Dunántúli Napló, 1978. január (35. évfolyam, 1-31. szám)

1978-01-30 / 30. szám

Wégyszázezer beutalót osztanak ki a| idén A tájvédelmi körzet sorsa a Sárréten Hétfői □ Sok szó esik napjainkban az üdülőjegyzékről: tervezzük a nyarat, szeretnénk ha együtt lenne a család és természete­sen azt is, hogy minél olcsób­ban megússzuk a néhány hetes kiruccanást. Jól időzítette te­hát a SZOT üdülési főigazgató­sága sajtótájékoztatóját, meg- érezve: januárban startolnak az álmok. Az idén 381 500 beutalót osz­tanak ki az üzemekben, gyá­rakban, intézményekben — SZOT-alapon, S ha ehhez hoz­zászámítjuk a munkáltatók sa­ját kontingensét — a vállalatok saját vagy bérelt üdülőit —, örömmel állapíthatjuk meg, hogy évente jóval több mint egymillióan kedvezményes ala­pon pihenhetik ki a munka fáradalmait. 70 százalékát az állam fizeti A szakszervezeti beutaló el­nyerése több feltételhez van kötve. így legalább egyéves szakszervezeti tagság és egy­éves folyamatos munkaviszony kell hozzá: egy naptári évben csak egyszer lehet igénybe ven­ni; s aki a főszezonban nyaralt, az a következő nyáron nem kaphat beutalót. Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy a szak- szervezeti tagok mindössze 7 százaléka juthat el egy eszten­dőben a Balatonra, Hajdúszo­boszlóra avagy a Bükkbe. Ké­zenfekvő tehát, hogy néhány esztendőt „illik” kihagyni két kedvezményes nyaralás között. ■ Azonnal mindenkire nem kerül­het sor. Még ma sem ismert eléggé, de tény: a SZOT-üdültetés költ­ségeinek 70 százalékát az állam fizeti - s csak a többit a nya­raló. Az idén 648 millió (!) fo­rintot kell hozzápótolnunk az önfeledt napokhoz — állami költségvetésből. Mindezeket nem véletlenül hangsúlyozta Kovács István, az üdülési főigazgató­ság vezetője. Ugyanis sokhe­lyütt bajok vannak a nyaralók­ban, szanatóriumokban az üdü­lőjegyek elosztásával: többnyi­re azonos arcokat láthat évről évre a gondnok. Hiába az ál­lásfoglalás, miszerint az üdül­tetésben résztvevők összetéte­lének tükröznie kell a vállalat „foglalkoztatási arányát” - az­az megkülönbözötten kell ke­zelni a nehéz, egészségre ár­talmas munkát végzőket, a fizi­kai munkásokat, a több mű­szakban dolgozókat. A bajok gyökerét az elosztóhelyeken kell keresni, a vállalatok, intézmé­nyek szakszervezeti bizottsága­in. így aztán akad, akinek több és akad, akinek alig — vagy semmi sem — jut az állami do­tációból. Kialakul a törzsközön­ség .. . Természetesen az is - ha nem termálvizes gyógyüdülőről van szó —, hogy élesen elhatá­rolható a nyári és a téli be­utalók „minősége". Ki örül an­nak, ha márciusban mehet a Balatonra? E fronton is felül ké­ne vizsgálni a szerzett előjogo­kat. Mit kínál a SZOT? Az idei esztendő beutaló­jegyeinek 44 százaléka első, 43 százaléka második, 13 szá­zaléka pedig harmadik kategó­riába sorolt üdülőkbe szól. (Két hétre 560: 392, illetve 308 fo­rint személyenként.) Tavaly kö­zel százmillió forintot, az idén pedig 106 millió forintot köl­tenek arra, hogy a szolgáltatá­sok színvonala emelkedjen, mi­nél „összkomfortosabb” szobák várják a beutalókat. (Szó van arról, hogy új üdülők épülnek rövidesen Gyulán, Hévizén, Ba- latonszéplakon, Balatonlellén és Sopronban. Az üdülőgazdák tárgyaltak már Zalakaros, Bükk­fürdő és Harkány jövőjéről, esetleges szakszervezeti üdülők létesítéséről.) Az új SZOT üdülők építését a szakszervezetek saját anyagi eszközeikből fedezik, de nap­jainkban örömmel „társulnak be” a vállalatok is. Lényegé­ben arról van szó, hogy a SZOT a kooperációban létesülő üdü­lőket maga tervezi, kivitelezi és - üzemelteti, s a társulok a költségvállalásokból megépített új férőhelyek 50 százalékát 20 éven keresztül saját dolgozóik számára ingyen megkapják. Az idén 92 ezren juthatnak el gyógyüdülőkbe, több mint tíz­ezren szanatóriumokba. Közel 125 ezer egyéni jegy van, 50 ezer családos beutaló, s töb­bek között 17 ezren mehetnek külföldre a SZOT égisze alatt (Ausztriába, Mongóliába, Cseh­szlovákiába, Jugoszláviába, Bul­gáriába, Lengyelországba, az NDK-ba, Szovjetunióba, Olasz­országba, Romániába. Ebből 45 úton al-dunai, bécsi, pozso­nyi üdülésre a SZOT két üdülő­hajója viszi az utasokat.). A 'teljesség kedvéért azt is mond­juk el, hogy közel 75 ezer gyer­mek-üdülőjegyeket is kioszta­nak, s hogy 13 ezer szakmun­kástanuló is eljuthat a szak- szervezeti nyaralókba. Baranyai lehetőségek Mint azt Ganz Alfonzné, az SZMT üdülési felelőse említet­te, megyénkben a szakszerve­zeti tagok 5,6 százaléka juthat az idén központi beutalóhoz, összesen 9339 „jegyet" kaptunk az idén, s ebből 6125 a felnőt­teké. Ezzel kell főznünk, még­pedig a következő recepttel: családos beutalók — ezek iránt van a legnagyobb kereslet —, 1132 darabot kaptak meg a vál­lalati-intézményi szakszervezeti bizottságok a dolgozók létszá­mának arányában. Külföldi útra 251 fő pályázhat, szanatórium­ba 390-en mehetnek. (S van még 310 külföldi hajójegy.) Csak ízelítőnek: az olasz út ötezer forintba kerül, s egy Ki jev-Minszk—Leningrad—Tallin —Moszkva 15 napos program 2900 forintból kijön. Természetesen ezen túl még a „szakmák" is üdültetnek: pl.: a Pedagógus Szakszervezetek­nek is van külön üdülőjegye, így, bizonyára összességében ki­jön az országos átlag, s a SZOT segítségével Baranyából is annyian mehetnek az ország különböző pontjaira kedvezmé­nyesen, mint a szomszéd me­gyékből. Kozma Ferenc Megmarad a jégkor­szak utáni nyugalom A bányanyitás a minisztériumi döntéstől függ lat: most már csak a megegye­zés minisztériumi szintű jóvá­hagyására várnak. Ezt követően remélhetőleg megnyithatja majd a vállalat új mésziszap-bányá- ját a kijelölt területen, 86 ka­taszteri holdon a Nádor-csa­torna és a Talján-árok között. Az előkészületek után mint­egy két év múlva nyitna a bá­nya. Az országban — mond­hatni —, hogy e helyütt talál­ható a népgazdaságilag rend­kívül értékes mésziszapbái a legtöbb, mely finoman szemcsé- zett, sok kalciumkarbonátot tar­talmaz, ezért a savanyú, mész- ben szegény talajok felerősí­tésére kiválóan alkalmas. Ez a fajta természetes talajjavító „szer” a lápi állatok mészvá- zából és mésztartalmú növé­nyek maradványaiból keletke­zik, vagyis feloldódik a vízben és a mocsár kiszárítása után könnyen kibányászható. A madarak fészkelő helyét ezentúl a Nádor-csatornán túl sem háborgatják, később, a termelés során is vigyáznak a zajra nagyon érzékeny állatok­ra. Korábban Széchenyi Zsig- mond is megfigyelte jelenlétü­ket, aztán néhány évtizedre el­tűntek a nagy kiterjedésű, sík, mocsaras vidéket kedvelő túzo­kok. Mpjd ismét megjelentek, számuk jelenleg a félszáz körül mozog, elsősorban a Sárrétben, a Sárvíz közelében tanyáznak. A sarkában annak a bánya- művelésre alkalmas területnek, mely már húsz éve a vállalat tulajdonában van. Valaha több­százas volt az állomány. Egyes ornitológusok szerint ezen a részen kihalóban, csak rend­szeres, mesterséges beavatko­zás, felügyelet tarthatja fenn a jelenlegi létszámot. Ez a cso­port fajtaszempontjából is ősi, háborítatlan, tehát génbankként is számításba jöhet. Pillanatnyilag még nem vé­dett a környék, bár arra szorul elsősorban a túzokok miatt, de a jégkorszak utáni időszakból származó ősi növényei is ritka­ságok, csak itt fordulnak elő. Szeretnék, ha a környék leg­alább 1980-ig védetté válna, jétrejönne a sárréti tájvédelmi körzet. A túzok tán a legnépszerűbb és az egyik legritkább, nagyon is óvott állat. Sok madárszak­értő kutatja életét és még töb­ben doktorálnak ebből a té­mából. A világon csaknem öt­ezret tartanak nyilván, ebből a legtöbbet hazánkban: három­ezret. Legnagyobb paradicso­muk a Tiszántúl, Dévaványa ha­tára, Csallóköz, Burgenland, Erdély a Kárpát-medencében. A kolóniák nem érintkeznek, ritkán vándorolnak, tehát na­gyon is zártak: maga a madár egyébként 1969-től védett. Minden évben megszámolják őket: országos méretben nézve számuk emelkedik, de bizonyos madártanyákon vészesen csök­ken. Nagyon érzékenyek a gé­pek zajára és költéskor a vegy­szerekre. Európa egyik legna- yobb madara küllemben ha­sonlít egy kisalakú struccra, sú­lya 4—16 kilogramm. Valaha faroktollát sapkadísznek hasz­nálták, kitömött feje pedig ér­tékes szobadísznek számított. Finom húsa miatt az ónos eső­ben vadászták, mert akkor ösz- szeragadt a tolla, meg el is csúszott: épp a sűrű vadásza­tok miatt került teljesen veszély­be. Újabban 2—3-at a Bala­tontól délre, a Fehérvízi védett részen is megfigyeltek Somogy- szentpálnál; ahol kétszáz éve jegyezték fel legutoljára feltű­nését. Csuti János A túzokok ősi, egészen a jég­korszak utáni korai időkből származó nyugalma végül is há­borítatlan marad a Fejér me­gyei Sárszentmihályon. Sikere­sen megegyezett az Országos Természetvédelmi Hivatal és a balatonboglári Dunántúli Ta­lajjavító és Talajvédelmi Válla­Öt és fél mifíiő forint vált hamvvá Baranyában Százharminc lakástűz 1977-ben Növekszik a gépjárműtüzek száma Cl redményes esztendő- *— nek minősítették 1977- et a Baranya megyei Tűz­oltóparancsnokságon. Az eredményességet úgy kell értelmezni, hogy kevesebb volt a tűzeset, mint ez elő­ző évben. Az összeállított gyorsmérleg szerint a me­gye tűzoltósága mintegy 700 esetben vonult ki, ebből 30 esetben a szomszéd me­gyéknek nyújtottak segítsé­get. Tűzesethez 442 esetben kellett kivonulni — ez ke­vesebb volt mint 1976-ban, s ez jelzi az eredményessé­get is. 130 alkalommal riasztották a tűzoltókat lakástűz miatt. Évek óta nem mutatkozik csökkenés és évek ráta csaknem minden esetben a gondatlanság a tü­zet kiváltó ok. Leggyakrabban az ágyban való dohányzás és az olajkályhák szabálytalan használata okoz tüzet a laká­sokban. Nem ritka az sem, ami­kor a felügyelet nélkül hagyott gyermek idéz elő katasztrófával végződő tüzet. 1977-ben lakás- tüzeknek egy halálos és 11 sé­rüléses álodazata volt. A sérül­tek között sok a gyerek! 152-szer mezőgazdasági tűz­höz kellett kivonulni. Az ese­tek többsége erdőtűz volt, a kárérték 2,5 millió forintra rú­gott. Ez azt jelenti, hogy az évről évre megismételt figyel­meztetések és az elrendelt tűz­gyújtási tilalmak ellenére is gondatlanok vagyunk. Vajon megér-e a szalonnasütés any- nyit, amekkora értéket a le­égett erdőrész jelent? Meg­nyugtató viszont, hogy a mező- gazdasági tüzek kategóriájában nem számottevők a termény- tüzek, ami viszont azt jelenti, hogy a mezőgazdasági üzemek igen komolyan veszik a meg­előző tűzvédelmet. 30 esetben ipari tűzhöz vo­nultak «ki a tűzoltók, az összes kárérték 1,5 millió forint volt. Legnagyobb volt a Faipari Szö­vetkezetnél tavaly ősszel tör­tént tűzeset: egyedül itt egy- milló forint értékű kár kelet­kezett, s ez csak a tűz által közvetlenül elpusztított értéket jelenti. Hol van még a terme­lésből való kiesés, az újjáépí­tés . . .?! 130 tűzesetet jeleztek egyéb helyekről: középületekből, ke­reskedelmi egységekből. E ka­tegóriában tartják nyilván a közlekedési, gépjárműtüzeket. Tavaly ötvenöt ilyen tűzesetei kellett megfékezni, s a statisz­tika szerint — nyilván a jár­művek szaporodásával arány­ban — egyre gyakoribbak a gépjárműtüzek. 1977-ben az összes tüzek kár­értéke 5,5 millió forint volt — 1976-ban 12 milliós kárértéket kellett leírni a népgazdaság vagyonából! —, de még ez is túlságosan sok, ha figyelembe­vesszük: több gondossággal jó­val kevesebb lehetne. A kivonulások egy tekintélyes része mögött ún. műszaki men­tés van. 1977 legemlékezete­sebb eseménye a Húsipari Vál­lalatnál történt ammóniáköm- lés volt, amikor a több órás mentés során a tűzoltóság egész gázálarckészlete „kime­rült”, s a szűrőbetéteket még aznap pótolni kellett Budapest­ről, különben a tűzoltók tehe­tetlen szemlélői lehettek volna bármilyen újabb eseménynek, ahol a gázálarc hiánya egyér­telmű a halállal. H. I. AZ AUTÓKÖZLEKEDÉSI TANINTÉZET PÁLYÁZATOT HIRDET: főfoglalkozású gyakorlati szakoktatói munkakör betöltésére Pécsett, Komlón, Mohácson, Sellyén, Siklóson és Szigetváron. PÁLYÁZHAT AZ A SZEMÉLY, aki főiskolai végzettséggel és legalább „B” kategó­riájú vezetői engedéllyel, illetve középiskolai végzettséggel és állásvállalásra jogosító vezetői engedéllyel rendelkezik, továbbá büntetlen előéletű, és a 22. életévét betöltötte. PÁLYÁZNI LEHET: az önéletrajz egyidejű leadásával (ügyfél- fogadási idő alatt, szombat kivételével naponta: 8—12 óráig, szerdán: 13—16 óráig is). PÉCS, HENGERMALOM U. 4. SZ. ALATT. Tervezzük a nyarat - SZOT-alapon Külföld: Olaszország, Mongólia, Szovjetunió

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents