Dunántúli Napló, 1978. január (35. évfolyam, 1-31. szám)

1978-01-03 / 3. szám

e Dunántúli napló 1978. január 3., kedd Knninlutalan rnval Téli gondolatok Néha megkérdeznek, hogy erről-arról mi a vé­leményem? Minap kaptam egy levelet, hogy írjak va­lami vidámat a télről, amin derülni lehet. Valami visz- szaélést akár. Akit megkérdeztek, an­nak illik felelnie. Sajnos nem tudok vidám, téli tör­ténetet. Derűs dolgokat csak akkor tudok, amikor magam is derűs vagyok... Illetve talán . .. Találtam mégis egy visszaélést: ez maga a tél. Ez az egyetlen, amiről tudok, de ez számomra a legnagyobb. Még a téli sportok közül is mindössze kettőt szeretek, az ultit, meg a forralt bort. Tudom, csodálatos, mikor az em­ber sítalpakon siklik he­gyen-völgyön keresztül, ma­dár módjára. Pompás le­het az is, mikor a fényes jégen korcsolyán keresztül érezzük a röpülés örömét. Az előbbi suhanást, a hegyen-völgyön, sítalpon át, azt nem ismerem. A jé­gen, korcsolyán a suha­nást, azt igen. Részben és szánalmasan. Még diákkoromban tör­tént. Volt a kollégium vé­gén egy nyitott korcsolya­pálya. Kerítés nem volt, de jegyet kellett azért váltani. Ezt nem sokan cselekedték meq, csak a nagyon be­csületesek, meg a felnőttek. Egyikhez sem tartoztam, te­hát nem váltottam. A pályaőr kérte a jegye­ket. Fejből tudta, ki vál­tott, ki nem. Nem voltak olyan sokan. A nem fize­tők ellen egy hosszú bot­tal intézett rohamot. Eh­hez azonban a bűnösök kö­zelébe kellett kerülnie. És ez volt a nehéz! Mert azok villámgyorsan elszá­guldottak az öreg orra előtt. Soha senkit nem tu­dott elkapni! Én pontosan a pálya kö­zepén csámborogtam, az első lépéseket tettem, né­hány lepottyanással tarkít­va, mikor az öreg a siker reményében bízva, megin­dult felém a jégen. Én megkezdtem a menekülést a pólya másik széle felé. Láttam magam már ha­lálfiának. ha nem történik csoda. Csoda se közel, se távol. Lekuporodtam hát a jégre, előkerestem a kor- tsolyakulcsol, és villám­gyorsan lecsatoltam. Köz­ben az öreg vagy két mé­terre megközelített már. Talpraugrottam, és most, hogy gyalog voltam már, vad és kitartó menekülésbe fogtam. Én fürge voltam és fiatal, az öregnek meg csak az indulata, nem a lába volt erős. Pár pillanat múl­va csak sűrű és impotens átkait hozta felém a szél. A végeérhetetlen kará­csonyokat sem szeretem már. Nekem csak olyan ünnepeim vannak, amikor zöldell az erdő, rohangál a friss tavaszi szél, rekkenő hőséggel megy le a nyári nap vagy barna színbe öl­tözik a Mecsek. Nem, nem szeretem a te­let. Van egy régi kalendá­riumom, amelyben fel van még tüntetve a nap hossza. Január elején már nézni kezdem, hogy naponta mennyivel hosszabbodik a nap. Sajnálom, hogy a levélre ennyit tudok csak mondani. Én a telet nem élem, csak átélem. Tudom, hogy ez így nem lírai, hát fejezzük be lírá­val: „Késhet a tavasz, ha már itt a tél!” Szöllősy Kálmán ismerjük meg jogszabályainkat A tartós fogyasztási cikkek jótállásáról nnak érdekében, hogy a lakosság reáljöve­delmével növekvő számú tartós fogyasztási cikk (háztartási gépek, fűtő- berendezések, híradás­technikai készülékek, gép­járművek, optikai és finom- mechanikai cikkek, bútorok stb.) jól szolgálja az élet- színvonal emelkedésével növekvő igények színvona­las kielégítését, jogszabály írja elő ezek forgalomba hozatalával, javításával kapcsolatos jótállási felté­teleket. A jogszabályok azonban csak abban az esetben tölthetik be sze­repüket, ha a forgalma­zók, a javitószolgáltatást végzők, valamint a lakos­ság egyaránt azok szerint jár el. A tartós fogyasztási cikkek jótállásának legkisebb kötele­ző mértékét meghatározó — a 17/1977. (Vili. 17.) BkM— KGM—Kip. M.—KkM—NIM sz. együttes rendelettel módo­sított —, a 4/1969. (III. 30.) ren­delet szerint a vásárlástól szá­mított 3 napon belül kicserél­hető a jótállás alá tartozó meghibásodott termék. Gyak­ran előfordul, főként idősza­kosan használatos termékeknél (pl. olajkályha), hogy nem pró­bálják ki 3 napon belül, ezál­tal nem tutdják az egyébként hibás készüléket kicserélni. Ilyen esetben csak hosszabb- rövidebb ideig tartó garan­ciális javításra van lehetőség. BEJELENTÉS A vásárlástól számított 3 nap után a termék meghibá­sodását a jótállási jegyen (vagy mellékletén) feltüntetett szervizek valamelyikénél kell bejelenteni, ügyelni kell arra, hogy egyes termékfajták kész­pénzes javítását több szerviz is végzi, de garanciális javí­tásra nem mindegyik jogosult. A jótállási jegyen közölt tájé­koztató elolvasása — lehető­ség szerint már a vásárlás al­kalmával — sok bosszúság megelőzését szolgálja. A megrendelő új termékvá­sárlására jogosító utalványt kérhet a szerviztől, ha a ter­mék — a jótállási időn belül — ötszöri javítás után újra meghibásodik. Gyakran ad vi­tára okot a megrendelő és a szerviz között a javítások szám­ba vétele. Biztosítékcsere, hely­telen kezelésből származó, de a jótállási jogot nem sértő állapot megszüntetése nem ja­vításnak, hanem vevőszolgálat­nak tekinthető. Ilyen esetben garanciaszelvényt nem vágnak le, tehát ilyen beavatkozás miatt csereutalványra jogosult­ság nincs. A kötelező jótállási idő — a rendeletben meghatározott termékekre — 12 hónap (hű­tőgépre 24 hónap). Ebbe nem kell beszámítani a javítás ide­jét. A szerviznek a jótállási je­gyen fel keil tüntetnie a hiba- bejelentés időpontját, a hiba okát, a javítás módját és ide­jét és a jótállás új határide­jét. A javítás után a termék átvételénél a felsoroltak ellen­őrzése későbbi panasz meg­előzését szolgálja. Amennyi­ben javításkor olyan alkatrészt építenek be, amelyre akár kö­telezően, akár a gyártó cég piacpolitikájából eredően jót­állás vonatkozik, annak jótál­lási jegyét a szerviznek át kell adnia a megrendelőnek, mert az alkatrész jótállási ideje meghaladhatja a termékét. (A termék jótállási idejét nem hosszabbítja meg.) CSEREUímVftHY A megrendelők egy része — feltehetően kedvező tapaszta­latok alapján — eltekint a termék javítását követő, jelen­létében történő kipróbálásától, vagy — esetleg a megfelelő ellenőrzési lehetőség hiányá­ban — az alapos ellenőrzés­től, holott a nem javítható, rendeltetésének megfelelően javítás után sem használható termékeknél — a KERMI állás- foglalása alapján — csere­utalványra jogosult. A javítás minőségére, rendeltetés szerin­ti használhatóságára vonatko­zó vita esetén a szerviznek kö­telessége beszerezni a KERMI vagy más minőségellenőrző szerv szakvéleményét. 15 napot meghaladó javítás esetén a megrendelőt kölcsön­készülék illeti meg (bútor és jármű kivételével). A kölcsön­készülék hiányában 60 nap he­lyett 30 napot meghaladó ja­vítás után jogosult a megren­delő cserekészülékre szóló utal­ványra. A megrendelő azonban igénybe veheti kölcsönző vál­lalat szolgáltatását is, ha a szerviz nem tud készüléket köl­csönözni. Ebben az esetben a szerviz a javítási időre jutó, legfeljebb 2 hónapi kölcsön­zési díjat megtéríti (a javítási idő pedig 60 nap lehet csere­jogosultság nélkül). Nincs mód a jótállás alap­ján történő javításra abban az esetben, ha a hiba oka rendeltetésellenes használat, szakszerűtlen kezelés, erőszakos külső behatás, elemi kár. A jótállási jog megszűnésével jár a hozzá nem értővel (kontár­ral) végeztetett javítási kísér­let is. A csereutalvány azonos tí­pusú termékre vonatkozik. Csak abba'n az esetben jogos a vé­telár, vagy más típusú termék követelése, ha a hibás termék­kel azonos típusút nem tudnak adni. A jótállási feltételek alatt nem álló tartós fogyasz­tási cikkek javítására vonat­kozó követelményeket a 16/ 1976. (VI. 4.) MT számú ren­delet tartalmazza, amely a kis­iparosokra is vonatkozik. A rendelet szerint a vállal­kozónak (állami és szövetke­zeti gazdálkodó szervezetnek, valamint a kisiparosnak) a ja­vító-karbantartó szolgáltatás elvállalásakor meg kell hatá­roznia az elvállalt munkát, el­végzésének határidejét, a ja­vítás maximális díját, a vállal­kozás egyéb feltételeit. (Ez nem vonatkozik a begyűjtő hálózaton keresztül javításra kerülő termékekre.) Az elvég­zett munkára vonatkozó jótál­lási idő a vállalási díjtól függ: 500 Ft alatt 3 hónap, 500— 5000 Ft között 6 hónap, fö­lötte 12 hónap minimálisan. A gépjárművek ez alól kivételek, mert személygépkocsinál 10 000 km, 50 cm’1 hengerűrtartalmú motorkerékpárnál 3000 km, en- nál nagyobbnál 6000 km, 6 hónapon belül. KÖVETELÉS A jótállás alapján — a jót­állási időn belül — a meg­rendelő követelheti: a) a hibásan vagy hiányo­san végzett munka kijavítását (kiegészítését, ismételt • elvég­zését), vagy a díj arányos csökkentését; b) az elvégzett munkával összefüggésben keletkezett hi­ba díjmentes kijavítását Ha a termék kijavítását a vállalkozó hibásan végzi el ismételten, a megrendelő a vállalkozó költségére mással is elvégeztetheti a javítást. Ak­kor is élhet ezzel a lehetőség­gel, ha a vállalkozó a hiba kijavítását az első javítási idő­nél hosszabb időre vállalná el. A megrendelő csak abban az esetben élhet az említett rendeletekben biztosított jogá­val, ha a javítószolgáltatást az arra jogosult vállalkozónál ren­deli meg. A jogosulatlan ipar­űzők, kontárok nem tartoznak e rendeletek hatálya alá, te­hát a felelőtlenség, hozzá nem értés miatt végzett rossz mun­kájukért az említett rendele­tek alapján nem vonhatók fe­lelősségre. Bojtor József főelőadó, Pécs m. város Tanácsa V. B. ipari osztály PÉCS HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK SZÜLETTEK Horváth Gergely, Nemes Nóra, Kovács Hajnalka, Ruzics János, Érti András, Miglinczi Anita, Orsós Gyöngyi, Sós Emese, Kosaras Tamás, Hotter Zsolt, Juhász Péter, Győrfi Beatrix, Pfeffer Márta, Bebesi And* rás, Orcsik Krisztina, Dómján Esz­ter, Emődy Szilárd, Hernesz And­rás, Csirke Angéla, Deák Éva, Sza­bó Szilvia, Naumayer Márk, Osaig- bovo Ngozi. Valkai Zoltán, Perger Beáta, Horváth Miklós, Dallos Zsó-^ fia, Kornfeld Gábor, Makk Judit, Tischler Henrietta, Vukovics Mihály, Keller Annamária, Molnár Gábor, Puskás Gergely, Szabó Lilla, Pukli Katalin, Bozsó Ferenc, Újvári Lajos, Körösi Csaba, Haraszti László, Gye- nis Andrea, Vida Miklós, Rozina László, Hunyadi Krisztina, Magay Miklós, Endl Gábor, Bogár Zoltán, Szabó Tibor, Ignácz Hajnalka, Er- nyes Csaba, Arnold Anita, Nagy Tímea, Szabó Bernadett, Bérezi Éva, Benkö Tamás, Szunyogh Anikó, Jakabfy Tamás, Majtényi Melinda, Móricz Tamás, Mátis Krisztina, Baski Erika, Szomor Bernadett, Balogh Miklós, Heindl János, Gyurka Esz­ter, Hámor Krisztina, Gergely Ama- rilla. Deák Gyula és Ary