Dunántúli Napló, 1978. január (35. évfolyam, 1-31. szám)
1978-01-29 / 29. szám
1978. JANUÁR 29. MŰSORAJÁNLAT DN HÉTVÉGE II. L. wwi o kastélyt a komornyikkal együtt államosították Roman Kordzinski (balról a harmadik) beállít egy jelenetet. A balszélen Pákozdy János, a jobbszélen Bárány Frigyes. Fotó: Erb János A KÖZLEKEDÉSI ŐRJÁRAT hétfői adósáról mondta Somogy vári Valéria szerkesztő: — Nem újdonságokat, inkább összegezést ígérünk hétfői Közlekedési őrjáratunk hallgatóinak. Januári számunkban ugyanis minden jelentős változást összegyűjtünk, melyek az év első napjával léptek életbe és a járművezetőknek, jármű- tulajdonosoknak szükséges tudnivaló. így például átismételjük, hogy milyen újabb műszaki előírásoknak kellett eleget tenni, milyen az új kocsiátirási szabály, szólunk a február 1-től érvényes járművizsgáztatási rendről, ismertetjük az Állami Biztosító közlekedéssel kapcsolatos újdonságait, de ellátogatunk az AFIT-hoz is, hogy megtudjuk mit terveznek erre az évre. Műsorunk zenéjéről: valamennyi számot januárban érkezett új lemezekről forgatjuk le. Szerdán dr. Nádor Tamás szerkeszti a HÉT KÖZBEN című magazint, melyben ellátogatnak a Dél-dunántúli GázKözlekedési őrjárat gyártó és Szolgáltató Vállalat új tanműhelyébe, a sásdi művelődési központba, a bajai hajóépítőkhöz, és báli kaleidoszkóp foglalja össze az idei farsang eseményeit. Csütörtökön hangzik el az EGY RÁDIÓS NAPLÓJÁBÓL — PÉCSRŐL adós második része. Pénteken a FOGYASZTÓK ÖTPERCE számol be a vásárlókat érintő időszerű kérdésekről, a NÓTA- KEDVELÖKNEK ... című adásban pedig beszélgetést hallhatnak Illés Gyula pécsi nótaszerzővel. BUSÓJÁRÁS... A mohácsi népszokás előestéjén a Duna- parti városból jelentkezik a teljes szombat esti műsoridőt kitöltő adás. A nemzetiségi műsorok közül figyelmet érdemel a hercegszántói zárszámadáson készült szerb-horvát nyelvű riport (szombaton), valamint Sárosáé György múzeumigazgató előadása a baranyai horvátokról és szerbekről. Wolfart János német nyelvű riportja hétfőn az NDK—magyar irodalmi kapcsolatokat ismerteti, Reil József a baksai tsz zárszámadásáról jelentkezik csütörtökön, vasárnap pedig a Pécsi Leőwey Klóra Gimnázium német nemzetiségi irodalmi színpadának műsorát közvetítik. Színpad. Jövés-menés. Egy kelléket behoznak, egy széket odébb tesznek, valaki bejön, körülnéz, s újra eltűnik a színfalak mögött. A nézőtér üres, csak tíz óra körül ülnek be néhányon. Végül megérkezik a rendező, Roman Kordzinski, tolmácsa kíséretében. Az egyik sor közepetóján letelepednek, Kordzinski fölkattintja olvasólámpáját. A színpadon már elfoglalta helyét az első jelenetet indító színész: a nézőtér elsötétül. „Kezdjük!", hallatszik lengyelül; „Kezdjük!" visszhangzik magyarul — és indul a próba. Abramov-Newerly „Derby a kastélyban" című színművének utolsó próbái... Lassan-lassan összeáll a darab, megérik a bemutatásra. Az első előadást Tíz ember indul a náci Németországba, nem munkatáborba, nem katonának, hanem önként, hogy munkát vállaljanak. Sokan talán azt gondolják, hogy Balázs József regénye a Magyarok fiktív história, pedig valójában nem kevesen voltak, akik az 1940-es évek elején felkerekedtek, hogy a náci Németországban egy-két éves szerződéssel munkát vállaljanak. Természetesen a magyar falvak legszegényebb, legtájékozatlanabb rétegeiből került nem csupán azért várjuk kíváncsian, mert rendezője külföldi — a poznani Teatr-Polski igazgató-főrendezője —, hanem mert a darab jövő heti, február 3-i színrevitele egyben magyarországi ősbemutató is lész. A cselekmény napjainkban játszódik egy hajdani grófi kastélyban, melyet a háború után „a komornyikkal együtt" államosítottak. Ebben a műemlék-épületben dolgozik a kastély melletti méntelep igazgatója, s éli mai, huszadik századi életét a régi falak között. De nemcsak az épület, a bútorok, a kísértet legendájával átszőtt atmoszféra idéznek egy eltűnt életformát, hanem a mai emberekkel harmonikusan együttélő, de velük már-már groteszk magatartásbeli ellenki az a néhány ezer ember, aki ezt a munkát vállalta. Ilyen falusiakkal találkozhatunk Fábri Zoltán új filmjében is, amely Balázs József regénye alapján készült. Tizen vágnak neki, férfiak és asszonyok, hogy szerencsét próbáljanak egy esztendőre. Semmi különösebb nem történik velük: munkaadójuk elég tisztességes, a magyar származású intéző megfelelően közvetít közöttük, a bérüket is rendesen megkapják. Csak közben megsejtenek vapólust alkotó régiek is. Mintha összemosódnának az időhatárok, mintha tömörülne, sűrűsödne az idő. A generációknak — és egyben típusoknak — ez az összetalálkozása teremti meg a lehetőséget arra, hogy a darab témájával, mondanivalójának társadalmi és politikai vetületével hozzánk, mai emberekhez szóljon. A színpadon a mű három alakja kelti életre a múlt, a jelen és a jövő eszméit, három különböző, jellemző gondolkodásmódot. A női főszereplő Németh Nóra: a múlt, jelen és jövő képviselői Pákozdy János, Bárány Frigyes és Vallói Péter. d. cs. lamit arról, hogy mi folyik a náci Németországban, s mire hazaérnek, megtapasztalhatják, hogy rájuk is hasonló sors vár. A filmben a főbb szerepeket Koncz Gábor, Gera Zoltán, Molnár Tibor, Ambrus András, Pap Éva és Muszte Anna játsz- szák. Az operatőr: Illés György volt. A film Németországban játszódó jeleneteit az NDK-ban forgatták. A Pécsi Játékfilm- szemle február 13-án este 7 órakor a Petőfi moziban a Magyarok vetítésével kezdődik. Film Magyarok, akik megsejtenek valamit Fábri Zoltán a Magyarok forgatása közben, egy templomban, valahol a Német Demokratikus Köztársaságban. Sport, sport, sport Egy Kőnapig bunkerba zárva Néha nehéz válogatni. Így van ezen a héten is, mivel a Magyar Televízió több, műfajilag eltérő, de a várható érdekesség szempontjából valószínűleg azonos műsort kínál. Az első érdekességet a sport- kedvelő nézőknek ajánlják. Január 31-én, kedden 17.05-kor az Alpesi Sí VB női lesiklás számait közvetítik Garmisch- Partenkirchenből, színes felvételről. A riporter: Radnai János. Aznap 20.00 órakor kezdődik a Kurtizánok tündöklése és nyomorúsága, majd 21.00 órakor Chaplinről emlékeznek meg. Másnap, szerdán 16.20- tól láthatjuk az Alpesi Sí VB férfi óriásműlesiklás színes közvetítését, Garmisch-Parten- kirchenből. Ugyanezen a napon este 8.00 órakor jelentkezik a Magyar Televízió új osztálya: a szórakoztató dramaturgia. Zsoldos Péter—Boldizsár Miklós: A bunker című színes, háromrészes tévéjátékának első részét közvetítik. Külöhös kísérlet kel életre a képernyőn, melynek színhelye a címben is szereplő bunker, ahová tizennégy férfit és nőt zárnak össze a kísérlet irányítói. Ezek az emberek egy hónapot töltenek el együtt, a külvilágtól tökéletesen elzárva, egymásrautaltságban. A váratlan fordulatokban bővelkedő játék rendezője: Horváth Ádám. A szereplők: Avar István, Sztan- kay István, Újlaki László, Ungvári László, Buss Gyula, Kol.tai János, Lőte Attila, Inke László, Szilágyi Tibor, Agárdi Gábor, Esztergályos Cecília, Sinkovits Imre, Gombos Katalin, Ronyecz Mária, Sunyovszky Szilvia, Márkus László, Tolnay Klári, Bordón Irén és Láng József. Vagyis színvonalas színészcsapat játszik benne. Szerdán este a műkorcsolya Európa-bajnokság párosversenyét közvetíti Gyulai István, Strasbourgból, felvételről. Az adás 21.10-kor kezdődik. Másnap 17.20-tól sugározzák az Alpesi Sí VB. női műlesiklás versenyeit, majd A bunker című tévéjáték második részét 20.00 órától tekinthetik meg a nézők. A Telesport adásában 20.50-kor a férfi kézilabda VB eseményét Dániából, és a műkorcsolya Európa-bajnokság férfi szabadon választott gyakorlatait Strasbourgból közvetítik, színesben. Ember és pénz viszonyáról vall A pénz komédiája című színes összeállítás, amelyet Szirtes Tamás rendezett és pénteken, február 3-án 20.25-kor kezdődik. Mándy Iván, Nagy Lajos, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Szomory Dezső novellafeldolgozásai és riportjai tükrében vizsgálja a rendező az ember és a pénz kapcsolatát. Február 4-én, szombaton 15.40-kor a Telesport keretében színesben közvetítik az Alpesi Sí VB női óriásműlesiklás számait és a férfi kézilabda VB mérkőzéseit. Majd 22.10-től a műkorcsolya EB női szabadon választott gyakorlatait, felvételről Strasbourgból. Másnap, február 5-én, vasárnap délelőtt 9.55-kor az Alpesi Sí VB férfi műlesiklás első futamait láthatjuk a képernyőn, Radnai János közvetítésében. A Garmisch- Partenkirchenből származó képsorok után, mégpedig 15.25- kor ismét a sporté a képernyő. Ekkor jelentkezik a Telesport, melynek adásában közvetítést sugároznak az Alpesi Sí VB férfi műlesiklás versenyeiről és a férfi kézilabda VB eseményeiről. A hét azonban mégsem sporttal zárul a Magyar Televízió képernyőjén, hanem egy nagyon szép drámával. Tolsztoj világhírű regényének felhasználásával ugyanis, Anna Karenina címmel, színes szovjet filmet készítettek, amelyet 20.05-kor kezdenek sugározni. Anna Karenina: Tatjana Szamoljova. Horváth Adóm, a szórakoztató dramaturgiai osztály vezetője A bunker forgatásán jelenetet állít be Esztergályos Cecíliának és Szilágyi Tibornak. Hangverseny Négykezes zongorahangverseny Vasárnap délelőtt ismét zenei érdekességét ígér a Csont- váry-matiné műsora. A négykezes zongorázás amilyen gyakori a zongorát tanulók körében, iskolás fokon, olyan ritka hangversenypódiumon. Ez részben abból adódik, hogy ez a műfaj a har"'ományos kamarazenei igényeken túl a billen- tés, az azonos módon megszólaltatott zongorahang igényével lép fel, és ez csak hosszú ideig tartó együtt muzsikálás eredménye lehet. Pedig az eredmény mindenképp ígéretes: a zongora hangzásvilágának sokkal gazdagabb, teljesebb birtokba vevését jelenti. A négykezes zongorairodalom alapvetően kétféle. Egyrészt eredeti műveket jelent, másrészt — és ez a közismertebb — átiratokat. Szinte valamennyi klasszikus-romantikus szimfonikus zenekari műnek van zongoraátirata négy kézre. A századfordulóig bezáróan nagy divat volt az átiratkészítés. A zenekari művek így könnyebben hozzáférhetővé, megismerhetővé váltak. A mai zene differenciált hangzásigénye az átírást szinte lehetetlenné teszi. Bodó Árpád és Polgár Mariann zongoraművészek műsorválasztása az irodalom mindkét rétegét képviseli. A hangverseny első fele két Liszt-átirat, a Szent Erzsébet legendája című oratórium bevezető zenéje és teljes Tasso című szimfonikus költemény. A második rész Schubert eredetileg is négy kézre írott műveiből tartalmaz kettőt; eay fantáziát és egy indulót. A koncerten közreműködik Sólyom Katalin színművész. —kircsi— Könyv Zilahy Lajos: A lélek kialszik Zilahy Lajos, akinek nevét és műveit jobbára az idősebbek ismerik, ezt a regényét 1932- ben írta. Már mögötte volt a Halálos tavasz páratlan, de könnyű sikere és megjeleni a Két fogoly, mindmáig egyik legjobb alkotása. A lélek kialszik új kiadása nemcsak az író körül kialakult félreértések további tisztázását segíti elő, de vele egy olyan mű ébred fel tetszhalott álmából, mely a húszas évek magyar valóságának megrázó és majdhogynem meg- íratlan problémáját érinti, nevezetesen a kivándorlást. Pekri János — a regény főhőse — mint sok magyar sorstársa, nagy reményekkel vág neki Amerikának. Az itthoni nyomor elől menekül, hogy kint meggazdagodva, majd visszatérhessen szülőföldjére. Ám a vágyott Amerika csak az álmokban ígérgeti a gyors meggazdagodást, a könnyen szerzett dollárokat. Pekri János hamarosan a saját bőrén taoasztalja, hogy a valóság Amerikája mennyivel másabb, mint az álmoké. Ide- oda sodródik, . előbb New Yorkban, majd az ország más vidékein, gyakran a teljes kétségbeesés szélén. Alig tud valamivel több pénzt összeszedni, mint ami a megélhetésre elég. Közben állandóan gyötri a honvágy, de azt is érzi, hogy az Újvilág mind erősebben köti magához, hiába akar, nincs már elég ereje végleg hazatérni, a lélek, melyet a szülőföld fel-felvillanó képei éltetnek, lassan, fájdalmasan kialszik benne. K. S. „
