Dunántúli Napló, 1978. január (35. évfolyam, 1-31. szám)
1978-01-06 / 6. szám
1978. január 6., péntek DimQntmt napló 3 Három korosztály Borbiró Sándor Tóth Sándor Scheffer János lUlunkasörök A munkásőrök ünnepélyes egységgyűléseikre készülnek. A rendezvénysorozatot a komlóiak nyitják. Három komlói munkásőrt kérdeztünk meg szakmai munkájáról, a szolgálatról. Borbiró Sándor parancsnokhelyettes Borbiró Sándor, a Komlói Városgazdálkodási Vállalat üzemvezetője a munkásőrség alapítótagjai közé tartozik, huszonegy éve teljesít szolgálatot. A komlói egység parancsnokának társadalmi általános helyettese. — Huszonegy évvel ezelőtt a Komlói Mélyfúró Vállalatnál dolgoztam — mondja. — Amikor megalakult az egység, úgy éreztem, nekem is köztük a helyem. Voltam szakaszparancsnok, kiképzési csoportvezető és immár: tizenegy éve parancsnokhelyettes. Egyenruháján a kitüntetések sora — köztük a Haza Szolgálatáért érdemérem arany- fokozata, a Közbiztonsági érem ezüstfokozata, az Árvízvédelemért emlékérem. — Keménykötésű emberekből áll a mi önálló egységünk is — mondja. — Sorainkban vannak bányászok, segédmunkások, tanárok ... Olyannyira nincs gondunk az utánpótlással, hogy tartalékkal is rendelkezünk. Kitűnő a kapcsolatunk a városi pártbizottsággal, az üzemekkel. Van egy Hz Országos Szövetkezeti Tanács elnökségének ülése Az Országos Szövetkezeti Tanács elnöksége csütörtöki ülésén összegezte azokat a tapasztalatokat, amelyek a szövetkezetek belső ellenőrzése, valamint a szövetségek revizori irodái munkájának során kibontakoztak. Az elnökség a kedvező folyamat továbbfejlesztésének elősegítése érdekében februárra összehívta az OSZT teljes ülését. Az elnökség elfogadta az OSZT alapszabályára, ügyrendjére, valamint munkatervére vonatkozó javaslatot is, amelyet ugyancsak az OSZT ülése elé terjeszt. 1978- ban az OSZT elnöki tisztét Szabó István, a TOT elnöke tölti be. úttörő munkásőrszakaszunk is, a Kenderföldi Általános Iskolában. Patronáljuk őket, megszerveztük nyári táborozásukat is. Egységünk a kiképzési évek során nagyszerűen összeková- csolódott. A munkásőr mindig kész a szolgálat teljesítésére. Több példa volt rá, amikor segítettünk a rendőrségnek bűnöző elfogásában, vagy a közúti közlekedés zavartalanságának biztosításában. — Az egységgyűlésen értékelik az 1977-es kiképzési év eredményeit. Mint parancsnokhelyettesnek mi a véleménye? — A megyei parancsnokság átfogóbban látja a helyzetet, az egységek tevékenységét, az elmúlt évi szocialista versenyben elért eredményeket. Ügy érzem, az egységünk becsülettel teljesítette a feladatokat. Egyik rajunk például a megyei döntőn a második helyezést érte el, sőt a verseny egyik feladatának teljesítésében a mi egységünk munkásőre lett az abszolút első. Közösségi szellemünk jellemzője az egymás segítése szolgálatban, tanulásban, személyi jellegű gondok megoldásában is; Kitűnően érzem magam ebben a kollektívában. Igaz, nemsokára nyugdíjba megyek, de mint munkásőr szeretném a 25. szolgálati évemet is ebben az egységben elérni. Tóth Sándor szakaszparancsnok Tóth Sándor, az Aknamélyítő Vállalat zobáki körletvezetője, főaknász. ötvenéves — huszonöt éve dolgozik az aknamélyítőknél, — Már tizenkét éves koromban dolgoztam, cselédként, summásként, részesaratóként a grófi földeken ... Később a pécsbányai András- cknára kerültem bányásznak, aztán az aknamélyítőkhöz. — Sikerült a múlt évi tervtel jesités? — Száz százalék fölött és jelentősebb balesetünk nem volt. Szakmai munkáját többek között a Bányász szolgálatért érdemérem aranyfokozatával is elismerték. A Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüstfokozatát pedig munkásőri helytállásáért kapta. Szakaszparancsnok. —1 Tizenöt éve vagyok munkásőr — mondja. — A mi szakaszunk második raja a múlt évi szocialista verseny keretében megrendezett emlékversenyen a megyei döntőben a második lett. A komlói egységen belül a szakasz az első helyet szerezte meg. Arról beszél, hogy szakaszában mindenki fegyelmezetten telejsítette az elmúlt év kiképzési feladatait. — Biztos vagyok abban, hogy szakaszunk harchelyzetben is megállná helyét. Mint ahogy szakmai munkájukban most is a legjobb tudósuk szerint dolgoznak, munkásőrökhöz méltóan. Tagja a megyei pártbizottság fegyelmi bizottságának, az üzemi pártvezetőségnek is. — A párt- — és szakmai munka, a munkásőri szolgálat teljesítése egész embert kíván ... — Nem is lehetne mindezeket a feladatokat jól megoldani a család, a feleség segítsége, megértése nélkül. Ügy érzem, köszönet illeti a mun- kásőr-feleségeket is. ünnepélyes egységgyűléseinkre meghívjuk őket, és utána a hagyományos családi esten is együtt vagyunk. Scheffer János rajparancsnok Scheffer János, az Építőipari Szállítási Vállalat komlói egységének autószerelő brigádvezetője. — Huszonnyolc évemmel a fiatal korosztályhoz tartozom itt a munkásőrségben is — mondja. — ötödik éve vagyok tagja az egységnek. Amikor leszereltem, szóltak munkatársaim: gyere közénk munkásőrnek. Szívesen jöttem. Tavaly lettem rajparancsnok. Kis szünet után folytatja: — Én most valahogy nagyon boldognak érzem magamat. Munkahelyemen aranykoszorús szocialista brigódvezető vagyok, megbecsülik munkánkat. Tavaly érettségiztem Pécsett, a gépjármű-technikai és közlekedési szakközépiskolában. Van egy hathetes fiam. Most február elején megkezdem a technikusminősítő elvégzését. A vállalat teljes egészében fizeti tanulásom költségeit. Most pedig erre a kis beszélgetésre tudja honnan jöttem el? — Honnan? — A költözködéstől. 'Üj lakást kaptam — kétszobásat, Komló legszebb részén, a Dá- vidföldön. A lakás árának 10 százalékát kellett befizetnem, 20 százalékát a vállalat adta, a többit 30 év alatt törlesz- tem. Barátaim, ismerőseim segítenek a költözködésben. A felszabadulás 30. évfordulója tiszteletére indított fel- szabadulási emlékversenyen raja képviselte a komlói egységet a megyei döntőn — elsők lettek. Ö pedig az „egyéni győztes", a gyakorlati és elméleti feladatokat a legjobban oldotta meg. — Elvtársak, barátok közt érzem itt magam, szeretném, ha munkahelyemen a brigádunk, a munkásőrségnél cft egységünk ebben az évben is jó eredményeket érne el. Ehhez én személy szerint munkával, tanulással, a szolgálat kifogástalan teljesítésével akarok hozzájárulni. Garay Ferenc Egyetértési jog és kötelezettségek Az ifjúság érdekvédelme az új termelőszövetkezeti szabályzatban Hatékonyabb együttműködést a vezetőségekkel! Ahol már megkezdődött a lehetőségek számba vétele 1978. március 1-ig a termelőszövetkezetek kötelesek az alapszabályukat, utána az egyéb belső szabályzataikat újra kidolgozni, illetve módosítani és elfogadtatni a tagsággal. Mit jelent ez a jogi szabályozás a termelőszövetkezetekben tevékenykedő fiataloknak és az őket képviselő KlSZ-szervezetek- nek? Megváltozott helyzet Dr. Jászai Ilona, a Baranya megyei Tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának igazgatási csoportvezetője:- A tsz KISZ-szervezetének eddig nem volt garanciája, hogy a belső szabályzatok útján az őket megillető jogokat gyakorolhassák. Tehát csak felkérték őket, hogy tegyék meg javaslataikat, amit ha akartak és tudtak, elfogadtak, ha nem, nem. Jelenleg gyökeresen megváltozott a helyzet, a belső szabályzatok őket érintő kérdéseiben egyetértési joggal élnek a tsz KISZ-szervezetek. Ha ilyen nincs, akkor a területileg illetékes KISZ-bizottságok, szövetkezeti ifjúsági bizottságok. Tehát jogaik és kötelezettségeik kidolgozásában részt vesznek, ezek egyetértésük nélkül sem az alapszabályban, sem a többi belső szabályzatban nem rögzíthetők.- Mit tanácsol?- Mivel most garanciálison is nagykorúsítottak lettek a tsz KISZ-szervezetei, még jobban törekedjenek a hatékony együttműködésre. Kezdeményezzenek, ne várják meg, míg megkeresik őket, aktivan tevékenykedjenek az alapszabály és a többi kidolgozásában is. Bogádi Zengő Gyöngye Tsz A bogádi Zengő Gyöngye Termelőszövetkezetnek május óta nincs önálló KlSZ-szerveze- te, a fiatalok érdekképviseletét az Ifjúsági Bizottság látja el, melynek vezetője Miszlang Lajos. Vele és a párttitkárral, Pusztai Jánossal beszélgettünk: Pusztai János: — Létszámunk 720, ebből 190 a harminc éven aluli, az átlagéletkor 45 év, a vezetők 28- 35 év körüliek. Tehát fiatal a gárda. A módosított alapszabályt közösen alakítottuk ki, a vezetőség már megtárgyalta, ha a közgyűlés elfogadja, január 1-től életbe is lép. Miszlang Lajos: — A minap mi is megtárgyaltuk és örülünk, hogy a javaslatunkra több új dolog is realizálódik. Lakásépítési alapot hoz létre a tsz, itt a központban saját munkásklubunk és szakkönyvtárunk lesz, a klubban játékok és alkoholmentes presz- szó várják majd a szórakozni vágyókat. Eddig se voltunk mostohagyerekek, részt vettünk az NDK-beli csereüdültetésben, a tsz támogatásával 20 fiatal járt nemrég a Szovjetunióban. A sportolási és tanulási lehetőségeink eddig is biztosítottak voltak. Most a legnagyobb vitákat a sportkörök váltják ki, jelenleg négy tsz sportkörünk van a területünkön, jelentős anyagi támogatóssal. Ez így elaprózza az anyagi lehetőségeinket. Hatékonyabb lenne egy központi sportkör létrehozása, de akkor mi lenne a többi község fiataljaival? Erre is találunk majd valami megoldást... Mint ahogy a KISZ-bizottság létrehozására is lesz lehetőség. Siklósi Magyar-Bolgár Testvériség Tsz Bors László, a siklósi Magyar-Bolgár Testvériség Termelőszövetkezet elnöke: — Létszámunk egyharmada, nyolcvan fő és 30 éven aluli. Az átlagéletkorunk is 41 év. Elkészült a tervezetünk, először kap nálunk helyet az alapszabályban egy fejezet az ifjúság érdekvédelméről és képviseletéről. Ez nem jelenti azt, hogy eddig elhanyagoltuk volna őket. önálló KISZ-alapszerve7etünk 26 taggal tevékenykedik, at eddigieknél is még nagyobb ön- tevékenységet várunk tőlük. Alacsony a szociális-kulturális alapunk, egy sor lemaradást kell behoznunk, öltözőket, étkezdéket kell építenünk. így is jelentős összegekkel támogatjuk ’a sportot és tömegsportot, tervezzük a környező szövetkezeteknek a tsz kupa indítását. Harkányban és Siklóson kedvezményt és hitelt adunk házhely vásárlására, 200 négyszögöles telket huszonötezerért kopnak a fiatalok is. Ingyenes csere- üdültetésben évente 50 dolgozónk - zömében fiatalok — jut el a Tátrába, legközelebb a bolgár tengerpartra utaznak harmincon. Ezeket az ötéves szociálpolitikai tervünk is rögzíti. Az új alapszabályt február 11-én visszük a közgyűlés elé. Kanávor György gépkocsivezető, KISZ-vezetőségi tag: — Három hónapja alakultunk újjá, szeretnénk eredményes alapszervezetté válni. Eddig is minden segítséget megkaptak nálunk a fiatalok és beleszólhattunk a szövetkezet életébe. Murányi László Gazdagabb felsőruhaválaszték Három és fél—négymil- liárd forint értékű felső- ruházati cikket kínál az ipar 1978 őszére, telére a belkereskedelemnek. A választék ismertetésére a konfekciógyárak, szövetkezetek termékeiből ezer — női, gyermek, férfi és fiú — modellt vonultattak fel a KGM Technika Házában csütörtökön megnyílt termékbemutatón. A jelenlegi árubemutató minden eddiginél jobban tükrözi a piac előrejelzett igényeit. A konfekcióipari vállalatok és szövetkezetek gondoltak a méretválaszték bővítésére. így remény van arra, hogy a hosszúra nőtt, sovány kamaszok és az alacsonyabb, molett nők az eddiginél könnyebben találnak majd megfelelő méretű ruházati cikkeket. Számoltak azzal is, hogy a nyugdíjasok körében a konzervatívabb ízléshez alkalmazkodó, tompább színárnyalatú és kényelmesebb szabású holmik a kelendőbbek, amelyekhez viszonylag olcsóbb áron kívánnak hozzájutni. Rendelet a távbeszélő- díjszabás módosításáról Annak az előfizetőnek, aki a telefonállomás üzembehelyezésére 1977. december 31-ig értesítést kapott — felszerelés időpontjától függetlenül — nem kell fizetnie belépési dijat — hangzik a posta vezérigazgató nemrégen kiadott utasítása, amely részletesen intézkedik a távbeszélő-díjszabás módosításáról. A telefonellátottság javítása, a hálózatfejlesztés gyorsítása érdekében — mint ismeretes - a kormány határozatára a közlekedés- és postaügyi miniszter január 1-től bevezette a belépési dijat (beruházási hozzájárulást), s egyúttal felemelte a közüle- tek alközponti berendezéseinek előfizetési diját is. A Magyar Közlöny 95. számában megjelent miniszteri rendelet szerint az új telefonállomás felszereléséért a kÖzületeknek főállomásonként 30 ezer forint, ikerállomásonként 20 ezer forint, a magán- személyeknek ugyanezért hatezer, illetve négyezer forint belépési dijat is kell fizetniök. A belépési díjat nemcsak az új állomások felszereléséért, hanem házon kívüli áthelyezésükért is meg keli fizetni, s nemcsak annak, aki ezentúl kéri az áthelyezést, hanem aki már korábban kérte, de csak ezután szerelik fel részére az állomást. Nem kérhet a posta a házon kívüli áthelyezésért belépési dijat, ha a telefont a régivel azonos elosztón, azonos érpáron és változatlan kapcsolási számmal helyezik át. A rendelet intézkedik az átalakítással kapcsolatos díjról is. Eszerint amennyiben a posta az állomás üzembehelyezésétől számított 5 éven belül az előfizető kérésére ikerállomást főállomássá alakít át, akkor az előírt belépési díj különbözetét, vagyis kétezer forintot kell fizetni; ha meghatározott időn belül főállomást alakítanak át ikerállomássá, akkor — amennyiben a díjat korábban kifizették - a beruházási hozzájárulás különbözetét visszatérítik az előfizetőnek. Ha a posta az áthelyezéskor közérdekből, postai, műszaki vagy forgalmi okokból alakít át fő- és ikerállomást, akkor belépési díj különbözetét nem számol fel, de nem is térit vissza. Amennyiben közületi telefonállomást magánelőfizető kap meg, a kö- zületnek nem jár a belépési díj különbözet; az új előfizetőnek nem kell hozzájárulást fizetnie. Meghatározott eseteket kivéve kötelező a belépési díj a telefonállomás átírásáért is. Nem szabad belépési díjat szedni úgynevezett kötelező átírás esetén, vagyis akkor, ha a telefonállomást közületröl — közületre: elhalt előfizetőről ai vele közös háztartásban élt özvegyére, éiettársára, más családtagjára, vagy szerződés alapján az eltartóra; az előfizetőről a vele közös háztartásban élő családtagjára; házasság felbomlásakor az előfizetőről a lakásban maradt házastársra írják át. Ugyancsak mentes a díjfizetés alól a lakáscserekor a két érdekelt előfizető.
