Dunántúli Napló, 1978. január (35. évfolyam, 1-31. szám)

1978-01-22 / 22. szám

1978. JANUÁR 22. MŰSORAJÁNLAT DN HÉTVÉGE II. Hatalmas közönségsikerrel sugározza a Magyar Televízió a Kurtizánok tündök­lése és nyomorúsága című színes, ma­gyarul beszélő francia tv-sorozatot. Ja­nuár 24-én, kedden este 20 órakor mutatják be a sorozat hetedik részét. Ebből kaptuk a képet, rajta a női fő­szereplő: Corinne le Poulain. Ki a művelt ember? Ebben a hónapban negye­dik alkalommal jelentkezik a Pécsi Körzeti Stúdió. Január 27-én 17.55-kor a Munka és ntűvelödés című filmet mutat­ják be, amelynek szerkesztője Bükkösdi László: — Manapság szakmai ber­kekben komoly viták folynak a kultúráról, ezen belül a mű­velt munkás fogalmáról. Eb­ben a vitában én nem értek egyet azzal a nézettel, hogy a kultúra egyenlő a „végtermék fogyasztásával". Ha valaki el­megy egy koncertre, attól még nem lesz művelt, s egy munkás nem attól műveletlen, hogy nem jár rendszeresen a Liszt­terembe. Az egész életforma határozza meg a műveltséget. Az életforma, s ennek csak ki­csiny része marad a színház, vagy hangverseny, meghatáro­zóbb része — véleményem sze­rint — az ember mindennapi életmódja. Ezeknek a gondo­latoknak a jegyében vitatko­zom én a filmben a Munka és művelődés akció gazdáival, re­mélem, teljes egyetértésben az akció résztvevőivel. A. Gy. Képernyőn az Istvánfalva A Pécsi Nemzeti Színház az elmúlt évadban mutatta be Császár István: Istvánfalva cí­mű drámáját. A szerző Dosz- tojevszkij-műből feldolgozott darabját a televízió korábban felvette, s a jövő héten, csü­törtökön, vagyis január 26-án este a második műsorban su­gározza. A közvetítés kezdete: 20 óra 30 perc. Hanglemez pjnk Floyd, álmaink zenéje? A magyar hanglemezboltok­ban megjelent az egyik leg­formabontóbb, legdivatosabb együttes, a Pink Floyd egyik lemeze, az Animals is. Ki ját­szik ebben az együttesben, s egyáltalán, mi jellemző rá­juk? A híres angol egyetemi vá­rosban, Cambridge-ban ala­kult, alig több, mint tíz esz­tendővel ezelőtt. Alapító tag­jai: Nick Mason (dobok, per- cusion), Richard Wright (bil­lentyűs hangszerek, ének), Ro­ger Waters (basszusgitár, ének) és Syd Barret (szólógitár). Ké­sőbb — 1970-ben — Syd Bar­ret helyét David Gilmour vette át. De a Pink Floyd együttes­be még valakit be kell számí­tani: Pete Watts-ot. Bár a hangmérnökök a popzeneka­rok szürke eminenciásai, a mérnök Pete Watts ebben a társulatban vezérszerephez ju­tott. Az eleinte csupán köze­pes sikereket elért Pink Floyd ugyanis az ő ötletei alapján tökéletesítette technikai beren­dezését, és sajátos egyéni ha­tást érhetett el. így ők adtak először koncertközönségnek és élőben sztereó hangzást, s el­sőként alkalmazták a quadro- foniát is. A fordulópontot aztán a Dark Side of the Moon (A Hold túlsó oldala) című nagy­lemez hozta. Filmvetítő, fény­orgona, hatalmas teljesítőké­pességű erősítők, felhőontó felszerelés, füst... mindezt a technikai trükkrendszert fel­használták, sőt, 200 tagú ba­lettegyüttes is fellépett velük. Ez 1973-ban történt. Majd két évi szünet után megjelent Wish You Where Here (Bár­csak itt lennél) című albumuk. Ezzel alakult ki a Pink Floyd ze­nei arculata: a tiszta muzsika, a felesleges hangoktól mentes, mégis modern harmónia, pél­dául a kristálytiszta gitárjáték. Majd 1977 elején kiadták az Animals (Állatok) című al­bumot, amely a leegyszerűsí­tett, szinte unalmas ritmusokat hozta magával, ráadásul lé­lektelen fémzenét, öncélú ke­ménységet. Vagyis: a régi Pink Floyd eltűnt. Nemrég még „álmaink zenéjének" ne­vezték el az együttes muzsiká­ját, s ma már erősen kérdéses, hogy erről álmodunk-e. Vagyis a Pink Floyd sorsa a könnyű­zene sajátos sorsa lett: gyors feltűnés, gyors eltűnés. S le­het: gyors újra feltűnés! F. D. Könyv William Faulkner: Tanyán Századunk nagy amerikai írói közül Faulkner művei vi­szonylag későn jutottak el hoz­zánk. Legjelentősebb alkotásai csak a hatvanas évek végétől kezdtek megjelenni, bár mun­kásságát már 1950-ben Nobel- díjjal jutalmazták. A mulasz­tást pótolva, kiadóink az utób­bi évtizedben szinte évenként új Faulkner-művel gazdagítot­ták világirodalmi képünket. Legutóbb az író pályájának A specializálódás, mely korunkra annyira jellemző, az előadóművészet területén is megfigyelhető. Vannak művészek, akik a kortárs zene előadásában jelesked­nek elsősorban, mások a ré­gi zene feltámasztásában, értelmezésében érnek el si­kereket. Legáltalánosabb azonban — Kroó György megfogalmazása szerint — az úgynevezett utazó mű­vész típusa, kinek repertoár­jában általában klasszikus, romantikus és néhány ha­gyományos e századi mű áll, viszont interpretációjukat, hangszeres felkészültségüket szinte tökéletesre csiszolva járják a világ hangverseny- termeit Műsora alapján An­ton Dikov ez utóbbi kate­góriába sorolható. A kiváló bolgár zongora- » művész 1938-ban született, zenészcsaládból származik. Tanulmányait a Szófiai Kon­zervatóriumban végezte. 1956-ban helyezést ért el a budapesti Liszt-verseny igen erős mezőnyében. 1960-ban Hangverseny Brüsszelben az Erzsébet ki­rályné-versenyen díjat, a londoni Harriet-Cohen-verse- nyen Bach-érmet nyert. 1964—65 nyarán Fontaineb- leau-ban Nadja Boulanger, Robert Casadesus és Arthur Rubinstein mesteriskolájában tanult. Jelenleg a Szófiai Filharmónia szólistája. Pécsi koncertjén — szerdán, a Liszt-teremben Stojnov bol­gár zeneszerző, Beethoven, Prokofjev és Chopin egy-egy művét játssza. K. L. csúcsán keletkezett regény-tri­lógia első kötetét, a Tanyán-t vehették kézbe az érdeklődő olvasók. A Tanyán a trilógiá­ból kiszakítva is önálló alko­tás, sajátosan tükrözi azt a faulkner-i világot, melyet a szerző más műveiből már jól ismerünk. A cselekmény színtere az amerikai Dél, ahol az ősi ha­gyományok és a modem civili­záció együttélése szokatlanul éles konfliktusokat teremt. Kö­zelebbről a Franciagát vidéke. Will Varner telepes birodalma. Varner a környék mindenható ura, alakjában a tradíciókban tovább élő múlt ölt testet. Eb­ben a zárt, komor világban tűnik fel a Snopes család, hogy az ősi hagyományokat lerombolva felépítse a maga semmivel sem emberibb, ha le­het mondani, még ridegebb világát. A Snopesek kitűnően ismerik a hatalom megszerzé­sének minden fortélyát, kezük­be kaparintják a fontosabb pozíciókat, felvásárolják a bir­tokokat. Will Varner napja le- áldozik, a Snopes-família pe­dig egyre gátlástalanabbul él a modern kapitalizmus farkas­törvényeivel. K. S. Házy Erzsébet Meszesen énekel Házy Erzsébet Kossuth-díjas érdemes művész, az Állami Operaház magánénekese janu­ár 23-án, holnap délután 5 és este 8 órakor Pécsett lép fel, a meszes! József Attila Műve­lődési Házban. Horváth Zoltán, a Szegedi Nemzeti Színház ze­nei főrendezője szerkesztett egy főként Strauss-művekből álló estet. A néhány évvel ez­előtt a Pécsi Nemzeti Színház­ban operákat és operetteket színpadra állító Horváth Zol­tán azonban a Cigánybáró és a Denevér legszebb énekes je­lenetei mellé más ismert ope­rettdalokat és kettősöket is a műsorba szerkesztett. Házy Er­zsébet partnerei lesznek: öt­vös Csilla, ötvös Csaba, dr. Turpinszky Béla és a zongora­kísérő Dénes Erzsébet karmes­ter, valamennyien az Állami Operaház tagjai. (Képünkön: Házy Erzsébet.) A pécsi zenei hét program­jában hangzott el december­ben a budapesti rádióban dr. Nádor Tamás és Sebestyén Já­nos kétrészes összeállítása: Egy rádiós naplójából — Pécs­ről. A város zenei életének múltja tárult fel, korabeli hangfelvételekkel, visszaemlé­kezésekkel hitelesen idézve a kort, az eseményeket. A Pécsi Stúdió is bemutatja ezt az ösz- szeállítást — az I. részt hétfőn 17 óra 5 perces kezdettel. Borsos József szerkeszti a szerdai Hét közben című aktu­ális zenés magazint, melyben többek között riport hangzik el Munkadarab a szalagon cím­mel, majd megszólal a védő­nő, ellátogatnak egy néprajz- tudós műhelyébe, valamint vá­laszolnak a szerkesztőséghez érkezett közérdekű levelekre. A Dunántúli Napló sportro­vata immár hagyományosan minden esztendőben megsza­vaztatja olvasóit, kiket tarta­nak az év legjobb baranyai sportolóinak. A legjobbaknak járó díjat a korábbi években a Pécsi Stúdióban adták át. Idén a rádiósok is vendégek lesznek, mert ezúttal pénteken, 17 óra 5 perctől kapcsolják a Dunántúli Napló szerkesztősé­gének tanácstermét, ahonnan egyenes adásban Somogyvári Valéria és Kovács Imre szer­kesztőriporterek számolnak be az ünnepélyes díjátadásról és mutatják be a legjobb bara­nyai sportolókat. Érdekesség­képpen említjük, hogy a hall­gatók telefonon is tehetnek fel kérdéseket (a telefonszá­mot időben tudatjuk az érde­keltekkel). Várakozáson felüli sikert aratott a Pécsi Stúdió Különös szilveszter című év végi össze­állítása. A szilveszteri műsorok legnagyobb eredménye, ha megismétlik azokat: ezúttal a hallgatók kérésére szombaton ismét műsorra kerül a 85 per­ces zenés montázs. pi . Egy rádiós naplójából — Pécsről Nyolcvan huszár A február 13-án Pécsett kezdődő X., vagyis jubileumi magyar játékfilmszemle ősbemutatói­nak sorában vetítik le a közönségnek Sára Sándor: Nyolcvan huszár című filmjét is. Petőfi: Lenkey százada című verse alapján a Lengyelországból a magyar szabadságharc hírére ha­zaszökött huszárszázadról szól. A forgatásról a lengyel lapok ezt írták: „A magyar sors, hu­szárokban elbeszélve.” A szemlén február 15-én szerdán a Petőfi moziban lesz az ősbemuta­tó. Majd másnap a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán a film alkotói találkoznak és beszélgetnek az egyetemistákkal. Utazó művész

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents