Dunántúli Napló, 1978. február (35. évfolyam, 32-59. szám)
1978-02-15 / 46. szám
2 1978. február 15., szerda Dunántúlt llaplö_______________________________________________ Jelenet a Magyarok cimű filmből Gazdasági megállapodást Írtak alá Domus Áruház épül Pécsett Mai program Az Amerikai cigaretta című film bemutatóját ma 17.00 órakor tartják a Petőfi moziban, mig a Nyolcvan huszárt 19.00 árakor láthatja itt a közönség. A Kossuth filmszínházban 16.00 órakor a Riasztólövés, 18.00 órakor az Ok ketten, 20.00 órakor az Egy erkölcsös éjszaka kerül műsorra. Az Ifjúsági Házban 16.00 órakor a Családi tűzfészek, 18.00 órakor pedig a Tárgyilagosan és a Zenészek cimű Balázs Béla Stúdiós rövidfilmeket vetitik. A Kossuth moziban 22.00 órakor a Zöldségkereskedő cimű NSZK filmet, a Petőfiben 21.00 órakor A keselyű három napja c. amerikai filmet és az Ifjúsági Házban 20.30-kor a Hajtóvadászat cimű francia filmet mutatják be. Dárday István alkotásából, a Filmregényből a POTE-n 14.00 órakor rendeznek közönség-művész találkozót, mig a FEK-ben 10.00 órakor kerül sor A magyar film és közönsége cimű vitára. Gazdasági megállapodást írtak alá tegnap a BÚTORÉRT, a BARANYAKER és a pécsi városi tanács képviselői a Domus Áruház létesítéséről. A Bajcsy-Zsi- linszky út és Vasút utca sarkán lévő területen épül a 4500 négyzetméter alapterületű áruház 63 millió forintért. Az építési területen álló lakóházakat még az év közepe előtt lebontják, s a BÉV is szabaddá teszi Vasút utcai telephelyén — amit egyébként 1979. végéig teljesen kiürít —, az építéshez szükséges területrészt. Az áruházat a dunaújvárosi 26- os számú Építőipari Vállalat pécsi építésvezetősége építi fel 1980 végére tervezett átadással. Tegnap a tanácson folytatott tárgyaláson szó volt az áruházat kiszolgáló bútorraktár építéséről is. A tanács hajlik affelé, hogy az áruház mellett a Vasút utcában biztosítson területet egy 3 ezer négyzetméter alapterületű raktár számára. Elképzelhető, hogy 1980-ig ez is megépül. Ma mutatják be: Amerikai cigaretta Csurka István az élet apró té- nyeinek ragyogó ismerője. Az anekdota, ez a gyakran méltatlanul lenézett műfaj, megnemesedik a keze alatt. Bizonyítják ezt prózai írásai, színdarabjai és — filmtörténetei. Utóbbiakból Dömölky János rendezésében — A kard cimű közös filmjük után — további együttműködésükből ismét kitűnő mai történet született: az Amerikai cigaretta. Az ötlet maga kézenfekvőén egyszerű. A sikerbe, ünneplésbe belefáradt és megcsömörlött sikeres költő lemegy „az élet sűrűjébe". Ám igen hamar rájön arra, hogy ez korántsem olyan romantikus világ, mint ahogyan ő gondolta ... Jóllehet mindössze annyi történik, hogy találkozik egy különös (legalábbis az ő számára újdonságként ható) utcaseprő párral: egy öregasszonnyal és egy fáradt, öreg vagánnyal. A költőt Tordy Géza, a két öreget Gobbi Hilda és Makláry Zoltán alakítja Dömölky János új filmjében. Gobbi Hilda növendék kora óta a furcsa, groteszk és szeretetreméltó öregasszonyok légióját formálta meg. Apró megfigyeléseivel és humoros, szívszorító pillanatainak megteremtésével ígér ezúttal is a korábbiakhoz méltó alakítást. Makláry Zoltán, a magyar filmek és színházak évtizedeken át kiváló karakter színésze jó ideje visszavonult. Úgy hírlik, Gobbi Hildáé az érdem, rávette egy új filmszerep eljátszására ezt a nagy művészt, aki egy mindenki számára