Dunántúli Napló, 1978. január (35. évfolyam, 1-31. szám)

1978-01-08 / 8. szám

1978. január 8., vasárnap Dunántúlt napló 13 Vance sajtóértekezlete II KS D. NAPLÓ, TELEFOTO Január 7-én, délelőtt a Hilton Szálló báltermében Cyrus Vance, amerikai külügyminiszter sajtóértekezletet tartott. Képünkön; Vance válaszol a sajtó képviselőinek kérdéseire. Hétfőn kezdődik a LEMP országos konferenciája Varsó. Hétfőn kezdi meg munkáját a Lengyel Egyesült Munkáspárt második országos konferen­ciája. A pártértekezleten több mint 18C0 vajdasági értekezle­teken megválasztott küldött és mintegy 450 vendég vesz részt — a két szövetséges párt ve­zetői, a munkásmozgalom ve­teránjai, a vajdaságok vezetői, valamint kiemelkedő párton- kivüli személyiségek — művé­szek, tudósok, újságírók. A po­litikai bizottság referátumát Edward Gierek, a LEMP KP első titkára terjeszti a prog­ram szerint az értekezlet elé, és beszédet fog mondani Piotr Jaroszewicz miniszterelnök, a LEMP KB PB tagja. ♦ + TASKENT: 140 millió éves dinoszaurusz-csapásra buk­kantak egy közép-ázsiai hegy­gerinc lejtőin a Szovjetunió­ban. A területet egykor tenger bontotta, az elpusztult puha­testűek lerakódásai alapján a szakemberek pontosan kiszámí­tották a dinoszaurusz-nyomok méreteit: hosszuk 50 centimé­ter, szélességük pedig 45 centi­méter. + SZÓFIA: A minap Bulgá- ria-szerte- megemlékeztek Hrisz- to Botev bolgár költő és forra­dalmár születésének 130. év­fordulójáról. A magyar iroda­lomtörténészek által bolgár Pe­tőfinek nevezett Hriszto Botev egész tevékenységét a török uralom elleni nemzeti felszaba­dító harc szolgálatába állítot­ta, életét 1876 májusában a csatamezőn fejezte be. ♦ BRAZZAVILLE: A Kongói Népi Köztársaság fővárosában, Brazzaville-ben jelenleg zajlik annak a 36 személynek a pere, akik a múlt év márciusában részt vettek a Marien Ngouabi akkori államfő, a Kongói Mun­kapárt Központi Bizottságának elnöke elleni gyilkos merénylet­ben. A gyilkosságot az ország egy korábbi elnöke, Massemba. Débat tervelte ki. Az összees­küvés célja, a Kongói Munka­párt és az összes tömegszerve­zet szétzüllesztése és az ország, nak a szocialista útról való el­térítése volt — mulat rá a vád­irat. + MEMPHIS: Rock-and-roll rajongók ezrei özönlenek a Te- nessee állambeli Memphisbe, hogy megemlékezznek a műfaj koronázatlan királya, Elvis Pres­ley születésének 43. évforduló­járól. A közelmúltban elhunyt énekes szülőfaluja a Rock-hívek mekkájóvá lett, ahová valósá­gos zarándok-áradat indul min­den alkalommal, amikor meg­emlékezhetnek valamiről. (Folytatás az 1. oldalról) minősítetie. E kapcsolatok erő­södnek olyan események ered­ményeként, mint amilyen a ko­rona és a koronázási jelvények visszaadása volt. — Számos kérdést rpár meg­oldottunk, olyan lépésekkel, mint például a kulturális és tu­dományos együttműködési meg­állapodás megkötése, a család egyesítési ügyek intézése, az utazási eljárások egyszerűsíté­se, a két kormány tagjainak köl­csönös látogatásai. Nagy vára­kozással tekintek kapcsolataink további fejlődése elé. Megbe­széléseket folytatunk több köl­csönös érdeklődésre számot tartó kérdésben. Ilyenek a ke­reskedelemmel, a gazdasági együttműködés fejlesztésével összefüggő kérdések. Nemzet­közi síkon szintén több kölcsö­nös érdeklődésre számot tartó terület van. Kapcsolataink ta­núsítják, hogy a különböző po­litikai, társadalmi és gazdasági berendezkedésű országok is együtt tudnak működni a köl­csönös előnyök alapján. Az NBC amerikai televíziós társaság tudósítójának kérdé­sére — hogy miért most hatá­rozták el a korona visszaadá­sát — Cyrus "Vance rámutatott. — Amikor az új kormányzat hivatalba lépett, az elsők között vitattuk meg a korona vissza­adásának ügyét. Döntésünk, úgy véljük, helyes volt, tükrözi a két ország, a két nép javuló kapcsolatait. Az amerikai ABC televíziós társaság riportere megkérdezte, milyen esély van arra, hogy a magyar-amerikai gazdasági kapcsolatokban érvényesítik a legnagyobb kedvezmény elvét? Vance válaszában elmondta, hogy erről is szó volt a magyar vezetőkkel folytatott mostani megbeszéléseken. Az eddigi eszmecserék biztatóak. Bízom abban, hogy a jövőben hala­dást tudunk elérni. A Magyar Televízió riporteré­nek kérdésére válaszolva a kül­ügyminiszter pozitívnak értékel­te a belgrádi találkozót, a zá­róokmány megvalósításával kapcsolatos széleskörű véle­ménycserét. Kiemelte, hogy a Helsinki záróokmány végrehaj­tása állandó folyamat és a belgrádi találkozó ennek első lépése. Reményéi fejezte ki, hogy várhatóan két év múlva sor kerül a következő hasonló jellegű találkozó összehívására. Megjegyezte: nyilvánvaló, hogy a belgrádi találkozón vannak nézetkülönbségek. A lényeg az, hogy a párbeszéd folytatódjék. A Magyar Rádió munkatársa a kulturális egyezmény végre­hajtásáról érdeklődött, arról, hogy milyen lépéseket tesz az amerikai fél a magyar kultu­rális érték bemutatásának nö­velésére. Cyrus Vance: szemé­lyes meggyőződésem, hogy a növekvő kulturális csere fontos mindkét ország számára. Bu­dapesti nagykövetünket meg­kértük, hogy az illetékes ma­gyar szervekkel együttműködve tegyen javaslatot a kulturális és tudományos egyezményben megfogalmazott elvek megvaló­sítására. A sajtóértekezlet után az amerikai küldöttség a repülő­térre hajtatott. ♦ MOSZKVA: A hősies helyt­állásnak, a segítőkész összefo­gásnak köszönhetően nem kö­vetelt emberáldozatot a hétfői grúziai földrengés, amely az elmúlt másfél évtized legna­gyobb természeti csapása volt a kaukázusi szovjet köztársa­ságban. + MOSZKVA: A Szovjetunió­ban iöldkörüli pályára bocsá­tották a Kozmosz—974 jelzésű mesterséges holdat. A kozmosz­sorozat újabb tagja folytatja a világűr vizsgálatát. ♦ BUKAREST: Helmut Schmidt, az NSZK szövetségi kancellárja és Nicolae Ceau- sescu román államfő szomba­ton újabb négyszemközti meg­beszélést tartott, ezt követően a tárgyalásokat a küldöttség tagjainak jelenlétében folytat­ták. ♦ Warnke: Lényeges haladás a S.4LT- tárgyalá- sen Washington. Paul Warnke, az amerikai SALT-küldöttség vezetője sze­rint jó remény van rá, hogy tavaszra megszületik az új ha­dászati fegyverzetkorlátozási megállapodás. A Carter-kor- mány fegyverzetellenőrzési, -le­szerelési hivatalának vezetője pénteken igen határozottan el­utasította az amerikai törvény- hozás és a NATO köreiből származó bírálatokat, amelyek szerint Washington „túlengedé- keny" a SALT-tárgyalásokon. Warnke, aki pénteken újság­írók előtt beszélt, hétfőtől Genfben részt vesz a SALT- tárgyalások újabb fordulóján, majd a nukleáris kísérletek tel­jes eltiltásáról ugyancsak Genf­ben folyó amerikai-szovjet-brit megbeszéléseken. Warnke hangoztatta, hogy az elmúlt negyedévben „lénye­ges haladás” mutatkozott a SALT-tárgyalásokon, s ha ezt az ütemet tartják, a következő három hónapon belül véglege­sen kialakulhat a megállapo­dás. Az amerikai SALT-küldöttség vezetője hangoztatta: szemé­lyes tapasztalatai is megerősí­tik a Szovjetunió komoly meg­egyezési készségét a SALT-tár­gyalásokon. Bízik benne, hogy egy megfelelően ellenőrizhető új SALT-megállapodást mind az amerikai közvélemény, mind a törvényhozás jóváhagy majd — mondotta Paul Warnke. Heti külpolitikai összefoglaló HÉTFŐ: Carter elnök megbeszélései Üj Delhiben Deszai indiai mi­niszterelnökkel. — Ecevit kapott megbízást az új török kormány meg­alakítására. KEDD: A lengyel külügyminiszter Moszkvában. — Carter elnök Szaúd- Arábiában tárgyal. — Bumedien algériai elnök Irakba utazott. SZERDA: Szadat és Carter találkozása Asszuánban, az amerikai el­nök továbbment Párizsba. — Tárgyalások Rómában a kormányvál­ságról. CSÜTÖRTÖK: Mitterrand nyilvánosságra hozta a francia szocialisták választási programját. PÉNTEK: Carter Párizsban találkozott Francois Mitterranddal. SZOMBAT: A „Szadat-ellenes" arab front csúcstalálkozójának készü­letei tovább folynak. — Schmidt kancellár Bukarestben tárgyal. — Waldheim Törökországba érkezett a ciprusi tárgyalások előkészítésére.--------------------------------------------*--------------------------------------------­A HÉT 3 KÉRDÉSÉ C arter amerikai elnök befejezte a félvilágot felölelő körútját, amely még a múlt esztendő utolsó napjaiban kezdődött. Párizs és Brüsszel volt a két utolsó állo­más, ahol a Fehér Ház urá­nak a nyugat-európai, a közös piaci és a NATO-problémákat kellett számbavennie. Hogyan tekint ma Amerika Nyugat- Európára? Ennek az „atlanti világnak” — és ugye milyen tágak a földrajzi fogalmak? — a leg­keletibb csücske a Fekete-ten­gerre és a Földközi-tengerre néző Törökország. A hetek óta tartó kormányválság most megoldódni látszik. Mi várható az új Ecevit-kormónytól? Az indokínai félszigeten test­vérháborúvá alakul-e a viet­nami—kambodzsai konfliktus? — Ez a kérdés joggal nyugta­lanítja a haladó világot, amely visszaemlékezhet arra, hogy néhány éve még együtt har­colt a két nép az amerikai imperializmus ellen. — Hogyan tekint ma Ame­rika Nyugat-Európára? bban a pillanatban, amikor Carter elnök Párizsba érkezett, a washingtoni pénzügyi hatósá­gok több mint 20 milliárd dol­láros alap létesítését jelentet­ték be az ingadozó dollár ér­tékének biztosítására. A hírrel a dollár árfolyama elmozdult a mélypontról, ahová a múlt héten jutott, a nyugat-európai (és a japán) pénzemberek pedig föllélegeztek. A túl alacsony dollárárfolyamok ugyanis addig sok gondot okoztak Frankfurtban és Pá­rizsban, Londonban és Zürich­ben: például azzal, hogy meg­nehezítették a nyugat-európai exportot Amerikában, ugyan­akkor megnövelték az ameri­kai termékek konkurrencia- lehetőségeit Nyugat-Európá- ban. Carter elnök a megenyhült pénzügyi-gazdasági légkörben nagyobb hitelt követelhetett szavainak, amelyekkel az USA és Nyugat-Európa kötelékeinek szőrös voltáról szónokolt. E mellett nyilván tudatosan ke­resett történelmi jelképeket is: ezért látogatott el Norman- diába, az 1944 júniusi ameri­kai partraszállás színhelyére. íme, Amerika nem hagyja cserben Európát... — Mi várható az új Ecevit- kormánytól? I gen, Törökország — „at­lanti ország”, mégha sok ezer kilométerre van is oz Atlanti-óceántól. Bizonyos „at­lanti érdekek” is jelentkeznek akkor, amikor sürgetik a cip­rusi kompromisszumos megol­dást, az Égei-tenger olajme­zőinek felosztását, hogy így a görög—török ellentétet leg­alábbis enyhíteni lehessen, ha éppen felszámolni még nem is. Aztán az sem közömbös az atlanti világ szempontjából, jhogy Törökországban — a NATO számára veszedelmesen! — felgyülemlett az elégedet­lenség az Egyesült Államok kongresszusának makacssága miatt. A yvashingtoni capitó- liumon változatlanul nem akar­ják megszavazni a Törökor­szágnak szánt katonai segély- programot. Most Ecevit is a népi támo­gatásra hivatkozva láthat hozzá a döntő tárgyalások­hoz ... — Testvérháborúvá alakul-e a vietnami—kambodzsai konf­liktus? V isszaemlékezem a Ver­sailles! Vietnam-világ- konferenciára: vagy hét éve Párizs mellett a hala­dó erők világméretű sereg­szemléjére került sor, békehar­cosok és tudósok, politikusok és művészek, tömegszerveze­tek képviselői ezerszámra gyűltek össze, hogy követeljék az amerikai agresszió abba­hagyását, Vietnam és általá­ban Indokína népeinek füg­getlenségét, békéjét. Kambod­zsai küldöttekkel beszéltem ott, akik hitet tettek Délkelet- Ázsia népeinek közös, anti- imperialista céljai mellett, el­kötelezték magukat a közös harcra. És most testvérháború­ra kerülne sor a tegnapi har­costársak között? Vietnam kész bármikor és bármilyen szinten tárgyalni' a két ország között felmerült problémák megoldására — közölték a hét végén Hanoi­ban. A Külügyminisztérium ilyen értelmű nyilatkozata a szocialista Vietnamnak azt a határozott törekvését tükrözte, hogy nem engedi testvérhá­borúvá fajulni a helyzetet. Az erők egyesítése és ésszerű mozgatása lehetővé tette, hogy az egy­re nyomasztóbb létszámhiány ellenére teljesítettük a tervet, mely akkor megegyezett a két üzem korábbi tervszámainak összegével... Az egyesítés •alapelve éppen ez volt: a szén nem lehet kevesebb. S a má­sik: egyetlen embert sem sza­bad elveszteni ... Csend lesz. Szokola Fe­renc tudja: itt nem állhatunk meg. Mert sok minden úgy tör­tént, ahogy tervezték, és sok minden másképp. A legfájdal­masabb: a második alapelv nem vált valóra ... — Sok mindent megoldot­tunk. Üj bányát építettünk Ist- ván-aknán a mélyben, meg­nyitottuk az utat a jó minő­ségű mélyszinti telepek felé, s olyan csapatokat kovácsol­tunk egybe, melyek képesek eredményesen üzemeltetni ezt az új bányát. Leküzdöttük a mélységet, gázkitörés-veszélyes közegben dolgoztunk ismét — s nem is eredménytelenül... A baj csak az, hogy a gép már akkor is kevés volt, az em­ber pedig fáradt... — És fogyott... — Igen. Egyrészt saját hi­báink következményeképpen, másrészt az országos állapo­tokkal összefüggésben ... — 1973-ban, amikor ön nyugdíjba vonult, az utolsó nyi­latkozatában azt mondta ne­kem: sajnos sok még az olyan ember az üzemeinkben, aki csak a saját érdekeit nézi, csak a markát tartja, s tulaj­donképpen semmit se produ­kál ... — Most is ezt mondom: na­gyon súlyos volt a helyzet, a vállalat egésze, az egész ipar­ág drámai éveket élt át - és sajnos, az objektív nehézsége­ket nem hogy csökkentették volna, de tovább növelték sa­ját hibáink, s itt most az üze­mi vezetéstől kezdve a vállala­ti vezetésen át, az iparág ve­zetéséig, dolgozóink jó részét is beleértve, mindenkire gondo­lok ... Nagyon sok emberünk ment el a bizonytalan iparági perspektíva, a lecsökkent kere­seti lehetőségek miatt — de legalább ennyien mentek el azért, mert az emberi kapcso­latok sem voltak rendben ... Könyvek, újságok sokasága között beszélgetünk: Szokola Ferenc, az egykori István-aknai napszinti felvigyázó fia, min­dig is teljes ember akart lenni. A polcon, egészen elöl, Né­meth László jípnyvei — s ez egy vallomással is felér. Valahogy olyanná lett ő is, mint kedvenc írója hősei: egy kicsit magá­nyos, egy kicsit idealista, s na- gyon-nagyon kemény. — A legkegyetlenebb em­lék ...? — Az 1952-es sújtólég robba­nás. November 6-án történt, az első északin, András-aknán. Tűz volt. Én voltam a területileg illetékes bányamester, az én feladatom volt megépíteni a gátakat. A tűz a friss levegővel szembe jött — nem bírta a gát: lángot fogott. Lementünk az alapvágatra, újrakezdtük. Egy­szer csak mintha megrezdült volna a levegő ... Forró, nyári éjszakán ilyen a váratlanul tá­madt égető-meleg szél ... Egy pillanat századrészének műve volt, elordítottam magam, hogy feküdj, s aztán már dörgött és égett is minden... Huszadma- gammal voltam ott, s tizenhe­ten megmenekültünk... Emléknek megmaradtok a sebhelyek, s egy doxa, amely pontosan fél tizenkettőt mutat. — Pentaller Györgyé volt, hármójuk közül az egyiké ... Több mint negyven év a bányában — regények sokasá­ga. — A legmeghatóbb, s egyben legfelejthetetlenebb kép: egy bányamentő fogja sebesült tár­sát - s mindketten halottak ... A bányamentő Sztanek Gyula volt. Valahogy kicsúszott a szá­jából a mentőkészülék csuto­rája ... Ez 1947-ben történt, de nem szabad elfelejtenünk ezt a nevet... Persze nem csak az arcok — az évszámok is mesélnek. 1947: kitüntetik életmenté­sért. 1950: megkapja a Magyar Népköztársaság Érdemérmét, 1954: Szocialista Munkáért Ér­demérem. 1955: emlékérem tíz­éves bányamentő szolgálatért. 1956: Bányász Szolgálati Ér­demérem. 1964: Szakszervezeti Munkáért Érem arany fokoza­ta ... És itt álljunk meg egy pilla­natra. A közéleti munkánál és felelősségnél vagyunk - Szoko­la Ferenc kedvenc témájánál. — Minden közéleti megbíza­tásomnak örültem, s boldog voltam, ha sok bányász volt a különböző testületekben. Persze nem elég ott lenni, végig ülni az értekezletet — a szótlan kül­dött nem képviselő ... A Szakszervezetek Megyei Tanácsa Elnökségében eltöltött évekről beszélgetünk, vitákról, gondokról, közösen elért sike­rekről — s egyszer csak elszür­külnek az ablakok. Este van. Sokszor beszélgettünk — s mindig ezekről a kérdésekről, miért lett volna hát éppen ez a beszélgetés más? Szokola Ferenc nyugalomba vonult, megöregedett, nem indul el hajnalonként az akna felé, nem lelkesít és büntet többé, de egyébként — természetesen — semmi sem változott. (Vége)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents