Dunántúli Napló, 1978. január (35. évfolyam, 1-31. szám)

1978-01-02 / 2. szám

Wlindennek fele 50 százalék Százalékról százalékra Baranyában Tükörkép megyénk életéről, helyzetéről Átkelés a Weddel­tengeren < Átkelt a Weddel-tengeren a 23. szovjet Antarktisz-expedíció a Kondratyev kapitány nevű Diesel-elektromos meghajtású jármű fedélzetén. Az expedíció elérte a Filchner-gleccser szelet, azt a helyet, ahol a Druzsna- ja szovjet időszaki kutatótá­maszpont található. Tízhónapos szünet után ismét az új kuta­tógárda zászlaja lobog a tá­maszpont felett — erről adott rádión keresztül hirt Valerij Moszolov, a geológusokból és geofizikusokból álló csapat ve­zetője. A mostani kéthónapos kutatási időszak munkájában 150 kutató vesz részt. Az an­tarktiszi nyár rövid időszaka alatt a Weddel-tenger glecs- cserzónáját és a tenger part­jaihoz közel fekvő hegység- rendszert kutatják. írjatok, pécsi gyerekekí ••• Levél Irene Oostdijktól Földrajztanulás világorientáció néven Világorientáció mozgalom. Nem új név ez a történelemben, hiszen a népek, különösen a kicsik, mást sem tesznek, mint orientálódnak. Ezúttal azonban nem hatalmi, hanem jószándé­kú pedagógiai mozgalomról van szó. Jött ugyanis egy levél a hágai magyar nagykövetség­ről a Külügyminisztériumba, on­nét az Oktatási Minisztériumba, onnét a Baranya megyei Ta­nácshoz, végül eljutott a Pécsi Jókai utcai Általános Iskolába. Egy messzenevű hölgy irta: Sokféleképpen kaphatunk ké­pet szűkebb hazánkról, Bara­nyáról. Mi most azt találtuk ki, hogy százalékról százalékra megmutatjuk megyénket. 1. Megyénkben 431 857 lel­ket számoltak össze legutóbb: 1%-uk aktív sportoló. 2. Lakosságunk több mint 2%-a részesült rendszeres és rendkívüli szociális segélyben. 3. Az elmúlt öt év alatt 3%- kal csökkent a falvakban lakók száma. 4. A kisgyermekek 4%-a csak az egyik szemével néz, azaz tompalátó. 5. A Boldogság Házába je­lentkezők 5%-a visszalép éven­te: nem köt házasságot. 6. Az aktív dolgozók 6%-a mindennap táppénzen van. 7. Megyénk lakosságának 7%-a egyszerre mehet moziba. 8. Házasságon kívül születik a gyermekek 8%-a. 9. Az óvodába jelentkezők A dolgozók esti iskola- járók 31%-a 20 éven 9%-á.t utasítják el, még min-* 9e van­31. jóba aluli. 32. Az elmúlt évben megyénk­be költözöttek 32%-a Somogy­bái és Tolnából jött. 33. A közvádas bűncselekmé­nyek 33%-a lopás. 34. Megyénkben az elmúlt öt év alatt az óvodai férőhelyek száma 34%-kal nőtt. 35. Sportolóink 36%-a labda­rúgó. 36. A baranyai bíróságok a vádlottak padjára ültetettek 36%-át felmentik, az eljárást megszüntetik. 37. A fizikai állományban lévő férfiak 37%-a nem szak­munkás. 38. A Baranyában élő ipa­rosmesterek 38%-ának váro­sokban van a műhelye. 39. Megyénk lakosságának 39%-a megy évente egyszer színházba. 40. A munkában lévők 40%-a tud csak helyesen élni a sza­bad idő adta lehetőségekkel. 41. A városokban élők 41%-ának érrendszeri betegsé­dig. 10. A baranyai építőiparban a belső és külső vakolás 10%- át végzik még csak géppel. 11. Az OTP által folyósított hitelek 11%-a személyi kölcsön. 12. A családok 12%-ában van telefon. 13. A megyénkben élők 13%-a nem magyar anyanyelvű. (43 ezer német és 10 ezer dél­szláv.) 