Dunántúli Napló, 1978. február (35. évfolyam, 32-59. szám)

1978-02-13 / 44. szám

Megbukott az Amolett? Diétás keksz­A bizonylati fegyelem hiányos­ságai Évente 30—35 NEB-vizsgálat így is fogalmazhatnánk: a törvényesség őrei. Baranyában több mint ezerkilencszázan vannak, és munkájukat átlago­san százötven felkért szakértő is segíti a különböző vizsgála­toknál. A népi ellenőrök évente harminc—harmincöt téma-, cél-, illetve utóvizsgálatot végeznek, s e számba nem tartoznak bele azok az ellenőrzések, amit bejelentések alapján kezdenek. A húsz évvel ezelőtt népi ellen­őrzési bizottságok számtalan olyan vizsgálatot végeztek, amelyek közvetett vagy közvet­len módon a lakosság érdekeit szolgálták. Néhány példa Vizsgálat tárgya volt például a fogászati ejlátás, az üzem­orvosi hálózat, a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek mun­kaerő-helyzete, bejelentés alapján végezték el az iskolák­ban beszedett pénzek felhasz­nálásával kapcsolatos ellenőr­zést, a bútorellátással össze­függő gondok vizsgálatát, a ci­pők minőségi problémáinak elemzését. Nemrég fejezték be a gyógyvizek hasznosításával kapcsolatos' vizsgálatot, ebben az évben pedig ismét terítékre kerül a háztartási gépek, esz­közök javításával foglalkozó szolgáltató vállalatok és szö­vetkezetek ellenőrzése: mindez az oly gyakran megismétlődő reklamációkkal is összefügg. A jubileum alkalmából há­rom népi ellenőrrel beszélget­tünk, akik elsőként lettek a NEB tagjai. Prémium és tervezés Dr. Szikszói Géza: — 1956- ig pénzintézménynél dolgoztam, s mikor a Mecseki Ércbányá­szati Vállalathoz kerültem, hiányzott az a sokrétű feladat, amit korábban a banknál meg­szoktam. Ezért is kértem meg­bízatást a NEB-nél. Általában központi vizsgálatokban vettem részt eddig, de több helyi el­lenőrzésben is. A négyszáz ágyas klinika építésének idő­szakában bejelentés alapján végeztük el a beruházással kapcsolatos ellenőrzést: azt vizsgáltuk, hogy a szanálások­kal összefüggésben valóban volt-e visszaélés. Az első vizs­gálat amiben részt vettem, a Közúti Építő Vállalatnál folyt: Hódít a sassoon A holnap női frizurája: a sassoon hullámos változata. Gn- nepi alkalmakra is a nappali­hoz hasonló, természetes frizura a divat, a fantasztikus kreációk ideje eltűnt. Laza, lágy vona­lak jellemzik a férfiak hajvise­letét is. Ezt bizonyította a fod­rász—kozmetikus bajnokság, amelyet vasárnap tartottak a Ganz-MÁVAG művelődési ház nagytermében. A budapesti Vénusz Fodrász Szövetkezet rendezte országos versenyen mintegy 200 női és férfi fodrász, kozmetikus adott számot szakavatottságáról, újí­tó készségéről. A megszabott, viszonylag rövid idő alatt új di- vatfrizurók modelljei születtek, a szépségápolás új eljárásait, eszközeit alkalmazták a zsürj és a nagyszámú közönség előtt. Dr. Szikszói Géza a bejelentés szerint, az igaz­gató kényekedve szerint osztot­ta el a rendelkezésre álló ju­talmazási összeget. Később már gyakorlattá vált, hogy a társa­dalmi szervek vezetőit is bevon­ták a prémium odaítélésébe. De megemlíthetem az egyik' pécsi felsőoktatási intézmény­ben végzett ellenőrzést is. A kutatási munka vizsgálata so­rán kiderült, hogy tízmilliós nagyságrendű tervezői tevé­kenység is folyik a főiskolán: több mérnöktanár pedig e munkával többszörösét keresi a fizetésének. A dolog pikan­tériájához tartozik az is, hogy maga a főigazgató sem ismerte részletesen e dolgojcat. A vizs­gálat után megfelelő keretek közé szorították a tervezői te­vékenységet. Hamis bizonylatok Bobály János, a MOM kom­lói gyárának vezetője, a városi NEB tagja. — A vizsgálatok nagy részét Komlón végezzük, évente átla­gosan négyet—ötöt. Az ötve­nes évek végén vettem részt először nagyobb ellenőrzés­ben. Lakossági panasz alapján vizsgáltuk meg az akkori autó­javító szövetkezet munkáját. A visszaélések sorozatával talál­koztunk. A számlákon olyan munkák is szerepeltek, amit a szerelők nem végeztek el: nem cserélték ki az alkatrészeket, zsírzás nélkül adták át a sze­mélykocsikat és még sorolhat­nám. A számlamanipulációk tehát kiderültek és nem ma­radt el a fegyelmi felelősségre- vonás sem. Sok probléma je­lentkezett a háztartási gépek javításánál is. A rossz minő­ségi munkához a bizonylati fegyelem hiányosságai párosul­tak. Gáz és víz Dr. Krassó Sándor „civilben” a Statisztikai Hivatal Baranya megyei Igazgatóságának osz­tályvezetője. — Legutóbb egy központi vizsgálatban vettem részt. Most fejeztük be a lakótelepekhez kapcsolódó létesítményekkel összefüggő ellenőrzést. Több mint tíz esztendeje igen kriti­kus volt Pécs gázellátásának helyzete. A vizsgálatnak is kö­szönhető, hogy az Országos Tervhivatal segített a gondok gyors megoldásában. Vagy itt van például a Pécs és Baranya vízellátásával kapcsolatos vizs­gálat, amit 1967-ben végez­tünk. Elismertük, hogy a má­sodik dunai vezetéket mielőbb meg kell építeni, de felhívtuk a figyelmet arra is, hogy a tortyogói illetve a „P" terüle­ten van víznyerési lehetőség. Azóta számtalan kutat telepí­tettek erre a részre. Egy más alkalommal — azt hiszem ép­pen tíz esztendeje — a ma­gán- és társashózépítéssel kapcsolatosan azt javasoltuk, hogy elsősorban ne a magán- tervezőkre támaszkodjanak, hi­szen azok nem veszik figyelem­be a városképpel, a városfej­lesztéssel és tervezéssel kap­csolatos szempontokat. Azóta ezen a téren is sokat változott a helyzet. Salamon Gyula és ostyahegyek raktáron A feltaláló iparengedélyt kért A feltalálók egyike. Gépész Róbert. Főmérnök a Chinoin Gyógyszergyárban. Vajon hogy vélekedik ő a kereslet vissza­eséséről? — Hogy mi az oka? — tűnő­dik. — Talán az, hogy a gyár­tók kissé túlszaladtak a terme­Motel épül a Mecsek oldalban Enyhít a szállodagondokon Az építést 1979-ben kezdik Pécs nem dicsekedhet azzal, hogy elég szállodai helye van. Évről évre mind több hazai és külföldi turista keresi fel váro­sunkat, s bizony csúcsidényben igen nehéz szobához jutni. Ezen a gondon minden bizonnyal enyhít az új motel, melynek be­ruházási programja a napok­ban készül el. Az építészeti terveket és a makettet nézegetjük Vári Jenő­vel, a BARANYATERV építész- mérnökével, a motel tervezőjé­vel. A Mecsek kelet-nyugati ré­szén, a Jurisics Miklós út fö­lött, a Szölőskert vendéglő kö­zelében épül fel a 120 ágyas motel. A teraszos kiképzésű, fe­hér, ötszintes épület hagyomá­nyos technológiával készül, s a terepviszonyokból adódóan szinte ráhajlik a lejtős domb­oldalra. A motel középső, azaz harmadik szintjén a fogadóhe­lyiségekbe érkeznek a vendé­gek. Az előcsarnokon kívül a porta, a büfé, és az ajándék­bolt is itt kap helyet. Ezen a szinten helyezte el a tervező a negyven személy befogadására alkalmas kis termet, amelyben különböző esteket tarthatnak, valamint a nyolcvan személyes nagytermet, ahol konferenciá­kat rendezhetnek. A személy­zet szociális helyiségei, irodák és raktárak az épület bal szár­nyára kerülnek. A négy lakószinten 60 két­ágyas, fürdőszobás szobában, valamint két lakosztályban he­lyezhetik el a vendégeket. Min­den szobához mintegy öt négy­zetméteres, a városra néző te­rasz kapcsolódik. Az emelete­ken dohányzósarkokat alakíta­nak ki a lépcsőház és a folyo­sók találkozásánál. A hagyo­mányos szerkezetű épület köz­ponti fűtését gázkazánokkal oldják meg. A motel mellett 34 személy- gépkocsit és két autóbuszt, míg a Szőlőskert vendéglő előtt 20 személyautót befogadó parkoló épül. Az épület lépcsőkkel kap­csolódik a vendéglőhöz, mert a motel lakói a Szőlőskertben étkezhetnek. A kivitelezési munkálatokat 1979-ben kezdi a Szentlőrinci Költségvetési üzem. A Baranya megyei Idegenforgalmi Hivatal kezelésében lévő motel beruhá­zási költsége meghaladja a 43 millió forintot. R. N. örgyári rekonstrukció Nagykanizsán Finiséhez érkezett a Nagy- nizsai Sörgyár 305 millió fo­rintos beruházása. Az elmúlt másfél év alatt a tucatnyi ki­vitelező általában a tervezett ütem szerint haladt. így lehe­tőség. nyílik az eredetileg 1978. szeptember 30-ra terve­zett átadási határidő előbbre­hozó sóra. A beruházásban főszerepet játszó Letenyei Építőipari Szö- vetekzet, a Gyár- és Gépsze­relő Vállalat kanizsai dolgo­zói csatlakozva a Láng Gép­gyáriak felhívásához, verseny­re hívták a kivitelezésben ér­dekelt vállalatokat, szövetkeze­teket. Kezdeményezésükre a közelmúltban kivitelező válla­latok, szövetkezetek — szám szerint tizenegyen — szocia­lista szerződést kötöttek, mely­ben vállalják az új főzőhóz és zárterjesztő, valamint a já­rulékos beruházások augusz­tus 20-ra történő átadását. Az új beruházás révén évi 200 000 hl-rel növekszik a sör-' gyár kapacitása, s jövőre már eléri a 800 000 hektolitert. Gy. A. Készül az adriai olajvezeték Felvonultak és már fektetik a csöveket a csehszlovák építők is az Adria-kőolajvezeték magyar- országi szakaszon. A Somogy megyei Kára és Százhalombat­ta között ők végzik el a 600 mm átmérőjű acélcsövek össze­hegesztését és lefektetését. A magyar-jugoszláv határ és Ká­ra között pedig a Siófoki Kő- olajvezeték Építő Vállalat vég­zi ezt a munkát. A vezetékfek­tetést csak nehezíti, de nem akadályozza a tél: metsző szél­ben, dacolva a hideggel, kora reggeltől késő estig dolgoznak a szántóföldek közepén a he­gesztőtraktorok. A határtól in­duló acélcsőkígyó megközelítet­te már Kaposvárt. Nagy erővel folyik az építkezés a csurgói és a százhalombattai szivattyúállo­máson is. Ennek a két létesít­ménynek az év végén mór fel­adata lesz: akkor megkezdő­dik a közel-keleti olaj szállítá­sa a magyar és csehszlovák fi­nomítókhoz. A 2,3 milliárd forin­tot érő beruházás azonban tel­jesen csak 1980-ban fejeződik be. Ettől az időponttól alkal­mas évi 10 millió tonna kőolaj szállítására. Ennek érdekében több mint 100 vállalat, intéz­mény munkáját kell összehan­golni. A határidők tartásában közülük 30-nak, meghatározott szerepe van. A vezetékfekteté­sen kívül a legfontosabb fel­adat az indító és a fogadó ál­lomás határidőre való befeje­zése. Csurgón lemaradtak az építők és ennek egyebek kö­zött a vízhiány volt az oka. A kútfúrók késve kezdték el a munkát. A szakemberek vélemé­nye szerint pótolható a lemara­dás. Százhalombattán a négy tartály közül a szivattyúállomás mellett kettőt is el kell készíte­ni. Ez az előfeltétele annak, hogy a Közel-Keletről érkező olajat továbbítani tudják a csehszlovák olajfinomítókba. Százhalombattáról ugyanis a Barátság I. távvezetéken indul tovább az olaj. Kercza