Dunántúli Napló, 1978. január (35. évfolyam, 1-31. szám)
1978-01-15 / 15. szám
1978. JANUÁR 15. BELPOLITIKA DN HÉTVÉGE 7. Összhangban az utazási igényekkel Száznál több autóbusz 43 viszonylaton naponta kb. 3300 járatban hozza-viszi az utasokat Pécsett kora hajnaltól késő éjszakáig. Hogyan lehet ezt úgy megszervezni, hogy tökéletes legyen az összhang, hogy a busz akkor induljon és érkezzen, amikor kell, hogy akkor legyen a legtöbb busz a forgalomban, amikor leginkább szükséges? Meg lehet szervezni. Ezt hívják fordatervezésnek. A forda: egy autóbuszhoz tartozó napi feladatterv, azaz a járatok összessége. A fordatervek halmaza a fordarendszer, ami nem egyéb, mint a menetrend számszerűsített formájához szükséges munkaerő- és eszközigény szervezeti rendszere, ennek összes gazdasági vonatkozásával. Erről azért érdemes éppen most beszélni, mert a közelmúltban lényeges fordulat történt Pécsett e téren: a Volán az eddigi ún. vonalas fordatervezésről áttért a számítógépes fordatervezésre. Hogy az áttérés lényegét megértsük, tudni kell egyet- mást a fordakészítés legfontosabb követelményeiről. Tekintettel kell lenni arra, hogy a rendszerben minden metietren- di járat az előírt kocsitípussal szerepeljen, a végállomásokon a járat teljesítése után 1—2 perces kiállási időt, a decent- rumokban 3—5 perces pihenőidőt kell biztosítani, továbbá másfél—három óránként 15—30 perces pihenőidő illeti meg a gépkocsivezetőt. A fordarendszer akkor hatékony, ha a járatok összekapcsolása a legkevesebb rezsikilométer-telje- sítményt igényli, ha a járatok úgy kapcsolhatók össze, hogy a fordák száma a legkevesebb legyen (azaz az adott menetrend km-szükséglete a kocsik nagyobb futásteljesítménye felé hasson), s ha a gépkocsik és vezetőik egyenletes terhelése biztosítható. A vonalas fordatervezés mindennek egy bizonyos határig — szakemberek szerint Számítógép tervezi a pécsi autóbuszok fordatervét A rendszer tökéletes, de a busz mégsem jön... 20 fordáig — simán meg tud felelni, de azon felül egyre inkább érezhetők a zökkenők. A forgalmi csúcsidőkben a fordák minősége már a szakember kombinatív készségén, gyakorlati tapasztalatain és türelmén múlik. A vonalanként tervezett fordákat a hosszú végállomási tartózkodási idők jellemzik, amelyek sokszor már egyértelműen veszteség idők. Ezt elsősorban az okozza, hogy sok autóbusz közlekedik azonos vonalon, s nehéz a vonalváltás és az ebben rejlő tartalékok kinyerése. Ott, ahol napi 600—1000 járatnál több van, a vonalváltások szisztematikus kezelése csak számítógéppel oldható meg. Erre volt szükség Pécs esetében is, mert — ahogy mondani szokták — „egy ekkora város tömegközlekedését nem lehet zsebből szervezni”. A számítógépes fordatervezés módszerét Sólyom Csaba és Tátrai Tibor, a Számítógépalkalmazási Kutató Intézet munkatársai és Varsányi László, a Volán 18. Vállalatának forgalomfejlesztési csoportvezetője dolgozta ki. A kísérlet színhelye Tatabánya volt, a gyakorlati alkalmazásé Pécsen kívül Szeged és Győr. A fordatervezés leegyszerűsített menete: utasszámlálás — menetrend — fordaterv. Azaz a megismert forgalmi igényekre támaszkodó jó menetrendet kell csinálni, s ehhez olyan fordatervet, ami azt a lehető legjobban szolgálja. Pécs tömeg- közlekedésében jelenleg 124 autóbusz 168 gépkocsivezetővel vesz részt, a számítógép szerint ebből minimálisan 108 szükséges a forgalmi feladatok ellátásához. A forgalomban részt vevő kocsik napi tiszta menetideje 1206 óra, a gépkocsivezetők szolgálati ideje 1694 óra, s naponta 24 360 km-t futnak a kocsik. Reggel 7-kor van az egyik csúcs, akkor 96 kocsi mozog a vonalakon, s délután fél 3-kor van a másik csúcs — ez az erősebb! — 98 kocsival. A számítógéppel kidolgozott fordatervezés a menetrend analízisétől a menetlevél-ellenőrzésig a forgalomszervezés minden pontját kézben tartja. Érdekességként csak azt a lapot — magát a fordatervet — nézzük meg, amit a gépkocsi- vezető reggel a kocsival együtt átvesz. A számítógéppel kiírt lapon előtte van, hogy a beállástól a kiállásig milyen viszonylatokon jár, hány járata lesz, mikor honnan indul és mikor hová érkezik (az első indulástól az utolsó érkezésig), mennyi a menetideje az egyes, járatokon, mennyi a várakozási ideje, mennyi göngyölítve a tengelyen töltött ideje és menynyi ugyancsak göngyölítve a teljesítendő kilométere. Ez és az egész számítógéppel kidolgozott fordarendszer maga a tökély. És a busz mégis késik, nem jön ... A hiba nem a számítógépben van. Leírtuk, hogy a 124 kocsiból 108 a minimális szükséglet. Csakhogy rendszeresen ennél kevesebb fut ki, mert sok a meghibásodás és sok az alkatrészhiányos állás. Nem ritkák a nap közbeni kiállások sem egy-egy váratlan hiba miatt. Ilyesmikkel a számítógép nem számolhat előre. Mint ahogy azzal sem, hogy egyes vonalakon hónapokig terelőúton megy a busz, s a menetidő — amit pedig amúgyis bizonyos rátartással tápláltak a gépbe — messze nem az, mint ami a Jordatervben írva vagyon. S hogy ez mennyire komoly dolog, ahhoz elegendő ennyi: a legutóbbi időkben a megnövekedett terelőkilométerek naponta három autóbusz teljesítményét vitték el. A számítógépes fordatervezésnek van egy hátrányos tulajdonsága. Azzal, hogy a tömegközlekedés szervezésének a tökéletesedése felé hat, egyben kizárja annak a lehetőségét, hogy a fordákat szeszélyesen, a napi igények változása szerint módosítsák. A gép ugyan megtenné ezt, akár mindennap új fordatervet produkálna. Csakhogy az egyszeri átfuttatás mintegy 30 000 forintba kerül. Célszerű tehát a fordamódosítási igényeket ösz- szegyűjteni és egy menetrendmódosítással együtt kérni új fordaterveket a géptől. Erre negyedévenként kerülhet sor, s ez biztosítja, hogy a pécsi tömegközlekedés fordarendszere összhangban legyen a tényleges utazási igényekkel. Hársfai István ÜJ PÁLMAHÁZ. A szegedi József Attila Tudományegyetem fűvész kertjében elkészült a pálmaház. Virágzik az afrikai pozsgás növény, egy dél-amerikai bromélia-féle és leszüretelték az idei citromtermést. Képeinken: az új pálmaház és a citromszüret. Andrológiai szakrendelés Pécsett Férfiak a szülészeti klinikán Dr. Zernig Frigyes adjunktus andrológiai vizsgálatot végez mikroszkóppal Ha egy házasságban nem születik gyermek, egy idő után ferde szemmel néznek az asz- szonyra. Küldik orvostól-orvo- sig, s arra csak kevesen gondolnak; hátha nem is benne van a „hiba”. A szakember mondja: a gyermektelen házasságok 40 százalékában a nő, negyven százalékában a férfi, a maradék 20 százalékban pedig mindketten okolhatók. And rósz — férfit jelent Többféle statisztika lát napvilágot, többféle adatot olvastam: egyesek szerint hazánkban minden 1000 házasságból 15-ben nem fogan gyermek, mások a házasságok 10 százalékát tartják meddőnek. De még így is nagy a szám, hiszen szomszédainknál 7—8 százalékot publikálnak. A kérdés kézenfekvő: vajon ezek a házaspárok végképp gyermektelenségre vannak-e ítélve, avagy lehet-e rajtuk segíteni, akad-e gyógymód? A választ nap mint nap megadják a POTE Szülészeti és Nő- gyógyászati Klinikáján, ahol lassan két esztendeje regionális központként működik az andrológiai szakrendelés. E szakrendelés — immáron országosan is figyelemreméltó eredményeket tud felmutatni — a férfiak szemével nézi a házasságot, a férfiak meddőségének okait kutatja. (And- rosz: görög szó, férfit jelent. Az andrológia a férfi ivarszerveinek működésével és betegségével foglalkozó orvosi tudományág.) Dr. Zernig Frigyes adjunktussal és dr. Arnold László tanársegéddel a szakrendelés céljairól, mindennapjairól beszélgettem. Mindenekelőtt any- nyit, hogy a krinikán dr. Csaba Imre professzor vezetésével jó néhány éve kezdődött meg az a munka, amely végül is a sterilitás komplex kezelésének lehetőségét teremtette meg. A férfi sterilitásának megannyi oka lehet — tekintsünk most el a felsorolástól — . s ma egy team áll készenlétben, hogy ezen okokat az egyedi esetekben meglelje és a gyógyítás mechanizmusát kialakítsa.. Az effektivitás: 25 százalék Ha egy asszony felkeresi a nőgyógyászt, s gyermektelen- ségről panaszkodik, a kérdés magától adódik: a férjet vizsgálták-e? Ugyanis a nő vizsgálata igen bonyolult, idő- és munkaigényes, s — utalnék az előbbiekre — nem is vezethet mindig eredményhez. A vizsgálatot a férfinál kell kezdeni. 1976-ban a pécsi klinikán közel kétszáz vizsgálatot végeztek, tavaly 370-et. A theró- pia meghatározása team-munka: részt vesz benne az and- rológus, az urológus, a genetikus, a pszichológus, az end- rokrinológus és — a klinika laboratóriuma. A vizsgálatok számának emelkedése több szempontból is igen örvendetes: gondolom, egyre több férfi megértette, hogy ne.mcsak a feleséget kell okolnia az elmaradt gyermekáldás miatt, ugyanakkor a szakrendelésnek is híre futott. Hiszen hasonló szakrendelés csak a fővárosban és Szegeden van. (Pécsett az andrológiai szakrendelés mindennap déli 12 órakor kezdődik az Édesanyák útján, s beutaló nem fontos.) Örökletes és szerzett betegségek miatt steril a férfi, bizonyos genetikai, anatómiai elváltozások, traumás behatások — gyulladások, nemi betegségek — okozzák a gondot, de a listára írandó a mértéktelen alkoholfogyasztás és a dohányzás (!) is. A felsorolás nem lehet teljes, nem is törekszem rá. A gyógyulás azonban igen. Szaknyelven: az effektivitás jelenleg 25 százalékos. Kissé közérthetőbben: a pécsi klinikán kezelt minden negyedik férfi meggyógyult. S a gyógyulás kézzelfogható eredménye: a házasságok minden negyedikében gyermek született. Jogif orvosi, etikai akadályok S mi van azokkal a családokkal, ahol a férfi gyógyíthatatlan? Mennyire igénylik és kérik a családok a termékenyítés mesterséges módját? Sokhelyütt, határainkon kívül már spermabankokról beszélnek. Mi hogy állunk ezzel? A kérdéseket ugyanis nem én, s nem is a szakember, hanem az élet produkálta: az érintett házaspárok igénylik ezt. A válasz összetett: a pécsi klinikán is felvetették a spermabank létrehozásának szükségességét, amely a közhittel ellentétben nagyberuházást nem igényel, pár ezer forintból megoldható. Most várják a döntést. Igen vagy nem . ..? A döntés megérkezésének — késlekedésének — azonban megannyi oka; orvosi, etikai és nem utolsósorban jogi akadályai vannak. Hogyan rendeződik az apaság kérdése? Hogyan alakul az örökösödés? Eltartás? Jogászaink jogos aggodalommal vizsgálgatják e kérdéseket. Ugyanakkor az élet is produkálhat véletleneket: tudtukon kívül összekerülhetnek, összeházasodhatnak majd a donortól, az egy apótól származó féltestvérek . . . A prűdséget félredobva... Mindez egyelőre a jövő kérdése. (Addig is ott az örökbefogadás intézménye.) Egy azonban biztos: a prűdséget, álszemérmet félre kell tenni, amikor a meddő házasságok kerülnek szóba. Hiszen végső soron ezek az emberi gondok hozták felszínre a sterilitás elleni prevenció megszervezését is. Már a szülőszobában ott a neonatológus, aki sokféle szemüveggel vizsgálja a lurkót. S ő mondja: a korán felfedezett ivarszervi problémák gyógyítása a legoptimálisabb a 3 hónapos kortól egyéves korig terjedő időszakban. Az esély 9 és 12 éves korban 38 százalékra csökken, 13 év felett pedig 12 százalékra. Kozma Ferenc