Dunántúli Napló, 1978. február (35. évfolyam, 32-59. szám)

1978-02-13 / 44. szám

arandokok a kopjafák között A zongora poétája Miről tanúskodik a bőrkötésű emlékkönyv? Salve, salve tervező! Iskolások a történelmi emlékhelyen Mendelssohn ... Chopin ... Brahms ... Egy nyitány, mely a zord romantikájú skóciai tájon fogant a komponistában a Heb- ridák avagy Fingal barlangja láttán: egy versenymű, a „zon­gora poétájáénak vallomása és egy szimfónia, melyről a mű­vet bemutató magyar származá­sú Richter János azt mondta: Brahms „hősi szimfóniája, Eroi- cája”. Pécsi művészek neve: február 12-i és 13-i koncerten: Bánky József zongoraművész, a vezénylő Breitner Tamás a Pé­csi Filharmonikus Zenekar élén ... A Chopin-versenyművet Bánky most játssza először kon­certen zenekarral. — Talán azért, mert úgy gon­dolkoztam mindig, hogy a ze­nekari lehetőségeket elsősorban olyan versenyművek eljátszásá­ra kell kihasználni, amelyeknek zenei anyaga szimfonikusabb, így az összjáték arányai nehe­zebb feladatot jelentenek. Tud­valevő, hogy Chopinnál min­dent a zongora mond el, a ze­nekar csak bevezet, a formai részeket összeköti és kísér. De úgy gondolom, ideje már egy­szer eltekinteni a feladat ne­hézségétől vagy hasznosságá­ról és élvezni a szépet... Bánky József e Chopin-ver­senyművet a következő hetek­ben Szekszárdon és Kaposvá­ron is eljátssza, majd március 25-én élő adásban ül a rádió mikrofonja elé rendkívül ne­héz és igényes műsorral. — dnt •— Egy késői török rajza Harangok próbaállványon Az ország egyetlen harangöntője A mester tudását zengik A formázáshoz tejet, tojást, sört, hajat is használnak Gyeppel, virággal borított sírok — több száz vitéz utol­só nyugvóhelye. Hátrább a lélekharang, melyet meg-meg- kondítanak a turisták, a déli részen erdélyi ihletésű kopja­fák. Másfél éve, a mohácsi csa­ta 450. évfordulóján nyitották meg a korábban megtalált tömegsírok színhelyén az em­lékparkot,. amely azóta elmu- laszthatatlan zarándokhelye magyarnak és külföldinek, ha Mohácsra látogat. Félasztalnyi, hatalmas, dí­szes bőrkötésű, 850 lapos ven­dégkönyv tartalmazza a láto­gatók élményeit, észrevételeit, vagy csak aláírásukat. Az első oldalon, mintegy az emlékhely létrehozóinak szán­dékát tükrözve, ott állnak Kis­faludy Károly versének sorai: „A múlt csak példa legyen most, s égve honért, bizton nézzen előre szemünk.” 51 mohácsi és környékbeli üzem 2731 dolgozójának 13 ezer óra társadalmi munkája is se­gített a létrehozásában, azok­nak az érzelmeknek kiváltá­sában, melyeket többek közt legalább 50 ezer bejegyzés is tükröz. Ilyenek olvashatók a könyv lapjain: „Meghatóan csodá­latos! Salve Salve tervező!" (olvashatatlan aláírás). „Va­lóban jó, hogy nem eleink csontjaival emlékezünk. A szimbólumok és a mögötte lévő gondolatok erősebbek” (Csepregi Gyula). „Régi adós­ságunkat törlesztettük” — írja egy másik látogató. Hogy hány százezren láto­gattak ide másfél év alatt, az kideríthetetlen. Az egyéni tu­ristákon kívül számtalan cso­port is megfordult itt. Például a ZALABER 31 fős kollektívá­ja, miskolci, győri, kaposvári gimnazisták, a baranyaiakról a hétfői nem is beszélve. Sok az ide­gen nyelvű bejegyzés. Meg­nézték az emlékhelyet osztrá­kok, németek, svédek, bolgá­rok, itt voltak a katowicei té­vések, aztán Csíkszeredáról egy csoport és még hosszan lehetne sorolni. Pécsi postaforgalmi gyakor­nokok két csoportját is elhoz­ta Mohácsra Réti Miklós tan­folyamvezető, aki így látta a fiatalok reagálását: — Meghatottan álltak itt a gyerekek, a hangjuk is lecsen- desült, vigyáztak, hova lépje­nek, mintha halottak napján a temetőben lennének. A tör­ténelemben tanultak kiegé­szültek a valóságos színhely érzelmi hatásával. Az emlékkönyvben majd­nem fél oldalt foglal el egy rajz, amely török turista mű­ve. Két egymást átkaroló nép- viseletes fiatalembert ábrázol. Az egyik magyar, a másik tö­rök. Mellette angolul a ma­gyarázó szöveg: „The Friends” — vagyis: Barátok. (Kár, hogy ez nem 1526-ban jutott eszük­be.) Schvillinger Emma hivatalos munkaköre természetvédelmi őr. Ű látja el az emlékhely gondnoki teendőit. — Az eltelt idő alatt egyet­len szándékos rongálás, ga­rázdaság sem fordult itt elő — mondja. — Ritkán meg­esett, hogy egy-egy fiatal har­sogó zsebrádióval 'jött be, vagy félórákig rángatták a lé­lekharangot. Ilyen esetben ha­tásos a csendes figyelmeztető szó. A mohácsi Történelmi em­lékhely április 4-től novem­ber 7-ig tart nyitva, mert a téli időszakban nincsenek biz­tosítva a nyitvatartáshoz szük­séges feltételek, ezenkívül le­takarni, a fagy ellen óvni kell a szabadtéri létesítményeket. (Ehhez csak egy szerény meg­jegyzés: biztos, hogy az adott időszakban szorul védelemre az emlékhely?). Kurucz Gyula Nincs ugyan déli 12 óra, nem is temetnek, lakodalmas nász­nép sem vonul a faluban, mi mégis harangozunk. A két ha­rang csodálatosan zenél, a szomszédok már megszokták, s a helyi önkéntes tűzoltók sem riadóznak. Gombos Lajos ha­rangöntő mester őrbottyáni ré­gi műhelye előtt „próbaóllvó- nyokon” vizsgáznak a haran­gok. Hangjuk olyan, amilyen­nek a tervezőasztalon az or­szág, de lassan Közép-Európa egyetlen harangöntője meg­komponálta. Évszázadokon keresztül sok pecsétes titok őrizte a techno­lógiát, a harangkészitőket fe­jedelmek ültették asztalukhoz. A harangöntés apáról fiúra szállt, mióta Sabinianus pápa 605-ben elrendelte a keresztény hivők egybehívására a haran­gozást. Gombos Lajos meg sem tudja mondani, hogy ősei mi­kor kezdték a harangöntést. — Arról van följegyzésünk, hogy édesapám dédnagyapja már ezt a mesterséget űzte. Hogy ő hol tanulta, azt nem tudjuk. Az új műhelyben egy hatal­mas harangot köszörülnek, fel­tűnően nagyobb eddig látott társainál. Mint Gombos Lajos elmondja, az egyik kaposvári templomnak készül. Érdekessé­ge, hogy annak az adományo­zónak a neve is rákerül, aki 40 000 forinttal járult a költsé­gekhez. Egyébként minden ha­rangra olyan feliratot tesznek, amilyet a megrendelő kíván. Az öntő neve, az öntés helye és évszáma azonban mindig rajta van.- Mi a szakma rejtélye? — A lelkiismeretes és kitartó munka. Évtizedek kellenek, míg alaposan kitanulja az ember. Volt néhány tanulóm, aki meg­próbált önállóan harangot ön­teni. Nem sikerült nekik. A munka alapja a tervrajz, ahol eldől, hogy milyen csengésű lesz a harang. A hangzást a nagyság bizonyos fokig megha­tározza. A harangkészítés alap­anyaga a vörösréz és az angol ón, de a formázáshoz tejet, to­jást, sört és emberi hajat is felhasználunk. A jó harang ön­téséhez megfelelő időjárás is kell, mert a légnyomásra a le­vegő relatív páratartalmára a fém és a minta érzékeny, s a legkisebb változás a hang tor­zulását okozza. Egyébként a harangot 1300 Celsius fokon öntjük. • Az utóbbi évek jelentősebb munkái- közül a hódmezővásár­helyi városháza tornyának 11 mázsás harangja emelkedik ki, amit a világon először helikop­terrel tettek a helyére.- Milyen súlyú volt a legna­gyobb harang, amit eddig ön­tött?- Még édesapámmal készí­tettük el a püspökladányi temp­lom 30 mázsás harangját. A je­lenlegi műhelyemben 50 kilo­grammostól 18 mázsásig foga­dok el megrendeléseket.- Egy harang elkészítése tél évig is eltart. Mennyibe kerül Magyarországon egy harang?- Az árat két részre kell osz­tani. Anyagköltségre és munka­díjra. Az alapanyagot az ön­tető veszi meg. Például egy 7 mázsás harang anyaga 105 000 forintba kerül, ehhez jön a munkadíj, ami kilogrammonként 100 forint. Megrendelő bőven van. Idén 15 helyre készít harangot, már csak 1980-ra vállal öntést. — A hazánkban elterjedt ha­rangokon kivül milyen tormá- júakat használnak küllöldön? — A nálunk ismert formát Olaszországban és Franciaor­szágban nyújtottabban öntik. Németországban nem ritka a kúpforma, míg a Szovjetunió­ban a félgömb alakú. • — A rádióban hallható, de­let ütő harangot ki készítette? — Most a budapesti, Egye­tem téri templom harangja kong minden délben, amit édesapám öntött. A magyarországi harangok 70 százaléka édesapja keze munkája, de mióta Gombos Lajos is elkezdte a szakmát, jónéhány kikerült műhelyéből. Olyanok, melyek több száz év múlva is zengik mesterük tu­dását. Roszprim Nándor Megújul a Káptalan utcai szabadtéri színpad A tettyei kőbánya katlanában lesz az új szabadtéri Az egykor szebb napokat megért pécsi szabadtéri színpad lehangoló látványt nyújt. Törött padok a néző­téren, elgazosodott zenekari árok, feltört öltözőhelyiségek, bennük szétszórt matracok, vaságyak, sarokba dobált összetört székek és szemét. A valamikori beton alapzatú színpadon hullámpala leme­zek, ottfelejtett asztal a sú­gólyuk mellett. Vigasztalan kép, a gazdátlanság különös példája. Pedig valamikor egymást érték itt vagy két évtizeden át a különböző kul­turális rendezvények, koncer­tek. Külföldi és hazai elő­adóművészeknek tapsolt a különös hangulatú Káptalan utcai szabadtéri színpad kö­zönsége. Mi lesz a további sorsa, mik az elképzelések a jövőjét illetően? Ezek a kérdések mind többször fel­merülnek az utóbbi időben. A színpad gazdája a ta­nács, így a választ Bagossy László, a Doktor Sándor Mű­velődési Központ igazgató- helyettesé, a rendezvény iro­da vezetője adja. — Július közepén nyílik a Nyári Színház: a különböző előadásoknak létesítménye­ket kell biztosítanunk. így többek között elkerülhetetlen a Káptalan utcai szabadtéri színpad felújítása, amelyre másfél millió forint áll ren­delkezésre. A munkálatok március elején kezdődnek, tehát alig több, mint négy hónap jut arra, hogy július 15-én már itt mutathassa be legújabb műsorát a Pécsi Balett. Az elképzelések alapján az eddigi két és félezres né­zőteret nyolcszázra csökken­tik: a két szélső és hátsó szektort megszüntetik. Ba­gossy László szerint a kiala­kítandó szektorok befogadó- képessége elegendő lesz, hi­szen az utóbbi években már kihasználatlan volt a néző­tér nagy része. Felújítják az öltözőket és a színpadot. A bejáratot a nyugati oldalon alakítják majd ki, lezárva ez­zel a júniusra elkészülő Uitz- múzeumot a szabadtéritől. A kiviteli terveket Bach­mann Zoltán építész készí­tette, aki a következőket mondta a szabadtéri színpad jövőjéről. — Nem célszerű túl sokat áldozni a szabadtéri színpad­ra. Ezen a területen igen ér­tékes római kori emlékek le­hetnek. A nézőtér alatt késő római épületek, az ókeresz­tény temető egy része rej­lik, amit előbb-utóbb hozzá­férhetővé kellene tenni a lá­togatók számára. Az új sza­badtéri színpadot tudomá­som szerint az egykori tety- tyei kőbánya katlanában alakítják majd ki, amely már megfelel majd a legkorsze­rűbb követelményeknek is. Szerintem az ország legszebb szabadtérije lesz, páratlan természeti környezetben. Ad­dig is míg elkészül, természe­tesen nem szűnik meg a Káptalan utcai szabadtéri színpad. S. Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents