Dunántúli Napló, 1978. február (35. évfolyam, 32-59. szám)
1978-02-15 / 46. szám
e Dunantmt napló 1978. február 15., szerda Jogi tanácsadó K. B. félárva, egyetemen szeretne továbbtanulni, de időközben férjhez fog menni. Kérdése: Jár-e és meddig az árvaellátás? Az 1975. évi II. törvény 71. §-a értelmében ha az árva oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a huszonötödik életév betöltéséig jár. Nem érinti az árvaellátásra jogosultságot, ha az árva vagy életbenmaradt szülője házasságot köt, vagy az árvát örökbe fogadják. Tóth L.-né lakást szeretne cserélni. Kérdése: a tanács mikor tagadja meg a cseréhez a hozzájárulását? A lakásügyi jogszabályok értelmében a lakásügyi hatóság a lakáscseréhez való hozzájárulást köteles megtagadni, ha a) a cserélő fél a lakáscserével a jogos lakásigénye mértékének felső határát meghaladó szobaszámú lakáshoz jutna; b) a lakáscseréhez az említett érdekeltek nem járultak hozzá; c) társbérleti lakásrész cseréje esetén a lakásrészben tartósan beteg személy kerülne, illetőleg az oda beköltöző személyek száma meghaladná a lakásrésznek a jogos lakásigény mértékének alsó határa szerint megállapított befogadóképességét; d) az elcserélni kívánt tanácsi bérlakásra létesített lakás- bérleti jogviszony határozott időre vagy valamely feltétel bekövetkezéséig szól; e) a felek szándéka ténylegesen nem lakáscserére, hanem a lakásbérleti jogviszony jogellenes átruházására irányul. Az 1/1971. (II. 8.) ÉVM sz. rendelet 82. § (2) bekezdése szerint a lakáscseréhez való hozzájárulást a lakásügyi hatóság megtagadhatja, ha a) a cserélő fél a lakáscsere útján a lakásigénye mértékének alsó határát meghaladó, de annak felső határát meg nem haladó — az elcserélnél nagyobb — szobaszámú lakáshoz jutna, b) a iakáscsere folytán a bérlő és a vele együttlakó személyek lényegesen rósz- szabb lakáskörülmények közé jutnának. A most említett a) pontban megjelölt esetben nem tagadható meg a hozzájárulás, ha a bérlő a lakásigénye mértékének alsó határát meghaladó szobaszámú lakását azonos, vagy kisebb - de a lakásigénye mértékének felső határát meg nem haladó — szobaszámú lakásra cseréli el. I A. G. az idén tölti munkaviszonyban a 25. évet. Kérdése: mikor kell kérni a jutalom kifizetését, és hol? A jubileumi jutalom a dolgozót a 25, 40, 50 évi munka után illeti meg. Nyugdíjazás esetében a megszerzett 35, illetőleg 45 év után is. A jubileumi jutalom a dolgozót megillető járandóság és ezért külön kérelem nélkül kell a munkáltatónak kifizetnie. A kifizetést nem kell kérni, az hivatalból jár. Abban az esetben, ha a munkáltató valamilyen okból mégsem fizette volna ki, akkor a munkáltatójától kérje a kifizetést. Baleset- veszélyes I A Tolbuhin út 79. számú ház előtti járda olyan állapotban van, hogy talán Pécs város területén ilyen több nincs. Itt parkíroznak az erre járó teherautók, szemétszállító autók és annyira felvágják az úttestet, hogy a Kirov utcai autóbuszra, boltba járó lakók vagy az iskolába menő gyerekek a nagy sártól az úttesten kénytelenek közlekedni, ami balesetveszélyes. Kérem a magam és a Kirov utcaiak nevében a sürgős segítséget. Orosz István A szerkesztőség postájából S A mostani megoldás az eddigi legjobb Több mint húsz éve lakom Pécsbányatelepen és veszek részt az autóbusz-közlekedésben. Néhány hónapja véleményem szerint, amely azt hiszem megegyezik az itt lakók túlnyomó többségével, sokat javult a közlekedésünk. Az 50/Y járat bevezetésével csökkent a csúcsforgalom zsúfoltsága és a kevésbé terhelt időszakban jobban kihasználhatók a járművek. Annál nagyobb csodálkozással olvastam dr. Bédi Gyula közlekedési javaslatait. Úgy látom, végig nem gondolt ötletnek vehető az olyan javaslat, amely a végre javult kültelki közlekedést csökkenteni kívánja az átmenő forgalom javára. Olyan indoklás, hogy a meszes-szabolcsi és szigeti részt csak a 31-es köti össze az állomással, nem pontos, mert ott a fő vonal a 10—20Betértem a pécsi Jókai téri fodrászüzletbe, ahol borotvál- tatni és hajat vágatni szerettem volna. Leültem és türelemmel vártam soromra, azaz vártam volna továbbra is, há közbe nem jön egy és más. Én következtem volna az egyik széken, ahol egy csinos, fiatal nő szépítgette az előttem levő vendéget. Sajnos, nem lettem a soros. Minden további magyarázat nélkül leült az én helyemre az üzlet egyik hosszúhajú és szakállas ifjú dolgozója. Öt vette kezelésbe a fodrásznő. A napokban fuvaroztatni szerettem volna. Bementem a Volán szigetvári telepére, ahol azt a választ kaptam, hogy másnap reggel jöjjek be és megmondják, hogy lesz-e kocsi vagy sem. Reggel 6 órára be is mentem. Ott másfél órát kellett várni. Az ügyfélfogadás az udvar közepén volt. A részemre megnyugtató, de egyben furcsa volt, hogy nemcsak én voltam az, aki ott várakozott a reggeli jó levegőn, hanem még sok gépkocsivezető is. Ugyanis a szigetvári telepen Felsőszentmárton községünk a vasúttól távol, fekszik (7—8 kilométerre), s e miatt vasár- és ünnepnapokon a távolabbi helységektől el van zárva. Pécs, Szigetvár, Sellye, Harkánynak ezeken a napokon való megközelítése szinte lehetetlen. Gondoljunk csak arra, hogy hányán szeretnék ezeken a napokon az éppen kórházban levő beteg családtagjukat meglátogatni és hányán szeretnék as gyakori és biztos járat, amellyel a pályaudvar is jól és gyorsan megközelíthető. Mi, pécsbányaiak már többféle megállót (Széchenyi téren 3, Bem u., Kossuth tér stb.) kipróbáltunk. Úgy látszik, a mostani megoldás az eddigi legjobb. Kétségtelen, hogy máshogyan látják a kérdést azok, akik csak kirándulni járnak külterületre, mint akik gyakran sötétben mennek és jönnek. Azt hiszem, aláírások gyűjtése nélkül is sokunk nevében mondhatom, hogy ne bolygassuk javult közlekedésünket, főleg ne a csökkentés irányában. Dr. Konkoly Thege Aladár Szó nélkül vártam tovább. Mikor ezzel a belső munkatárssal is végzett, helyére leült egy másik ifjú, aki jóval később jött, mint én. Ekkor felkeltem és otthagytam a fodrászüzletet figyelmes és jólnevelt dolgozóival és kivételezett vendégeivel együtt. Ezek után jogosan merül fel az a kérdés, miért nem írják ki az ajtóra, hogy belépés csak fiataloknak és az idősebbek ne menjenek. Botoromy János Növényvédelmi tanácsadó A rügyfakadás előtti permetezés a legfontosabb növényvédelmi tevékenység. Nyugalmi időszakban a fákat olyan szerekkel védhetjük, melyek több kártevő ellen hatásosak. A télvégi lemosó permetezéseket a metszés, fatisztogatás után végezzük. A permetlé egyenletesen, a fa minden részét áztatás- szerűen fedje. Alma- és körtefákat pajzstetű, takácsatka, va- rasodás ellen rügyfakadás előtt NOVENDA 2 százalékos, vagy KREZONIT E 07—0,9 százalékos oldatával permetezzük. Bármely gyümölcsfára pajzstetű, atka, lisztharmat, monilia ellen rügyfakadás előtt a NEOPOL 5 százalékos oldata alkalmazható. A NEOPOL alkalmazása előtt olvassuk el figyelmesen a csomagolóanyagon lévő használati utasítást. Őszibarackot, kajszit közvetlen rügypattanás előtt RÉZOXIKLORID 0,5— 0,6 százalékos vagy BOR- DÓILÉ 1—1,5 százalékos oldatával permetezzük. Az őszibarack rügypattanás után a rézre érzékeny, későn végrehajtott permetezés károsodást idéz elő. A BORDÓILÉ készítéséhez rézgálicot használunk, amit előzőleg vízben feloldunk. A rézgálic oldat savanyú kémhatású, 1 kg rézgálic közömbösítéséhez 50—60 dkg égetett mész, vagy 1,5—1,8 kg szalonnás oltott mész szükséges. A mészoldatot mindig nagyobb edényben készítjük elő és ebbe öntjük keverés közben a rézgálic- oldatot. A réz hatóanyagú szerek a baktériumos betegségek ellen is hatásosak, azokon az őszibarack területeken, ahol a fákon mézgásodás észlelhető, metszés után azonnal Réz- oxiklorid vagy bordóilé permetezése indokolt. Az előrejelzés szerint az almánál 1978-ban erősebb varasodás és atkafertőzés várható, őszibaracknál nagyobb mérvű levélfodro- sodás, levéllyukacsosodás és baktériumos betegségek fellépésére kell számítani. Dr. Frank József Lehetne-e változtatni...? Egy kis kitérővel... a kocsiindítás az udvaron volt, illetve az elmondások szerint, van évek óta. Megragadom az alkalmat, hogy szóyá tegyem: hol van itt a feltétel, hogy a kocsivezető nyugodtan, pihenten, nem átfagyva üljön kocsira. Akkor reggel a hőmérő higanyszála —10 fokra húzódott össze. Jó időben is kulturáltabb körül- ' mények között lehetne az ügy- félfogadás és kocsiindítás. Nem lehetne ezen változtatni? Szinyákovics Ottó Szigetvár a harkányi vagy a szigetvári fürdőt felkeresni. A megoldás kulcsa az volna, ha a Volán Vállalat mohács— siklós—harkány—Sellye—szigetvári gyorsjáratát legalább ezeken a napokon egy kis kitérővel — Felsőszentmártont érintve — közlekedtetné. Jó lenne, ha a vállalat a községi tanáccsal közösen megoldást találna problémánkra. K. J. Belépés csak fiataloknak... Pécs egyik legszebb része a Séta tér. Egy cseppet sem a szép környezetbe illő az a szemétkonténer, amely a tér alsó részének lépcsői mellett áll. Nem egyszer hatalmas szeméthalom veszi körül. Ezt a tartályt a szemben lévő gimnázium használja, de azért sokkal jobb lenne, ha a szomszédos udvarban helyeznék el, ahol nem zavarná a tér összképét. Az illetékes válasza „Mindenütt Iskolánk útja mintegy 50 méter hosszú. Vsában évek óta salakos és szükség esetén salakkal újítjuk fel. Ha az eső esik, természetesen salakos sáros. A napközihez vezető útunk is hasonló. A napközi a régebbi elnevezésű Hi- dor település nyugati részén fekszik. A településből fekvésénél fogva is kiesik és ezért az 1976-ban elkészült új rendezési tervünk szerint, visszafejlesztésre van ítélve. Ennek megfelelően sem felújítási, sem beruházási munkálatokat elvégezni nem szabad, csak állagmegóvást végezhetünk. Viszont új napközi építése szerepel a tervben az iskola alatti területen. Azonban az 1977- ben megépült torna- és politechnikai terem a fejlesztési alapunkat teljes mértékben lekötötte 1980-ig. A Baranya megyei Tanács V. B. útfelügyeletének helyi területfelelőse a múlt év októberében közölte velünk, hogy még 1977-ben sor kerül az úgynevezett „rázok" kiépítésére, többek között az említett iskolai út szakaszán is. Ez még nem készült el. Sok községünkben az út ilyen irányú felújítása immár hagyomány, az, hogy a sáros községi és társközségi belső tanácsi útjainkat szilárd burkolatúvá tegyük. Szép példája ennek a munkának a hásságyi 800 méteres szakasz, a magyarsarlósi 900 méteres, a belvárdgyulai 1000, valamint 1977-ben Olasz SCtT • • • községben mintegy 250 méteres szakasz kiképzése önkéntes adományból, társadalmi munkával. Úgy érezzük, hogy nem helyben topogást magyaráz az a tevékenységünk sem, hogy minden községünkben befejeztük a ravatalozók építését, a járdaépítést mintegy " 8 kilométeres szakaszon, a köz- világítást korszerűsítettük és 1978-ban a 750 ezer forint felújítási összegből a helyi művelődési otthonokat kívánjuk szebbé, barátságosabbá, otthonosabbá tenni. Ezenkívül minden településen vannak autóbuszváróink, rendelkezünk férfi fodrászüzlettel, különféle intézményekkel, melyek fenntartásáról gondoskodunk. Tizenhat éves gyakorlatból tudom és vallom: a tanácsi munka sokirányú, sokfelé kell tekinteni. És amikor dönteni kell, szem előtt kell tartani nemcsak az iskola, hanem az egészségügy, a könyvtár, a közművelődés stb. területeit is, hogy mindenhova jusson egy kicsi. Igyekeztünk nem egy területen megállni. További feladatunk: orvosi lakás rendbe hozása, hogy orvost kapjunk, a belvárdgyulai óvoda felújítása, további útkiképzé- sek. Mind olyan feladat, mely sürgős és szükséges. De a teherbíróképesség véges. Talán ilyen megvilágításban értékítéletünk is más lehet. Cséplő József vb-titkár, Olasz P«i«i külSniifi hirdetés „Egyedülálló idős nénit vagy bácsit minden igényt kielégítő komlói, gyönyörű háromszobás lakásunkba nagymamaként vagy nagypapaként várunk. Mi csak hárman vagyunk. Boldog öregkor jeligére a Sallai utcai hirdetőbe.” A Dunántúli Napló december 13-i számában jelent meg a hirdetés. A megadott jeligére válaszolva kértem a hirdetés feladójától, hogy fedje fel kilétét. A válaszra sok hetet kellett várnom, amíg levelet hozott a postás — Komlóról. „Boldog öregkor jeligével nagypapát vagy nagymamát keresünk. Sajnos, nem sikerült találni. Sokan félreértették a hirdetésünket. Volt olyan válasz, amiben azt kérdezték, hogy mit kérünk, házat, telket vagy pénzt az eltartásért. Mi nem az anyagiak miatt kerestük a nagypapát vagy nagymamát. Az újságíró elvtárs talán megért bennünket. Ezért szeretnénk megírni, hogy mi indított bennünket a hirdetésre. A családunk három főből áll. Van egy 8 éves kisfiúnk, sajnos több nem lehet. A feleségem nem dolgozik. Én 1972 óta Zobák-üzem bányában vagyok, havi keresetem 7—8000 forint, a feleségem ezért nem dolgozik. Van egy Wartburg személygépkocsink. Ezek után meg tetszik érteni, hogy nem az anyagi érdek indított bennünket a hirdetésre. Nagyon kérem, a nevem ne tessék leírni, így is sokan azt hiszik, hogy meghibbantunk és nevetnek rajtunk, mert ők nem értik meq, ők nem árván nevelkedtek. Munkásszülők gyermeke vagyok, félárván nevelkedtem, édesapám 1944-ben meghalt, kilencen maradtunk. Nagyon sokat nélkülöztünk, mire felnőttünk. Édesanyám is hamar meghalt. 1962-ben kerültem Komlóra, 1968-ban megnősültem és az élet egy árva lányt hozott feleségnek. Neki még szomorúbb gyermekkora volt mint nekem, mert neki még a drága jó anyai szeretetben sem lehetett része. Amikor összekerültünk, közösen elhatároztuk, hogy ha egyszer lesz egy olyan lakásunk, ahol mindent tudunk biztosítani, amit csak egy munkában elfáradt, pihenésre és szeretetre vágyó néninek vagy bácsinak kell, akkor megboldogítjuk idős napjait. Most elérkeztünk oda, hogy Komlón, az eddig épült lakások közül a legmodernebbet kaptuk. Háromszoba összkomfortos, szépen berendezett lakásunk van, s ebből egy szép szoba várja azt az egyedülálló becsületes nénit vagy bácsit, aki bennünket gyermekeinek, gyermekünket unokájának tekint. Teljesen egyedülálló nénit vagy bácsit keresünk, nem olyat, akit a gyermekével él együtt és valami oknál fogva szabadulni akarnak tőle. Sajnos jött a hirdetésre olyan válasz is, amit a néni saját fid írt, hogy minél előbb hozzuk az édesanyját. Nagyon szomorú, de így van. Kérjük az újságíró elvtársat, hogy segítsen megtalálnunk azt az idős nénit vagy bácsit, akit keresünk. Segítségét köszönve üdvözletét küldi Komlóról az Sz.-család (teljes név és lakcím)." Már a hirdetés is szokatlan volt. Ott találtam rá, a vegyes rovatban, ahol unatkozó autós fiatalemberek kínálják fel szolgálataikat; feledékeny hölgyek elveszett fülbevalóikat keresik; libatömést vállalnak; valamint eltartási szerződésekre vadásznak. Ebben a hirdetésben nem szerepelt sem az adok, sem a kapok szó. Helyettük egy, a hirdetési nyelvtől teljesen szokatlan kifejezés, a: várunk. Huszonhét szó a hirdetéstengerben, amiben nincs üzlet, huszonhét szó, melegség. Hogy milyenek voltak a válaszok, azt már tudjuk a levél- részletből. A hirdetés nem jutott el azokig, akiknek szánták. Valószínűleg azért, mert ezek az egyedülálló, idős emberek már nem nagyon olvassák a lapok apróhirdetéseit. Olvassák viszont fiúk és vők, akik örömest túladnának anyóson vagy anyán. Az ismerősök megmosolyogják, kinevetik az Sz.-családot. Nem gonoszságból, csupán azért, mert nem értik őket. Az emberi kapcsolatok elüzietiese- désének időszakában csak meghibbant emberek adnak fel efféle hirdetést. Mert racionálisan ez ugye, valahogy így hangzana: „Lakásért, telekért, járadékért idős néni vagy bácsi gondozását vállalnánk . . ." Kedves Sz.-család! Nem tudok sem segítséget, sem tanácsot adni. Csak reménykedni tudok, önökkel együtt. Erdős Ákos
