Dunántúli Napló, 1978. január (35. évfolyam, 1-31. szám)

1978-01-20 / 20. szám

1978. január 20., péntek Dunántúlt napló 3 lakás, autó Csábít a sokféle áru, az újdonság, az ízléses csomagolás Bő választék a kertvárosi ABC- ben Szokolai Megkérdeztem ismerősömet, mire költi a pénzét: „Arra vagy kíváncsi, hogy mire megy el, vagy veszek-e valamit?" — kérdezte vissza. A válasz talá­ló, vegyük mind a kettőt. Bűnbak” az áruház Ma már a korszerű élelmi­szerüzletek is „kihúzzák” a pénzt az ember zsebéből. Lvov- Kertvárosban hosszú ideig egy élelmiszerboltnak kinevezett szo­bányi helyiségben vásároltak a városrész lakóinak százai. Mi­vel reggeltől estig sorbanállás volt a boltban, hamar kiala­kult a gyakorlat: mindenki fel­írta magának egy „cetlire" a legszükségesebb tennivalókat, gyorsan eldarálta, hogy mit kér és fellélegzett, amikor kijutott az utcára. A tavaly megnyílt ABC már „bűnbak” a kertvárosiak sze­mében: — Csábít a sokféle áru, az újdonság, az ízléses csomago­lás — mondja Jakapovics Ist­vánná — és mindennap bele­kerül a kosárba olyan élelem is, amire nincs éppen szüksége a családnak. Ezeket a kiadáso­kat nevezzük apróságoknak, amikről nem is veszünk tudo­mást. (Felmérések szerint hazánk lakosságának több mint negy­ven százaléka túltáplált.) Tíz percig követtem osztály­ról osztályra a Centrum áru­házban egy elegáns lányt, aki először nyakláncok, majd sálak között válogatott, de nem vett semmit. Aztán talált egy ked­vére való cipőt és pulóvert. A kettőért 1038 forintot fizetett. Elmondta, eredetileg gyön­gyöt és sálat akart venni, de nem kapott olyat, amilyent el­képzelt. De ha már bejött a Centrumba, körülnézett... K. J. adminisztrátor, havi keresete 2100 forint. A szüleivel él. (Egy reprezentatív felmérés szerint a tiszavirág életű divat- áramlatoknak főként a fiatalok a követői. A felnőttek, szülők nagy része nem keveset áldoz azért, hogy a gyermekük diva­tosan öltözködhessen.) Az albérletben lakó S. And­rásé/: havi jövedelme 4400 fo­rint. Minden hónapban kétezret tesznek takarékba, lakásra gyűj­tenek. A többiből fizetik az al­bérleti díjat, a gáz-, víz-, vil­lany-, rádió-, tv-számlát s le­hetőség szerint vesznek egy-egy ruhadarabot. A konyhára eső összes kiadást a feleség szülei vállalták .. . — Házasságunk első évétől kezdve vezetek feljegyzést jö­vedelmünkről és kiadásainkról — mondja dr. D. Antalné. — A tizenhét évvel ezelőtti első „záráskor” húszezer forint meg­takarított pénzünk volt. Azóta lakásunk van, kocsit vettünk, minden évben nyaralunk, a konyhán sem garasoskodunk, s az év végi húszezer forintokat mindig félre tudnánk tenni, ha nem fizetnénk be új kocsi­ra, ha nem mennénk hosszabb külföldi útra, ha nem cserél­nénk ki a tv-t, mosógépet, sző­nyegeket ... (Az ország lakosságának ta­karékbetét-állománya az 1960. évi 5,5 milliárd lorinttal szem­ben 1977. év végére megha­ladta a 100 milliárd forintot. A takarékoskodók nagy része la­kásra, kocsira, illetve más tar­tós fogyasztási cikkek vásár­lására gyűjti pénzét.) Segítik a fiatalokat H. Károlyék együtt laknak a férj szüleivel, H. Istvánékkal egy négyszobás családi ház­ban. Lányuk, illetve az unoka ezelőtt két hónappal ment férj­hez. A szülők, nagyszülők és a fiú szülei közösen építik az új családi házat, a fiatalok ottho­nát. — Amikor mi összekerültünk, semmink sem volt — mondja H. Istvánná. — Tizenketten lak­tunk egy szobában, három má­sik családdal volt közös a konyhánk. — Nekünk csak a saját ház felépítése volt a fontos — ve­szi át a szót H. Károlyné. Be is rendeztük. Most a fiatalok­nak kell építeni, őket segítjük, hogy nálunknál is könnyebben boldoguljanak. Erre kell a pénz. Ismerősöm meséli, hogy Bu­dapesten látott egy kiállítást, amely a budapestiek életét mu­tatta be a XVIII. századtól nap­jainkig. A kiállítás megtekintő- je egyaránt beleszédülhetett az arisztokrácia, a felső tízezer palotáinak, fényűző életmódjá­nak csodálatába és a legszük­ségesebb berendezést is nél­külöző, szűkös, fénytelen, vizes munkáslakások sivárságába. Az egyik oldalon a tékozló pom­pa, a másikon az égbekiáltó nélkülözés. A kiállítás napjainkat bemu­tató anyagát már mindenki Növekvő tejtermelés, nagyobb tehénállomány 1978-ban Az elmúlt két évben az ága­zat fejlesztésére hozott intézke­dések nyomán több, mint 480 literrel nőtt az egy tehénre jutó tejtermelés. Tavaly a tehenek átlagos „teljesítménye" meg­haladta a háromezer litert, az állami gazdaságokban pedig négyezer liternél több tejet fej­tek egy-egy tehéntől. Az 1978. évi tervek az ága­zat további dinamikus fejlődé­sével számolnak: az egy tehén­re jutó teljesítmény 3200 literre fokozódik. Jylindent egybevetve a mezőgazdasági nagyüzemek és a kistermelők idén 7-8 szá­zalékkal több tejet adnak mint 1977-ben. Idén tovább növekszik a te­hénállomány, mintegy tízezer­rel több állatot tartanak majd a gazdaságokban speciálisan tejtermelési célra. Az úgyneve­zett húshasznú tehénállomány szintén tízezerrel gyarapodik, és eléri a 75 ezret. maga elképzelheti. Elég, ha önmaga, vagy rokonai, barátai, munkatársai, ismerősei életét ismerve veszi sorjába, hogy- ki mire költi a pénzét, s mi az, amire nem elég a fizetés?! Török Éva építésvezető Alig több, mint tizennyolc évesen engem is megbaboná­zott a kukoricás közepén égbe nyúló pillérerdő, a malomcsar­nok héjszerkezetét tartó, hálós vasbeton áthidalók könnyedsé­ge. Mikor tehettem, becsatan­goltam a dúsító építkezését. — Magam is szívesen emlék­szem az Ércdúsító üzem építé­sére — mondja Budavári Fe­renc. — Nagy és felelősségtel­jes munka volt. Valahogy még ma is az ipari létesítményekhez vonzódom. Sokrétű felkészülési kívánnak. Ha úgy adódna, is­mét szívesen vállalnám ipari üzemek építését! • — Nem mindig tehetjük azt, ami a szivünkhöz legközelebb álló. Gondolom, a garanciális munkák végzésében is megta­lálta azt a pontot, amely érde­kes és leköti, hiszen hetedik esztendeje ennek az építésve­zetőségnek az irányitója. — A lakók csak akkor talál­koznak a kivitelező vállalat képviselőivel, mikor egy év le­járta után felkeressük őket a garanciális hibák kijavítása céljából. Tulajdonképpen a mi munkánk alapján ítélkeznek a Baranya megyei Építőipari Vál­lalatról. S az utóbbi években egyáltalán nem fordult elő rek­lamáció a végzett munkák után. Több mint száz kiváló felké­szültségű szakmunkásból vá­lasztottuk ki annak idején azt a harmincöt embert, akik ezen a területen dolgoznak. A ga­ranciális építésvezetőségen minden szakma képviselője megtalálható, és mivel a leg­jobbak, így érthető, hogy a bé­rük is magasabb. A mi embe­reink nem fogadnak el borra­valót, már csak büszkeségből sem. Néhány évvel ezelőtt elő­fordult, hogy az egyik lakó rek­lamált az elvégzett munka mi­nősége miatt és azzal érvelt, még borravalót is adott dolgo­zónknak. Az illetőt behívtam: elismerte, hogy tíz forintot ka­pott. Végül is munkaidő után hozta helyre a hibát. Azóta nálunk nem téma a zsebpénz. — önök sok ezer kritikus, a lakók reflektorfényében végzik munkájukat. — Ez így igaz. A lakástulaj­donosok igényesek és hadd te­gyem mindjárt hozzá, hogy mi is jó munkát akarunk végezni. De számtalanszor kesergünk az akadozó anyagellátás, a hibás gyári termékek miatt. Mindez nálunk csapódik le: törik a műanyag szennyvíz elvezető cső, nem megfelelők a WC-tar- tályokhoz használatos gumiko­rongok és még sorolhatnám. A gondok ellenére sokat javult a vállalat garanciális tevékenysé­ge azóta, hogy megalakult az építésvezetőség. Budavári Ferenc huszonöt esztendeje került a BÉV-hez. Az építőipari technikumból egyenesen Komlóra irányították végzős társaival együtt: a szén­osztályozó, az altáró építése volt az első feladat. Aztán Mo­hács, Újmecsekalja, az Ércdú­sító üzem, a Vegyipari Techni­kum átalakítása, a Sörgyár bő­vítése, a Tanárképző Főiskola és a kesztyűgyári beruházás adott munkát. • Kőműves familiából szárma­zik: lánya ugyanabba a közép­iskolába jár, ahol ő végzett. Számára is csak a munkaidő kezdete a fix pont: hogy mi­kor szakad el a feladatoktól, előre nem tudja meghatározni. Talán ez is közrejátszott abban, hogy a közelmúltban tagja lett a megyei tanács foglalkozta­táspolitikai bizottságának. — Tetszik és érdekel ez a megbízatás. Az első megbeszé­lésen, amin részt vettem, töb­bek között a munkafegyelem­mel kapcsolatos gondokról volt szó. Elmondtam a véleménye­met. Az pedig különösen jó, hogy az elhangzottakat haszno­síthatom a munkámban. Salamon Gvula A nevük garancia Javítják á nyílászáró szerkezeteket a brigád tagjai Budavári Ferenc Térkép készül több város közmühálázatáról Térkép készül Budapest és a többi város közmű- hálózatáról. A nagyszabá­sú vállalkozáshoz különle­ges, magyar szabadalom alapján készült műszercsa­ládot használnak fel, amely a felszínen pontosan nyo­mon követi a föld alatt kí­gyózó vezetékeket. Az idén és a következő években Budapesten és szá­mos városban látnak hozzá a közművezetékek térképezéséhez. Ehhez a kü­lönleges műszerparkot ki­bővítik, s igy évente meg- közelitően 5000 kilométer­nyi vezetéket tárhatnak fel. A munkálatok előrelátha­tóan egy évtizedet vesznek igénybe. Élelmiszer, Tartási szerződés nunc nagypapa c összeve­szett fiával és menyével. Egyedül maradt a házában. Rövid idő múlva eltartási szerződést kötött egy idős, egyedülálló asszonnyal. Az egyezség aláírása után a nagypapa egy héttel meg­halt. A néni megkapta a több százezer forint értékű házat. A fiatalok a hajukat tépték... E példa alapján azt mond­hatnánk, hogy a tartási szer­ződések a szerencse paktu­mai, holott céljuk és tartal­muk nagyon is távol áll tőle. A Baranyában jelenleg „élő” 7—800 tartási szerződés is bizonyítja, hogy az emberek­nek szükségük van ilyen egyezségekre. E számok mö­gött húzódnak meg azok az idős, beteg, törődést és tá­mogatást igénylők, illetve azok, akik e szerződésektől remélik, hogy saját vagy ál­lami lakáshoz jutnak. A tar­tási szerződéseket ugyanis zömmel házakra, lakásokra kötik. Az idős, egyedül élő em­berek egy része a távol lakó, vagy róluk megfeledkezett gyermekeik válláról veszik le a gondot tartási szerződés kö­tésével. Többségüknek azon­ban egyáltalán nincs hozzá­tartozója, szociális otthon­ba nem akarnak menni, vagy a náluk rászorultabbak miatt nem tudják őket elhelyezni, s így számukra is megoldás a tartási egyezség. Az eltar­tók — nagyrészt fiatalok — pedig „kézzelfogható" lehe­tőséget látnak e szerződé­sekben az önálló otthon gyors megteremtésére. A köztudatban a tartási szerződés elnevezés gyűjtő- fogalom. Beletartozik az el­tartási, életjáradéki és az öröklési szerződés. Alapvető tartalmuk a humánum, s a megállapodások nyolcvan százaléka a szerződés alá­írásától a megszűnéséig megfelel ennek. A tapasztalatok szerint inkább az eltartásra vállalkozók keresik a szá­mukra megfelelő gondozást igénylő embereket, s ameny- nyire lehet, „válogatnak". A fiatalok szempontjai szerint kétségkívül kedvezőbb élet- járadéki megállapodást köt­ni saját ingatlanra — nem kell egy háztartásban élni az eltartottal — mint eltar­tási szerződést aláírni állami lakás bérlői jogának elnyeré­sére —, ez esetben kötelező az egy fedél alatt élés. A megállapodásokat rész­ben mindkét fél felvilágosí­tása, részben az esetleges megtévesztések, kijátszások elkerülése érdekében a ta­nácsoknak is jóvá kell hagy­niuk. Volt rá példa, hogy az eltartott — „jelölt” az álla­mi lakást sajátjaként feltün­tetve akart egyezséget kötni a jövendőbeli eltartójával — s ezzel nagyobb juttatásokat várni. Enyhén szólva „kilóg a ló­láb" az olyan esetekben, mi­kor eltartási szerződést akar­nak kötni súlyos beteg, kór­házban fekvő idős ember­rel .. . Ilyenkor meg van köt­ve a tanácsok ügyintézőinek keze: általában nem tudják megakadályozni a nagyon is számításból születő szerződés létrejöttét, mivel ezt a szán­dékot nehéz bizonyítani... Az állami lakás bérlői jo­gának megszerzésével szem­ben — ahol legalább 6 hó­napig kell érvényben lennie a szerződésnek ahhoz, hogy az eltartó megkapja a bérlői jogot — a saját házra, egyéb ingatlanra kötött meg­állapodásoknál nincs szere­pe az időnek. Igy történhet meg, hogy a szerződés élet­be lépését követően két nap­pal meghal az eltartott, és a nagy értékű ház — min­den ellenszolgáltatás nélkül — az „eltartóé” lesz. Bár minden t”5! donnák számító ingatlant jogunkban áll annak adni, akinek akarjuk, s szerződé­sek esetében talán mégsem ártana az időt, mint formai tényezőt számításba venni... A gyakorlatias észjárású emberek nagyonis az időre alapoznak. Ezt bizonyítja, hogy az eltartási, életjáradé­ki szerződések mellett — amennyiben lehetséges — ma már jóval szívesebben kötnek öröklési szerződéseket. A ma­gyarázat: amig az eltartási, életjáradéki szerződéssel azonnal változik a tulajdon­jog, s így illetéket kell fizet­ni, addig az öröklési szerző­déssel kitolható az illeték fi­zetése. Az öröklési szerződés a kiskaput is jelentheti az élelmes embereknek: a saját házzal már rendelkezők újabb lakást szerezhetnek ilyen megállapodás aláírásával, összeegyeztethető-e ez a birtokszerzésre vonatkozó ál­lami elképzelésekkel? Tény, hogy a tartási szer­ződések között csak fel-fel- bukkanó esetként találkoz­hatunk az önzésből, számí­tásból, az egyik vagy másik felet valamilyen formában ki­játszani, megtéveszteni aka­ró példákkal. De ezek ismét­lődnek . . . Visszaszorításuk­ra nem biztos, hogy elegen­dőek a tanácsi ügyintézők­nek jelenleg rendelkezésére álló adminisztratív eszközök. T. É. TAVASZRA KÉSZÜLNEK A MOTOROSOK: Már a tavaszi verse­nyekre készítik fel a versenymotorokat a Zalka Máté Motoros Klub szerelői. Az idény kezdetéig az egyesület 40 motorját tüzetesen át kell vizsgálni ahhoz, hogy a versenyzők sikerrel kezdhessék az idényt.

Next

/
Thumbnails
Contents