Dunántúli Napló, 1977. december (34. évfolyam, 330-359. szám)
1977-12-06 / 335. szám
e Dunántúlt Paolo 1977. december 6., kedd llllliili! Vásári kalandozásom o Kutyacsaholást hallok, azonnal oda- ügetek. Mi minden nem nyüszít itt? I EI6- ször látok két mélák, nagy kutya- kölyket. Olyan kisebb borjúnagyságú, kedves, kis dögök. — Szervusztok, Pajtikák I — nyújtom a praclimat. — Micsodák? — Bernáthegyiek — tájékoztat a tulaj. Egy házaspár kerül erre. Az asz- szony megszólal: — Nézdl Kutyuli-mutyuli I Épp a két bernáthegyire mondja eztl Az két nagy, bölönc kutya, minden csak nem mutyuli! Egy fiatal házaspár az autója csomagtartójába gyömöszöl két huncut- képü farkas — akarom mondani előkelőbben, német juhász-kutya köly- köt, én meg kacérkodom a két életvidám álattal. A fiatalasszony némi keserűséggel világosított föl, mi a különbség a közönséges, meg a vásári kutya között? — Mindenki csak simogatja, de senki se veszi! Ez itt a lényeg! A vásári kutya elsőrangú tulajdonsága az eladhatósága. Ezt a kutya is tudja, azért mélabús. Sok itt a galamb is. Én nagy galambbarát vagyok. Épp egy csoportot szemlélek. Ketrecben vannak, kékesfehérek, háromnegyed kiló körüli, nagy bögyösek és csodálatos a színűk: — Mik ezek? — Strasszérek! On milyeneket szeretne? — Nagyokat! Lehetnek okosak, szépek is, de ennél fontosabb, hogy ne röpködjenek, csak totyogjanak. Ha esetleg maguktól bemennek a tepsibe, az se baj. — Akkor Önnek King-galambok kellenek! — Még egy tulajdonságukhoz ragaszkodnék: gyakran házasodjnak, és nagy, egészséges, gyorsan növő gyerekeik legyenek! — sorolom a kívánságlistát. — A King-galamb ilyen! Azért adok egy jó tanácsot: menjen el egy King-tenyésztőhöz, és egy méternél magasabbra röpülőt ne vegyen I Ezt könnyen megígérhettem. Nagyobb állatokkal is kísérleteztem. Egy teherautón egy ártatlan borjút rángattak. Intenzíven tapogatták, a szája szélét húzogattak, ami köztudomású, hogy a vételi szándék jele. — Mibe kerül ez a kis állat? — kérdem. — Négyezertöszázl — mondja kissé restelkedve az árus. — Nem drága! — mondom. Csak ennyi kissé sok nekem I — Miért, mennyi kellene?! — kérdi mérgesen. — Olyan kiló, másfél kilói Az asz- szony ennyiért még nem szóll A gyerekek talán még nem is ettek borjúhúst. — Szeretik? — Az egész családi — Hát csak szeresse? Menjen a családjával valahová I Nem elég, hogy nem adtak, még a családot is gyaláztákl Ennyit a kisbociróll Én különben nagy tisztelője vagyok minden kicsinek. így a kis barikának is. No, nem észbeli képességei miatt, azt meghagyom a Magyar Televízió esti meséjének, hanem az íze miatti Pl. az ürücomb, fokhagymával, az teszi olyan kedvessé a barikátI A kismalacról ne is beszéljünk I Nincs helyesebb mint a kedves kis röfi, tepsiben, egészben, sörrel ön- tözgetve, amint szépen elpirull Mondom, nagy állatbarát vagyok. A barika itt kizárólag bőr képében látható. Kicserezve, kikészítve. Tömve ezzel a vásár. Az egyik érdekes epizód is a birkával kapcsolatos. Sok a késes. Gyerekkorom óta előttem ez a név: BORCSOK BICSKÁI Na itt találkoztam a valódi Bőrösökkel. Gondolom, gyerekkori emlékemnek talán csak az unokája már, de mindegy! Itt a BORCSOKI Isten éltesse! Szóval maradjunk a birkánál. Állok a késesnél, mint szakemberek célszerű beszélgetést folytatunk, mikor jön két asszonyság. Kézbe veszik az egyik ollót: — Mennyiért adja? — Azt maguk nem veszik meg I — így a késes. — Nem adja oda?l rémüldöznek az asszonyok. — Birkanyiró olló, csak azért nemi A két asszony elvonult. A késes becsületes volt, ha nem is előrelátó. A két fehérnép csak föltalálta volna magát, és ha másra nem is, térjnyírásra még mindig alkalmazhatták volna az ollót I Úgyis fölment a hajnyírás árai SzöllŐsy Kálmán Ismerjük meg rendeleteinket A garázsszövetkezetekről Milyen feltételek mellett szervezhető? Ki lehet tagja a szövetkezetnek? Tulajdon és használati jog Lapunk július 5-i számában ismertettük a lakásszövetkezetekre vonatkozó jogi szabályozás lényegét. Tekintettel a lakásszövetkezetek és a garázsszövetkezetek közötti rokon vonásokra — de ugyanakkor a sajátos eltérésekre is — az alábbiakban tájékoztatjuk az olvasókat a garázsszövetkezetek lényegéről, illetőleg az idevonatkozó tételes jogi szabályozásról. Pécs városában jelenleg 5 garázsépítő és fenntartó szövetkezet működik. Augusztus 9-én formailag megalakult a Kovácstelepi Garázsépítő és Fenntartó Szövetkezet, illetőleg tervezés stádiumában van a kertvárosi garázsszövetkezet. 1977. július 1-ig — annak ellenére, hogy az országban működő számos garázsszövetkezet helye és szerepe gazdaságilag és társadalmilag lényegében elfogadott volt —• e viszonyokat tételes jogi szabályozás nem rendezte. Kivételt képezett városunk, ahol is a legfontosabb kérdéseket — döntően az államigazgatási szervek feladataira koncentrálva — az 1973. évi 1. sz. tanácsrendelet szabályozta. Ez a helyi jellegű szabályozás elegendőnek mutatkozott e szervek feladatainak meghatározására, de, nem szabályozott olyan kérdéseket, amelyek a garázsszövetkezetek belső életével, szerveivel és működésével kapcsolatosak. A magasabb szintű jogi szabályozás hiánya azt eredményezte, hogy a mindennapi tevékenység során felmerült vitás kérdéseket megnyugtató módon eldönteni nem lehetett, vagy ha igen, úgy legfeljebb csak analógia útján. E viszonyok azonban sokkal bonyolultabbak annál, minthogy szabályozásuk hosszú távon ilyen formában elképzelhető lenne. Ezt az állapotot szüntette meg a lakásszövetkezetekről szóló 1977. évi 12. sz. tvr., valamint az ennek végrehajtása tárgyában kiadott 20/1977. (V. 12.) ÉVM—PM sz. együttes Elismerés Hétfőn a televízió elnöki tanácstermében Nagy Richárd, a Magyar Televízió elnöke fogadást adott a televízió szabadegyetem változó világ sorozatában részt vevő tudósok és társadalmi munkatársak részére. Köszöntő beszédében rámutatott: a televízió-szabadegyetem korszerű, az ismeret- terjesztés több síkján megalapozott közművelődési akcióként valósult meg. A 42 héten át tartó sorozat figyelemre méltó eredménnyel zárult: a felmérések szerint adásonként átlag 800 000-ren nézték meg. Nagy Richárd ötven tudósnak és 15 közreműködőnek elismerő oklevelet és a televízió szabadegyetemének emblémájával díszített emlékérmet nyújtott át. rendelet. Ezek a jogszabályok — bár elsődlegesen a lakásszövetkezeti viszonyokat szabályozzák — olyan rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek — eltérő jogi szabályozás hiányában — megfelelően alkalmazhatók a személygépkocsi-tárolók építésére és fenntartására irányuló tevékenységet folytató szövetkezetekre is. A garázsépítő és fenntartó szövetkezet a tagok önkéntes személyi társulása és anyagi hozzájárulása révén létrehozott szocialista társadalmigazdasági szervezet. Célkitűzése, hogy tagjai számára saját anyagi megtakarításaik, valamint a szövetkezeti öntevékenység útján személygépkocsi-tárolókat építsen, azt követően pedig ellássa a fenntartással és üzemeltetéssel kapcsolatos feladatokat. Garázsszövetkezet legalább 12 állampolgár garázsigényének kielégítésére hozható létre. A létrehozást bárki kezdeményezheti. Az előkészítést végző 3—5 tagú szervező bizottságnak elsődlegesen tájékozódnia kell az illetékes tanácsnál és tisztáznia kell a telepítési, építési lehetőségeket. A szervező bizottságnak fel kell vennie a kapcsolatot az illetékes MÉSZÖV lakásszövetkezeti titkárságával is. A szövetkezet testületi vezető szervei a közgyűlés, a küldöttgyűlés és az igazgatóság. Ellenőrző szerve a felügyelő bizottság, tisztségviselői az elnök, elnökhelyettes, az igazgatóság tagjai, a területi szövetség küldöttgyűlésére választott küldöttek, valamint a SZÖVOSZ-ba választott tag, E szervek és személyek feladatköre, hatásköre és működése nagyrészt megegyezik a lakás- szövetkezetek hasonló szerveivel, ezért ismertetésüktől eltekintünk. A garázsszövetkezet tagjai lehetnek nagykorú magyar állampolgárok, állandóan vagy letelepedési szándékkal Magyarországon lakó külföldi állampolgárok és hontalan személyek. Cselekvőképtelen személy a szövetkezet tagja nem lehet. Ezen általános feltételeken túl a garázsszövetkezeti tagság külön feltételei a következők: — a jelentkező személy belépési nyilatkozatban kérje felvételét, az alapszabályt magára nézve kötelezőnek fogadja el, és teljesítse azokat a feltételeket, amelyeket a jogszabály és az alapszabály a tagfelvétellel kapcsolatban megállapít; — tulajdonosa (résztulajdonosa) kíván lenni a szövetkezet keretében épített garázsnak, a szükséges anyagi eszközökkel rendelkezik, és írásbeli nyilatkozatban vállalja a garázzsal kapcsolatos fizetési kötelezettségek előírás szerinti teljesítését ; — személygépkocsival rendelkezik. A fentieken kívül még az is szükséges, hogy a tagjelölt ilyen irányú igényjogosultságát az illetékes kiutaló hatóság — Pécs városában a II. kér. Hivatal igazgatási osztálya, mint kizárólagos illetékességű szerv — megállapítsa. A garázsok felépítésére szolgáló terület a szövetkezet tulajdonában vagy tartós használatában áll. Az 1976. évi 33. sz. tvr. hatályba lépése után az állami vagy szövetkezeti tulajdonban álló földet — ha jogszabály eltérően nem rendelkezik — magánszemélynek, illetőleg jogi személynek nem lehet tulajdonba, csak használatba adni. A garózsegységek a tagok személyi tulajdonában állnak. Az új szabályozás szerint a garázsegységek — az alapszabály rendelkezésének megfelelően — a garázsszövetkezet tulajdonában is állhatnak. Ilyen esetben a tagot meghatározott garázsegység állandó használatának joga illeti meg azzal a korlátozással, hogy a tag a garázsegység időleges bérbe adására vagy átengedésére nem jogosult. A tagsági viszony megszűnésével a használati jog is megszűnik. A garázsépítő és fenntartó szövetkezetek országos érdek- képviseletét a SZöVOSZ, a helyi érdekképviseletet pedig a MÉSZÖV látja el. A helyi érdekképviseleti szerv segítséget nyújt a szövetkezetek megalakulásához, az állami felügyeleti, valamint a pénzintézeti szervekkel együttműködve operatív jellegű műszaki, gazdálkodási és jogi segítség- nyújtással közreműködik a szövetkezet eredményeinek elérésében. A garázsépítő és fenntartó szövetkezetek állami törvényességi felügyeletét Pécs városában Pécs megyei város Tanácsa V. B. építési és közlekedési osztálya látja el. Feladatai megegyeznek a lakás- szövetkezeteknél elmondottakkal. Dr. Bajtai Dezső, Pécs megyei város Tanácsa V. B. építési és közi. osztály főelőadója A lengyel tea elkészítése nem tart néhány órán keresztül, mint ahogyan azt a japánok előírják, ahol a szépművészetekhez sorolják a teakészi- tést is és a kislányok az iskolákban sajátítják el annak elkészítési módját és felszolgálását. De bizonyára van valami ebben a keleti bölcsességben. Orvosok állítják, hogy a teázás szokása pihentető, megkönnyíti a ceremónia résztvevőjét napi gondjaitól. Lengyelország a legnagyobb teafogyasztó országok közé tartozik a világon. Évente az egy főre eső teafogyasztás 400 pohárnyi. Mielőtt azonban leülünk kettesben vagy többen teázni, ismerjünk meg valamit történetéből. Az első feljegyzések kínai dokumentumokban találhatók mintegy 5 ezer évvel ezelőtt, tőlük vették át a japánok. Európába vándorlása nagyon sokáig tartott. Létezéséről már a IX. században tudtak az arab kereskedőktől, de csak a XVII. században hozták haza a holland tengerészek, mint orvosságot. Ennek a századnak a végén már Lengyel- országban is ismertté vált. A tea, amit vásárolunk, teabokornak vagy fának szárított bimbója és fiatal levele. A tea koffein-tartalma általában 2-től 3,5 százalékig terjed, tartalmaz még illóolajokat is. A szervezetre élénkítő hatása van. A világ legnagyobb teatermelői India. Ceylon, Kína és a Szovjetunió (főleg Grúzia). A boltokban kapható tea minősége nagyon sokmindentől függ, például az időjárástól, amikor betakarítják, a szárítás módjától, stb. Amiről viszont mi is gondoskodhatunk: a legjobb a teafőzéshez a porcelán, az üveg és a kő teafőző, a fémből készültek nagyban ronthatják az ízét. Lényeges a víz szerepe is, nem jó, ha túl kemény, tehát túl sok sót, magnéziumot és meszet tartalmaz. A jó, erős teához egy kis kanál tea kell egy csészényihez, melyet forró vízzel kiöblített teafőzőbe teszünk, letakarjuk, pár percig gőzre tesszük, majd ez után adjuk hozzá a forró vizet. így készül a tea lengyel módra, az angolok is hasonlóan készítik teájukat, azzal a különbséggel, hogy erősebbre csinálják és édes tejszínt adnak hozzá. A teához cukrot, citromot, gyü- mölcsszörpöket adhatunk, az ínyencek minden nélkül isszák. Kínában hosszú éveken keresztül sózták a teát és sohasem cukrozták. Ezért a kis száraz süteményeknek, melyeknek elnevezésük (teasütemény) is fel- használásukra utal, a szakértők szerint nem édesnek, hanem sósnak kell lenniük. (Testvérlapunkból, a poznani Ga- zeta Zachodniaből fordította Hársá- gyi Margit.) SZÜLŐKNEK A nyugtalan gyermek E gyik leggyakoribb panasz, amivel a szülők gyermekpszichiáterhez, pszichológushoz, vagy nevelési tanácsadóhoz fordulnak, gyermekük nyugtalansága. Első és legfontosabb annak eldöntése, kóros nyugtdlanságról van-e szó. A gyermek mozgásigénye ugyanis normális körülmények között is nagyobb a felnőttekénél. A kóros nyugtalanságnak eredet szerint három fő csoportját különíthetjük el. Első csoportot képezik azok, akiknél mai felfogásunk alapján minimális agysérülés következett be fejlődésük korai szakaszában. Ide soroljuk a méhen belüli életben, a szülés kapcsán, vagy a csecsemőkorban elszenvedett ártalmakat. Jellemző ezekre a gyermekekre a fékezhetetlen nyugtalanság, gátlástalan hi- peraktivitás, szétszórt figyelem, a koncentrálóképesség zavara. Úgy tűnik, sohasem fáradnak el, alvásigériyük kicsi, állandóan tevékenykednek. Tevékenységük azonban többnyire céltalan, tárgytalan, értelmetlen. Az állandó nyugtalanság, a koncentrálóképesség hiánya miatt csak kevés dolgot jegyeznek meg. Nem ismerik tehát igazán környezetüket, nem tudnak jól tájékozódni, csak- felületes érzelmi kapcsolataik vannak. Természetes, hogy ezek a gyermekek társaiktól elkülönülnek. Viselkedésüket a felnőttek rosszaságnak vélik, szigorúbb neveléssel próbálkoznak, állandóan dorgálják, ritkán dicsérik őket. így a közösségből kilökődnek, izolálódnak. A környezet meg nem értése tehát inkább ront rajtuk, nevelhetetleneknek, megbízhatatlanoknak, sőt gonoszaknak tartják őket és végül olyanná is válnak. Viselkedésük szinte provokálja a nevelési hibákat, amelyeknek azután áldozatai lesznek. Bár értelmi képességük általában normális, iskolai teljesítményük többnyire alacsony. Tapasztalat szerint a nyugtalanságnak ez a típusa a kamaszkor felé csökken, c|e akkorra már jelentős károsodás alakulhat ki a személyiségben. A kóros nyugtalanságnak egy másik 'csoportjában a nyugtalanság oka alkati, örökletes, veleszületett ideg- rendszeri sajátosság. Az ide tartozó gyermekek félénkek, túlérzékenyek, ingerekre hevesen reagálnak, de gyorsan kifáradnak. Érzelmi életük változékony, labilis. Ezek a tulajdonságok már csecsemőkorban felismerhetők. Érthető, hogy az ilyen típusú gyermek fokozott megterhelés hatására könnyen elveszti lelki egyensúlyát, annál is inkább, mert megterhelésre általában nem célszerű alkalmazkodással, hanem fokozott nyugtalansággal reagál. Az állandó lelki nyomás alatt az ilyen gyermek önbizalma, önértékelése elégtelenül fejlődik ki. Könnyen összeroppan, pánikba esik. Mindig minden változástól fél. Váratlan, szokatlan helyzetek erősen igénybe veszik, felizgatják, megfélemlítik, így beszűkül a teljesítőképessége. Ez a fajta reagálás rányomja bélyegét a gyermek mindennapi viselkedésére. A fokozott ingerlékenység, szorongásra, feszültségre való hajlam a motorikus nyugtalanság mellett gyakran vezet ideges eredetű testi panaszokhoz is. A kóros nyugtalanság harmadik csoportjában az elsődleges ok a hibás nevelés. Elnyomó, túlzottan féltő, a gyermek önállóságát akadályozó, szereietigényét ki nem elégítő nevelés hatására csendes, visszahúzódó, túlzottan alkalmazkodó, passzív személyiség alakul ki. E ma- gatartá:, mögött azonban ott lappanganok a ki nem elégített igények, és az eredetileg örömet adó mozgás nehezen fékezhető agresszivitássá, nyugtalansággá alakul át. Az általános inaktivitás tehát kínzó mozgásnyugtalansággal társul. ' A nyugtalan gyermek kudarcélményei és elkülönültsége miatt szenved. Ez esetenként kóros lehan- goltságban, esetleg öngyilkossági tendenciákban nyilvánulhat meg. A kezelés komoly problémát jelent, bár az utóbbi években javultak a kilátások. Gyógyszeres, pedagógiai és pszichotherapiás lehetőségeink vannak. A gyógyszeres kezelés önmagában nem vezet eredményhez. A legfontosabb a megfelelő szakember és a szülők együttműködése, aktív közreműködése. Dr. Gáti Béla A Nemzeti Múzeum hangszergyűjteményének egyik nagy értékű darabját, a 150 éves faorgonát restaurálják. A Fővárosi Művészeti Kézműves Vállalat orgonaműhelyében nagy gonddal javítják és modern eljárással (oszciloszkóppal) hangolják.
