Dunántúli Napló, 1978. január (35. évfolyam, 1-31. szám)

1978-01-10 / 10. szám

1978. január 10., kedd Dunántúli napló 3 Kijavítják a beázott fürdőszobákat Magára talált a Pécsi Építőipari Szövetkezet Jó esztendőt zárt a Pécsi Építőipari Szövetkezet. Har­minc lakással többet adtak át a tervezettnél, Pécsett 146, Szentlőrincen 45 a szövetkezet által épített lakásba költözött új lakó. Százhat millió forint termelési értéket állítottak elő, három év után ismét nyeresé­ges volt a gazdálkodásuk. Szűk esztendők után Hosszú ideig a szövetkezet­ről inkább csak rosszat, mint jót lehetett mondani. A Péter utcai KISZ-lakótelep építése, Lvov-Kertvárosban az új tech­nológia bevezetése, majd a drága OTP lakásokban a be­ázó fürdőszobafalak . . . 1975­ben milliós veszteség, 1976- ban 2,8 millió forint veszteség egyaránt sok keserűséget szerzett a lakóknak és a szö­vetkezet tagjainak, valamennyi dolgozójának. Tavaly gyökeres fordulat kö­vetkezett be a szövetkezet mun­kájában. A termékszerkezet összetételét úgy határozták meg, hogy szervezettebbé tud­ják tenni az építőipari tevé­kenységet. Ugyanakkor kisebb, rövid átfutású munkák felválla­lásával gyorsan árbevételhez tudtak jutni. A Pécsi Építőipari Szövet­kezet hét esztendeje, a IV. öt­éves terv elején tért át a PEVA rendszerű, alagútzsalus technológiára, amellyel ugyan eleinte nehezen birkóztak meg, időközben azonban jól begya­korolták, a házcsontvázak ki­öntésével ma már lényegesen nagyobb teljesítményt képesek elérni, mint az utána követke­ző szakszerelőipari és befeje­zi űtrágya- tabletta Importpótló új terméket, úgy­nevezett műtrágya „tablettát" dolgozott ki a műszaki fejlesz­tési program keretében a szol­noki Tiszamenti Vegyiművek ku­tatócsoportja. Az összetett ha­tóanyagú, mikroelemekkel dú­sított 3-4 deka súlyú tabletta különösen a szőlő- és a fa­csemeték növekedésének ser­kentésére kitűnő, lassú oldó­dással hosszabb időn át biz­tosítja az ültetvények táp­anyagszükségletét. A Gramax nevet viselő új termék még ez év első felé­ben — 2,5 kilós csomagolás­ban - megjelenik az üzletek­ben. 1977-ben 30 lakással többet építettek 1978 a stabilizáció esztendeje lesz ző tevékenységgel. Emiatt tör­tént, hogy a kiöntött házak egész sora volt kész, a lakás­átadási terveiket mégsem tud­ták teljesiteni. Az sem jelent­hetett az üzemszervezésben jó megoldást, hogy szinkronba hozzák az öntést és szerelést, mert ezzel tulajdonképpen a nagyteljesítményű alagútzsalus technológiát kihasználatlanság­ra kárhoztatták. Kézenfekvő megoldás Az idén tavasszal Lvov-Kert- város déli részében újabb la­kásos tömböt kezdenek, amely­ből egyelőre csak 30 lakás vá­zát öntik ki. Az alagútzsalus technológiával a Mecseki Ércbányászati Vállalat munkás­lakás építését segítve, 72 la­kás vázát öntik ki. Lvov-Kert- vórosban a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalatnak segítenek hasonló tevékeny­séggel. 1979-ben és 80-ban a ■kecskeméti házgyár 300 lakást szállít Pécsre, ezek fogadó­szintjét csinálják meg. A Pécsi Építőipari Szövet­kezet azonban nemcsak azt tartja fontosnak, hogy a PEVA technológia kapacitását kitölt­se bérmunkákkal, hanem azt is, hogy a szerelőipari kapa­citást növelje. A múlt eszten­dőben kezdték el a Felszaba­dulási úti telepükön a szerelő- ipari tevékenység gyorsítását célző előregyórtást. Az idén már a víz- és a központi fűtés valamennyi szerelvényét így készítik. Ez év tavaszán végre pontot tesznek az 501 családnak sok bosszúságot okozó Forxvól- Nipanel per végére is. A licenc alapján gyártott fürdőszoba­térelemek beáztak a Lvov- Kertvárosban épített szinte va­lamennyi lakásban. A szövet­kezet szakemberei januártól kezdődően megkezdik a be­ázott falak kijavítását, erre megfelelő módszert sikerült ki­dolgozniuk. r Óvoda és bölcsőde Ebben az esztendőben némi­leg csökken a szövetkezet la­kásépítési tevékenysége, 149 lakást építenek. Ugyanakkor Lvov-Kertvárosban egy 50 sze­mélyes óvodát és 40 fős böl­csődét építenek. Terveik sze­rint 1978 a stabilizáció esz­tendeje lesz. 1979-ben ismét nagyon kell előrelépni a lakás­építésben, gazdálkodásban. L. J. Arany es ezüst fenyeben Ahol nem szabad tévedni Negyven esztendeje ala­kult meg a Nemzetközi Eremszövetség. Ebből az alkalomból az év végéig huszonöt ország csaknem kétezer érméjét tekinthetik meg az érdeklődök a Ma­gyar Nemzeti Galériában. A szépség kovácsai a vésnökök Keresett a magyar ezüstlánc Ennél több érmét csak a nemesfémipar fellegvárában, az Állami Pénzverőben találha­tunk, az üllői úton. Érem érem hátán. Valamennyi rajzolatát a Pénzverő tervezői álmodták meg, öt ötletekben gazdag fiatal. Am a szépség kovácsai mé­gis a vésnökök. Munkájuk váltja valóra a tervező elkép­zeléseit. Egy nagyító segítségé­vel speciális acélvésővet for­málják edzetlen acélba a min­tát. Előrajzolás nélkül. — Nyugodtságra, jó szemre, nagy kézügyességre és figye­lemre van szükség — mond­ják a fiatalok. — Amikor o gyűjtő kézbe veszi az érmét, rögtön a rajzolatát nézi. Ez pedig a mi munkánkat tükrözi. A mintát az úgynevezett apa­tőbe véssük, erről készül ké­sőbb a negatív oldal. Mindkét verőtövet megedzik, aztán kö­vetkezhet a sorozatgyártás. Az Állami Pénzverő igyekszik olyan érméket gyártani, ame­lyek mind a hazai, mind a külföldi piacon érdeklődést kel­tenek. Jelent meg emlékérme Budapest centenáriumára, Sop­ron 700 éves jubileumára, de találkozhatunk népművészeti, tájegységeinket bemutató vagy Szölömetszés, oltványkészítés, tereprendezés Téli munkák, kiden munkahelyek avas, szeles, hideg az időjárás. Villányban az állami gazdaság sző­lészetében forró teával várták az ingázó asszonyokat, akiket a környék közeli és távolabbi falvaibái hoztak be az autó­buszok. Ilyenkor hideg munka­hely a javából a kettes számú csemetetelep, ahonnan szépki­látás nyílik a szabadtéri szo­bormúzeum behavazott szob­raira. A tetőről jól lehet látni a hatalmas szőlőtáblát, ahogy fejkendős, gumicsizmás asszo­nyok topognak a havon, haj- longanak a kopasz szőlősorok között. — A szőlőben télen sem állhat meg az élet, most van a metszés, ami ma már elnői­Ha esik, ha fagy, a munkát el kell végezni Növekvő terméshozamok Emelkedik hazánkban az étolajfogyasztás, emellett jut bőven főzőolaj a külpiacra is. Különösen a nyugatné­metekkel és a svájciakkal alakult ki jó kereskedelmi kapcsolat. Szívesen és nagy mennyiségben vásárolnak tő­lünk. Kitűnő exportcikk, 30 forint értékű étolajért egy dollárt kapunk. Érdemes és szükséges to­vább növelni a külföldre szállítandó olaj mennyiségét. 1980-ban átadják a Növény­olajipari és Mosószergyártó Vállalat ötödik gyárát, s ak­kor megkétszerezheti terme­lését a vállalat. Alapanyag­ban nem lesz hiány — Ígé­rik a napraforgót termesztő rendszerek. A napraforgó ter­mőterülete csak minimális mértékben növelhető tovább, de a hibridek távlatokat nyitnak. A jugoszláv NSH— 27 és az NSH—63 mutatta a legtöbbet a kísérleti táb­lákon. Mindkettőt 40 mázsa körüli hozammal takarították be. De a francia és a ro­mán hibridek eredményei is biztatóak. 1978-ban az ed- diginéT nagyobb területre kerül keresztezett vetőmag. A KSZE például már 7000 hektár bevetéséhez szüksé­ges hibrid vetőmagot bizto­sít taggazdaságai részére, így a baranyai termelőszö­vetkezetek számára is. A KSZE idén 11 636 hek­táron termesztett naprafor­gót, az 1978-ban belépő pécsváradi Zengőaljai Egye­sült Dózsa Termelőszövetke­zettel és a Szentlőrinci Álla­mi Gazdasággal tovább bő­vül a rendszer termőterülete. Az előbb említetteken kivül a dunaszekcsői, a kémesi, a szalántai, valamint o sze­derkényi termelőszövetkezet tagja a rendszernek. A négy tsz tavaly átlagosan 21,82 mázsa termést takarított be hektáronként. A szederké­nyiek járnak legelöl, 15 má­zsával adott többet náluk egy hektár, mint 1976-ban, s így a 26 mázsás átlaggal rend­szeren belül az ötödik hely­re kerültek. H. T. esedett munka — mondja Karsai Béla telepvezető, aki reggel két férfit és huszon­nyolc nőt állított be egy negy­ven hektáros opportó-táblába. Tavaszig 900 hektár szőlő vár metszésre, s ha esik, ha fagy, a munkát el kell végezni. Női munka? Könyékig érő kesztyűben Mészáros Jánosné fürgén csattintgatja a metsző­ollót, Sylvoz-metszést végez igen szakszerűen. Átállítás van a szőlőben, s most nem­csak az ujjnyi vesszőt, de a tőke egyik vastag karját is le kell fűrészelni. Azt mondja, a keze sosem fázik, csak a lába, és a tél akkor kellemetlen, mikor nagyon fúj a szél. Ke­mény munka ez a javából, és szakértelmet is kíván, hisz a szőlész nem lehet ott mindenki sarkában. A metsző maga dön­ti el, melyik 45 rügyet kell meghagyni, mit kell levágni. A 45 rügy jó közepes tőketer­helés, tavaly is ugyanitt met­szett Mészárosné, s a tábláról hektáronként 170 mázsát szü­reteltek átlagosan, most is eny- nyit hagy benne az ollójával. Szakmunkás, nemrég kapta meg a bizonyítványt, de négy­éves gyakorlata van. Télen a szabadban végzett szakmunkát jól megfizetik. Itt a metszőnők naponta megkeresik a 140— 150 forintot, de meg is érdem­lik. Fedett, de azért elég hideg munkahely Villányban a gaz­daság oltványkészítő üzeme, ahol a Hámán Kató és a Zrí­nyi llosa brigád dolgozik. Az asszonyok — van, aki hajnal­ban indult Sárokról, Bezedek- ről — bebugyolálva, több egymás fölötti ruharéteggel ki­párnázva ülnek csaknem a földön, óraszám vágják méret­re a 6—7 méter hosszú alany­vesszőket. A mosóban és fer­tőtlenítőben a ruhák tetejére még egy vízhatlan kötény is kerül, a lábukra pedig gumi­csizma. Ingázó munkásnők, akik nem könnyű körülmények között több millió szőlőolt­ványt készítenek elő a tavaszig hazai ellátásra és exportra. Nagyharsány vasútállomása közelében férfibrigód ássa, lapátolja a 12 centi mélyen lefagyott földet. A Siklósi Költ­ségvetési üzem 12 fős brigád­ja készíti elő a betonozáshoz a terepet a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat 1200 vagonos új gabonatárháza kö­rül. A 20 millió forintos beru­házás műszaki átadása meg­történt, a Mikola brigád külső hiánypótló munkát végez. Ál- logatják a kerítés betonoszlo­pait, s ha a hideg enyhül, körbébetonozzák az épületet. Mikola János brigádvezető azt ígéri, hogy az új tárházban tavaszra már terményt tud tá­rolni a megrendelő, s ha csak az ő brigádjukon múlott vol­na, már mind a négy hajó te­le lehetne kukoricával, de hót az alvállalkozók... Nehéz té­len a szabadban földmunkát végezni, de az üzem gondos­kodott melegedőhelyekről, itt most kettő is van. — Rné — külföldi eseményekre vert ér­mékkel is. Tavaly háromfélét adtak ki hazánkban, összesen 90 000 darabot. Idén négy tí­pusból 120 000 kerül piacra. Az éremkivitel nagyságát mindenkor a Magyar Nemzeti Bank határozza meg: 1971 — 75 között elérte az évi 125 000 dollárt. Ennél valamivel keve­sebb volt ez idő alatt a pénz­érme exportja, holott ugyan­annyi készült belőle, mint az emlékérméből. Ezért is tűzte ki célul a kivitel fokozását a Nemzeti Bank. A pénzérme annyiban külön­bözik az emlékérmétől, hogy vásárlóértéke van. Korlátozott mennyiségben kerül piacra, ezért a gyűjtőkön kívül mások alig ismerik. A numizmatikusok viszont szinte sohasem élnek az árura váltás lehetőségével. A pénzérme terveire mindenkor pályázatot írnak ki. Elfogadá­sukról külön bizottság dönt. Előfordulhat, hogy más-más művész elképzelése valósul meg a pénzérme egyik és má­sik oldalán. Az Állami Pénzverőben ké­szülnek jubileumi aranygyűrűk, féldrága- és drágakövekkel dí­szített aranyozott mini hinták, zenélő dobozok, sakktáblák és sakkfigurák, ötvös termékek, nemesfémből félkész kohászati gyártmányok, készítenek ne­mesfém tartalmú vegyszereket, ékszereket és nem utolsósor­ban itt verik az összes ma­gyar fémpénzt. Mi, nők talán a pénznél is szívesebben „gyűjtjük" az ék­szereket. Bizonyára nem min­denki tudja: itt, az üllői úton van a hazai ékszergyártás köz­pontja, amely fejlődésében jól követte a világ ékszeriparára az utóbbi 15 évben jellemző változást. Ma is konkurrenciót jelentünk a gyűrűk, a függelé­kek, a karkötők és a láncok világpiacán. Kérészéletű a divat. Jófor­mán meg sem szoktuk nya­kunkban a zsilettpengéket, a vércsoportunkat tartalmazó le­mezt, már a törhetetlen üveg­be töltött arany- és ezüstresze­lék a sikkes, láncon, nyakban viselve. Ám a régi aranyékszer sem veszített fényéből. A Pénz­verő aranyból készített termé­keinek felét féldrága- és drá­gakövekkel díszíti. Drágakövek közül leginkább brilliánst, sma­ragdot és zafírt használ, a fél­drágaköveknél a topáz és a türkiz viszi a pálmát. Ér­dekes módon külföldön első­sorban a Magyarországon ké­szült ezüstláncot keresik. Ezüst és arany fényében dol­gozik több mint 30 esztendeje Szabó József, a gyár legré­gibb munkása. Szakmájában az egyetlen, aki elnyerte a Munka Érdemrend arany foko­zatát. — Ugye nem hinné, hogy arannyal dolgozom — kérdezi nevetve és a tenyerében levő szürkeségre mutat. — Er arany karkötő. Mintadarabot készítek, aprólékos kézi mun­ka. Ebben a szakmában nem szabad tévedni. Évente 2000 kilogramm aranyat és 63 000 kilo­gramm ezüstöt dolgoznak fel az Üllői úton, az Álla­mi Pénzverőben. A ne­mesfémekből készült ter­mékek évi exportja eléri a hárommillió dollárt. Horváth Teréz

Next

/
Thumbnails
Contents