Dunántúli Napló, 1978. január (35. évfolyam, 1-31. szám)
1978-01-14 / 14. szám
null pontról indulva Az MSZMP — / — Kéretlen tanácsadók Ki ne hallotta volna már a régi anekdotát, amelyben a pásztor elmegy a varázslóhoz, s tanácsot kér, mit tegyen, mert a nyája elhullott. A varázsló megkérdezi: „A folyó melyik partján szoktad legeltetni azokat a birkákat?" „A bal parton", volt a válasz. „Elég baj, mondta a varázsló. Legeltesd a jobb parton I" Kis idő múlva ismét jön a pásztor. Megint elhullott a nyáj fele, ismét a „szakszerű" kérdés: „A dombtetőn vagy a domboldalon folyik-e a legeltetés?" „A dombtetőn". „Baj, baj, a domboldalon kellett volna”. Itt is elhullott a nyáj fele. Ismét kérdés: „A domb melyik oldalán legeltetsz?” „Az északin”. „Menj át a délire!” (gy folyik a dolog, mígnem az összes birka elhullik. Amikor megtud ja: bosszankodva legyint a varázsló: „Pedig még mennyi jó tanácsom lett volnál" Ne tagadjuk, vannak vállalatainknál is ilyesféle jó tanácsadók) Most nem a nagy tapasztalattal rendelkező idősebb mérnökökre, közgazdászokra gondolok, akik ebben a munkakörben dolgoznak. Inkább azokra a kéretlen tanácsadókra, akik mint a vállalati vezetők egyikét-másikát jól ismerő emberek, fülbesúgá- sokkal adnak tanácsokat, amelyek legtöbbször nem a vállalati kollektíva vagy a népgazdaság, hanem csoportok, vállalati klikkek érdekeit szolgálják. S ha ügyesen művelik ezt a tevékenységet, károkat okoznak a köznek, ha nem is kergetik teljes csődbe a vállalatot. Milyen feladatra vállalkoznak ezek a mai vállalati varázslók? Képzettsége válogatja. A jogászok például szívesen tárnak fel olyan kiskapukat, amelyeken keresztül meg lehet kerülni a korlátozó rendelkezéseket. Némely vállalatnál vagy szövetkezetnél örülnek is a vezetők az ilyen tanácsoknak, mert úgy vélik, jó szolgálatot tesznek vállalatuknak. Ha műszaki képzettségű a kéretlen tanácsadó, adhat olyan fejlesztési tanácsot, hogy a vállalat elsősorban azt a területet fejlessze, ahol az illetőnek érdekeltsége van, ahol barátok, „szesztestvérek” várják a lehetőségeket. Ha ez nem esik egybe a vállalat érdekeivel, s ezt a tanácsadó körmönfont okoskodásokkal leplezi, a hibás döntés csökkent- heti a fejlesztési alapot, s elveszi az eszközöket más, fontosabb területek fejlesztése elől. Károsodik a népgazdaság, de a vállalati kollektíva is. A legtöbb tanácsadó személyi vagy prémiumügyekben „dolgozik”. Ide nem kell szak- képzettség sem, azt bárki meg tudja indokolni, szerinte miért jobb vezető lesz X-ből, mint Y- ból, miért kell több prémiumot kapnia V-nek, mint Z-nek. Az ilyen fülbesúgások ártanak a vállalati légkörnek, s azoknak az embereknek is, akiket érdemtelenül mellőznek mások miatt. Mit tehet a vállalati vezetés az efféle tanácsadók ellen? Semmiképpen sem azt, hogy a vállalati vezető — miként Odüsszeusz — megkötözi magát, hogy ne cselekedhessen a szirénhangok hallatára. S ne is dugja be fülét a középvezetőinek, mint a hires görög tette a legénységével. A hirtelen tanácsadóknak nem a fülét, száját kell bedugnia. Gőz József Biológiai kísérletek állatokon a Szaljut-6 fedélzetén Költözködés a világűrben Papucsállatokat és vak gőtéket szállított a Szojuz—27 űrhajó a Szaljut—6 űrállomás fedélzetére. Az előbbieket a francia, az utóbbiakat a szovjet tudósok választották ki az űrben végzett biológiai kísérletek céljaira. A program során az űrállomáson elhelyezett berendezések segítségével a mikroorganizmusok sejt- osztódását vizsgálják meg. Az űrállomás négytagú személyzetének a pénteki munkanap is sok feladatot hozott, Dzsanibekov és Makarov, a két „ideiglenes” lakó orvosi vizsgálatnak vetette alá magát. Az űrhajósok nagyszabású költözködést is lebonyolítottak, mivel Dzsanibekov és Makarov nem saját űrhajóján, a Szojuz— 27-en tér vis&za a Földre, hanem azon, amelyen eredetileg Romanyenko és Grecsko indult útjára, átszerelték az egyik űrhajó üléseit a másikba. Ezek az ülések ugyanis „méretre" készülnek az űrhajósok számára. Átvitték a leszálló űrhajóba egyéni felszerelésüket, védőruháikat is. Mint a korábbi jelentésekből kitűnik, Dzsanibekov és Makarov hétfőn fejezi be az együttes munkát Romanyenkóval és Grecskóval az űrállomáson. A pénteki munkanap, amely reggel 8.00 órakor kezdődött és este 11.00 óráig tart — moszkvai idő szerint — sok egyéb feladatot is hozott az űrállomás személyzetének. Mint Konsztantyin Feoktyisztov űrhajós-professzor elmondotta újságíróknak, a munka során Dzsanibekovnak át kellett vizsgálnia az űrállomás rádió- technikai berendezéseit. A Szo- juz-27 parancsnokának a rá- diószereléí kedvenc időtöltése szabadidejében, most azonban munkaköri kötelesség „teljesítéséről” van szó: az űrállomás egyes berendezései már mint(Folytatás az 5. oldalon) Ml történt a tűz után? Talpra állt a Faipari Szövetkezet Mindenki segített Tűz pusztított a múlt év végén a Pécsi Faipari Szövetkezetben. A szerencsétlen tűzeset — melyet valószínűleg elektromos zárlat okozott, bár a tűzoltóság a keletkezés pontos okát még vizsgálja — a kívülállókat is megrázta, legalábbis azokat, akik ismerik a nagy múltú, a nyugati piacokra szállító és a tőkés piacok minden bizonytalanságának amúgy is kitett bútorkészítő szövetkezet igényes termékeit. A tűz mindenképpen a legszerencsétlenebb volt, ott pusztított, ahol az utolsó munkaműveleteket, a kész bútorok felületkezelését végzik. — Mi történt a tűz óta? Lukács János, a szövetkezet műszaki vezetője: — Igen komoly segítséget kaptunk a megyei és a városi pártbizottságoktól és tanácsoktól, szövetségünktől, a Kl- SZÖV-től és társszövetkezeteinktől. A Pécsi Építőipari Szövetkezet máris teljesen helyreállította az épületet, soron kívül elkészítette az üvegezést. A VILLGÉP soron kívül végzi az elektromos szereléseket, jelenleg ezek a munkálatok folynak. Szövetségünk hathatós segítséget ígért a robbanásbiztos elektromos szerelvények mielőbbi beszerzéséhez. Ha sikerül, a VILLGÉP február közepére elkészül és akkor felületkezelő üzemünkben újra megkezdhetjük a termelést. — Milyen kieséseket okozott az üzemrész leégése a termelésben, milyen kieséseket az exportban? — A tűz visszavetett bennünket, de a termelés nem állt le, továbbra is szállítottunk a külföldi piacokra. A Szék- és Kárpitosipari Vállalat mohácsi gyára sietett segítségünkre. Dolgozóink most a délutáni és az éjszakai műszakban az ő üzemükben végzik el bútoraink felületkezelését. De segít a komlói Carbon Könnyűipari Vállalat is, a jövő héttől kezdve náluk is végzünk felületkezelést. Végül is az történt, hogy a decemberre ígért szállításaink áthúzódnak januárra. A késést illetően külkereskedelmi vállalatunk, az ARTEX nagy megértést tanúsított és igen nagyvonalúan segített is. De megértést tanúsítottak külföldi vevőink is, sőt felajánlották, segítenek egyes külföldi szerszámok beszerzésében. — Végül is mennyi a szövetkezet kára, mennyi esett ki a tavalyi termelésből? — Ami érték elégett, csaknem 1,2 millió forint. Tavalyi termelésünkből kiesett 2,5 millió forint, ezt az idei évben szeretnénk behozni. Ehhez szövetkezetünk tagjaitól, akik már eddig is rengeteg társadalmi munkát végeztek a helyreállításban, s ma is súlyos áldozatokat vállalnak, minden támogatást megkapunk. Köszönet érte, és köszönet mindenkinek, aki segített, hogy minél előbb talpra álljunk és kiheverjük a veszteségeket. Miklósvári Zoltán Ülésezett a HNF Országos Tanácsa A Parlament vadásztermében pénteken ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. Az ülésen részt vett Apró Antal, az országgyűlés elnöke, Sarlós István, a Hazafias Népfront főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai és Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője. Kállai Gyula elnöki megnyitója után Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Miniszter- tanács elnökhelyettese tartott tájékoztatót az időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről. Második napirendként az országos tanács Szentist- ványi Gyulánénak, az országos tanács titkárának előterjesztésében megvitatta és elfogadta a mozgalom megújított működési szabályzatát, valamint az idei feladattervet. A takarmányok aminosav-garnitúrájának meghatározására szolgáló készülék a Baranya megyei Állami Gazdaságok Szakszolgálati Állomásán. Nyereséges évet zárt a Pécsi Állami Gazdaság Tavaly ilyenkor még a legoptimistább vezetők sem hitték, hogy egy év alatt meg lehet fordítani azokat a kedvezőtlen gazdasági folyamatokat, amelyek 1976 végéig a Pécsi Állami Gazdaságban kialakultak. A költségek akkor megemésztették az eredményt, a nagy termelőkapacitások — csokoládépusztai sertéstelep, gyulapusztai Holstein friz tehenészet stb. — árukibocsátása nem fedezte a hatványozottan jelentkező ráfordításokat. A dolgozók nem kaptak nyereségrészesedést és jutalmat, a vezetők nem kaptak prémiumot. Alig akadt néhány ember, aki hitt abban, hogy az ötmillió forint betervezett nyereséget valóban le tudják tenni év végéig az asztalra. Nos, mint azt Cser László, a gazdaság igazgatója a tegnap Szilágypusztán megtartott termelési tanácskozáson bejelentette, ennek háromszorosát, 15 millió forintot tettek le. Tegyük hozzá, nem kis erőfeszítés árán, még akkor sem, ha a kedvező időjárás és a köz- gazdasági szabályozók — a többlet tejtermelésért 6 millió forint tejprémiumot kaptak az Több fűtőolajat fogyasztunk. — mint minden évben «— ellenére ezen a télen, az ve 15 százalékkal több olaj A nyári kedvezményes felvásárlási időszakban a lakosság nagy mennyiségű olajat szerzett be a téli időszakra. Ennek októberi, novemberi és decemberi forgalmat figyelembe vé- fogyott el a töltőállomásokon, mint tavaly. Fotó Maletics államtól — ezt elő is segítették. Az időjárás önmagában nem tett csodát. Az első félévben kifejezetten károkat okozott, elfagyott a gyümölcsösük egy része. Ez a fagy csak a szilvánál 3 milliós kiesést okozott. Mégis már az első félév végére kigazdálkodtak 8 millió forint nyereséget, amit aztán az év végéig csaknem megdupláztak. Pénzügyi eredményük forrása, hogy 25 százalékkal növelték a szántóföldi növények hozamát, és a költségek 10 százalékos növelése mellett 20 százalékkal emelték összgazdasági szinten az árukibocsátást. Ezzel meg tudták fordítani azt a korábban kialakult kedvezőtlen folyamatot —, amikor a negyedik ötéves terv időszakában — az árukibocsátás 30 százalékos növelése mellett a költségeik 50 százalékkal nőttek. A jól sikerült belső átszervezésnek — a korábbi négy kerületből két kerületet alakítottak ki az elmúlt évben — köszönhetik a rezsiköltségek 3 millió forintos csökkenését. További 2 millió forint ráfordítást takarítottak meg a fenntartási költségek ésszerűbb felhasználásával. A fegyelmezettebb, jobb munka eredményeként javulhattak és zárkózhattak fel a Tolna, Baranya megyei állami gazdaságok átlagára a gazdasági, pénzügyi eredmények és a dolgozói bérek, s kaphatnak ismét év végi nyereség- részesedést, jutalmat a dolgozók és vezetők. Az új év még keményebb, de teljesíthető feltételeket diktál. A tavalyi 330 millióval szemben 359 milliós termelési értéket és 20 milliós nyereséget céloz meg az 1978. évi terv. A jó eredmény nyomán ismét önmagára talált a kollektíva — a tegnapi tanácskozás 26 felszólalása alapján — a tavalyinál nagyobb önbizalommal néz a feszített terv elé. Céljuk az, hogy az eredetileg az ötéves terv végéré megszabott feladatukat, a 400 millió termelési értéket és a 34 milliós nyereséget már 1979-re elérjék, s akkor egy magasabb kategóriába léphetnek, ami a jelenlegi szinten- tartáson túl már majd a termelés bővítését, továbbfejlesztését is lehetővé teszi. — Rné — Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXV. évfolyam, 14. szám 1978. január 14., szombat Ára: 80 fillér