Marianna, Jerger József és Mészáros Mária, Kapusz István és Bihari Ilona, Busa Ferenc és Szirényi Józsefné, Kertész Attila és Máté Gyöngyi, Kaczera Ferenc és Farkas Ibolya, Schleier István és Staub Erzsébet, Ostorosics Zoltán és Törgyéki Mária, Papp Sándor és Blészer Éva, Leksz And­rás és Tóth Julianna, Péntek Attila és Lenger Valéria, Váczi Pál és Sárközi-Dömötör Györgyi, Király Jó­zsef és Joszt Agnes, Becker József és Tesics Márta, Zsivolecz Lajos és Lapath Olga, Adám László és Kö- vesdi Éva, Marsaiké Péter és Fáy Eva, Bauer Attila és Pallér Gab­riella, Pávkociss Mátyás és Martin Ilona, Bognár Mihály és Pintér Ilo­na, Tolnay Zoltán és Bérces Gab­riella, Illés József és Erdősi Csilla,. Aspán László és Szappanos Margit, Elter Endre és Bor Judit, Wittner Csaba és Varga Andrea, Poli Ferenc és Bedő Mária, Bálint Sándor és Keszerice Katalin, Bujtor Béla és Lauer Erzsébet, Szendrői Antal és Sági Zsuzsanna, Lenkár Sándor és Pillér Mária, Pincehelyi László és. Szegvári Edit, Alkusz Miklós és Nagy Julianna, Szilágyi László és Fülöp Ágota. Erdei Károly és Kovács Ka­talin, Hirezl József és Dulf Mária, Enyezdi István és Szabó Ilona, Réti Dezső és Müller Mária, Fatler Lajos és Molnár Rozália, Végh Antal és Rodják Hajnalka, Készéi József és Fűzi Erika, Kovács Lajos és Bekéri Magdolna. MEGHALTAK Koszta Szilvia, Kovács Józsefné Horváth Mária, Várszegi Henrik, Szinder Erzsébet, Borbély György, Tóka Gyula, Horváth Mária, Ferencz József, Kuliéi Istvánná Tóth Katalin, Pintér Lajosné Mészáros Verona, Marton Jánosné Lőrincz Julianna, Bosnyák Márk, Jászai Károly, Mes­tyán András, Takács Józsefné Ring Margit, Nagy Józsefné Kindl Kata­lin, Török József, Nagy Sándor, Radvánszki Györgyné Farkas Julian­na, Bayer Györgyné Auth Terézia, Sára József, Kohen Oszkárné Somló Margit, Valencsák Imréné Chudasek Ilona, Csordás József, Barabás Sá­muelné Kiima Mária, Kovács Vin­céné Bodai Mária, Böröcz Györgyné László Katalin, Firdoffer István, Kaufmann Andrásné Hofmann Anna, Varga Józsefné Ladányi Lídia, Pohl Lajosné Ohmaght Regina, Stornier Ambrusáé Práger Mária, Borbély Ist­vánná Csányi Anna, Jakab Zoltán, Saári István, Szili Gézáné Takács Mária, Kása József, Rózsa Vendel, Szeli Istvánná Rippl Katalin, Hor­váth Jánosné Rezsonya Mária. Kiadatlan Liszt-levél a Baranya megyei Levéltárban A.K *, / /, , 1 . y,#»/fvf/^ A Baranya megyei Levéltár a közelmúltban múlt századbeli levelekhez jutott a közeli, kis Mánfa községből. Egy levél ki­tűnt a többi közül, mert nem a posta kézbesítette a címzett­hez. Nyilván a levélíró kihasz­nálta azt a lehetőséget, hogy valaki Rómából Budapestre uta­zott és vállalkozott a levél sze­mélyes átadására. Levele mel­lé csatolta a névjegyét is. Raj­ta csak ennyi állt: F. Liszt. Ne­künk, magydroknak ez a név azonnal felidézi a Vörösmarty vers kezdő sorait: „Hírhedett zenésze a világnak, Bárhová juss, mindig hű rokon!” Előzőleg nyolc esztendőt töl­tött Rómában, az a reménye azonban nem teljesült, hogy illetékes egyházi körök támo­gassák egyházzenei reformjait. Így visszatért Weimarba, ahol az uralkodó nagyhercegi pár kényelmes otthont rendezett be számára az udvari kertészetben. Ez a ház ma Liszt-múzeum. Budapesten 1871-ig nem volt állandó lakása, barátainál szállt meg. Mikor azonban ma­gyar királyi tanácsosi címet ko­pott, évi négyezer forintos já­randósággal, kötelezve érezte magát, hogy zenei életünk fel­lendítésére évente 3—4 hóna­pot töltsön hazánkban. Augusz báró, a szekszárdi jóbarát, egyben Pest megye fő­ispánja mozgósította a csa­ládját, rokonságát, hogy Liszt­nek szépen berendezett laká­sa legyen a belvárosban. Ta­láltak is megfelelő helyet a Nádor utca 20. szám alatt (Ma: Münnich F. u. 23.). Első lakásában mindaddig maradt, amíg Trefort Ágoston kultuszminiszter meg nem bízta az Első Magyar Zeneakadémia megszervezésével. Elnökigazga­tói tisztét 1875. márc. 2-án kap­ta a Zeneakadémia épületé­ben szolgálati lakás illeti meg. A Hal térre való átköltözés­nél ismét Auguszék voltak Liszt segítségére. Augusz báróné fér­je rokonával, az állandó pesti lakos Fábry AmáliáváI gondos­kodott az új lakás kényelmes berendezéséről. Lisztnek nyil­ván igen jólesett a két asz- szony jóakaró, körültekintő gon­dossága, mert a szobainasára, Knezevich Spiridionra nem na­gyon számíthatott. Amikor Liszt megtudta Bayreuthban 1878 nyarán, hogy támasza és mindig készséges híve, Augusz Antal betegen fekszik Szekszárdon, azonnal írt néki. Nem is sejthette, hogy a betegség komolyabb termé­szetű, mert ugyanazon levelé­ben beszámol zeneakadémiai gondjairól is. Szerette volna, ha Augusz közéleti súlyával támogatta volna egy kérését: a Zeneakadémia új épületében, amelyet a Sugár útra tervez­tek (ma Népköztársaság útja) az orgona felállítása volt a legnagyobb gondja. Az volt a Lj .kitúr- A 4*■ •' kívánsága, hogy az orgona ki­választásában, elhelyezésében, felépítésében egyedül dönthes­sen. Amint írja: „hátha a pé­csi orgonakészitő megtelelne! Ez igen kényelmes volna a szá­momra. Részesítsük mindig a honfitársainkat előnyben, ha a munkájuk kiváló!" Sajnos, mire a bayreuthi levél Szek- szórdra érkezett, Augusz Antal már nem volt az élők sorában. Az orgonát sem Liszt rendelte meg, a pécsi Angsterék így es­tek el az orgona felépítésétől. Augusz Antal halála után fe­lesége Szekszárdon maradt, de Fábry Amália továbbra is kö­telességének érezte a Lisztről való gondoskodást. Amikor tu­domást szerzett arról 1879 nya­rán, hogy a Zeneakadémia új épülete a Sugár út 67. számú palotában lesz, levélben for­dult Spiridionhoz, mikor kerül sor a költözésre? Ma Liszt sem tudott volna er­re választ adni. Bizonytalansá­gában az akadémia főtitkárá­hoz, Ábrányi Kornélhoz fordult tájékoztatásért. (Ez a levél megtalálható a Prahács Mar­git által kiadott gyűjtemény 418. száma alatt). Ábrányi vá­lasza azonban egyre késett, így az ősz mester maga írt vá­laszt Fábry Amáliának Spiri- dion helyett. Ez a válaszlevél található levéltárunkban és így hangzik: „IGEN TISZTELT ASSZONYOM! Már régen válaszolnom kel­lett volna Spiridionhoz intézett kedves levelére, de várom Áb­rányi értesítését, amely mind­máig nem érkezett meg. Most, amikor azt a nagy szívességet ajánlotta lel, hogy rendezi holmimat a Hal térről a Sugár útra való költözésnél, teljesen megnyugodtam és szív­ből köszönetét mondok tettek­ben megnyilvánuló jóakaratá­nak újabb bizonyításáért. Szokás szerint jövőre is ja­nuár közepe táján érkezem majd Budapestre és április elejéig maradok. Azt nem tu­dom, hogy már ezen a télen költöztetnek-e át a Sugár útra. Fő kívánságom: senkinek ne legyék a terhére. A magam ré­széről szívesen alávetem maga­mat azoknak a javasolt intéz­kedéseknek, amelyekről Ábrá­nyi úr, a M. Kir. Zeneakadémia főtitkára értesíteni fog. Különös nagyrabecsüléssel maradok önnek, igen tisztelt Asszonyom mindenkor hálás, odaadó hive F. LISZT. 79. nov. 21. Róma. (Via del Babuino 65.)”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents