Dunántúli Napló, 1978. január (35. évfolyam, 1-31. szám)

1978-01-01 / 1. szám

1978. január 1., vasárnap Punantnii napló 11 Az új skanzen két jellegzetes falusi háza Ojskanzen Szlovákiában Mindenféle EURÓPA KÖZÉPPONTJA? A lengyel televízió bemu­tatott egy térképet, ame­lyen vonalakkal kötötték össze az európai kontinens legszélső pontjait. E vona­lak metszőpontjában egy lengyel község: Suchowole fekszik, amely e térkép szerint Európa középpont­ja. így tehát eggyel több azoknak a jelentkezőknek száma, amelyek arra pá­lyáznak, hogy Európa geo­metriai középpontjának is­merjék el őket. SZLOVÁKIA VADÁLLOMÁNYA A szlovák vadászati te­rületek 4 400 000 hektárt foglalnak el. Ezeken több mint 18 000 szarvas, közel 1700 dámvad, 1400 muf­lon, 57 000 őz, 6500 vad­disznó él és többmillió ki­sebb állat, többek között nyúl, fácán, vadkacsa stb. Szlovákia területén olyan ritka vadak is találhatók, mint a túzok, a zerge, a medve, a mormota, a fájd. Szlovákia külkereskedelmé­ben fontos az élővodak exportja. A PORCELÁN SZAMOVAR A hagyományos orosz szamovár bronzból vagy rézből készül. A leningrá- di porcelángyár egyik dol­gozója, A. Boriszov most konkurrenciát teremtett a régi orosz szamovárok szá­mára: elektromos szamo­várt készített — porcelán­ból. A porcelán történeté­ben ilyesmi első ízben for­dul elő. A porcelán szamo­vár fél méter magas, és valamiféle régi vázára em­lékeztet. Nem messze északi hatá­runktól, festői utakon közelít­hető meg Szlovákiában a Tu- róc folyó medencéje. Sajátos ez a táj, történelmét, népraj­zát tekintve egyaránt. A szlo­vák nemzeti mozgalmak egyik központja, és a nyelvészek szerint itt beszélik legszeb­ben a szlovák nyelvet. ATuróc folyó mindkét partján értékes műemlékek, várak, várromok; városkák hívják a turistákat. A terület központja a hihe­tetlenül gyorsan fejlődő, ipa­rosodó Martin. Mozdonygyár­tása, gépipara, fa- és élelmi­szeripara messzi földön híres, de egyúttal kulturális központ is, színházzal, egyetemmel, fő­iskolával. A város számos lát­nivalóval büszkélkedik: gótikus templommal, parókiával, a ré­gi város erődítéseivel, újab­ban azonban a város szom­szédságában, Jahodnické Há- je-ben új látnivaló készül. A Szlovák Nemzeti Múzeum nép­rajzi Intézete nagy szabású szabadtéri múzeumot, skanzent épít fel, ahol bemutatják 13 etnográfiai körzet jellegzetes népi építészeti emlékét, ötven­nél több népi objektumot, ta­nyai házat, malmot stb. szállí­tanak ide darabokban, ame­lyeket azután nagy gonddal építenek újra fel. A tervek szerint a skanzen 1990-re lesz teljes, de a korábban elké­szült objektumok már addig is látogathatók. Martin közelebbi és távolab­bi környéke is sok érdekeset kínál a kirándulóknak. A ter­mészetkedvelők a Kis-Fátra csodálatos tájaiban gyönyör­ködhetnek az év minden sza­kában, és a téli sportok ked­velői is megtalálják sí- és ródliterepüket. Klimatikus üdü­lőhelyek, meleg vizű gyógyfür­dők is szép számban találha­tók a környéken. Az építészet kedvelői pedig sok kastélyt, templomot, várat kereshetnek fel a környéken. A Kaukázus gyöngyszeme A Szovjetunió egyik legnép­szerűbb és legrégibb balneo­lógiái üdülőhelye Borzsomi. Hírnevét a csodálatos gyógy­hatású víz, a nagyszerű klíma, a természet elbűvölő szépsége és a kényelmes üdülők ala­pozták meg. A Kaukázus gyöngyszeme, — ahogy Bor­zsomit már régóta nevezik — évente több ezer pihenni vá­gyót vonz az ország minden részéből és persze külföldről is. Az itt található gyógyvíz fi­zikai és vegyi összetétele te­kintetében a szénsav hidro- karbonátos, nátriumos gyógy­vizek csoportjába tartozik. Hozzá hasonló sehol nincs a világon. Csupán a franciaor­szági Vichyben * található gyógyvíz mutat bizonyos ha­sonlóságot a borzsomi gyógy­vízzel, amelyet sikerrel alkal­maznak a gyomor és bélpana­szok, a máj, a szív, és érrend­szer, az idegrendszer gyógyí­tásé ra. A borzsomi gyógyvíz hatását a helyi lakosok már évszáza­dokkal ezelőtt felismerték, amit a kővel kirakott régi fürdők, agyag vízvezetékcsövek is bi­zonyítanak, melyeket a jelen­leg működő források mélyén találtak. A borzsomi gyógy­fürdőt hivatalosan a múlt szá­zad első felében nyitották meg. A szovjethatalom évei alatt több szanatórium, üdülő, szál­loda, gyógyfürdő, iszappakoló fürdő és ásványvízpalackozó üzem épült. Az intenzív hidrogeológiai kutatómunkák eredményeként új forrásokat tártak fel, ame­lyek több mint tízszeresére nö­velték az ásványvíz mennyisé­gét. A borzsomi ásványpalackozó üzemek egy év alatt 435 millió félliteres üveget töltenek meg a népszerű ásványvízzel. APN—KS Kilátás a kötélvasútról Orvos kőműves­kanállal (Berlini tudósitónktól) — Csak barátaimat szidha­tom, ha rosszul záródik az ab­lak, vagy ha hólyagos a tapéta — mondta Joachim Duerlich, amikor megmutatta új lakósót Berlinben. — Tényleg, kicsit ferdén ra­gasztották ezt a tapétát... — A házigazda leültetett és mosolyogva csóválta a fejét. — Tudja, az az igazság, hogy mindent meg kell tanulni. A Berlini Lakásépítő Kombinát kettes számú építésvezetősége közölte lakásszövetkezetünkkel, hogy olcsóbban és néhány hó­nappal a tervezett határidő előtt átadna néhány épületet, ha a lakók maguk vállalják az ablakok szigetelését, a lakások tapétázását és néhány belső szerelési munka elvégzését. Amikor a brigádom megtudta, hogy némi segítségre van szük­ségem, mindenki szívesen jött. Villany-, víz- és gázszerelők a munkatársaim, elsősorban eze­ket a munkákat vállalták, de menetközben kiderült, hogy egyikük kitapétázta már a sa­ját lakását. így aztán három hétvégen nemcsak a lakásom­ban dolgoztuk le a munka-hoz­zájárulást, hanem az egész lépcsőházban. Nem magánházban lakik Joachim Duerlich, hanem úgy­nevezett „munkáslakásban”. Szövetkezeti lakás ez is, mint a környékbeliek, de a lakók az építkezésben is részt vesznek. Ki mihez ért, abban segít, és természetesen akkor, amikor ideje engedi. Nem új qyakorlat ez az NDK-ban, az 1980-ig tar­tó ötéves tervidőszakban fél­millió új lakás épül, s ezek 45 százaléka munkás-szövetkezeti lakás, A megkülönböztetés azt jelenti, hogy a lakások — ame­lyeket az állami építőipar épít és ad át a szövetkezetnek — értékének 15 százalékát a maj­dani tulajdonosok pénzzel és kétkezi munkával fedezik. A szövetkezet ezért a belépéstől számított három éven belül ga­rantálja a lakást. — összesen 2100 márkába került ez a háromszobás lakás — mondja Gebhardt Rainer mérnök, Joachim Duerlich szomszédja. — A szövetkezetbe való belépéskor, amihez a munkahely javaslata szükséges, 300 márkát fizettünk, a többit pedig havi részjegyek formájá­ban törlesztettük. Először arról, volt szó, hogy a ház és környék takarítását véqezzük el, elhord­juk a hulladékokat és parkosí­tunk, de mivel hogy valamennyi­en szakemberek vagyunk, azt javasoltuk a szövetkezetnek, az meg a kivitelező vállalatnak, hogy inkább szakipari munkák­ban számítsanak a segítségünk* re. — A lakásszövetkezet felada­ta többek között — kapcsolódik a beszélgetésbe Peter Fellmann, a Berlini Magasépítő Vállalat művezetője —, hogy tagjait „ki mihez ért" alapon munkacso­portokba osztja és az egyes vállalatokhoz irányítja őket. Akik nem rendelkeznek az épí­tőiparban szükséges szakkép­zettséggel, elsősorban segéd­munkát végeznek, a szakembe­rek pedig a belső szereléken vesznek részt. Ezzel a lakásépí­tési módszerrel nemcsak az építőipar takarít meg jelentős kapacitást, hanem mi is előbb költözhetünk új lakásainkba. Nemegyszer előfordul, hogy or­vosok is a kezükbe veszik a kő­műveskanalat, terepet rendez­nek és játszótereket építenek, sőt tapétáznak is. A leendő la­kástulajdonosok lakásuk nagy­ságától függően 400—500 óra fizikai munkát végeznek. A munkákat természetesen koordi­náljuk, és szükség esetén az erőket átcsoportosítjuk. A több­letmunkát, mert erre van példa, a szövetkezet kifizeti. Az NDK-ban is vannak lakás­gondok. Végleges megoldásu­kat 1990-re tervezik, s ehhez a lakásra várók segítségére is számítanak. Nem véletlen, hogy immár két évtizedes hagyomá­nyokkal rendelkező szövetkezeti munkáslakásépítő akció újabb lendületet kapott. Ezek a laká­sok nem kerülnek magántulaj­donba, örökölhetők és elcserél- hetők. Használati díjuk is 12 százalékkal alacsonyabb az ál­lami lakások bérénél. Ez az összeg, valamint a végzett mun­káért az építőipartól kapott bér, amely a szövetkezet kasszájába kerül, az épületek tatarozását, a lakás és tartozékainak kisebb javítását is magában foglalja. — A lakók a beköltözés után is részt vesznek az épület álla­gának megóvásában — veszi át újra a szót Peter Fellmann. — Igyekszünk minden gondot há­zon belül megoldani. A szövet­kezet, ha szükség van rá, sa­ját tagjait kéri fel a lakások­ban előforduló kisebb-nagyobb hibák kijavítására. Az ilyen munkák ellenértékét a szövet­kezet kifizeti, de lehetőség van arra is, hogy a szakmunkások, mint pl. villany-, víz-, fűtés- és gázszerelők lakásuk használati díjának eqy részét a szövetke­zeten belül ledolgozzák. Van­nak tagjaink, akik hónapokig nem fizetnek lakbért. Az NDK-ban i$ szűk az épí­tőipar kapacitása, s a külön­böző szolgáltatások elvégzésé­re napokat, heteket kell várni. Márpedig ha betörik az ablak, ráadásul télen, vagy elromlik vagy meghibásodik a fűtőtest, a vízcsap, még az egy-két na­pos várakozás is sok. Ezért a lakásszövetkezetek nyilvántartá­sából az sem hiányzik, hogy melyik lakótársnak mi a fog­lalkozása. Nem rossz ötlet... Kerner Lőrinc

Next

/
Thumbnails
Contents