Dunántúli Napló, 1978. január (35. évfolyam, 1-31. szám)
1978-01-08 / 8. szám
Tánc: Joc az Ördögszekérrel 978. JANUÁR 8. MŰSORAJÁNLAT DN HÉTVÉGE Pécs negyedszázados patinás művelődési központját fokozatosan „kinőtték1’ a rendezvények. A próbateremmé átalakított színházterem, mely a Mecsek Tánc- együttes újjászervezett fiatal gárdájának nyújt állandó otthont, kialakításánál fogva egy rendezvénytípusnak tud igazán otthont nyújtani. Ez: a TÁNCHÁZ. A három pécsi vezető táncegyüttes félévenként, felváltva a házigazda, s ez nem mindig hálás szerep. A sorozatot a Mecsek Táncegytütes indította tavaly tavasszal, s ősszel a Baranya Táncegyüttes folytatta. A rendezvények népszerűségét bizonyítja, hog/ alkalmanként 2—300 fiatal ismerkedett a balkáni és a magyarországi délszláv táncokkal, járta a kólót, énekelte a megtanult népdalokat. Január 15-én 17 órai kezdettel indul az 1978. évi TÁNCHÁZ-sorozat. A házigazda ezúttal a PÉCSI KISZÖV TÁNCEGYÜTTESE lesz, Gerner István vezetésével. A programban elsőként a román joc tánc tanulása szerepel, eleki népművészek közreműködésével. A talpa- lávalót a KISZÖV „Ördögszekér" zenekara adja, Zu- bán László vezetésével. Bérletek és belépők a helyszínen válthatók, elővételben pedig a DSMK Rendezvényi csoportjánál. (Perczel u. 1.) S. B. Egy vasárnap délután a táncházban Rádió: Huszonöt éves a Pécsi Stúdió... Huszonöt évvel ezelőtt, 1953. január 12-én este hangzott fel először az éterben a Pécsi Stúdió azóta közismertté vált szünetjele, és megkezdte adását Dél-dunántúl rádiója. E születésnapra emlékezve hangzik el válogatás szombaton 17.05-kor a negyed évszázad műsoraiból, de a későbbiek során is adásra kerülnek azok a műsorok, amelyekre szívesen emlékeznek a hallgatók éppúgy, mint a műsorok készítői. Ilyen megismételt adás hétfőn: „Látogatás Szöllősy Kálmán nyugalmazott könyvtárigazgatónál”. A hétfői adásban jelentkezik Nógrádi Erzsébet műsora, a Nők negyedórája. A családvédelem 1978-as feladatairól szól a Baranya megyei vezető védőnő, dr. Temesi Gyu- láné, majd a kaposvári hallássérült gyerekek óvodájában készült riport enged betekintést e sok szeretetet és törődést kívánó munkába. A műsor harmadik riportja a hirdi Kenderfonóban készült, ahol egy női szocialista brigád tagjai beszélnek terveikről, a munkaversenyben vállalt feladatok teljesítéséről. A szerdai Hét közben című aktuális zenés magazinban ellátogatnak a GELKA új központjába — a költözködés előtt, beszélgetnek Baranyai Aurél kitüntetett gyógyszerészszel, szólnak a közművelődésben alkalmazott kísérletekről, kutatásokról. A csütörtöki Zenélő Déldunántúl című zenés krónikában dr. Nádor Tamás arról kérdezi a zenei élet vezetőit, karmestereket, előadó- művészeket, kórustagokat, hogy mit várnak 1978-tól? Az új év új feladatairól beszél az öt perc közgazdaság című adásban dr. Zeller Gyula. Daloló tájak címmel havonta jelentkező népzenei összeállítás céljául tűzte ki új népzenei felvételek bemutatását, beszélgetéseket népdalkörök tevékenységéről, szerepléseiről: falusi nótafák dalainak közkinccsé tételét, a népdaloknak a fiatalokkal való megszerettetését, és még sok mindent — amiből ízelítőt a pénteki adásban kaphatnak a népdalok kedvelői. E napon hangzik el Kovács Imre riportja, melyet határőrfeleségekkel készített. Szombaton a jubileumi műsor mellett Lippenszky István irodalmi összeállítása szerepel a programban: A százszor megénekelt város címmel hangzanak el versek Pécsről. A szerbhorvát nyelvű adásban is megkezdik 25 év műsorainak válogatását: Szita László levéltárigazgatóval a baranyai nemzetiségtörténeti kutatásokról beszélgetnek, Sárosáé György pedig „Horvátok és szerbek Baranyában” címmel tart előadást. A német hallgatókat bizonyára érdekli majd Wolfart János riportja, aki egy körzeti orvost mutat be, de elhangzik riport a mezőgazdasági gépek nagyjavításáról is, pénteken pedig a Tanárképző Főiskola német irodalmi színpada mutatkozik be. Műsoruk címe: A tél. ' , j o‘ - • Áz első nagy szerep Egytömbű, nemes hangvételű alakítását élveztük már a „Trójai nők” karvezetőjének szerepében. Kis szerepben, amely néhány villanásra mégis nagy volt. Most hegyóriásként nehezedik rá Jaroszláv Adamov: Derby a kastélyban című drámájának női főszerepe. Számára néha megszámlálhatatlan ideig van a színpadon és nem érti az előadás rendezőjének, a lengyel Roman Kordzinskinek a nyelvét. Be kellene mutatni Németh Nórát, de ez egyetlen közhelyszóval látszik lehetőnek: reménység. Hiszen a színi pályán eddig minden egycsapás- ra ment neki. Felvételi — első jelentkezésre, ilyen hatalmas főszerep — az első. évadban. Ez kicsit valahogy túl sima út. — Nem? — De, talán , . . feleli. — Jobban szerettem volna csak a második, harmadik próbálkozásra bejutni a főiskolára, előbb tovább játszani a pinceszínházban, ahol majd három esztendőt töltöttem, — vagy vidéken. Akkor talán több élet-, meg emberismerettel kezdtem volna színészmesterségemet tanulni, s nem ment volna rá az első két főiskolai év ezeknek az ismereteknek a pótlására. Furcsa kijelentés, tudom, de én komolyan gondolom. — Mit érzett, amikor először olvasta el ezt a hatalmas szerepet, s a végső mondatnál letette a szöveget? — Hagytam megindulni a fantáziámat. Szerencsére nem a szöveg előtti előéletem befolyásol a szerep-elképzeléseimben, hanem a fantáziám. Aztán a próba közbeni helyzetek, a szellemi együttjátszás a rendezővel, sokat változtatnak. Most még a felfedezés szép izgalmait élem. — Nagy baj, hogy a rendezővel csak tolmács révén beszélget? — Nehéz. De valami mégis könnyebb ettől. A játék . . . Németh Nóra Fontos dolog ez a valami. Hiszen a világ színművészetének küzdelme a csupán szóval kifejező polgári színjátékstílus ellen — javában tart. S így, tolmács közbejöttével, a szó helyett az arc, a mozdulat, a gesztus — ez a játék. Egyebek között ettől is izgalmas lesz majd a darab és Németh Nóra premierje. Földessy Dénes Eg/ gyermekmusical befutott Tíz pécsi kórista odament Károly Róbert karmesterhez és elkérte tőle egy zenés gyermekmusical kottáit. A szerző, a Bóbita Bábegyüttes békéscsabai fesztiváldarabjának írta, nagy sikere volt, itt Pécsett már „lefutott” a bábszínházban, amikor jöttek a kóristák, — szép hangú, nagy színpadi gyakorlatú kartagok — és belső igényből, vagy valami ilyesféléből, végigjárták a színházat, díszleteket kértek, jelmezeket varrtak, rendeztek, szöveget, meg dalt tanultak, úgynevezett „play back” módszerrel. Ez az amerikai módszer, amit a film és a tv már régen átvett, és a Pécsi Balett is végigjárta vele szinte a fél világot, annyit jelent, hogy a színész személyes jelenlétével ott áll a néző előtt, játszik, énekel, táncol, de nem élő zenekar, hanem gépi muzsika kíséri. Mégis . . . Sásdon a múlt héten nagy sikerrel mutatták be a gyerekeknek a Károly Róbert zenéjére — Szegváry Menyhért rendezői tanácsai alapján — színpadra állított musicalt. Címe: „Nagy akarok lenni.” Orosz mesejáték nyomán született és a belső igényükre hallgató, színházi mindenesmunkát vállaló kartagok: Szabó Mária, Várvölgyi Brigitta, Visnyei Tibor, Radnai Zsolt, Timkó Tamás, Horváth László, Böhm Alberto, továbbá Nagy Józsa, Szabó Csaba — aki ügyelő és mindenes — meg a műszaki munkálatokat ellátó Kovács László — nyertek. Egy jó színpadi mozgású, jó hangú gyerek: Heindl Vera is benne van még a játékban. Újabb meghívások jöttek, a Nagy akarok lenni című gyermekmusicalt bevették a műsorajánló jegyzékébe, szóval a kartagok — győztek. F. D. Könyv: Kassák Lajos válogatott versei Tíz évvel ezelőtt hunyt el Kassák Lajos, századunk magyar költészetének kimogasló alakja. Az évforduló alkalmából a Móra Kiadó közel háromszáz oldalas válogatást jelentetett meg verseiből. Hosszú ide után ez az első olyan gyűjtemény a költő hatalmas életművéből, mely népszerű kiadásban, nagy példányszám- ben jut el az olvasókhoz. A kötet válogatója és szerkesztője, Veress Miklós arra törekedett, hogy ennek a sajátosan egyéni költészetnek a legjellemzőbb vonásait mutassa be még így is, egy viszonylag rövidre szabott válogatás keretében. Kassák egész líráját az avantgárd szelleme hatja át. Különösen a tízes és a húszas években keletkezeit művei viselik magukon o magyar költészetben szokatlan újítás jegyeit. Új ritmikát teremt, meghonosítja a Whit- man-i szabadverset, eredeti módon alkalmazza a francia szürrealisták műveiből jól ismert ösztönös képzettársítást. A formai újításokon túl azonban a tartalmi újszerűség az, ami leginkább jellemzi Kassák líráját. Elsőként ad hangot költészetében a munkássorsnak, elsőként szól hitelesen, mély átéltséggel arról a világról, melyet sokóig irodalmon kívülinek tartottak, vagy többnyire idealizálva ábrázoltak. Életműve állandó viták kereszttüzében gyarapodott. Ma már nem kétséges, hogy az avantgárd törekvések szellemében alkotó Kassák művészetének gyökereit mindig a magyar valóság táplálta. K. S. Nem akarunk kellemetlenséget? Ma mutatja be az MTV Pécsi Körzeti Stúdiója a Disznótorban című szórakoztató műsorát. Képünk a felvételek idején készült, amikor a disznótori hangulathoz kellő parasztudvart felépített ék a pécsi Felsővámház utcában. Dr. Száméi Lajos, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának tanszékvezető tanára lesz a televízió Arcképek a közéletből című sorozatának legközelebbi főszereplője. (Kedd, 20 óra, 2-es csatorna.) Száméi professzor 1969-ben írott könyve a közélet tisztaságáról — illetve tisztátalansá- gáról — nemcsak a szakmai közvélemény elismerését vivta ki, hanem a „laikus” közönség érdeklődését is magára vonta. Jóllehet a televíziós adásban főképp más témáról lesz szó, föltettük a kérdést a szerzőnek: ha újra hozzáfogna ehhez a tárgyhoz, mennyiben változtatna a leírtakon? — Azóta a helyzet természetszerűleg sokban változott. Ha most írnék erről a témáról, jóval többet foglalkoznék a vállalatvezetők közéleti magatartásával. Azzal például, hogy az Árhivatallal nem egyszer dacolva a mindenáron való nyereségszerzést hajszolva szabadáras termékek árát a csillagokig verik föl. Ezt nemegyszer a munkaerő megtartásának hamis ideológiájával próbálják mentegetni. Az, hogy róluk írnék nagyobb hangsúllyal, persze nem jelenti azt, hogy a közéletünkben nincsenek egyéb problémák. Sajnos egész közvéleményünkre jellemző egyfajta álszemérmes tartózkodás, ami arra vezethető vissza, hogy megszoktunk bizonyos anomáliákat, egysze- szerűen tudomásul vesszük őket. Inkább fizetünk többet, elnézzük a velünk szembenálló hivatalnok, szerelő stb. „tévedéseit", de „nem akarunk magunknak kellemetlenséget". Meggyőződésem, hogy itt elsősorban nem jogi, hanem tudati kérdésekről van szó. A nehézség az, hogy az emberek gyakran és nagyon köny- nyen összekeverik a mindennapi és a közéleti ügyeiket. Havasi János