emlékezetes színészi pálya tapasztalataiból leszűrve formálja meg az élete alkonyán levő öreg utcaseprőt. Nyolcvan huszár A huszárokról mintha mos- forradalmi Magyarország hely Közönség-művész találkozó # Zsúfolásig megtelt a Pécsi Tanárképző Főiskola moziterme, ahol tegnap vetítették le a diákoknak Fóbri Zoltán Magyarok című filmjét. Kár, hogy a vetítés után következő közönség—művész találkozót először a főiskola aprócska klubjába akarták „belegyömöszölni”, mert a több száz érdeklődő és a film alkotói, szereplői korántsem fértek itt el és így utólag kellett egy nagyobb termet keresni ... A bevezető kérdést Bernáth László kritikus tette fel és így átsegítette a kezdeti félénkségen a hallgatókat. Fábri Zoltán elmondta, hogy a filmbeli tíz ember az akkori négy-öt milliós paraszti világot kívánta képviselni elmaradottságával, erkölcsi tisztaságával együtt. A diákoknak tetszett a film, hiszen mint azt többen is mondták: „még soha nem láttak eny- nyire izgalmas és tipikus filmet a magyarságról”. Felmerültek viszont vitás kérdések is. Miért csak közvetetten érzékelik a háborút, a fasi- zálódást a film szereplői, s többen megkérdőjelezték, vajon nem idealizált-e a magyarok egyöntetű döntése, amikor a kinti, anyagilag mindenképpen jobb megélhetést felkínáló ajánlatot elutasították? A művészek és diákok egyaránt újabb élményekkel, értékes tapasztalatokkal gazdagodtak a'vita során. tanában egyre több szó esne. A közelmúltban jelent meg Ne- meskürty István kitűnő könyve az 1848-as forradalom és szabadságharc katonáiról. Ebben a kötetben részletesen szól azokról a magyar huszáralakulatokról, amelyek a császári és királyi hadsereg részeként Magyarországon kívül szolgáltak, de a forradalom hírére külön- külön vagy csapatostól hazaszöktek. Sára Sándor filmrendező-operatőr egy ilyen huszáralakulatot választott új filmje „főszereplőiül". Ez a 80 huszár Galíciában, a mai Lengyelországban szolgált, természetesen osztrák parancsnokság alatt, bár közvetlen parancsnokaik magyarok. Ez a két tiszt sokat tépelődik a zetén, de cselekvésre végül is a katonák maguk szánják rá magukat. Elindulnak haza és a Kárpátok hegygerincén át, rendkívül nehéz körülmények között a császári csapatoktól üldözötten érkeznek a határra, ahol ismét az osztrákok egységei fogadják őket. Mindössze néhányon menekülnek meg, de végül is ez az út olyan egységgé kovácsolja a katonákat és a tiszteket, amelyek egy új Magyarország ígéretét sejtetik. Rendkívül látványosan, a forgatási körülményekben az eredeti megpróbáltatásokat rekonstruálva dolgozta fel Sára Sándor ezt a történetet, amelynek főbb szerepeiben Tordy Gézát, Dózsa Lászlót és Juhász Jácintot láthatja a közönség. Zárszámadás a Baranyaterméknél Élelmiszer-áruházát építenek Pécsett Tavaly 22,7 millió dollár bevételt hozott Baranya élelmiszerexportja, amelyet 15 vállalat bonyolított le. Köztük az első helyet 8 milliós export- forgalmával a Baranyater- mék szerezte meg. A Mező- gazdasági Termelőszövetkezetek Termékforgalmi Közös Vállalkozása tegnap kilencedik alkalommal tartotta meg zárszámadó igazgatótanács-ülését Pécsett, a Ságvári Művelődési Házban. A 80 taggazdaságból jelenlévő küldöttek elégedetten nyugtázták dr. Héjjá József igazgató beszámolóját. A társulás, mint megalakulása óta mindig, 1977-ben is eredményesen működött, 421 millió forint áruforgalmat bonyolított le, ebből exportra mintegy 300 millió forint értékű áru került, ami kb. 8 millió dollár deviza- bevételnek felel meg. Csak zöldlisztekből és egyéb takar- mánypelletekből 42 500 tonna mennyiséget exportáltak tőkés piacokra. A vállalkozás nemcsak a tagok áruforgalmazását szervezi, de önköltségi áron villamosbiztonsági és erdészeti szolgáltatásokat is végez tagjainak. A közös vállalkozás elmúlt évi nettó nyeresége 5,6 millió forint, amiből 80 tagszövetkezet mintegy 11 millió forint vagyoni hozzájárulásának 24 százalékát visszafizette. A küldöttek tegnap úgy döntöttek, az osztalékot nem veszik át, hogy ezzel is hozzájáruljanak a Pécsett létesítendő termelőszövetkezeti élelmiszeráruház és székház megépítéséhez. Ehhez a Baranya- termék 30 milliós közös vagyona fedezetet nyújt. A költségviselésben részt vesz a Baranya megyei TESZÖV is. Az áruház helyét a Citrom utcában jelölték ki. A kiviteli terv júniusban készül el, s még ez év második felében leteszik az áruház alapkövét. A tegnapi ülésen azt is bejelentették, hogy ez alkalommal a Baranyatermék, mint önálló vállalkozás utoljára tartott zárszámadást, ez évtől kezdve a TSZKER kebelén belül, mint területi központ folytatja tevékenységét. — Rné — „Bonyolítjuk" a forgalmat Egyértelmű információ szükséges Megáll az ember a Kolozsvár utca végén, a másodperc töredékéig tűnődik: hogyan, s merre? Azután az előző jármű nyomdokain kanyarodik. Helyesen? Ki tudja. Tegnap, a közlekedési őrjárat négytagú csapata - a közlekedés három szakembere és jómagam — parázs vitát kerestettünk, s szomorúan állapítottuk meg, hogy mindenkinek igaza van. Ha a Mártírok útjára szeretnénk kikanyarodni, többféle megoldás is kínálkozik. A Kolozsvár utca vége széles. Középütt egy sziget árválkodik, ott egy „Állj, elsőbbségadás kötelező” tábla. Alatta a sziget kikerülését jelző kerek, kékszínű tábla, a nyilak szerint a szigetet jobb- és balfelé egyaránt elkerülheti bárki. Arra vonatkozóan, hogy onnan merrefelé kanyarodhatok, útbaigazítás nincs. De nem igazít útba semmi sem, ha a Mártírok útjáról szeretnék bármely irányból a Kolozsvár utcába kanyarodni. Elvileg tehát szembetalálkozhat két jármű, jóllehet szabályosan közlekednek. Jó lenne, ha ezt az útkereszteződést mielőbb „tisztába tennék”, s a járművezetők számára csak egy megoldást kínálnának az útkereszteződés elhagyására. Hírlik, hogy „majd” megoldódik a Landler Jenő utca—Sal- lai utca—Kórház tér két problémája is. Az egyik: A 6-os útra két lámpa teszi lehetővé a jobbra, illetve balrakanyaro- dást. Az Alkotmány utca alsó sarkán kötelező érvényű besorolást jelző tábla mutatja, hogy jobbfelé csak a külső forgalmi sávból szabad fordulni. Igen ám, de rendkívül nehézkes a gyalogátkelőhely után átsorolni a belső sávba, ha balra sze-. retne kanyarodni valaki. Vajon miért nem engedik a Rákóczi útra szándékozókat el a belső sávon? Ez nemhogy akadályozná, hanem inkább segítene a forgalmat. A másik a Kolumbia előtti sarok gondja. Lévén a Sallai utca vége egyirányú, az István tér felé igyekvők a bal oldali járdaszegély mellől kanyarodhatnak. Onnan viszont jön lefelé a forgalom a Sallai utca irányába. Veszélyes. Egy kis terelésre volna ott szükség, remélhetőleg hamarosan megoldják ezt is. És ha már a Sallai utcánál tartunk, vajon miért nem engedik meg a Várady Antal utcából a jobbrakanyarodást? Ott a tábla, amely előírja, hogy csak balfelé szabad menni, jóllehet a Sallai utcán onnan már kétirányú a forgalom. Ottmaradt a tábla? Szedjék le. Csakis az lehet a vezérelv a forgalom szervezésében, hogy a járművezetők számára pontos, egyértelmű információkat adjanak a táblák, jelek, a közlekedésben minél kevesebb legyen a félrevezető, többféle értelmezésre módot adó helyzet. Van-e az Irányi Dániel téren kijelölt gyalogátkelőhely? Ha igen, miért nincs ott a tábla? Ugyanez hiányzik a Széchenyi tér kellős közepén is. . . De akárhányszor foglalkozunk ezzel a témával, szomorúan kell megállapítani, hogy egyre bonyolultabb a közlekedés Pécsett, egy-egy új csomópont kialakítása nem teszi egyszerűbbé a közlekedést. Nem rólunk, pécsiekről van szó: Isten irgalmazzon annak a vadidegennek, aki idetéved. Megnézi a várost alaposan, mielőtt céljához ér, az biztos. Kampis Péter Vendégünk volt: dr. Buga László Néha, amikor még hevesebben nekilendül a magyarázatnak, feltolja szemüvegét a homlokára. Rendületlenül pipázik, újra tömi, gyújtja, pöfékel. Amikor nagyokat szív, még békésebb, sZelídebb. Bölcsei kedő, finom lelki alapállás mindvégig jellemzi, akkor is, mikor szenvedélyes és odamondja csípősen az igazságot. A 72 éves dr. Buga Lászlónak minden felelete nagyon tömör, mégis csupa líra fűti szavait. Ismeretterjesztő előadásokat tart Baranya megyében, tegnap Pécsett és Bolyban, ma Szentlőrincen 15, Pécsett, a Ságvári Művelődési Házban 17, majd a műszaki főiskolán 19 órakor, örök utazó-előadó, megjárja az ország legtávolabbi zugát is, egy meghívást sem mond le. Évente átlag másfél száz előadásra is sor kerül. — Ugyan, semmi doktor és professzor úr, csak doktor bácsi vagyok, de még egyszerűbben csak Laci bácsi. A legtöbbször nem érek haza, any- nyit beszélek. Nem vagyok lexikon, nem tudhatok mindent és ezt be is vallom hallgatóimnak, de azt tudom, hogy melyik könyvben keressem az ismeretlen fogalmat. Portán kívüli kutya vagyok, a ház körül őrködöm kikiáltójaként az egészségnek, célom, hogy a betegségek megelőzésében nyújtsak tanácsokat. Közegészség-, járványügyi orvos vagyok, nem praktizálok. Magamat gyógyítom-e? Ha az autoszuggesztiót gyógyításnak veszem, akkor igen. Mondhatni, egy ország orvosa, akinek legtöbben a hangját ismerik a rádióból. Szemtől szemben látni kedves mosolygását, huncutkás szemvillanásait, arcának derűjét. Mindig mosolyogni, ezt vallja, de csakis szívből, és a derűt mint egy jópajtóst szeretne örökké megtartani. — Legsúlyosabb népbetegségnek a neurózist tartom, azt az idegfeszültséget, ami titkolt félelmekből fakad és következménye, hogy korán fáradnak, korán öregednek az emberek és alig törődnek egymással. Sok múlik pedig egymás megértésén, azon, hogy miként mondjuk ki gondjainkat, fájdalmainkat. Nincs távgyógykezelés. A legfontosabb gyógymód az aktív mozgás és az a hit, ami akarja az egészséget. Nagyon sok múlik o tisztaságon, táplálkozáson, c mozgáson. Jók a természete: gyógymódok, a napfény, levegő, torna, masszázs, például hiszek a teákban. Magam teá: vagyok jobban, mint kávés. Falun született, a mátyus- földi Ebeden, ahonnan magával hozta ízes beszédmódját Eszményi doktora szülőfalujából még ma is az a Kufler bácsi, aki szerette a népét é: környéke is őt, akihez minder bajjal mentek, nemcsak test problémákkal. Szerinte a gyó gyűlt hálás kézfogása az or vos legnagyobb jutalma. Csuti J.
