Dunántúli Napló, 1978. február (35. évfolyam, 32-59. szám)

1978-02-19 / 50. szám

1978. február 19., vasárnap Dunantüü IIqpiö 13 Baranya megye gazdasági eredményei 1977-ben (Folytatás az 1. oldalról) T a if írat Ukrán Kommunista Párt, Lvov Területi Bizottsága első titkárának, U. F. Dobrik elvtársnak, Ukrán Szocialista Köztársaság, Lvov Területi Tanácsa elnökének, T. O. Telishevszki elvtársnak Baranya megye kommunistái és dolgozói nevében köszönt­jük Önöket és Lvov terület dolgozóit, a Szovjetunió és a Ma­gyar Népköztársaság barátsági-együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezmény aláírásának 30. évfordulója al­kalmával. A népeink közötti barátsági együttműködés erősödését jól szolgálják azok a politikai, kulturális, gazdasági és sportkap­csolatok, amelyek Lvov terület és Baranya megye állami és társadalmi szervezetei között kialakultak. Kívánjuk, hogy tovább mélyüljön népeink, testvérmegyéink barátsága, együttműködése. További sikereket kívánunk Önöknek az SZKP XXV. kongresszusa által megjelölt felada­tok teljesítésében, a kommunizmus építésében. Dr. Nagy József, az MSZMP Baranya megyei Bizottság első titkára Horváth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnöke NAGYVILÁGBAN áfészek, nőtt az értékesítés biztonsága. A növénytermesztés ágazatai számára az időjárási feltételek kedvezőek voltak. Búzából az 1976. évi eddigi legmagasabb termésátlagot megközelítő ered­ményt értek el a gazdaságok (45,3 q/ha). Cukorrépából a ta­valyi átlagtól 10%-kal maradt el a hektáronkénti hozam, az országos átlagnál azonban így is 10%-kal többet termeltünk hektáronként. A cukortartalom évek óta a legjobb, 15%-os volt. A kukorica csökkent vetéste-: rületéről is 24%-kal nagyobb terméstömeget takarítottak be, mint az előző évben, az 55 q körüli hektáronkénti termés a megye eddigi legmagasabb termésátlaga. A szálas- és tö- megtakarmány-termesztés szín­vonala és volumene az előzetes célkitűzések szerint nőtt ugyan, azonban egyes gazdaságokban a szarvasmarhatartás fejleszté­sének akadályát képezi a nem megfelelő mennyiségű és minő­ségű tömegtakarmány-ellátás. Kormányhatározat, közgazda­sági ösztönzők és egyéb intéz­kedések szorgalmazták és tá­mogatták a zöldségtermesztést. Megyei viszonylatban 15%-kal nőtt a zöldségfélék vetésterüle­te, az időjárás is kedvezett a legtöbb növényféleségnek, így a megtermett mennyiség a vártat is meghaladta. A burgonyatermesztésben ál­lami gazdasági szinten ez év­ben is jó eredményt, 350,7 q hektáronkénti termést értek el. A termelőszövetkezetek ennek nem egészen felét, 166,3 q-át termeltek hektáronként. A sző­lőtermesztés még az 1976-os igen jó évnél is kedvezőbb volt, a nagyüzemekben 90—100 q termett hektáronként, a kisüze­mekben 50 mázsa körül. Gyü­mölcsöseink közül a vártnál na­gyobb termést hozott az alma, a kereskedelem nem tudott megbirkózni a felvásárlási fel­adattal. A jó termés az értékesítésben is jelentős növekedést eredmé­nyezett. A felvásárlás búzából 4,4%-kal, kukoricából 13,2%-kal nőtt, ennél is jobban fokozódott a zöldségfélék felvásárlása: vö­röshagymából az előző évinek 4-szeresét, paradicsomból 3 és félszeresét vették át, az összes zöldségféle-felvásárlás együttes tömege 64%-kal volt több, mint 1976-ban. Az elmúlt időszakban szüle­tett központi és helyi intézkedé­sek, valamint a közgazdasági ösztönzők hatására az állatte­nyésztés termelése is kedvező­en alakult. Az év végi teljeskörű állatszámlálás adatai szerint az 1976. év végéhez viszonyítva 2,6%-kal nőtt a szarvasmarha­állomány, s a mérsékelt ütemű növekedés a kisüzemekben is megállapítható. A sertések szá­ma 5,1%-kal volt több az egy év előttinél. A sertésállomány­ból a háztáji és kisüzemek ser­téstartása mérsékelten (4,6 %- kai) nőtt. A termelőszövetkeze­tekben a sertésállomány, ösz- szefüggésben a sertéstelepi re­konstrukciók férőhelynövelő ha­tásával, 12,4%-kal növekedett. Mind a szarvasmarha-, mind a sertésállomány-szektorok közötti megoszlása lassú eltolódást mu­tat a kisüzemek felől a nagy­üzemek javára. Említésre méltó a tejtermelés fokozódása, a tehenenként tej­hozam növekedése, az egy te­hénre jutó tejtermelés megha­ladja az évi 3300 litert. A termelés fokozódása révén az állatok és állati termékek értékesítése is nőtt. A tej érté­kesítése az előző évhez viszo­nyítva 19,4 százalékkal volt több. Jelentés az előző évi visz- szaesés után a vágósertés-ér­tékesítés közel 17 százalékos növekedése, és figyelemre mél­tó a vágóbaromfi értékesítésé­nek 33,4 százalékkal növelt, 10 ezer tonnás volumene. Nyúl- és halhúsból megyénk jelentős árutermelő. Az összességében dinamikus mezőgazdasági termelésnöve­kedés a termelékenység foko­zódása révén jött létre, az ága­zatban foglalkoztatottak aránya tovább csökkent, a termelőszö­vetkezetekben a fizikai dolgo­zók létszáma 3,7 százalékkal volt kevesebb. A mezőgazda­ságból élők kereseti helyzete a múlt évit meghaladó mérték­ben javult, ami az 1977-es esz­tendőben jelentkezett kedve­zőbb termelési adottságok miatti növekvő munkafelhasz­náláson és a biztosabb évközi munkadíjazáson alapult. Népesség, foglalkoztatás Előzetes adatok szerint az élveszületések számának kisebb csökkenése 1977-ben is folyta­tódott, s mintegy 4 százalékkal kevesebb csecsemő született az 1976. évinél, de még mindig 8—10 százalékkal több, mint 1973-ban. A születési arány­szám megközelíti a 16 ezrelé­ket az 1973. évi 14,9 ezrelékkel szemben. A halálozások száma nagyjából az előző évihez ha­sonló nagyságrendű, 1000 la­kosonként kb. 12 ezrelék. Előb­biek következményeként a ter­mészetes szaporodás intenzi­tása is csökkent, míg 1976-ban megközelítette az öt ezreléket, addig 1977-ben négy ezrelék körül alakul. A természetes népmozgalom és a vándormoz­galom együttes hatásaként a megye népessége az év folya­mán mintegy ezer fővel gyara­podott. A lakosság pénzbevétele, bérek és árak 1977-ben a megye lakossá­gának összes készpénzbevétele nominál értéken 7,8 százalék­kal haladta meg az egy évvel korábbi összeget. A bér és bér­jellegű bevételek 6,6 százalék­kal, ezen belül a bérek 6,9 szá­zalékkal emelkedtek. A főbb ágazatokban foglalkoztatottak havi átlagbére 6-9 százalék­kal volt magasabb a tavalyi­nál. A lakosság mezőgazdasági munkából származó bevétele 9,4 százalékkal nőtt. A terme­lőszövetkezetekben dolgozók­nál szintén az egy főre jutó bérkifizetések növekedése volt számottevő (12 százalék). A mezőgazdasági jellegű lakos­sági bevételek legnagyobb arányát kitevő termékértékesí­tési bevétel — a tavalyi vissza­esés után - 8 százalékkal meg­haladta az 1976. évit. A pénzjövedelmek növeke­dése a tervezettnek megfelelő fogyasztásnövekedést biztosítot­ta, amit a kiskereskedelmi for­galom tervezettnél nagyobb mér­vű volumen-növekedése (6,8 százalék) is példáz. Többet for­dított a lakosság szolgáltatási kiadásokra, és számottevően — az év végi állományt tekintve 16,5 százalékkal - nőtt a la­kosság megtakarítása is. A be­tétállomány az év végén meg­haladta a 4 milliárd Ft-ot. A kiskereskedelmi árak átla­gosan 3,7 százalékkal emelked­tek. Ezen belül a bolti élelmi­szerek és élvezeti cikkek ára 6,1 százalékkal volt magasabb, a vendéglátásban az árszínvo­nal 4,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ru­házati cikkekre átlagosan 4,4 százalékkal kellett többet köl­teni áremelkedés miatt, míg a dinamikus keresletű vegyes iparcikkek csak 2,0 százalékkal drágultak. Az idényjellegű élel­miszercikkek ára átlagosan 3,5 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel ezelőtt. Kiskereskedelmi forgalom, áruellátás A megye kiskereskedelmi for­galma meghaladta a 10,1 mil­liárd Ft-ot, és összehasonlítha­tó áron 6,8 százalékkal volt nagyobb az egy évvel korábbi­nál. A forgalom összetétele ha­tározottan az iparcikkek javára változott. A bolti élelmiszerek forgal­ma viszonylag mérsékelten, 2,7 százalékkal emelkedett, de az ellátás kieléqítő volt. Elsősor­ban az alapvető élelmiszerek értékesítése állandósult az egy évvel korábbi szinten. A hús­féleségek közül azonban to­vább nőtt a sertéshús iránti igény, kolbász és szalámifé­leségekből pedig 31 százalék­kal több fogyott, mint egy év­vel korábban, örvendetesen nőtt a mélyhűtött ételek érté­kesítése, e cikkekből a lakos­ság 29 százalékkal növelte vá­sárlásait. A vendéglátás forgalmának mindössze 1,1 százalékos bő­vülése a tervezetthez képest lemaradást jelent. Az alacsony növekedési ütem különösen akkor szembetűnő, ha a nö­vekvő idegenforgalommal vet­jük össze. A ruházati forgalom a ter­vezettnél nagyobb mértékben — elsősorban a szövetkezeti hálózatban elért eredmények révén — 3,9 százalékkal nőtt. A vegyes iparcikkek iránti ér­deklődés igen erőteljes volt; e cikkek forgalma 12,5 száza­lékkal nőtt. Ezt elsősorban a javuló kínálat s egyidejűleg a lakosság vásárlóerejének nö­vekedése tette lehetővé. A fontosabb cikkek közül hagyo­mányos mosógépből 8, auto­matából 59 százalékkal, hűtő- szekrényből 12 százalékkal nőtt a forgalom, villanyfőző és víz­melegítő berendezésekből a tavalyinál egyharmadával, ill. másfélszeresével nagyobb mennyiséget tudott biztosítani a kereskedelem. Több jármű került a vásárlókhoz, közöttük 30 százalékkal több új sze­mélygépkocsi jutott Baranya megyébe (4171 db). A híradás- technikai cikkek közül a hor­dozható rádiók, a hordozható és színes televíziók, valamint a magnetofonok iránti kielégített kereslet növekedése volt szá­mottevő. A bútorértékesítés fo- lyoáron 9 százalékos emelkedé­se szerénynek tekinthető. Szállítás, közlekedés, idegenforgalom A megye közúti teher- és személyforgalma 1977-ben je­lentősen bővült. A személyszál­lításnak naponta mintegy 350 ezer utas elszállításáról kellett gondoskodni. Az utasok több mint 70 százaléka a helyi köz­lekedést vette igénybe, mely­nek javítására 1977-ben szá­mos intézkedést tettek, a me­netrendszerűséget azonban nem sikerült maradéktalanul biztosítani. Az idegenforgalom — főként a nyári hónapokban — örven­detesen nőtt, ez évben a ta­valyinál 6,2 százalékkal több vendéget fogadott a megye. Elsősorban a szállodai elhelye­zést igénylő külföldiek érdeklő­dése fokozódott, de meghalad­ta az egy évvel korábbit a bel­földről ideérkezők száma is. Pécs város a vendégek 44 szá­zalékát fogadta, azonban az átlagot meghaladóan a vidék vendégforgalma nőtt. Továbbra is probléma, hogy kevés a bel­földi vendégek fogadására al­kalmas korszerű, de nem luxus szálláshely és vendéglátó egy­ség. Lakásépítés, szolgáltatások Állami és magánerőből ösz- szesen 3538 lakás épült a me­gyében, 466-tal (15,2 százalék­kal) több, mint az előző év­ben. Egy esztendő alatt ennyi lakás nem épült még Baranyá-* ban. A lakásépítkezések nagy része a megyeszékhelyen össz­pontosult: 2004 lakás épült Pé­csett, szintén több, mint bármely korábbi évben. Ezzel Pécs 1976. és 1977. évi együttesen kezelt la­kásépítési tervét túlteljesítették. A vidéki városok közül ezúttal Komlón 219, a várossá nyil­vánított Siklóson 118 lakás épült fel. Mohács és Szigetvár csak kismértékben fejlődött: mindkét városban 51—51 lakás készült el. A falvakban épített lakások száma (1095) ismét kevesebb volt az előző évinél. A közüzemi szolgáltatások 1977-ben az adott lehetőségek szerint, az előző évivel hasonló mértékben fejlődtek. Az ivóvíz­hálózat az új lakásépítkezése­ken kívül még három további községre is kiterjedt, ezzel a megyében összesen 4861 lakás került bekötésre. A szaporulat­ból 49 százalék a községi né­pesség ellátottságát javította. Továbbra is gond a lakosság zavartalan ivóvízellátása, fő­leg a városokban. A 303 köz­ség közül 88 rendelkezik vízhá­lózattal. E településeken főleg az ivóvíz minőségével kapcso­latosan jelentkeztek gondok. A csatornahálózatba bekapcsolt lakások év végi állománya 11 százalékkal haladta meg az 1975. évit. Egészségügy A megyé dolgozói 20 ezerrel több napot voltak távol munka­helyüktől táppénz címén, mint az előző évben. Az 1 százalé­kos emelkedés a dolgozók szá­mának növekedéséből adódott, mert a táppénzen levők aránya 5,9 százalék volt, közel ugyan­annyi mint az előző évben. Az üzemi balesetek számának évek óta tartó csökkenése vi­szont ez évben is megmutat­kozott: 3270 baleset történt, 1 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Ezzel egyidejűleg viszont a balesetek miatt ki­esett munkanapok száma közel 2 százalékkal emelkedett. Az üzemi balesetek számának csökkenése mellett a balesetek gyakorisága jóval magasabb az országos átlagnál. Ezer fi­zikai foglalkozású közül a me­gye állami iparában 66 dolgo­zó szenvedett balesetet. Az üzemi balesetek közül 14 halálos végződésű, ugyanannyi, mint az előző évben. A személysérüléses közúti közlekedési balesetek száma rendellenes mértékben nőtt. Az év során 816 baleset történt, 19,3 százalékkal több, mint 1976-ban. A balesetek súlyo­sabbak voltak, több volt a ha­lálos kimenetelű, mint egy év­vel korábban. Általános orvosi körzet 1977- ben nem létesült, 8 körzetben az orvosi állás betöltetlen volt. Nagyobb a fejlesztés a gyer­mekegészségügy terén. Az is­kolaorvosi szolgálat átszerve­zésével és új körzetek belépé­sével 9 gyermekorvosi körzet létesült, többségük Pécsett. A szakorvosi ellátás kisebb mér­tékben javult. A fejlesztést az esetenként súlyosan jelentkező szakorvoshiány gátolja. Kevés a rendelőintézetekben a sze­mész, a fogász, az urológus, s nagyrészt ennek következté­ben 1977-ben kb. 100 szerve­zett óra esett ki a betegellá­tásból. A kórházakban és klinikákon 81 ezer beteget ápoltak, alig 300-zal többet mint az előző évben. Az ápolás átlagos tar­tama betegenként 13,4 nap volt, valamelyest hosszabb az előző évinél. A kórházak és kli­nikák eléggé zsúfoltak annak ellenére, hogy az ágyak ki- használtsági aránya 88,0- ról 86,9-re csökkent. A tanácsi intézmények általában kevés­bé megterheltek, mint a klini­kák. A bölcsődei hálózat fejlesz­tése a népesedéspolitikával kapcsolatosan továbbra is idő­szerű feladat. Pécsett 60, vi­déken 40 új férőhely létesült. A fejlesztések és bővítések el­lenére a bölcsődei hálózat zsúfoltsága fokozódott. 100 fé­rőhelyre 132 gyermek jutott az 1975. évi 117-tel szemben. A népesedéspolitika hatásaként fellépő igények nagyobbak voltak, mint a férőhelyek bőví­tésének mértéke. Az óvodai hálózat 1015 új férőhellyel bővült, ebből Pé­csett 565 létesült. A tervciklus első két évének együttes ered­ményei szerint az összes ter­vezett fejlesztésnek ez ideig már több, mint fele teljesült. Az 1974 óta tapasztalható él- veszületési többlet azonban már e téren is éreztette hatá­sát: a 100 férőhelyre elhelye­zeti gyermekek száma növeke­dett, az óvodák kihasználtsága az 1975-76. évinél nagyobb mérvű volt. ♦ BUDAPEST: Az MSZMP Központi Bizottságának meg­hívására 1978. február 16-18-a között látogatást tett hazánk­ban Stefan Andrei, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsá­gának pótagja, a Központi Bi­zottság titkára. Stefan Andreit fogadta Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára. Gyenes And­rás, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára Stefan Andrei-jel megbeszéléseket folytatott, amelyeken részt vett Berecz János, az MSZMP KB osztályvezetője is. A megbeszé­léseken kölcsönösen tájékoztat­ták egymást a Magyar Nép- köztársaságban és a Román Szocialista Köztársaságban fo­lyó szocialista építőmunka eredményeiről, s áttekintették a két testvérpárt és a két or­szág kapcsolatainak és együtt­működésének főbb kérdéseit. Az elvtársias szellemben le­folyt megbeszélések során vé­leménycserét folytattak a nem­zetközi helyzet és a nemzetkö­zi kommunista és munkásmoz­galom időszerű problémáiról. Stefan Andrei elutazott Buda­pestről. A Ferihegyi repülőté­ren Gyenes András búcsúztat­ta, jelen volt Victor Bolojan, az RSZK budapesti nagykövete. + BUDAPEST: A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága üdvözölte a Paraguay-i Kommunista Párt Központi Bizottságát a párt megalakulásának 50. évfordu­lója alkalmából. + BOGOTA: A Baader- Meinhof nyugatnémet terrorista csoport magára vállalta annak a merényletnek elkövetését, amelyet pénteken hajnalban a Lufthansa légitársaság bogotai irodája ellen hajtottak végre. t A nyugatnémet légitársaság irodájában elhelyezett bomba robbanása súlyos anyagi káro­kat okozott, de személyi sérülés nem történt. ♦ ADDISZ ABEBA: A Szo­máliái csapatok teljesen meg­semmisítették az általuk meg­szállt etióp településeket, erről számol be a Rabotnicseszko Delo Etiópiába kiküldött külön tudósítója. A bolgár újságíró, aki Hararban járt, beszámol arról, hogy a Szomáliái csapa­tok pánikszerűen menekülnek a határ leié. Az újságíró, aki etióp harcoló alakulatokat lá­togatott meg, arról számol be, hogy az etióp forradalmi had­sereg katonáinak ezrei meg vannak győződve arról, hogy kiűzik az agresszort az ország területéről. A PAP lengyel hír­ügynökség tudósítójának je­lentése szerint Eritreában vi­szont nehéz az etióp csapatok helyzete. Az Asmarában állo­másozó etióp ezred csak légi úton kap utánpótlást, s a je­lentés szerint a helyi lakosság élelmiszerellátása is akadozik. ♦ LOS ANGELES: Pénteken éjjel megtalálták a „Los Ange- les-i fojtogató” tizenharmadik áldozatát. A 21 éves nő tete­mét egy vízmosás partján egy roncskocsiban fedezték fel. Az áldozat testén levő nyomok va­lószínűsítik, hogy a gyilkos az a mindeddig ismeretlen sze­mély, aki az elmúlt négy hó­napban 12 fiatal nőt fojtott meg hasonló módon Los Ange­lesben. +NICOSIA: A TASZSZ szov­jet hírügynökség szombat déli jelentése szerint ismeretlen tet­tesek pisztolylövésekkel meg­gyilkolták Juszel el Szibait, az Alroázsiai Népek Szolidaritási Szervezetének (AAPSO) egyip­tomi főtitkárát a nicosiai Hil­ton Szállóban, ahol a szervezet elnöksége péntek este kezdte meg 6. tanácskozását. A nyu­gati hírügynökségek első je­lentései közlik, hogy az isme­retlen merénylők az elnökség mintegy 25 tagját túszként fog­va tartják. Juszef el Szibai 1973-tól 1975-ig az Egyiptomi Arab Köztársaság kulturális minisztere volt, majd 1975-től 1976-ig — a két minisztérium összevonása után — a kulturá­lis ügyek mellett a tájékoztatá­si minisztériumot is ő irányítot­ta. Ettől a tisztségétől 1976-ban megvált, azóta az AI Ahram című kairói napilap igazgató- tanácsának elnöke. Juszef el Szibai az Afroázsiai Népek Szolidaritási Szervezetének 1957 óta - a szervezet meg­alakulása óta — főtitkára volt. A merényletre annak a ta­nácskozásnak az előestéjén ke­rült sor, amelyet Gamal Abdel Nasszer, az első egyiptomi el­nök ideológiai örökségéről és az arab nemzeti-felszabaditó mozgalomra gyakorolt hatásá­ról tartanak a ciprusi főváros­ban. + HAVANNA: A kubai for­radalmi fegyveres erők meghí­vására Havannába érkezett az a szovjet katonai küldöttség, amelyet Alekszandr Jefimov repülőmarsall, a szovjet légi­erő főparancsnokának első he­lyettese vezet. A delegáció a szovjet fegyveres erők megala­pításának 60. évfordulója al­kalmából megrendezésre kerü­lő kubai ünnepségeken vesz részt. + ROMA: Andreotti, Olasz­ország megbízott miniszterelnö­ke a tavalyi pártközi program­megállapodásban érintett hat párt főtitkáraival folytatott pén­teki tanácskozása után szom­baton a pártok gazdaságpoli­tikai kérdésekkel foglalkozó ve­zetőivel ült össze közös megbe­szélésre. Értesülések szerint megállapodtak abban, hogy annak a munkaokmánynak az alapján próbálják formába ön­teni Andreotti több oldalról bírált programjavaslatát, ame­lyet januárban fogadtak el a kormány lemondása után. Hét­főn délelőtt újabb tanácskozást tartanak. + BUDAPEST: Szombaton hazaérkezett Moszkvából Sze­kér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, hazánk állan­dó KGST-képviselője, aki részt vett a KGST végrehajtó bizott­ságának 84. ülésén. + ÚJ DELHI: Megkezdődött az Indiai Kommunista Párt XI. kongresszusának előkészítése. A kongresszust március végén, április elején tartják. A most / folyó területi pártkonferenciá­kon az az egységes vélemény alakult ki, hogy a jelenlegi helyzet kedvező a baloldali erők egységének megteremtése szempontjából. f

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents