Dunántúli Napló, 1978. január (35. évfolyam, 1-31. szám)
1978-01-14 / 14. szám
1978. január 14., szombat minantmt napló 3 Növekvő irodalmi, színházi érdeklődés Másfél milliárd forintnál is többet költöttünk könyvvásárlásra egy év alatt — s hasonló impozáns adatokat hosszasan sorolhatnánk. A közművelődési párthatározat megjelenése óta eltelt három évben számottevő a fejlődés a kultúra sok területén. A könyvtári olvasók száma —• az utóbbi évekhez hasonlóan — 2,2 millió, köztük egyre több a munkás és a fiatal. Növekszik az érdeklődés az ismeret- terjesztő és a szépirodalom, a színházi és a zerfekultúra iránt. Érzékelteti ezt, hogy a kiadott könyvek száma mintegy 69 millióról több mint 89 millióra, a színház- és operalátogatók száma 5,9 millióról 6,1 millióra, a hangversenylátogatóké 2,2 mil- fióról 2,9 millióra emelkedett az utóbbi három évben. A múzeumok gyűjteményeit, kiállításait évente 11—13 millió érdeklődő tekinti meg. Derby a kastélyban Lengyel rendező Pécsett Beszélgetés Roman Kordzinskival Roman Kordzinski (középen) beállít egy jelenetet Pákozdy Jánosnak, Németh Nórának és Bárány Frigyesnek Könyv a természeti és a művészeti formák összefüggéseiről A gyerekek alkotó fantáziájának felszabadítása „rendezett formábanJ Műterme, amely korábban laboratóriumra emlékeztetett, mintha megszelídült volna, „fes- tőibbé” vált. A festőállványokon kész kompozíció. Két kiállítás között kerestem meg Lantos Ferencet, aki itt Pécsett A szerkezet költészete című tárlatával lépett legutóbb nyilvánosság elé. Ezt a tavaly bemutatott anyagot még az elmúlt évben elkérték a nagykanizsaiak is. A napokban zárt be Budapesten a józsefvárosi kiállítóteremben legutóbbi kiállítása, amelyet Bertha Bulcsu József Attila-díjas író nyitott meg. Ugyanez a kollekció kisebb összetételbeli módosítással most Nyíregyházára utazik, ahol a Szabolcs-Szatmár megyei Múzeum rendez belőle tárlatot. — A szerkezet költészete a Természet-Látás—Alkotás című sorozat mellett készült egyéni anyagot foglalja magába — tájékoztat a festő. — Ezek a táblaképi formában jelentkező gondolatok — céljukat, rendeltetésüket tekintve - nem a „műtárgy" jelleget hangsúlyozzák, hanem elsősorban vizuális javaslatoknak, képi modelleknek tekinthetők, amelyek szerkesztési elvük szerint sokféle funkciót tölthetnek be, sokféle formában valósíthatók meg. — Tehát akkor táblaképek és vizuális modellek is egyben? — Igen. / Meggyőződésem, hogy a táblaképi forma biztosítja legjobban azt a lehetőséget a képzőművésznek. hogy az önmaga és a világ közötti kapcsolatokat tisztázza. A cél azonban végül is az, hogy ezek a tisztázott eredmények — mint lehetőségek - az egész társadalom számára hasznosíthatók legyenek. Ezért lehet róluk beszélni mint táblaképekről, amelyek egyúttal alkalmazásra szánt modellek is. Az persze magától értetődő, hogy a megfelelő szakmai és esztétikai színvonalon kell mindezt megvalósítani. — Ezek szerint Lantos Ferenc legújabb munkái lakásdiszként is használhatók. Azaz képesek betölteni a hagyományos értelemben vett „festmény” szerepét? — Természetesen. Mindenütt használhatók, ahol az emberi környezet ezt lehetővé teszi. így a lakásban, az utcán és magán az épületen is.. . persze mindig megfelelő módon átfogalmazva. — jelenleg mivel foglalkozik? — Természet-Látás-Alkotás címmel könyvet írok. Ebben a munkában eddigi alkotói és pedagógusi tapasztalataimat szeretném összefoglalni, azzal a szándékkal, hogy egyúttal olyan vizuális rendszert fogalmazzak meg, ami környezetalakítási és oktatási szempontból egyaránt hasznosítható. — Mikorra várható a kötet elkészülte? — Nagyjából másfél-két év múlva. Emellett most írom egy 12 adásra tervezett tv-sorozat forgatókönyveit — ugyanebben a témakörben. A Móra Ferenc Könyvkiadó ajánlatára pedig összeállítok egy gyermekeknek szóló könyvet a természeti és a művészeti formák összefüggéseiről. Szeretnék még egy úgynevezett „kifestőkönyvet" is készíteni a legkisebbek számára, lényegében azzal a céllal, hogy a gyerekek alkotó fantáziáját „rendezett formában" szabadítsam fel. — B. K. — Truffaut u) filmjéről A Zsolnay Porcelángyár önálló kiállítása Frankfurtban Minden évben megrendezik a frankfurti tavaszi vásárt, amelyen eddig is részt vett a Zsolnay Porcelángyár, de önálló kiállítása eddig még nem volt. A frankfurti vásárt a piackutatás keretén belül rendezik, február második felében. A neves pécsi gyár nagy, hatvan négyzetméteres alapterületen állítja ki termékeit. A vásáron elsősorban művészi jellegű termékeivel szerepel majd: a frankfurtiak megismerhetik a Zsolnay gyár eozin, valamint porcelán fajansz díszműáruit. E kiállításon is szeretnék öregbíteni a gyár művészeti termékeinek világhírnevét. Könyv a Dr. Doktor Sándor Művelődési Központ történetéről A név kötelez Bóbita bábegyüttes, Mecsek Kórus, Központi Amatőrszínpad, Mecsek Táncegyüttes, Liszt Ferenc kórus, Mecsek Fúvósötös, Mecseki Fotóklub. Ugyanolyan jól ismert nevek, elnevezések, mint a Csontváry- matiné, a Pécsi kamaraesték, a Zenélő pécsi udvarok, vagy a Tettyei esték. Még felsorolni is hosszú lenne azokat a művészeti csoportokat, együtteseket vagy rendezvényeket, amelyek — közvetve vagy közvetlenül a pécsi „Dr. Doktor Sándor” , Művelődési Központhoz kapcsolódnak. Az egykori Munkáskaszinóból nemzetközileg ismert, és elismert kulturális intézmény lett. Az elmúlt években az ismeret- terjesztő előadások száma megközelítette a háromszázat, látogatóié pedig a harmincezret. A mintegy félezer műsoros rendezvényt pedig egy „közepes város", mintegy hetvenezer ember látta. Az adatok Baló István A név kötelez című könyvéből származnak, amely 1977 végén jelent meg a Városi Tanács Művelődési Osztálya és a Doktor Sándor Művelődési Központ kiadásában. A cím — Kolta Ferenc korábbi tanulmányán alapul — dr. Doktor Sándorra, a haladó gondolkodású pécsi orvosra utal, akinek a város kulturális élete még ma is sokat köszönhet. A művelődési központ igazgatójának tanulmánya — mert hiszen a szerző ezt a funkciót tölti be 1953 óta — elsősorban népművelők számára íródott, de nem kétséges, hogy a pécs- baranyai kultúra iránt érdeklődők számára is hasznos kézikönyv lehet. Bőséges adatokkal alátámasztva írja le az 1947 óta eltelt harminc év történetét a mindennapi harcokkal, sikerekkel és kudarcokkal együtt; a házigazda gondosságával mutatja be a központ égisze alatt működő együtteseket. A könyv külön értékei azok az oldalak, amelyeken a szerző ide s tova huszonöt éves népművelői tapasztalatait összegzi, s a tanulságokat közkincs- csé teszi. A gazdag képanyag, az illusztrációk bősége, a lendületes stílus, és nem utolsósorban az adatok frissesége, mind hozzájárul ahhoz, hogy a tanulmány ne csak értékes szakmai kiadvány, hanem érdekes olvasmány is legyen. H. J. Világunk gyermektükörben Francois Truffaut Zsebpénz c. új filmjében visszautal a rendezői pálya kezdetére. Első nagyjátékfilmje, a Négyszáz csapás a francia „új hullám” egyik csúcsa, s azt meséli el benne, ami vele mint gyermekkel történt. Néhány évvel előbb, egy, szinte programadó kiáltványként hangzó cikkében, lírai lelkesedéssel így jelölte meg művészi útját: „Úgy érzem, a holnap filmje még személyesebb lesz, mint egy regény, individuális és önéletrajzi jellegű, mint egy gyónás, vagy egy bizalmas napló .. A két film közt eltelt 25 év alkalmasnak tűnik, hogy Truffaut összehasonlítást tegyen, és feleljen saját kérdésére, változott-e a gyermekek életének tükrében a világ? A rendező folyamatos film-önéletrajzának bizonyítéka, hogy a helyzetek, amelyekben megismerjük a Zsebpénz gyermekhőseit, szinte jelenetről jelenetre fellelhetők a korábbi filmekben. Mennyire más mégis ezeknek a gyerekeknek az élete, mint a Négyszáz csapásbeli kisfiú passiója! Igaz, hogy a srácok kedvenc időtöltése változatlanul a mozi, ahol a sötétben csókolózni lehet, és az alig serdült Patrick épp úgy beleszeret osztálytársa édesanyjába, mint a Lopott csókok Antoine Doinelje a főnök feleségébe. Ám ezek a gyerekek már nem szorongok, nem fékezhetetlen vadócok. Magabiztosak és öntudatosak. A szüleik épp úgy nem értik világukat, mint negyedszázada, ám ebből nem csinálnak nagy ügyet. Feltalálják magukat, mint Sylvie, akinek egyaránt társa a két néven nevezett aranyhal és a megszemélyesített elefántos táska, mely nélkül el nem menne ebédelni. Hogy a szülei nem érzik át e táska jelentőségét és emiatt otthonhagyják? Világgá kürtöli, hogy szülei éheztetik, percek alatt a ház lakói csak vele foglalkoznak, a középpontba kerül. A női rafinéria első diadala. Truffaut titka az a képesség, hogy gyerek tud maradni felnőtt korában is. A fantáziának az a naiv és bonyolult, konkrét és összetett világa, mely e filmben megjelenik, s mely minden gyermek számára természetes, a felnőttek közül csak a kiválasztott keveseknek adatott rr^g. Az úgynevezett „gyerekfilmek" ■— erre számos hazai példa van — olyannak ábrázolják a gyermekvilágot, ahogy azt a felnőttek elképzelik. Truffaut-nál a gyermekek világa a természetes, a „valóság”, és a felnőttek viselkedése a gyermekszemmel láttatott mesevilág, amelyben a szülők, tanárok — kevés kivétellel — nevetséges naivitással, a boldog és szabad együttélésre alkalmatlan sablonokkal próbálnak eligazodni. S a tanító bármennyire igyekszik a gyermeki kiszolgáltatottságot ecsetelni, ebben a világban egyre inkább a felnőttek kiszolgáltatottak hiedelmeiknek, elévült erkölcsi játék- szabályaiknak. Mert kevesen vannak az olyan „beavatottak”, mint Truffaut, aki a gyermektükörben meglátja és megmutatja egy új világ partjait. S. A. Terjed a pletyka. Ráadásul jót pletykálnak Roman Kord- zinskiról, a poznani Teatr Polski igazgató-főrendezőjéről. Mondják róla, erős egyéniség, a Magyarországon ritka „elő- játszással" rendezői utasításai egyértelművé válnak. — A pletyka az emberek közötti legérdekesebb vélemény- csere. Sohasem az a fontos kiről beszélnek, hanem mit és miért mondanak. Nagyon nehéz jót mondani egy emberről. Manapság gyakran azért mondanak jót az emberről, hogy ne kelljen rosszat mondani. Azt szerelném, ha az ellenségeim mondanának jót rólam, nem a barátaim. — Több mint egy hónapja próbál Pécsett a Nemzeti Színház színészeivel. Mit tart a leglényegesebbnek a színészi játék kibontásában? — Azt szeretném elérni, hogy mindazt, amit mondanak, tesznek, sajátjuknak érezzék. A színész túl intelligens ahhoz, hogy a rendező rákényszerítse akaratát. A színész és a rendező mindig a szerző óhaját teljesíti, de munkában a legfontosabb személy a színész. A rendezőnek a teljes szerénységet kell elérnie, hiszen minden a színésszel kezdődik és a színésszel fejeződik be. — Milyen az ön emberi ideálja? — A jó, a fogékony és a határozott ember. Aki mindent megtesz, hogy iá legyen, ellenfelét meggyőzni szándékozik, de saját igazáért élete végéig harcol. Azért tisztelem a nők intelligenciáját, érzékenységét és finomságát, mert ezek a tulajdonságok a megértés alapjai. Az emberi erőt értékelem. Roman Kordzinski Kopernikusz városában, Torunban született. Lengyel nyelv és irodalom szakot végzett, filozófiát hallgatott, maid Varsóban elvégezte a rendezői szakot. Villámgyors karriert futott be a fiatal rendező, Torun és Poznan után a világhírű Hanusz- kiewicz mellett főrendező a Varsói Nemzeti Színházban, innen került vissza Poznanba, igazgató-főrendezőnek, ahol hat éve dolgozik. Pécsett a Derby a kastélyban című Abramov-Newerly darabot rendezi Elbert János fordításában. Egy gyönyörű kastélyban él Karbot igazgató, aki a kastély melletti méntelepet vezeti ndgy szakértelemmel és szeretettel. Ő a jelen képviselője a darabban. Byrczak, a modern tech- npkrata a jövő, aki számára a legjobb versenylovak, a kastély eladása, idegenforgalmi célokra használása természetes törvényszerűség. Megjelenik a régi tulajdonos is, Debowski gróf, aki a múlt képviselője. Az ő párbeszédeikből, csatájukból egy nagyon sokrétű, ma a mához szóló darab bontakozik ki, erőteljesen megfogalmazott társadalmi-politikai mondanivalójával és a végén meglepetéssel. A főbb szerepeket Bárány Frigyes, Pákozdy János, Vallai Péter és Németh Nóra játsszák. A bemutató február első napjaiban lesz. H. M.