Dunántúli Napló, 1978. február (35. évfolyam, 32-59. szám)
1978-02-14 / 45. szám
1978. február 14., kedd Pünantmt napló 3 Egyesülés, talpraállás, rekordok A szalántai termelőszövetkezet szalántai termelöszö- •• vetkezetben 1975 májusa óta nincsenek szenzációk. Akkor volt megdöbbentő, megtorpanást okozó. A garéi tsz csatlakozása után kiderült, több mint 7 000 000 forint hiánya van a jövevénynek, a turonyi tsz pedig néhány százezer nyereség helyett 0:0-ra áll anyagiakban. Szanálás? Erre mondott nemet a ve-. zetőség, utána az egyesült tsz tagsága az emlékezetes 1975-ös májusi közgyűlésen. Tejhozam csendben előrelépett Megfelelni a népgazdasági feladatnának Teljesíteni a tagság elvárásait Nagy volt a gazdasági és politikai tét. A szanálás két—három évre visszavetheti a gazdaságot, nem lesz mód a tagság jövedelmének emelésére, nem teljesíthetik a turonyi és garéi tagoknak tett ígéretet: az első évben a szalántaiakkal azonos szintre emelik éves jövedelmüket, ami kb. 25 százalékos többlet. Inkább feláldoztak mindent. A tartalékpénzt, a raktárban lévő terményt, egy éves lejáratra hitelt kértek, éjt nappallá téve fel- és összerázták a csüggedt tagságot, „reménytelenül magas” hozam és jövedelem tervet állítottak a növénytermesztés, az állattenyésztés és a háztáji árutermelés elé. Növénytermelés Azóta két gazdasági esztendő múlt el, ami nem sok, eredményekben azonban rendkívül gazdag, rekordokat jelentő, megyei és országos átlagokat felülmúló volt. A búza- és kukoricatermelés, a sertéstenyésztés és hizlalás eredményei az egyesülés évében is elérték, meghaladták a 10 százalékos növekedést, azt követően is, ezért nem hatott szenzációnak, hogy 1977-ben is, az országos elvárásnak megfelelően „asztalra tették" a 12 százalékos termelésnövekedést. Búzatermés 44,2 mázsa/h, (volt ennél 1976-ban több, de így is 10 százalékkal több az országos átlagnál), kukorica 66,2 q/h, megyei rekordok közt szerepel, 1937 hektáron termesztették, ami azt jelenti, hogy a második legnagyobb kukoricatermelő tsz a megyében. Napraforgó 21,2 q/h, ami üzemi rekord, lucernamag 100 hektáron 1,5 q/h, ilyen eredményük soha nem volt, és mindez igen kedvező önköltséggel. A növénytermelés 1977- ben 20 százalékkal növelte nettó árbevételét 1976-hoz viszonyítva, amely a változatlan árakat figyelembe véve ennyi termésnövekedést jelent. r Állattenyésztés Amikor az elmúlt években több helyen vitatták, hogy kifizetődő-e a sertéstenyésztés és hizlalás, nem telepítették be teljesen a hizlaldákat, Szalántán 123,5 százalékos teljesítménynyel működtették a „sertésgyárat” és országos első helyezést értek el. E rekordot 1977 elején a híres Gagarin szocialista brigád ismételhetetlennek tartotta, és egyik jeles mestere a tervet a vezetőség álmodozásának minősítette. Történt, hogy 200-zal több sertést hizlaltak, mint a rekord volt. összesen 6043 mázsa élő sertést értékesítettek, 60 százalékát exportminőségben, minden eddigi üzemi és talán országos rekordot megdöntve. lássál annak származéka, amit 16 évvel ezelőtt az alakuláskor közösbe adott a tagság. Szakértelemmel szelektálták, az elvárásnál ráfizetéssel is mindig több tejet adtak el és az időszakosan növekvő tejtermelésre 1977-ben koronát tettek. Egy év alatt 20 százalékkal növelték a tejhozamot, ami egy tehéntől 3240 liter. így nyereséges. A te henek számát 268-ról 302-re növelték egy év alatt. Hízómarhát 217-et, 1314 mázsa összsúlyban adtak el. „Az állattenyésztés 1977-ben is jól szolgálta a népgazdaság és a szövetkezet érdekeit, az összes nyereség 617 000 forint, a közös gazdaság árutermelésé nek 32 százaléka, de az összes nyereségnek csak 2 százaléka — hangzott el a napokban tartott vezetőségi beszámolóban a zárszámadáskor. És most, mert éppen ilyenek a termelési költségek és az árak viszonyai — így van. Majd lesz változás, szó sem lehet visszalépésről. Háztáji Nincs szakosított tehenészetük a világszínvonalú fajtával, szóba sem került létesítése anyagiak miatt. Maradt a magyartarka, eredendően és vósárNem mérhető, hogy szenzáció vagy sem: 1977-ben 460 személy érkezett a szalántai tsz- be, hogy tanulmányozza, lássa, tapasztalatot szerezzen a közösháztájiról. Volt köztük PB-tag, KB-titkár, miniszter és helyettes, tsz-elnök vezetőségestől, tudományos kutató, diákcsoport, filmes és televíziós. A közösháztáji szalántai specialitás. Háttere: nehezen, Baranyában utolsóként alakult a tsz, és a belépők egyik feltétele volt, hogy minden tag kapjon egy k. hold háztájit. Törvénytelenül megadták, amit 1965-ben legalizált egy rendelet. Ez a „törvénytelen" háztáji olyan gyökeret eresztett, hogy üzemágazat lett. Jellemző a jelentőségére: az említett baljós egyesüléskor kérték a háztájiban dolgozó idősektől, fiatalabbaklól, adjanak 20 százalékkal több hízott marhát, sertést, vejet a közösnek. Mindent biztosítottak hozzá! — Megtették. Ez a teljesítmény azóta is folyamatosan emelkedett és 1977-ben elérte a 20 884 000 forint áruértéket: 6455 hektoliter tej, 456 hízott marha 2711 mázsa összsúlyban, hízott sertés 2032 db, 2476 mázsa, ami 7,6 százalékos emelkedés egy év alatt. Minden ráfordítást leszámítva, a háztáji tevékenység 133 főnek átlagosan 540 forinttal növelte havi jövedelmét. Az 1977- es évben az 501 főnyi dolgozó tagság jövedelme 12 százalékkal emelkedett, közel duplája a megyei átlagnak, havi fizetési átlag a 3207 forint, tízórás munkanapra számítva az átlag 153,7 forint, amihez a többlet- termelés és jövedelem alapján egy havi fizetést kaptak. Nincs szenzáció Szalántán? Van, de még sincs. Mindez csendben, rendben, nagy felelősségtudattal és jó munkával történik. Az is, hogy lényegesen csökkent a gépüzemi és javítási költség, hogy két év alatt anyagilag minden vonatkozásban talpra álltak, jelentős tartalékot képeztek 1977-ről. Aztán itt van még egy sokat mondó szám: 35 fiatalt vettek fel tsz- tagnak, de több volt a jelentkezők száma. Itt Pécs közelében, ahol lámpással keresik a munkaerőt. Kászon József 'ártsuk be az elbírásokat! É letvidám huszonéves pécsi fiatalember pályája tört derékba. Egykori kézügyességére már csak vörösréz domborművei emlékeztetnek. A barkácsolás reneszánszát éli. A hozzávaló észközöket, anyagokat egyre nagyobb választékban kínálja a kereskedelem. Hazai és külföldi gyártmányú barkács- készletek sorakoznak üzleteink polcain. Gyártók, kereskedők rugalmasan alkalmazkodtak az igényekhez, különböző szaklapok pedig újabb és újabb ötleteket adnak. Jó, hogy így van. De a barkácsolás! láz hevében nem szabad megfeledkezni arról, hogy a villámgyors készülékeket javítók, készítők gyakran alig, vagy egyáltalán nem rendelkeznek kellő ismerettel. Az sem ritka, hogy akiknek mindennapi munkájához tartozik a villamosság, Vigyázz, ez nem játék! Csak azt készítsünk házilag, ami veszélytelen alapvető előírásokat hagynak figyelmen kívül. Példa erre egy nemrégiben Pécsett történt eset. Harmadéves villanyszerelőtanuló higanygőzlámpából „kvarclámpát" készített legjobb barátjának. A „szerkentyűt” azonban semmiféle védelemmel nem látta el. Következménye: huszonéves barátja súlyos áramütést szenvedett. A baj megtörtént. A tragédián el kell gondolkodni. Miért készítenek higanygőzlámpából annyi „kvarclámpát”, amikor ez olcsón megvásárolható? Mi az oka annak, hogy annyi betonkeverőt, hegesztőtranszformátort és és egyebeket bütykölnek ösz- sze a barkácsolók? És mit lehetne tenni annak érdekében, hogy a barkácsolás ne szedjen áldozatokat? A barkácsolók népes tábora valószínűleg nem fog csökkenni, de az nem törvényszerű, hogy gyarapodjanak az áldozatok. Csak azt készítsünk házilag, ami veszélytelen használóira. H. T. • Nem töredezik, nem logdossák össze A konténerek polcain érkezik a kenyér a sütödéből az üzletekbe — Szokolai felv. — Kenyér — konténerben • Egyelőre csak öt pécsi üzletben • Lesz-e gyártója Baranyában? — Jó, hogy megszűnt a ci- pekedés. Meg nem kell folyton számolgatni, hogy ha egy rekesz — ennyi kenyér, akkor hét rekeszben mennyi van. Most csak lerakják az autóról a konténert, mi betoljuk a boltba, levesszük a burkot és már választhat is a vásárló. És ha jól megnézzük, a kemencétől idáig a vásárlón kívül senki sem fogta meg a kenyeret — mondta egy bolti eladó. Feltűnés nélkül vonult be néhány hónapja a pécsi boltokba a konténeres kenyér, azaz a kenyeres konténer. Ahol ilyen van, ott már természetes a vásárlónak, hogy szép, formás, nem agyonnyomott végű kenyeret kap, és mindig frisset. — A Fejér megyei Sütőipari Vállalat alkalmazta először ezt a megoldást — mondja dr. Naumov István, a Pécsi Kenyérgyár főmérnöke. — Az általuk kidolgozott módszert mi módosítva vettük át. Ezzel a módosítással a pécsi konténerekre éppen száz kenyér fér, így a boltban meg sem kell számolni a kenyeret, elég egy pillantás a konténerre. A speciális IFA-gépkocsira az emelőszerkezettel 14 konténert lehet felrakni, tehát egy fordulóval ezernégyszáz egykilós kenyér jut el a boltokba. Egyelőre csak öt pécsi üzletben vezették be a konténeres kenyérszállítást. A 2-es Ivov-kertvárosi, a 10-es uránvárosi, a 20-as Fürst Sándor utcai ABC-áruházak, valamint a 100-as számú szuperett és a Konzum Áruház ABC-részle- ge látszott egyelőre alkalmasnak a konténerek fogadására. — összehasonlíthatatlanul kényelmesebb így a kenyér átvétele — mondja a kertvárosi ABC üzletvezető-helyettese. — A raktár? Napi 20—24 mázsa kenyeret kapunk folyamatosan. A 4—5 mázsa áru befogadására képes tranzitraktárunkban éppen csak hogy meg tudjuk oldani a konténerek tárolását... Igen, a raktározással még sok helyütt problémák van- . nak. Kis raktárral nem lehet konténert fogadni, örvendetes viszont, hogy a kereskedelem meglátva az új módszerben rejlő lehetőségeket, egyre több üzletben számít a közeljövőben a konténerekre. S úgy hírlik, az újonnan épülő boltok raktárainak kialakításakor már gondolnak a konténerekre is. — Szeretnénk továbbfejleszteni a konténeres szállítást, kiterjeszteni minél több üzletre — mondja dr. Naumov István. — A speciális IFA-kocsikból erre az évre újabb kettőt rendeltünk. A konténerek utánpótlásával kapcsolatban van csupán gondunk, hiszen a székesfehérvári gyár csak a 7—8. hónapra vállal megrendelést. És nem is olcsón. Egy darab ára 5200 forint. A legjobb volna persze Baranyában gyártót találni... Zsalakó István Az idén százhúsz cementsilót szállítanak az NSZK-ba Külföldre is termel az ÉPGÉI mohácsi gyára 1977. január elsején még fűzfa nőtt a félig kész csarnokokban, január 18-án már részlegesen megkezdődött a termelés az ÉPGÉP mohácsi gyáregységében. Az induláskor a létszám 50 dolgozó volt, ennek is a fele még az építkezésen dolgozott. A teljes üzemszerű termelés április 7-én kezdődött, a tervezettnél két hónappal előbb. Az üzem az építkezéseknél használt cementsilókat és EZO-cementcsigákat gyárt. Az első tervek óvatosak voltak. A 76 emberrel és egy műszakban dolgozó üzemnek 10 millió forint termelési érték előállítását irányozták elő. Ezzel szemben a menetközben 116-os létszámra felduzzadó, és mór két műszakban dolgozó, egyéves gyáregység 18,3 millió forint értékű munkát végzett. Sőt jelentős tőkés exporttal is dicsekedhetnek: a nyugatnémet ELBA cég részére cementsilókat szállítottak, s most folynak a cég képviselőivel a tárgyalások a cementcsigák export lehetőségeiről is. Az 1978-as év legfőbb feladata a létszám további növelése. A városi tanács munka- ' erőhivatalától kapott engedély alapján a környező falvakban munkaerő-felmérést és -toborzást végezhetnek. A dolgozók részére biztosítják a kellő szociális ellátást — korszerű fürdők, öltözők, konyha és étterem —, a munkahelyre való szállítást és a szakmunkásképzést. Természetesen a létszámalakulás függvénye is az 1978-as évre tervezett termelési érték. Az előzetes felmérések szerint, mintegy 50-55 millió forint értékű eszköz előállítását tervezik. A tőkés export mennyiségét is növelik: 1978-ban 120 cementsilót szállítanak az NSZK- ba. A gyárat egy 36x60 méteres csarnokkal bővítik, amihez 3000 négyzetméteres anyagtároló és készáruraktár, valamint korszerű út- és közműhálózat is kapcsolódik. Húsgalamb-akció Tenyészpárokat Helyez ki az őffészek Mär eddig hatvan mázsára szerződtek Átmeneti visszaesés után ismét fellendülőben van megyénkben a húsgalambtartás. A galamb változatlanul jó exportcikk, darabonként 3 dollárt fizetnek érte a nyugati piacon. Legnagyobb vevő az NSZK. A belföldi ár sem rossz. Az első osztályú galambért 100 forintot, a másodosztályúért 80 forintot fizet a baromfiipar. A Pécsi Baromfifeldolgozó Vállalat nemcsak megvásárolja a kész húsgalambokat, de gondoskodik a tenyészanyag-eMá- tásról is olymódon, hogy az áfészek segítségével megkeresi a régi tenyésztőket, azokat, akik pedigrés, gyűrűzött állománnyal rendelkeznek. Tizennégy ilyen nagyobb tenyészet van a megyében, elsősorban Mohács, Boly és Pécs körzetében. Egy pár tenyészgalamb 400—500 forintot is megér. Ilyen értékben helyezik ki azokhoz a galambtartókhoz, akik a húsgalambot előállítják. A te- nyészpárokért nem kell pénzt fizetni, értéküket két év múlva a szaporulatból húsban kell le- törleszteni. Az év elején indult akció iránt' máris igen élénk az érdeklődés. Sorra alakulnak a húsgalambtartó-szakcsoportok, a pécsváradi és sásdi áfészek körzetében pedig megkezdődött a kihelyezés. Január 20-ig 60 mázsa galambhús előállítására kötött szerződést a baromfiipar a kistermelőkkel. A szerződés- kötések jelenleg is folyamatban vannak.
