a gazdaságok között. Jó hír, hogy megkezdődött az Eradicane 6 E hazai gyártása, ettől függetlenül azért az USA is szállít ilyen szert, 1978-ban megközelítően 2000 tonna ke­rül a megyei AGROKER-ek rak­táraiba. Végezetül néhány ármódosí­tásról is tudomást szerezhettek a szakemberek. Február elsejé­től húsz százalékkal olcsóbban kaphatnak mészammónsalétro- mot és ammónszulfátot, hét százalékkal emelkedett a TSP ára, 16,3 százalékkal kerül töb­be a karbamid, míg a hidegen granulált hazai szuperfoszfát 6,7 százalékkal lett olcsóbb. Hét szocialista ország átfogi leszerelési programja A Szovjetunió képviselő­je hét szocialista ország nevében kedden átfogó le­szerelési programot ter­jesztett a genfi leszerelési bizottság elé. A dokumen­tum szerzői: a Bolgár Nép- köztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Német Demokratikus Köz­társaság és a Szovjetunió. Az általános leszerelési programra vonatkozó do­kumentum meghatározza azokat az alapvető célokat és elveket, amelyeket a le­szerelés területén követni kell. Előirányozza a konk­rét leszerelési intézkedése­ket minden lehető irány­ban és tartalmazza a tár­gyalások formáit és me­chanizmusát szabályozó előírásokat. Megkezdődött Gondoskodnak utánpótlásról Bár a hirtelen jött havazás megzavarta kissé a munkákat, de ez csak átmeneti nehézsé­get okozhat a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat új mo­hácsi malmának építésében. A lényeg az, hogy e hónap első fe­lében felvonultak az építők, megkezdődött a tereprendezés és az alapozás előkészítése. A régi malom napjai meg vannak számlálva. Nem csoda, hiszen jócskán eljárt felette az idő. Az 1900-as évek elején épült falak meggyengültek, a sok felújítás ellenére is jórészt elavultak a gépek, berendezé­sek. Az új malom területkivála$z- tása is kedvezőbb, mint a vá­ros házai közé ékelt régié. A Duna-parton, a 2000 vagonos betonsilók déli oldalán kap he­lyet az új létesítmény, várha­tóan 116 millió forintos költ­séggel. A terveket a Budapesti Élelmiszeripari Tervező Intézet készítette el. Generálkivitelező a Baranya megyei Állami Épí­tőipari Vállalat. A Duna közel­sége miatt különleges, úgyne­vezett résfal alapozásra van szükség, melyet alvállalkozó­ként a budapesti Közlekedési a tereprendezés a szakember­Építo Vállalat metróépítő cso­portja végez majd el. Az új mohácsi malom az or­szág legkorszerűbb ilyen üze­mei közé tartozik majd. A hen­gerszékek, síksziták, daragé­pek kivétel nélkül magyar gyártmányúak, napi termelésük (24 órát számítva) 32 tonnával haladja meg elődeiket. Ez a létesítmény 72 tonnás napi tel­jesítményre lesz képes, finom­lisztet, búzadarát, réteslisztet bocsát majd a sütőipar és a lakosság rendelkezésére. Nem­csak mennyiségi, hanem minő­ségi javulást is eredményez ez a beruházás. Kedvezőbb körül­mények között történik majd a gabona előkészítése, a kész­raktárban pedig olyan keveyő berendezést szerelnek fel, amely biztosítja a sütőipar igé­nyét, az állandó, egyforma mi­nőséget. Ha minden a tervezettnek megfelelően alakul, a próba- üzemelés már 1980 végén meg­kezdődhet. Az üzem vezetői már most gondoskodnak a szakember utánpótlásról. Eb­ben a tanévben 12 főt helyez­tek el a székesfehérvári ma­lomipari szakmunkásképző in­tézetben. K. Gy. 110 200 tonna szenet dolgoznak fel a Mecseki Szénbányák pécsi szénelőkészítő üzemében feb­ruárban. A különböző bányaüzemekből érkező szénből kokszot, pécsi dió- és mogyoró-, vala­mint iszapszenet állítanak elő. Czinege Lajos vezetésével Magyar katonai küldöttség érkezett Moszkvába Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter vezeté­sével magyar katonai küldött­ség érkezett kedden Moszkvá­ba a szovjet hadsereg és ha­ditengerészeti flotta megala­kulásának évfordulójával kap­csolatos ünnepségekre. Czinege Lajost Iván Pavlovsz- kij hadseregtábornok, a Szovjetunió honvédelmi minisz­terének helyettese, a száraz­földi csapatok főparancsnoka fogadta a repülőtéren. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli naniö XXXV. évfolyam, 53. szám 1978. február 22., szerda Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja

Next

/
Thumbnails
Contents