14. A magánkisiparosok 14%-a kőműves. Számuk fogyó­ban. 15. A házasságok 15%-ában nem születik gyermek. 16. A megyei Élelmiszerellen­őrző és Vegyvizsgáló Intézetben tavaly vizsgált tételek 16%-a nem felelt meg a szabvány elő­írásainak. 17. A baranyai balesetek 17%-át ittas vezetés okozza. 18. A megyénkben élők 18%-a 60 éven felüli. 19. Évente egyszer a lakos­ság 19%-a mentőautóban ül. 20. A középiskolások 20%-a naponta vidékről jár be Pécs­re. 21. Az évente Baranyába lá­togatók 21 százaléka tőkés or­szágból érkezik. 22. A kárt okozó tűzesetek 22%-át hanyagul eldobott égő cigarettavég okozza. 23. A megyénkből elköltözők 23%-a új lakóhelyéül Budapes­tet választja. 24. Az elfüstölt cigaretták 24%-át Pécsett gyártják. 25. A baranyai családok 25%-a rendelkezik személygép­kocsival. 26. A hazánkban gyártott ce­ment 26%-át megyénkben állít­ják elő. 27. A baranyai családok 27%-a nem járatja lapunkat, a Dunántúli Naplót. 28. A megyében lévő szántó­földek 28%-án búza terem. 29. A baranyai családok 29%-a kap családi pótlékot. 30. Az elvásárolt forintok 30%-át élelmiszerre költjük. (Az élvezeti cikkek nélkül!) □Hétfői 42. üzleteink 42%-a élelmi­szerbolt. 43. A megyénkben termelt gyümölcsök — szőlő kivételé­vel — 43%-át a barack adja. 44. Az elmúlt évben épített lakások 44%-a kétszobás. 45. A pécsi felsőoktatási in­tézményekben diplomát kapott fiatalok 45%-a esti, illetve le­velező tagozatos. 46. A megyében épített laká­sok 46%-a hagyományos mód­szerrel épült, téglából. 47. A baranyaiak 47%-a fa­lun él. 48. A baranyai vendéglátó- helyek bevételének 48%-a sze­szesital-eladásból származik. 49. Kapós a taxi: tavaly 49%-kal többen utaztunk mint öt évvel korábban. 50. Mindennek fele 50% — Baranyában is! A következő 50%-ról egy hét múlva, a Hétfői Dunántúli Nap­lóban beszélünk... (Kozma—Miklósvári) Ahol mindig van újdonság TeatrPowszechny A lengyel titok Az életerő a művészetben fejeződik ki Maksym Gorki Modern lengyel plakát Mák-' szim Gorkij Barbárok cimű elő­adásához A lengyel csoda ... Kicsit patétikusan, kicsit eltúlozva, de mindenképpen szeretettel és el­ismeréssel emlegetjük az utób­bi évtizedekben a lengyel mű­vészetet. A Csatorna, a Hamu és gyémánt, Andrzej Wajda, a fotóművészetük, festőik, Josef Sajna, a színpadi látvány euró­pai rangú művésze, avagy Gro- towski, a világformátumú szín­házújító, aztán az új lengyel dráma — címszavak ezek, igen hiányos jelzői egy nép újat akaró, újat adó művészetének. Van pécsi OTP-pénztárosnő, aki elutazott Varsóba, hogy lás­sa Olbrzynski Hamletjét. Ez a lengyel színész máskülönben már Párizsba szerződött, ami magyarországi hasonlattal élve annyi, mintha Gábor Miklóst a Theátre de Paris szerződtette volna, holott nem világnyelvet beszélő művész. Vagy a lodzi színház másfél évtizeddel ko­rábbi pécsi Szent Johanna elő­adása ... Végtelen a sor, vég­telen az elismerés. Most az újat akaró, és újat adó lengyel mű­vészet új képviselője dolgozik Pécsett: Roman Kordzinski, a Poznani Nemzeti Színház igaz­gatója és rendezője, aki az élő lengyel dráma 11 éve megszü­letett és lengyel viszonylatban azóta egyre igazlátóbbnak bi­zonyult drámáját, Jaroslav Ab- ranov: Derby a kastélyban cí­mű művét állítja itt színpadra. Benne azonban nemcsak a mo­dern lengyel színház rangos al­kotóját ismerhettük meg — már a próbák közben is —. ha­nem az egyetemes lengyel kul­túra egyik sokoldalú egyénisé­gét, aki széles társadalmi össze­függésekben lát, gondolkodik és alkot. Nekünk, magyaroknak érdekes a kérdés: — Hogyan lett a lengyel mű­vészet a szocialista világ leg- újitóbb kedvű, legsokszinűbb művészi világa? — Nekem, a művészetben dolgozó lengyel embernek az a magánvéleménye — felelte —, hogy a lengyel nagyon tű­rőképes nép és társadalom. A történelem során mindig is az volt, bár történelme többnyire rosszul alakult és ma is akad­nak például bizonyos gazda­sági gondok. De a művészet­ben az a legfontosabb, hogy az ideológiát, politikát egyálta­lán az érvényes elveket képes összeegyeztetni a művészet sza­badságával. Ez a lengyel nép türelmességének az eredménye. Mi nagyon könnyen összeegyez­tetjük az ellentéteket. Szláv nép vagyunk, tehát természetünknél fogva dialektikusok. Talán sok más lehetséges válasz volna a kérdésre és az enyém talán igen szubjektív, de így hiszem. — Milyen közéleti légkörből éledt fel az egyféle eszme szer­kezetében a sokféle és gyak­ran az avantgarde művészet? — Nálunk a párt értékeli a lengyel nép összetettségét. Tör­ténelmileg is és ma is. Ezt ér­zékelnie is kell! — Mi újság a lengyel művé­szeti életben? — A legnagyobb újság Olbrzynski Párizsba szerződése. De a lengyel művészet mindig tele van friss újdonsággal. Azt hiszem, nem vagyok szerényte­len, ha állítom, hogy a lengyel művészek nagyon szorgalmasak, sokat és sokfélét alkotnak. Ne higgyék azt, hogy dekadensek. Minden műfajban: irodalom­ban, képzőművészetben, film­ben harmonikusan és igen bát­ran fejlődnek, komoly pénzügyi gondjaink ellenére. De éppen az az érdekes, hogy a művészet maga is érzi és kifejezi ezeket a gondokat, csakhogy nem szenvedéssel, vagy szenvelgés­sel. Ellenkezőleg: a művészetek teremtette legtöbb helyzet elő­re visz bennünket, legfontosabb gondjaink őszinte vizsgálata irányába. Persze a gazdasági problémák a lengyel művészet­nek nem egyedüli meghatározó gondjai. De, ha egy művészet­nek valamilyen problémája van, akkor azt szétkürtöli. Mi leg­alábbis ezt szeretjük. A lengyel nép életereje szépen kifejező­dik a művészetekben. Földessy Dénes A szolárium nagyszerű hatása Napfiirdőzés bármikor A borús napokban bővelke­dő évszakokban, ősszel és télen az emberek el vannak zárva a napsugár jótékony hatásától. Különösen a napsugár legérté­kesebb alkotórészének, az ibo­lyántúli sugárzásnak hiányát sínyli meg a szervezet. Ez ugyanis döntő hatással van az emberi test D-vitamin-hóztartá- sának alakulására, amellett pusztítja a kórokozókat is. A kvarclámpa feltalálásával sike­rült ugyan mesterségesen elő­állítani és ekként pótolni a nap­fény e fontos összetevőjét, de a kvarclámpa nem hat egyszer­re az egész testre és túl inten­zív a sugárzása, ezért nagyon kell vigyázni a használatával. Ezért olyan függőlámpaszerű sugárzó egységeket fejlesztettek ki, amely valóságos napfürdő­zésre nyújt lehetőséget. Szolá­rium néven több országban — főként az északi államokban — külön helyiséget rendeznek be (Finnországban közvetlenül a szaunafürdő szomszédságában), ahol ruhátlanul bárki „megfü- rödhet” a mérsékelt erősségű ibolyántúli sugárözönben. Az ibolyántúli sugárzótest mellé infravörös sugarakat ki­bocsátó sugarakat is beszerel­nek a lámpaházba. A szolárium mértékletes használata esetén a test nemcsak egyészségesebb és ellenállóbb lesz, hanem üdén barna, napsütötte bőrszínt is kap. Az infrasugárzó által ki­bocsátott, a csak a bőrre jutva érezhető meleg gyógyító és fáj­dalomcsillapító hatású izomláz, reuma, húzódások, zúzódósok, derékzsába és megfázások ese­tén. Elősegíti a teljes izomzat jobb vérellátását és a salak­anyagok gyorsabb eltávolítását. A képen látható programkár­tya vezérelte, érmebedobással igénybe vehető szoláriumot egy osztrák cég fejlesztette ki és rendezi be fürdők, szállodák, gyógyintézmények stb. számára, vagy házi használatra. Egy-egy alkalommal 5—15 percen át le­het napfürdőt venni a szolá­riumban. Irene Oostdijk, a holland Zeist város iskolájának tanárnője. Ő szervezi ezt a Világorientáció nevű mozgalmat. Azt írja, hogy gyerekei — ötödik és hatodik osztályosok, 10—12 éves fiúk meg lányok — szabadon kivá­lasztották a világ 18 országát, hogy egy-egy ottani iskola gye­rekeivel leveleznének, természe­tesen a világ legáltalánosabb érintkezési nyelvén: angolul. A holland gyerekek írnának a ti­zennyolc iskola társosztályába a maguk országáról, iskolájá­ról, szokásairól, s várnák a ha­sonló tartalmú válaszokat. Kivá­lasztották Magyarországot is. az Oktatási Minisztérium pe­dig a pécsi Jókai utcai Álta­lános Iskolát. Gábriel József, az iskola igazgatója a téli szünet után ismerteti majd a levelet, mégpedig a 6/c angol tagoza­tos osztály tanulóival. Aztán jön majd a levél a hollandiai Zeist-ből. Irene Oostdijk tanár­nő gyerekeitől és — orientálód­nak. A holland tanárnő szerint ez a módszer jobb földrajztanu­lás, mint minden eddigi mód­szer, s ahol kérik, oda a moz­galom értékelésének egy-egy példányát is elküldi majd. F. D. Almásy Aladár grafikái Debrecenben született, gye- rekeskedett és inaskodott a gördülőcsapágygyórban; Pé­csett a Petőfi laktanyában volt katona, ahol parancsnokai messzemenően támogatták — élete első kiállítása is a lak­tanyában volt — a rendkívüli rajztehetséggel megáldott, a főiskolai felvételről álmodozó fiú kibontakozását. Almásy Ala­dár azóta elvégezte a főiskolát, sokat és eredményesen dolgo­zott. Szerepelt kiállításokon kül­földön és magyar városokban, csak — önálló kiállítással — éppen ott nem, ahol tanulmá­nyait végezte, s ahol ma szük­séglakásban él feleségével és kisfiával — Budapesten. Most, január 4-én a Stúdió Galériá­ban (Budapest, Bajcsy-Zsilinsz- ky út 52.) kiállítás _nyílik Al­m ásy Aladár 1977. évi munkái­ból. A művész 24 grafikáját mutaja be. Almásy Aladár eddigi mun­kásságának állomásai: 1975- ben Kondor Béla ösztöndíj, 1976-ban önálló kiállítás Hód­mezővásárhelyen a Medgyessy teremben, szereplés Bécsben a Collégium Hungarocum kollek­tív kiállításán és New Yorkban, egyéni rajzkiállításon, 1977-ben kiállításon való szereplés Bécs­ben, Duisburgban (kétszer is), Norvégiában, továbbá a hód­mezővásárhelyi őszi tárlaton, ahol nívódijat kapott. Tagja a Fiatal Képzőművészek Stúdiójá­nak, a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövet­ségének. Jelenleg Derkovits ösztöndíjas.

Next

/
Thumbnails
Contents