Dunántúli Napló, 1978. január (35. évfolyam, 1-31. szám)

1978-01-10 / 10. szám

Téli továbbképzések Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Évente mintegy 200 000 tonna salakot és 300 000 tonna bányameddöt termelnek ki a pécsújhegyi salakhegyen, az utóbbit a hőerőműben szénnel keverve hasznosítják. ___________________________________ V ilág proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXXV. évfolyam, 10. szám _ 1978. január 10., kedd Ára: 80 fillér Gazdasági szabályozók,’78 gazdasági szabályozó rendszer elsődleges fel­adata, hogy a gazdál­kodó egységeket a népgazda­sági terv teljesítésére ösztönöz­ze. 1976-ban a legutóbbi sza­bályozó módosítás célja az volt, hogy a megváltozott világ- gazdasági feltételeknek megfe­lelően segítse elő az V. ötéves terv valóra váltását. A beveze­tett módosítások általában kedvezően hatottak: felgyor­sult a gazdasági növekedés üteme, nőtt a munkatermelé­kenység és ennek nyomán a tiszta jövedelem, a gazdálkodó egységek bátrabban nyúltak tartalékaikhoz és takarékosab­ban gazdálkodtak. A pozitívu­mok mellett azonban tapasz­talható volt, hogy a gazdál­kodó egységeknél az előirány­zottnál nagyobb pénzeszközök maradtak fejlesztési célokra, ami a beruházási piac feszült­ségeit növelte, a szabályozás nem ösztönözte kellően a minő­ségi fejlődést, s nem csökkent kielégítő mértékben a gazda­ságtalan termelés. A gazdálko­dó egységek nyomásának en­gedve bővültek az egyéni tá­mogatások és kedvezmények. Az idén a gazdasági szabá­lyozó rendszer kisebb mérték­ben ismét módosul. Ezeket a módosításokat, legalábbis azok lényegét, a gazdálkodó egysé­gek már 1977 októberében megismerhették, az OT hivata­los lapja is közölte, s így az 1978. évi vállalati tervek kidol­gozásánál a módosításokat már figyelembe vehették. Elsőként említendő a vasko­hászati termékek és a villamos energia termelői árának átla­gosan 22, illetve 25 százalék­kal történt felemelése, azt a célt szolgálja, hogy az árará­nyokat is javítva ösztönözzön a takarékos anyaggazdálkodásra. Az árnövekedést elsősorban a vállalati gazdálkodással kell el­lensúlyozni, s csak szerény mér­tékben lehet továbbhárítani. Ez utóbbit is előzetesen be kell jelenteni az Országos Anyag- és Árhivatalnak. A külkereskedelmi szabályo­zásban két változás van: a nem rubel viszonylatú export­ban csökken az állami vissza­térítés azoknál a vállalatoknál, amelyek a szakágazati átlag­nál magasabbat élveztek a múltban. Ennek célja, hogy a vállalatok csökkentsék a gaz­daságtalan termékek kivitelét. A másik módosítás, amelyet a szocialista szerződéses árak fokozatos növekedése tett szük­ségessé: a transzferábilis ru­bel forint-árfolyamának csök­kentése. A szocialista külkeres­kedelemben, mint ismeretes, 19*75 óta a szerződéses árakat évenként felülvizsgálják, a megelőző öt év tpkéspiaci árai­nak figyelembevételével. Ily módon a szocialista külkeres­kedelmi árak és árarányok fo­lyamatosan közelednek a vi lágpiaci árakhoz, eközben azonban külső árfeszítő erőt je lentenek, aminek ésszerű csök­kentésére esetenként szükség van a transzferábilis rubel ár­folyamának módosítására. A mostani árfolyamváltoztatásnak kettős hatása lesz: csökkenti a szocialista import költségét, a kivitelnél pedig az exportáló vállalatok forintbevételét. Az árfolyammódosítás várhatóan szocialista viszonyaiban is az exportstruktúra átalakítására ösztönöz- kényszerít. Az 1978. évi szabályozó mó­dosítások egyik fő célja: a vál­lalati fejlesztési források képző­désének mérséklése. Közvetett módon a termelői árváltozás és az árfolyamcsökkentés is ilyen hatást vált majd ki. Ettől füg­getlenül egyéb intézkedések, módosítások - a különféle mentesítések és kedvezmények szűkítése — is mérsékelni fog­ják a vállalati beruházási vá­sárlóerő növekedését. A bérszabályozásban nin­csenek alapvető változások, azok kiigazító jellegűek. A ter­melőszövetkezetekre érvényes szabályozó rendszerben is csak kiigazító jellegű módosítások léptek életbe. Ezek között sze­repel a bruttó-jövedelem adó­mentes határának a felemelése. A gazdasági szabályozók 1978. évi módosításait általá­nosságban tehát az jellemzi, hogy az alapvető előírások, szabályok csak kevéssé változ­tak. A gazdaság egészét érintő ár- és árfolyamváltozások mel­lett elsősorban az egyedi sza­bályozók — a pénzügyi kedvez­mények és mentesítések - mó­dosultak, éspedig azokon a te­rületeken, vállalatoknál, ahol a gazdálkodás valóságos fel­tételei a számítottnál kedve­zőbbek. Kétségtelen, hogy a módosításők egyrészt szigorít­ják a vállalati gazdálkodás fel­tételeit, másrészt valamelyest növelik majd a költségvetés részesedését a fejlesztésre for­dítható pénzforrásokban. szabályozó módosítások népgazdasági összha- 1 tását ma még nem le­het pontosan és konkrétan fel­vázolni. Valószínűsíthető azon­ban, hogy a gazdálkodás és a nyereség-realizálás szigorúbb feltételei — paradox, de érthe­tő módon - növelik, erősítik a vállalatok anyagi érdekeltségét a hatékonyság javításában, mert csak ezen az úton halad­va biztosíthatják a megfelelő nyereséget. A hatékonyság nö­velése viszont hozzájárulhat a külgazdasági egyensúly javítá­sához, az életszínvonal terve­zett növeléséhez. (W. I.) Az FKP országos értekezletének A választások első forduló­jára, március 12-re összponto­sítják erőfeszítésüket a francia kommunisták, a továbbiakat — a második fordulóra követen­dő taktikát — az első forduló eredményeitől, az FKP és a szocialista párt ekkor kialakuló erőviszonyától teszik függővé. Ez a Francia Kommunista Párt országos értekezletén, 3000 kül­dött által jóváhagyott válasz­tási stratégia lényege. Georges Marchais, a párt főtitkára vezető beszámolójá­ban, amelyet vasárnap a párt­értekezlet jóváhagyott, rámuta­tott, hogy a dolgozók által óhajtott változáshoz nem elég az a 21 százalékos szavazati arány, amelyet 1973-ban értei az FKP és amelyre a jelenlegi közvéleménykutatások szerint számíthatna. A párt 1976. évi kongresszusa rámutatott, hogy ha a párt elérné a 25 százalé­kot, ez jó lenne az ország és a nép számára. Az FKP országos értekezlete által elfogadott felhívás arra szólít fel, hogy március 12-én adják a kommunista jelöltekre szavazatukat. Előtérben a lakosság ellátásának Javítása Edward Gierek a lengyel népgazdaság feladatairól A Lengyel Egyesült Munkás­párt második országos érte­kezlete hétfőn reggel meg­kezdte munkáját. A varsói Kultúra és Tudo­mány Palotájának kongresszu­si termében a 2,7 milliós párt­tagság küldöttei és a meghí­vott vendégek — a szövetsé­ges pártok vezetői, a szakszer­vezetek, ifjúsági és társa­dalmi szervezetek, a nemzeti egységfront kiemelkedő aktivis­tái és a kulturális,- tudomá­nyos élet vezető párton kívüli személyiségeinek jelenlétében kezdte meg munkáját a ta­nácskozás. A napirend elfogadása után Edward Gierek előterjesztette a politikai bizottság referátu­mát. ,,A munka minőségének és az életkörülmények javításá­nak következetes megvalósításá­ról, a párt vezető szerepének to­vábbi erősítéséről és a nem­zet erkölcsi-politikai egységé­nek elmélyítéséről." Hangsúlyozta, hogy az el­telt két évben ígéretesen meg­valósultak a párt hetedik kong­resszusának határozatai. A ne­héz külső és belső körülmé­nyek — a tőkés piacokon je­lentkezett recesszió, a csere­arányromlás és az egymást kö­vetően rossz mezőgazdasági évek — ellenére jelentős ered­mények születtek és dinamiku­san fejlődött az ország. A referátum több javaslatot tett az életszínvonal további javítására. A lakosság ellátá­sáról szólva a beszámoló hang­súlyozta, hogy a fő cél a hiá­nyok megszüntetése a legfon­tosabb közszükségleti cikkek­ben. A referátum állást foglalt a 9. plénumnak a be­ruházásokra vonatkozó határo­zata mellett, amely előirányoz­ta a beruházások önköltségé­nek csökkentését, a beruházá­sok növekedési ütemének visz­Az idei bortermelésre te­kintve dr. Diófási Lajos, mint már annyiszor — 21 éve elő­adója az ilyen téli továbbkép­zéseknek —, többek között is­mét felhívta a figyelmet a bor­készítés két fontos feltételére. Igen nagy feladat a szőlő il­latának, ízének, zamatának át­mentése a borba, ezért min­dig egészséges alapanyagot dolgozzunk fel. A másik kar­dinális kérdés a pincehigiénia. Az a jó pince, amelyikben nincs szagot árasztó hordós káposzta, krumpli, festékes do­boz. Ezek szagát ugyanis a bor beveszi. Sokan műanyag edényekben erjesztenek és tar­tanak bort. Ezek is mellékízt adnak. Csak olyan műanyag­tárolót használjunk, amely ki­mondottan bortárolásra ké­szült. A sok jó tanács mellett intett még: ártalmak forrása, ha darabban (félig telt hor­dókban) áll a bor. öntsük fel a hordókat, s amikor fogyasz­tunk, kisebb hordót üssünk csapra. (miklósvári) Iskolapadban mmmmmtmmmmmammmBmBmmmammmmmmKmmammmmmmmmmmmaammmmmmmmtmmmam • g szőlősgazdák Borvidék lett Mohács is szafogását és az eszközök össz­pontosítását a kiemelt terüle­tekre — az élelmiszergazda­ságra, a fogyasztási és export­cikkek termelésére és a lakás-, építésre. Igen jelentős össze­geket szári az állam a mező- gazdaság fejlesztésére. Mór fo­lyamatban van a nagy mező- gazdasági feldolgozó üzemek építése és várható, hogy az egyéni parasztok nyugdíjrend­szerének bevezetése a terme­lés növelésére ösztönzi a pa­rasztságot. Az értekezlet ma folytatja munkáját. Óvári Miklós az HSZK-ba utazott A Német Kommunista Párt vezetőségének meg­hívására hétfőn az NSZK- ba utazott az MSZMP kül­döttsége, amelyet Óvári Miklós, a Politikai Bizott­ság tagja, a Központi Bi­zottság titkára vezet. A delegáció tagja Berecz János, a KB külügyi osz­tályának vezetője, Szikszay Béla, a KB gazdaságpoli­tikai osztályának helyettes vezetője és Jahoda Lajos, a külügyi osztály munka­társa. A delegációt a Keleti pályaudvaron Győri Imre, a Központi Bizottság tit­kára búcsúztatta. A borospincék környéke csendes. Nem mintha nem akadna tennivaló. A neves pé­csi szőlészeti szakember fi­gyelmeztet: a tavalyi évjáratú borokban a szokásosnál több a kellemetlen, a záptojás sza­gára emlékeztető kénhidrogén. A magyarázat: augusztus ele­jétől kevés csapadék hullott, a szőlőre permetezett védősze­rek többsége bekerült a must­ba, illetve a borba. A pincék­ben időnként szellőztetni kell és — bármilyen furcsán hang­zik — kénezni, mert az előse­gíti a kénképződést. Segít a derítés is. S ne feledjük: jócs­kán elérkezett a borok máso­dik fejtésének ideje, aki még nem fejtett, sürgősen tegye meg, hogy bora elnyerje ter­mészetes frisseségét. Mondtuk, a pincék környé­ke csendes. Annál több szó esik viszont mostanában a sző­lőművelésről és a borkészítés­ről — a kistermelők téli kerté­szeti továbbképzőjén. Az egy­re több érdeklődőt vonzó és egyre népszerűbb továbbkép­ző előadássorozat, melyet a Baranya megyei Tanács mező- gazdasági osztálya, a TIT és a Pécsi Szőlő- és Gyümölcster­melő ÁFÉSZ szakcsoportja ren­dezett, tegnap délután kezdő­dött a Pécsi Orvostudományi Egyetem előadótermében, ahol is „Borkészítés, borkezelés, bor­hibák” címmel dr. Diófási La­jos, a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet pécsi állomásá­nak igazgatója tartott diave­títéssel egybekötött előadást. Az ismert szakember minde­nekelőtt foglalkozott az új bortörvénnyel, amely felettébb érinti Baranyát. Az érdekeltek évtizedek óta szorgalmazzák, hogy a mohácsi termőhely megfelelő rangot kapjon. A hatvanas évek elején elkez­dett modern termesztési törek­véseknek, a borvilágversenyen és az országos borversenyeken való jó szereplésnek most be­érett a gyümölcse, elismerték, a mohácsi vidéken olyan mennyiségeket termelnek, ami már áruként jöhet számításba, s hogy ez az áru versenyké­pes a történelmi borvidékek borával. Az új bortörvényben a mecseki borvidéket Mecsek- alji borvidékké nyilvánították, s ebbe beletartozik a Kővágó- szöllóstől Mohácsig húzódó dombvonulat, benne többek között Belvárdgyula, Babarc, Szajk, Dunaszekcső és Mohács szőleje. Ez a minősítés az er­kölcsi elismerésen túl az érin­tett szőlősgazdák tárgyalási pozícióját erősíti, arról van szó, hogy a felvásárló borvidéki áruval áll szemben. Tanácskozik a LEMP országos értekezlete

Next

/
Thumbnails
Contents