Dunántúli Napló, 1978. január (35. évfolyam, 1-31. szám)

1978-01-09 / 9. szám

MifNÉeSíés iviitllpPis Licencia? Türelmetlen feltalálók A hazai gyártók óvatosak Falszárító és műanyag injekciós tű A képen látható kétkerekű görkorcsolya magyar talál­mány, de gyártására mégsem vállalkozott egyetlen hazai vál­lalat sem. Az alkotók tíz esz­tendőn át futkostak az után, hogy hátha lesz egyetlen gyár idehaza, amely üzletet lát ben­ne: mégsem így történt. Végül is egy svájci cég vásárolta meg a közelmúltban a gyár­tási jogot. Azóta a nullszéria is elkészült. Az ügyletet, a szel­lemi alkotások exportját és im­portját bonyolító Licencia Ta­lálmányokat Értékesítő Vállalat bonyolította. A kétkerekű görkorcsolya ügye nem az egyetlen példa arra vonatkozólag, hogy kény- szerűségből eladjuk találmá­nyaink egy részét. Az okokat már Gebauer Ferenc, a Licen­cia osztályvezetője fejtegeti. — Magyarországon nem ta­láltunk gyártót, annak ellené­re, hogy jelentős volt a kül­földi érdeklődés is. Az ARTEX- hez, többek között, például ka­nadai és ausztrál megrendelé­sek is érkeztek. Vállalatunk természetesen arra törekszik elsősorban, hogy a magyar ta­lálmányok gyártása hazánkban kezdődjön. A gondokat a kö­vetkezők okozzák: a műszaki fejlesztés ilyen útjának körül­ményei nincsenek gazdaságilag kellőképpen szabályozva. Aki vállalkozik egy találmány beve­zetésére, ki kell dolgoznia a konstrukciót, a technológiát, majd megkezdeni a sorozat- gyártást. Az üzemek nem szí­vesen vállalják a kockázattal járó esetleges eredménytelen­séget. De ha a fejlesztő mun­ka sikerrel jár, akkor sem áll arányban az elismerés a rá­fordításokkal. — Hány találmányt értékesí­tenek, illetve vásárolnak éven­te? S hogyan mérhető az eredményük? — A mi munkánk értéke forintban, vagy dollárban ne­hezen érzékelhető. A licenc- ügylet megkötésével tulajdon­képpen egy gazdasági folya­matot indítunk el, az ered­mény viszont már a gyártóknál csapódik le. Egyébként éves átlagban 20—25 találmányt adunk el főként nyugati ügy­nököknek. Ezzel ellentétben 10—15 licencet vásárolunk, ami a hazai műszaki színvonalat növeli. — Gondolom, a magyar fel­találók egy része végső elke­seredésében lordul önökhöz. — Igen, ez a gyakorlat. Ilyenkor szakemberek bevoná­sával meggyőződünk a szelle­mi alkotás színvonaláról, meg­kezdődik a gyártó utáni kuta­tómunka, ami két héttől sok esetben évekig is eltart. Leg­utóbb például a nagyszilárd­ságú alumínium lágyforrasztás­sal kapcsolatos találmány ügyével foglalkoztunk, ered­ménnyel. A METALLOGLOBUS vásárolja meg várhatóan a gyártási jogot. Évente több száz ajánlatot kapunk, amit ki kell értékelnünk. Mondanom sem kell, hogy ez milyen nagy fe­lelősséggel járó tevékenység. Nem szabad türelmetlennek lennünk még akkor sem, ha megvalósíthatatlan javaslattal fordulnak hozzánk. A közel­múltban például egy pesterzsé­beti nyugdíjas keresett meg bennünket, hogy feltalálta a legújabb típusú atomreaktort. Megmagyaráztuk neki, hogy e témában nem segíthetünk. — A Licencia 1949-ben ala­kult. Azóta több száz talál­mányt adott el és vásárolt. Ha néhányat megemlítene közü­lük! — Klasszikus példaként em­legetjük a Biczók—Lipcsei féle elektroozmotikus falszárító be­rendezést. Ezzel a magyar ta­lálmánnyal Angliában több mint százezer nedvesfalú házat szárítottak ki. — És nálunk? — Nem alkalmazzák. De hadd szóljak a külföldi talál­mányok megvételéről; ami leg­alább annyira fontos. A ma­gyar vállalatok megbízásából kutatjuk föl d különböző gyár­tási eljárásokat, technológiá­kat. Rendszeresen figyelemmel kísérjük az UNIDO — az ENSZ műszaki fejlesztési szervezete — által kiadott információkat. Ez is nagy segítséget nyújt a legkorszerűbb technológiák át­vételében. így került hozzánk többek között egy amerikai cég által kifejlesztett Rapistan görgőspálya: elterjesztésével az Anyagmozgatási és Csomago­lási Intézet foglalkozik, gyár­tási jogát pedig a Salgótar­jáni Kohászati üzemek vásá­rolta meg. Vagy említhetem az egyszeri felhasználású mű­anyag injekciós tű licencvásár­lásának ügyletét is. A ver­senytárgyalások még nem fe­jeződtek be: nyugatnémet, amerikai, cseh, olasz és sváj­ci cégek versengenek egymás­sal a technológia eladásában' Ha megkezdődik a hazai gyár­tás, a betegeknek közel sem okoz annyi fájdalmat az injek­ciós tű, mint eddig: a fertő­zésveszély pedig teljesen kikü­szöbölhető. Salamon Gyula A „KERESD A KUPAKOT!” akció födíjainak nyertesei: ZSIGULI SZEMÉLYGÉPKOCSIT NYERT: az 1480. sz. pályázattal Horváth Ferencné, 9023 Győr, Corvin u. 29. 5000 FORINTOS CENTRUM VÁSÁRLÁSI UTALVÁNYT NYERT: a 61. sz. pályázattal Horváth Sándorné, 8927 Nemessándorháza, a 411. sz. pályázattal Polgár István, 3300 Eger, Kertész utca 9. 3000 FORINTOS CENTRUM VÁSÁRLÁSI UTALVÁNYT NYERT: a 786. sz. pályázattal Nagy Sándor, 1221 Budapest, Leányka u. 28., 8/34., az 1885. sz. pályázattal Mudrák János, 2760 Nagykáta, Linda u. 12. 2000 FORINTOS CENTRUM VÁSÁRLÁSI UTALVÁNYT NYERT: a 45. sz. pályázattal Szapkó Józsefné, 4481 Sóstóhegy, Aranykalász u. 11. az 507. sz. pályázattal Sipos Tamásné, 3531 Miskolc, Bársony I. u. 47., 3/1. Százalékról százalékra Tükörkép megyénk életéről Sokféleképpen kaphatunk képet szűkebb hazánkról, Baranyáról. Mi azt találtuk ki, hogy százalékról százalékra megmutatjuk megyénket. Egy héttel ezelőtt 50%-ig jutottunk el. Most lássuk a másik 50%-ot. 51. Az épített lakások 51 száza­léka három cS több szobás. 52. A pécsi egyetemeken diplomát szerzők 52 százaléka nő. 53. A gyógyszertárak 53 százaléka a községekben található. 54. Az élelmiszer-kiskereskedelem 54 százalékkal több üdítőitalt adott el tavaly, mint öt évvel korábban. 55. A háztartások 55 százaléká­ban propán-bután gázzal fűtenek. Sportos, klasszikus* romantikus Milyen lesz a következő telek divatja? klasszikus asszikus Pliszírozott szoknya, cigarettavonalú nadrág Nádzöld, poroszkék, indiai­arany, tundra-zöld, csontfehér, burgundi vörös, toboz-barna — íme néhány szín a következő ősz és tél legdivatosabb árnya­latai közül. Az idei télnek még csak a közepén járunk, a Ma­gyar Divat Intézet, a gyártók és a kereskedelem azonban már az eljövendő hideg évszakok divatját próbálja kialakítani és már most készülnek a várha­tóan felmerülő igények kielégí­tésére a gyártók és felvásár­lók egyaránt. Konfekció, moletteknek A felsőruházati cikkek divat- bemutatójával egybekötött ki­állítását a hét közepén nyitot­ták meg Budapesten, a KGM Technika Házában, s két nap­pal korábban, szintén Buda­pesten, a MABEOSZ székházá­ban rendezték a cipőbörzét is. A börze célja, hogy az üzlet­kötési tárgyalásokat megelő­zően a forgalmazók megtekint­sék az ipar kínálatait a szako­sított — női, férfi- és gyermek — divatbemutatón. Másfél évvel ezelőtt vezet­ték be a központi üzletkötést: ennek jelentősége abban áll, hogy míg korábban a nagyke­reskedelmi vállalatok külön-kü- lön keresték föl a gyártókat, most minden forgalmazó egy­szerre, egy időpontban és he­lyen láthatja az ágazat kíná­latát. Ez megkönnyíti az igé­nyek egyeztetését, ugyanakkor ösztönzőleg hat az ipari vál­lalatokra is, hiszen termékei­ket ki kell állítani, be kell mutatni, s ez mindenképpen kedvezően hat a minőségre. Az idei központi bemutató abban különbözött a korábbi kettőtől, hogy most először előtárgyaló- sokat folytattak, ahol a keres­kedelem és az ipar szakembe­rei összehangolták elképzelé­seiket; a modelleket is csak ezután készítették el. Ez abból a szempontból volt elsősorban fontos, hogy a korábban fel­merült problémák, hiányossá­gok ne jelentkezzenek újra. A méretválasztékot, ahol hiányok mutatkoztak, most növelték; ed­dig különösen a magas, vé­kony fiúk és alacsony, molett nők konfekció-ellátása akado­zott. Ezúttal jobban figyelembe vették ezt a két, nagyon gya­kori testalkatot is; emellett kü­lön gondot fordítottak a nyug­díjas korosztály szolidabb, kon­zervatívabb divatigényeinek ki­elégítésére is. összefoglalva: a felvonufta- tott modellek jobban tükrözik a fogyasztói igényeket, az ipar kínálata reális. Milyen lesz a jövő év őszi­téli divatja? Következetes, ké­nyelmes, lendületes. A követ­kezetesség abban nyilvánul meg, hogy a már kialakított jó alapformák több szezonon át Beépülnek az új divatten­denciákba és összhatásukban erősítik a folyamatosság érzé­sét. A formák, a vonalak len­dületesek; a lágy anyagok, a test körüli bőség növelése, a mozgó derékvonal, rakások, húzások mozgást, lendületet kölcsönöznek a ruháknak. S végül az új divat a komfor­tot, a kényelmet szolgálja: le­zser hatást kelt új szabásza- ti megoldásokkal, vagy a klasz- szikus formákat korszerűsíti. Különböző stílusok A felsőruháknál különböző stílusok élnek együtt; a női, férfi- és gyermekdivatban egy­aránt a sportos viselet a leg­jellemzőbb. Emellett a nők­nél megtalálhatjuk a klasszikus és a romantikus stílust — ez utóbbiban dominálnak a fölk- lorisztikus megoldások. Egy-két példát említve csu­pán, a legdivatosabb nők rövid, általában öves, kapucnis ka­bátot, pliszírozott szoknyát, térdnadrágot vagy szoknya-nad­rágot viselnek. Újdonság a női divatban a magas derekú, csi- pőben és szárban bő, alul kis­sé szűkebb „nagypapa-nad­rág”. A blúzok, ruhák szabá­sa bő, ragián vagy japán uj­jal, s gyakori a gumizott kéz­elő; a felsőrészeknél divatosa „kenguru-szabás”. A férfiak öltözködését a spor­tos, elegáns hanyagság jellem­zi; az öltönyök súlya csökken, egysoros gombolással, általá­ban két gombbal készülnek, hozzá kötött vagy azonos anyagból varrt mellényt horda­nak. A férfi nadrágok ciga- rettavonalúak, az ingek gallér­ja ismét puha. Nagy divat lesz a trencsko-szabású kabát. A serdülők divatja eleven, változatos, legjellemzőbb a rö­vid sportkabát, a bő, alul be­húzott lemberdzsek. Újdonság a lányok számára a nadrág helyett színes, kötött harisnyá­val viselt félcombig érő tunika, ing vagy pulóver. Jó felépítésű lábbelik Stílusukban a cipők is a há­rom fő — sportos, klasszikus, ro­mantikus — irányhoz igazod­nak. A női cipők orra hegyes, sarka magas lesz; gyakori a rüsztpánt, kosztümhöz a maga­san záródó, fűzős cipő. A fér­fiak lábbelijére az elegáns, nyújtott, kényelmes forma, a gyerekekére a sportos, a láb egészséges fejlődését biztosító, jó felépítés a jellemző. A ruhák szinte kivétel nélkül hazai alapanyagokból készül­nek. Dücső Csilla 56. A szociális otthonokban gon­dozottak 56 százaléka fekvőbeteg. 57. A szocialista iparban foglal­koztatottak 57 százaléka Pécsett dolgozik. 58. A lakások 58 százalékában van vízcsap. 59. A baranyai nők 59 százaléka használ testápoló spray-t. 60. A községek 60 százalékában van tanács, vagy tanácsi kirendelt­ség. 61. A Pécsi Kesztyűgyár tavaly kesztyütermelésének 61 százalékát szállította a tőkés piacokra. 62. 1977-ben 62 százalékkal több C-vitamin tabletta fogyott megyénk­ben, mint az elmúlt négy év át­laga. 63. A művelődési otthonokban tartott rendezvények 63 százaléka is­meretterjesztő előadás. 64. A szocialista ipar összes ter­melési költségeinek 64 százaléka anyagköltség. 65. Mezőgazdasági nagyüzemeink az öntözési lehetőségek 65 százalé­kát nem használják ki. 66. A baranyai múezumokban jár­tak 66 százaléka a Janus Pannonius Múzeumot tekintette meg. 67. Egy felmérés tanúsága szerint a baranyai családok kétharmada elfogadhatóan jól él. 68. Az általános iskolás gyerekek 68 százaléka nem részesül napközi­otthonos ellátásban. 69. A megyében élő 85 éven felü­liek 69 százaléka nő. 70. A megye országos közútjainak 70 százaléka aszfalt és bitumen, a többi portalanitott makadám. 71. Kaliforniában hektáronként már 168 mázsás termést is sikerült betakarítani. E világrekord 71 száza­lékát már mi is produkáljuk, a Iip- pói tsz-ben kísérleti parcellán már termett 120 mázsa kukorica/hektár. 72. A személyi sérülésekkel járó közúti balesetek 72 százalékát a gépjárművezetők okozzák. 73. A szakosztályokban foglalkoz­tatott sportolók 73 százaléka öt sportágat — a labdarúgást, a ké­zilabdát, az atlétikát, az asztalite­niszt és a sakkjátékot űzi. 74. A külföldi szállodai vendégek 74 százaléka a szocialista orszá­gokból érkezett. 75. Az általános iskolai tanerők 75 százaléka nő. 76. A terjesztett sajtótermékek 76 százaléka napilap. 77. A községek 77 százalékában nincs húsbolt. 78. Legyen boldog! Mármint az 1978-as esztendő. Százalékban és mindenben. 79. A megye mezőgazdasági te­rületének 79 százaléka szántó. 80. A lakossági takarékbetétek 80 százaléka kamatozik. A többi nyereménybetét, gépkocsinyeremény, KST stb. 81. A szocialista iparban egy év­ben felhasznált villamosenergia 81 százalékát a nehézipar fogyasztja. 82. A városi közlekedésben részt vevők 82 százaléka bérlettel utazik. 83. A teljesített összes beruházá­sok 83 százalékát a termelő ága­zatok mondhatják magukénak. 84. A tüdőrákosok 84 százaléka — férfi. 85. A házasságok 85 százalékában születik gyermek. 86. Tíz évenként 86 százalékkal nő a háztartási szemét mennyisége. 87. A lakások 87 százalékában nincs távfűtés. 88. A helyi autóbuszokon szállított utasok 88 százaléka Pécsett ül autó­buszra. 89. A baranyai kórházak ágyki­használása 89 százalékos. 90. Kevesebb gyermektápszer fo­gyott: az előző évek átlagának mindössze 90 százalékát adták ki a gyógyszertárak 1977-ben. 91. A baranyai családok 91 szá­zalékában van televízió. 92. Az egy főre jutó tejfogyasztá­sunk 92 százaléka annak, amit 1980-ra országosan terveznek (165 liter). 93. A középiskolák nappali tago­zatára beiratkozóknak 93 százaléka jut el az érettségi bizonyítványig. 94. Baranyában a városlakók köl­csönzik ki a könyvtári könyvek 94 szá­zalékát. 95. A parkok területének 95 szá­zalékán nincs virág. 96. A műszaki vizsgára érkezett baranyai személygépkocsik 96 szá­zaléka azonnal ,,alkalmas" minősí­tést kapott 1977-ben az utófelügye­lettől. 97. Az újonnan épült lakások 97 százaléka vízvezetékkel épül. 98. Az orvosi körzetek 98 száza­léka be van töltve a megyében, s ezzel a mutatónkkal az elsők kö­zött vagyunk a megyék rangsorá­ban. 99. A lakások 99 százalékában be van vezetve a villany. 100. Baranya adja a hazai farost­lemez- és feketeszén-termelés egé­szét. Kozma—Miklósvári Az elmúlt heti 36% *97 helyes: A közvádas vádlottak 5,7 százalékát, a magánvádas vádlottak 58,5 száza­lékát mentik fel — illetve szüntetik meg az eljárást — a baranyai bíró­ságok.

Next

/
Thumbnails
Contents