Dunántúli Napló, 1977. december (34. évfolyam, 330-359. szám)
1977-12-06 / 335. szám
1977. december 6., kedd Dunantült Ilaplo 3 Biztató eredmények a tejtermelési versenyben Az 1972-ben meghirdetett szarvasmarhaprogram egyik sarkalatos pontja szerint a tejtermelést a lakosság növekvő igényeinek kielégítése céljából kell növelni. Az e téren 1975-ben megindult kedvező tendencia ebben az évben még fokozottabban érvényesült. Az üzemi szakemberek megváltozott szemléletén kívül nagy mértékben hozzájárultak ehhez a kedvezőbben ható közgazdasági ösztönzők és nem utolsósorban a mind szélesebb körben kibontakozó tejtermelési verseny is, melyhez megyénk nagyüzemei és a kistermelők jelentős számban csatlakoztak. E széles körben kibontakozott versenymozgalom is elősegítette, hogy megyénkben 1976. évhez viszonyítva a tejfelvásárlás ebben az évben várhatóan 14 százalékkal, ezen belül a termelőszövetkezetekben 22—23 százalékkal emelkedik. Az országos verseny értékelésére a tavalyihoz hasonlóan, az év végét követően kerül sor. Ezt követően értékeljük a megyei versenyt is. A háromnegyedév végén az eddig kialakult helyzetnek megfelelően tájékozódás céljából értékeltük a megyei verseny állását és megállapítottuk, hogy a versenyszellem örvendetesen fokozódott. Az eredmények alapján joggal bízhatunk abban, hogy a tavalyinál is jobb eredmények születnek. Jelentős eredménynek tekinthetjük, hogy nagyüzemi gazdaságaink közül az egy fejt tehénre jutó tejtermelésben a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát 4197 liter, a babarci Béke Mgtsz 3850 liter, a bólyi mgtsz 3770 literrel került e kategóriában az élre. Tekintve, hogy ez három- negyedévi adat, éves viszonylatban is szép eredményeket várhatunk. Nagyüzemeink közül említésre méltó a geresdlaki, a vé- méndi termelőszövetkezetek és a Szigetvári Állami Gazdaság eredménye a 100 hektár mezőgazda- sági területre eső tejértékesítésben. Mindhárom nagyüzemben az értékesítés meghaladta az 50 000 litert, sőt a geresdlaki tsz 65 000 literrel került a verseny élére. Az árutej- növelésben a megyei verseny élén a kátolyi, a má- gocsi és a véméndi tsz-ek állnak. Igen jó a versenyszellem a kisüzemi gazdaságok körében is. A megyében a legtöbb tejet értékesítők között említhetjük Kiss Károly mohácsi, Balázs Antal királyegyházai és Joó János peterdi gazdákat, akik 16 000—21 000 liter között értékesítettek. Egy tehén után a legtöbb tejet Tuk- ker Ferenc dunafalvai kistermelő értékesítette. A háromnegyedévi 5500 literes eredménye alapján várható, hogy 1977. évben egy tehén után 8000 litert értékesít. Az év hátralévő időszakában szakszerű munkával az eredmények fokozhatok és reményünk lehet országos helyezések elérésére is, amely minden bizonnyal öregbítené megyénk szarvasmarha-tenyésztésé- nek szép hagyományait. Integráció a rendszerek, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar között Vetőmagtól a kolbászig Tovább kell növelni a mezőgazdasági rendszerek hatékonyságát A mezőgazdasági rendszerek történelme hazánkban mindössze 1970-ig nyúlik vissza, s ma már a vetőmagtól a kolbász előállításáig a mezőgazdaság valamennyi fázisában iparszerű rendszerek formájában szervezik meg a termelést. Hazánkban 1977-ben 1,5 millió hektáron működnek termelési rendszerek, az országos átlagot messze meghaladó termelési eredményeket produkálva. A nádudvari Kukorica és Iparinövény Termesztési Egyesülés 1972 őszén 9 termelőszövetkezet és egy állami gazdaság összefogásával alakult, 16 000 hektáron. Ma 341 taggazdaság 518 000 hektárján búzát, kukoricát, cukorrépát, napraforgót, szóját, repcét, burgonyát, rizst és cukorrépamagot termesztenek. Az ágazattársításnak köszönhetően ugyanaz a kombájn június 1-től november közepéig teljes kihasználtsággal dolgozik. lyen eredményekre lennének képesek, ha az egyes termelési rendszerek más ágazatokkal, például az állattenyésztéssel összehangolt szervezetben működnének. Ugyanilyen jelentőségű lenne, ha a mezőgazdaság és az élelmiszergazdaság között szorosabbá válna az integráció. Lombosi Jenő Jövedelmező foglalkozás Vadászi Ferenc a pulykákat eteti A technikai fejlődés lehetővé tette, hogy a kukoricán kívül más növények termesztése is rendszerben történjék, sőt 1000 gazdaságban állattenyésztési rendszerek is működnek, A szőlő-, gyümölcstermelő és egyéb rendszerek 50 000 hektáron bizonyítják, hogy a kertészeti ágazatban is lehetséges hatékonyan termelni. A jövőben éppen ezen a területen kell a legdinamikusabb fejlődést elérni. Kitűnő termelési eredmények Aligha vállalkozhatunk arra, hog/ a négy legéletképesebb termelési rendszerrel kapcsolatban valamiféle értékrendet állapítsunk meg, hiszen valamennyi kitűnő termelési eredményeket produkál. A Bajai Kukoricatermelő Rendszer (BKR) már rég kinőtte nevét, hiszen búzával, napraforgóval, szójával is foglalkozik. Kétszázezer hektáros működési területéből 40 000 hektár esik Baranyára, Tolnára és Somogyra. Kukoricából 42,8 mázsás hektáronkénti átlagtermés volt 1975- ben, az idén 61,1 mázsára számítanak. Búzából 33, napraforgóból 62 százalékos a termelésnövekedés. Érdemes feljegyezni: átlagban 24 aranykororiás földeken gazdálkodik a BKR, a dél-dunántúli körzetben azonban csak 20, Baranyában 14,1, sőt a sás- di járásban mindössze 12 aranykorona a földek átlagértéke, mégis 60 mázsán felüli termést produkáltak. Az első es kővetői A bábolnai Iparszerű Kukoricatermesztési Rendszer (IKR), volt az első fecske. 1970-ben elsőként, nyugati technikai eszközökkel szervezték meg a termelési rendszerüket, amelynek gyökerein nőtt fel a többi. Az IKR-nél az utóbbi időben nerfl is annyira a terméshozamok növelése, sokkal inkább a termelés gazdaságossága került a tennivalók élére. A nyugati gépek teljesítménye, az ezzel biztosított termésnövekedés és a gép ára közötti összefüggések arra a meggondolásra késztették az IKR vezetőit, hogy hazai gépekkel váltsák ki a nyugatiakat. így született az IKR ösztönzésére a Rába-Steiger traktor. Ma már a kukoricakombájnon és cukorrépa-gépsoron kívül az IKR valamennyi berendezése szocialista országból származik. Gazdaságos versenyfutás A szekszárdi kukoricatermelő rendszer a Dunántúlt vette birtokába 740 ezer hektáron. Ők szerződéses kapcsolatban vannak a taggazdaságokkal, talán a leglazább szervezeti formában bizonyítják, hogy a rendszerek nemcsak a termelésben, de gazdaságosságban is többre képesek, mint a hagyományos művelést folytató gazdaságok. A kukorica önköltsége például 1975-ben, hektáronként 74,6 mázsás átlagterméssel 175,46 forint, ugyanakkor az országos átlag 191,20 forint. Az 1976-os mostoha időjárási viszonyok között' csak 47 mázsás átlagtermést értek el, melynek költsége 248,50 forint volt, az országos átlag ebben az időben 256,80 forintra emelkedett. A KSZE vezetői egyébként figyelemre méltó megfogalmazással értékelik a rendszerek előnyét: gazdaságos versenyfutás a hozamok és költségek növekedése közölt. A rendszerek eredményei egyértelműen bizonyítják létjogosultságukat. Ennek ellenére a jövőben hihetetlenül sok feladatot kell megvalósítani ahhoz, hogy a magyar mezőgazdaság teljesítőképességét megfelelő ütemben növeljék, súlyuknál fogva meghatározzák. Tudomány és gyakorlat Elsősorban szorosabbá kell tenni a tudomány és gyakorlat kapcsolatát, a kutatóintézetekben kikísérletezett nagyhozamú fajtákat gyorsan el kell terjeszteni. A biológiai alapok korszerűsítése meghatározó a rendszerek további fejlődésében. Ezen kívül a kemizálás és a gépek színvonalának emelése, a technikát fogadó emberek szakképzettsége ugyancsak döntő tényezője a rendszerek további fejlődésének. A fő termékek mellett a melléktermékek komplex hasznosítására is szükség van. Ma még a termelési rendszerek közül csak a KITE tervezi a melléktermékek rendszerszerű feldolgozását. Az anyag-, energiafelhasználás, a talajminoség-javítás, a fajtakiválasztás, a műtrágya-hasznosítás, a gépkihasználás még felmérhetetlen tartalékul szolgál a rendszerek gazdaságosságának növelésében. Ugyancsak meggondolandó, hogy az egyenként jó hatékonysággal működő rendszerek miLibatömés, pulykanevelés Gyermekkoromban nagyanyám mindig tömött 2—3 libát. Térde alá szorította és hü- velykújjával meg egy fakanál nyelével nyomta a begyébe a kukoricát. Azóta sem ettem olyan ropogós li batöpörtyűt', libamájat legalább tíz éve nem láttam, legfeljebb első osztályú éttermek étlapján csillagászati árakért. o A sásdi Búzakalász Tsz két éve határozta el: olyan állattartó tevékenységet kell folytatni, ami a kedvezőtlen felszíni és talajadottságú területen viszonylag kis pénzbefektetéssel a legjövedelmezőbb. A libára esett a választás. Eddig a tsz- ben nagyüzemi módon pecsenyelibát. állítottak elő. Most tovább léptek. Az idei évben először Deme János, a Baromfifeldolgozó Közös Vállalat főállattenyésztőjének javaslatára és kezdeményezésére elkezdődött a háztáji libatömés. — Júniusban kezdtük, próbaképpen csak pár száz darabot helyeztünk ki — mondja a tsz elnökhelyettese.. — Mivel ezen a vidéken nem foglalkoztak eddig ezzel, a hizlalásra jelentkezőknek az alföldi tapasztalatok alapján megtanították az alapvető tudnivalókat. Most már 8000 darabnál tartunk, de olyan nagy az érdeklődés, hogy a következő évben 20-30 000-re növeljük a hizlalásra kiadott állományt. — Eljutnak majd ezek a libák a belföldi kereskedelembe is? — Az első-másodosztályú máj teljes egészében tőkés exportra kerül, hiszen jelentős valutabevételt jelent az országnak. De ha lehetne is kapni, nem hiszem, hogy sokan vásárolnák, 1 kg első osztályú libamájnak ugyanis 500 forint, a másodosztályúnak 400 forint a felvásárlási ára. — Nehéz volt az asszonyokat itt megtanitani a libahizlalásra? — kérdem Deme Jánostól, aki megszervezte és irányítja a libatenyésztés programját. — Bizonyos szempontból jó, hogy nem volt hagyománya — mondja Deme János. — Kiskunfélegyházán, ahonnan jöttem és környékén bizony az idősebbeket nehéz volt rávenni a gépi tömésre, ragaszkodtak a megszokott kézitöméshez. A kettő közötti eredmény óriási különbsége vette rá végül is őket, hogy szakítsanak a hagyománynyal. Itt az első időben személyesen jártam ki minden libatömőhöz. Most már nagyon szépen keresnek vele az asz- szonyok. Az utolsó három napon pontosan három óránként kell etetni. ■ Az utolsó 2-3 napon növekszik a máj ■ Mágocson hetven háznál „pulykáznak” A leszíjazott liba megadóan tűri, hogy a tömőgép hosszú műanyagcsöve egészen eltűnjön a csőrében. Palkovics Nán- dorné, a vásárosdombói libahizlaló szakcsoport elnöke szakavatott kézzel, gyorsan dolgozik. — A tömőgépet a termelő- szövetkezet adja, részletre — mondja. A takarmányt is ők biztosítják. Nekem most 80 darab van, három hétig vannak itt a libák, ezalatt 4—5 kg-ot kell hízniuk. — A régiek azt mondták a nagy máj elérésének „fortélya" van. így van ez? — Nincs ebben semmi titok, jól meg kell tömni. Tudni kell, mikor mennyivel kell növelni a takarmónyadagot, különösen az utolsó 2-3 napon, mert akkor növekszik a máj. Nálam a 70— 80 dekás máj volt a legnagyobb, de hallottam a faluban már egy kilós májról is. o A mágocsi tsz-ben 1971 óta tenyésztik az exportpulykát, főképp háztáji gazdaságokban. Az idei évben 220 000-et, a jövő évben 300 000-et. A pulykákat 4 hetes korban helyezik ki, tíz hét alatt kell a pulykának a 6 kilós átlagot elérni. Mágocson mintegy 70 háznál „pulykáznak”, pedig nem kis pénz a pulykaól felépítése vagy egy régi istálló a célra való korszerűsítése. 50—60 000 forintba is belekerül egy korszerű pulykatenyészet kialakítása, de megéri. Vadászi Ferenc nyugdíjas kőművesnél a régi istálló kihasználatlanul állt sokáig, most 750 pulyka „lakja". A feleségével ketten foglalkoznak velük, szép nyugdíjkiegészítést jelent. A korszerű szellőző berendezés friss levegőt biztosit, az ügyes szerkezettel automatikusan vízhez jutnak a szárnyasok; az önetető folyamatosan biztosítja a táplálékot. Nagy munkát tulajdonképpen csak az alom tisztítása, cserélése jelent. o Az előbbi példákból kitűnik, hogy az egykori parasztgazdaságok átalakultak. Régi, kihasználatlanul álló épületek kaptak ismét feladatot. Az sem mellékes, hogy az egyébként talán kihasználatlan munkaerők (nyugdíjasok, kisgyermekes anyák) hasznos tevékenységet folytatnak. Sarok Zsuzsa OKISZ Labor Segítés az üzem-, a munka- és ügyvitelszervezésben Múlt év végén Pécsett, a Sörház utcában létesült az OKISZ Labor első kirendeltsége azzal a céllal, hogy lehetőséget teremtsen Baranya, Tolna és Somogy megye ipari szövetkezetei számára az üzem-, a munka- és az ügyvitelszervezésben rejlő előnyök további kiaknázására. A kirendeltség három közgazdászt, és egy gépész üzemmérnököt alkalmaz. Munkájuk igen sokrétű. Három megyéből 71 ipari szövetkezetnek nyújtanak támogatást. Ezek kiterjedhetnek szervezésre, műszaki-technológiai fejlesztésre, ügyvitelgépesítésre, beruházások előkészítésére, hatékonyságvizsgálatra, energia- gazdálkodásra, ügyvitelszervezésre, a szövetkezetek igényelhetnek szaktanácsadást, módszertani útmutatást, bér- és jövedelemoptimum-számítást. Az elmúlt egy esztendő alatt a pécsi kirendeltség munkatársai elsősorban ártervet, á'r-, bizonylati, működési és szervezeti, valamint műszaki fejlesztési alapfelhasználási szabályzatot készítettek. Most az anyaggazdálkodás gépre viteléhez végeznek előfelmérése- ket a Baranya megyei VILL- GÉP-nél. Ez esetben s akkor, ha a szövetkezet üzem- és munkaszervezést kíván, vagy ügyvitelét szeretné gépesíteni, a fővárosi munkatársak is besegítenek.