Imre léssel. Talán a terítés sem volt a legszervezettebb . . . — ön ma is hisz az Amo­lett hatékonyságában? — Természetesen, hiszen bi­zonyított, hogy akik előírásaink szerint fogyasztották, el is ér­ték a várt eredményt. — Egyesek szerint a keksz fo­gyasztása után kellemetlen utóízt éreztek. — Nos, az ostya már jobb minőségű volt, bár a készít­mény ízén sokat ront, ha nem frissen kerül felhaszná­lásra. S tény, hogy nagyobb tételek sokáig álltak raktáron. — ön megvásárolta a penci üzem berendezéseinek egy ré­szét . . . — Igen, iparengedélyt kértem az Amolett-ostya gyártására, s remélem néhány héten belül meg is kapom. Nem tudom nagy tételben készíteni, de akik levélben kérik, azok szük­ségletét kielégíthetem . . . • Megbukott az Amolett? Az ipar számára feltétlenül. És azoknak is, akik töltött káposzta és képviselőfánk mellett fo­gyasztották. Zsalakó István Sajtgyár létesül Sxekszárdon Korszerű sajt- és citopán- gyártó üzem épül Szekszárdon, a hazai satjipar rekonstrukció­jának „első fecskéjeként”. A Tolna megyei Tejipari Vállalat részére tizenegy hektárnyi te­rületen még a múlt évben megkezdték az építkezés elő­készítését, s a földmunkák nagyrésze már elkészült. A tervek szerint az 1981. év közepéig felépülő új üzem­ben félkeménysajtokat gyár­tanak, naponta háromszázezer liter tejet, továbbá kétszáz­ezer liter savót, s ehhez hu­szonhat tonna lisztet dolgoz­nak fel majd. Az utóbbiakból készítik a citopán elnevezésű savókovászt a pékségek ellá­tására, a jobb kenyér sütésé­hez. Az új üzem a gemenci er­dő irányába haladó Keselyű- si útnál, a már épülő hús­kombinát mellett létesül. A két üzemet egy bekötőút vá­lasztja majd el, s egy védő erdősávot ültetnek közéjük. Az út már el is készült. Bobály János Dr. Krassó Sándor Csendben, szinte lábujjhe­gyen „vonult ki” a boltokból az annak idején nagy csinnadrat­tával köszöntött Amolett. Ami nincs, arra azt szoktuk mon­dani, hogy hiánycikk. De pécsi üzletvezetők a megmondhatói, hogy amióta az Amolett el­tűnt, nem is keresi senki. Leg­följebb azok, akik kezdettől fogva kitartóan, türelmesen fo­gyasztották, s ma is hisznek benne... — Négy-öt vagonnal gyártot­tunk havonta — mondja Ma­gyar Sándorné, a Zamat Keksz- és Ostyagyár főosztályvezetője. — De a kereslet olyannyira megcsappant, hogy immár két éve le kellett állnunk a gyár­tásával. A kezdeti nagy érdeklődés után kialakult, hogy körülbelül másfél vagon az a mennyiség, ami el is fogy. Ám ez a nagy- vállalatnak nyilván nem kifize­tődő. De Pest megyében egy termelőszövetkezet úgy ítélte meg, hogy nekik megérné, ha nem is kekszet, de ostyát sülni ugyanabból az alapanyagból. A rádi Új Élet Termelőszövet­kezet penci üzemében beállí­totta az ostyasütő gépeket és 1973-ban megkezdte a .gyár­tást. Az összevonások után ma már ugyan kosdi Lenin Tsz-nek hívják az anyaszövetkezetet, de a penci üzemvezető ma is jól emlékszik az Amolett-ügyre. — Hetvennégyben még havi száz mázsákat gyártottunk az ostyából - közli Faludi János. — De a KÖJÁL engedélye csak 1976 végéig szólt. Hogy tovább folytathassuk a munkát, olyan nagy beruházásra lett volna szükség, hogy az már nem érte meg. Mert közben az igény 15— 20 mázsára csökkent. így csak fél év hosszabbítást kértünk, s a múlt év nyarán felszámoltuk az ostyasütő üzemet. Faludi János ma is üzemve­zető Pencen. — Mit gyártanak most? — Kempingaszlalokat a bu­dapesti Fémbútor Ipari Szövet­kezetnek ..

Next

/
Thumbnails
Contents