Dunántúli Napló, 1977. december (34. évfolyam, 330-359. szám)

1977-12-04 / 333. szám

1977. DECEMBER 4. MŰSORAJÁNLAT DN HÉTVÉGE II. A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara 9 Trenyov: Gimnazisták Shakespeare, Lapé de Ve­ga, Schiller voltak drámaírói példaképei a méltatlanul el­feledett Konsztantyin Andre- jevics Trenyovnak, a szocia­lista realista dráma egyik megteremtőjének. Gorkij kor­társa és barátja volt; leg­jobb alkotásai a forradalom után születtek. Magyarországon több da­rabját is bemutatták már; nagy sikert aratott a Ljubov larovaja, majd ezt követte a Gimnazisták, végül A Néva partján című drámája. Ezek a bemutatók az ötvenes évek elejére estek, s amikor az akkori sematikus darabok le­kerültek a műsorról, velük együtt tűntek el Trenyov iga­zán jó, komikumot és tragi­kumot ötvöző, a társadalmi haladást szolgáló drámái. Néhányszor még felújították egy-egy színművét, de való­jában ez sem tette nevét is­mertté. Most a Pécsi Nemzeti Szín­ház Kamaraszínházában foly­nak a próbák: a Gimnazis­ták december 11-i bemuta­tójára készülnek. A darabot a Gyermekszínház keretében tűzték műsorra, azonban in­kább középiskolásoknak va­ló, hozzájuk szóló ez a mű: a forradalmi diákságnak ál­lít emléket. Trenyov 1935-ben írta ezt a drámát, az 1905- ös oroszországi forradalom harmincadik évfordulójára. Szereplői egy kisváros gim­nazistái, akik először a ta­nári zsarnokság ellen lázad­nak föl. A darab plasztiku­san, hitelesen ábrázolja, ho­gyan válik a kezdeti diákhő- börgés fokozatosan a min­dennemű zsarnokság elleni tudatos lázadássá; hogy a forradalmasodó, egyre öntu- datosabbá váló diákok ho­gyan közelednek az igazsá­gért küzdő munkásokhoz. A Gimnazisták-at ifj. Kő­míves Sándor rendezi, a dísz­leteket Nagymányoki László tervezte, a kísérőzene szer­zője Papp Zoltán. D. Cs. Pécsi zenei hét Bartók Concertója A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényli A tavalyi évben huszonhá­rom külföldi rádióállomás — köztük a londoni BBC, a pári­zsi, brüsszeli, tokiói rádió — összesen nyolcvan előadást, hangversenyt sugárzott a világ minden tóján a szegedi zenei hét programjából. Ez volt az első alkalom, hogy Magyaror­szágon a fővároson kívül más­hol is rendeztek zenei hetet. Ez a nagyszerű kezdeményezés két okra vezethető vissza: ha­zánkban évek óta középpont­ban áll a közművelődés ügye, s ennek támogatásából — a Magyar Rádióval együttműköd­ve — a zenészek is részt vál­laltak. Létrejöttének másik oka, — és egyben célja — hogy a kulturális élet Buda- pest-centrikussága fokozatosan megszűnjön, hiszen ez egyben a közművelődés előrelépésének záloga is. A szegedi tapasztalatokkal gazdagodva most másodszor rendezik meg ezt a rangos — és méltán országos visszhangot érdemlő — eseményt, melynek színhelyéül Pécs városát vá­lasztották. A Magyar Rádió és az Országos Filharmónia egy­mással kooperálva, Pécs me­gyei város Tanácsának támo­gatásával működnek közre a hét eseményeiben. Petur György, a Magyar Rá­dió zenei főszerkesztője a hé­ten megtartott sajtótájékozta­tón elmondta — s a nagykö­zönség a műsorfüzetben olvas­hatja —: a zenei hét gazdag, változatos műsorának rangját kiváló pécsi, fővárosi és kül­földi művészek közreműködése emeli. A szegeditől eltérően három bemutató előadás teszi még emlékezetesebbé városunk ze­nei életének ezt az ünnepét. Maros Rudolf új művének, a „Töredék"-nek ősbemutatójá­val indul 5-én a megnyitó hangverseny; a zárórendezvény­ről pedig a két opera — Hin­demith és Lortzing szerzemé­nyének — magyarországi be­mutatóját közvetíti egyenes adásban a rádió a Pécsi Nem­zeti Színházból. Külön érdekes­ségnek számítanak a helyi at­moszférát megteremtő műso­rok, így a Martyn Ferenccel, Sass Dezsővel készült rádióbe­szélgetés, valamint Sebestyén János műsora, az „Egy rádiós naplója". összesen huszonegy — napi három — műsor nyújt színvo­nalas szórakozást a zeneked­velőknek. Ebből tizenhatot egyenes adásban, egyet pedig felvételről közvetít majd a rá­dió. Máris nagy visszhangja van külföldön a zenei hétnek, a hangversenyeket, előadáso­kat nemcsak Európában, ha­nem az óceánon túl is hallgat­ják majd: a müncheni, dubli­ni, stockholmi rádió mellett New Yorkban is közvetít mű­sort a BFA rádiótársaság. ♦ Legkitűnőbb zenei együtte­seink egyike a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zene­kara. Szinte naponta hallhat­juk művészi muzsikálásukat a rádióműsorban. Lajtha László zeneszerző kezdeményezésére alakult meg mai formájában a zenekar, közvetlenül a felsza­badulás után. Kezdetben Fe- rencsik János, Paul Tibor, majd Somogyi László állt a zenekar élén. 1956 óta Lehel György a vezetőkarnagy, aki zenei tanul­mányait Kadosa Pálnál és So­mogyi Lászlónál végezte. A Rádiózenekarral számos külföl­di turnét bonyolított le, és je­lentős szerepet vállalt az új magyar zeneművek bemutatá­sa, propagálása terén. Pénte­ken este a Pécsi Nemzeti Szín­házban üdvözölhetjük a zene­kart és Lehel Györgyöt. Három mű szerepel műsorukon: Sugár Rezső Epilógusával kezdődik a koncert, Bartók Concerfójával zárul, melyet a Mester 1943 nyár végén, amerikai emigráció­jában írt, amikor a „csüggesz- tő külső körülmények ellenére is megújhodott bizakodással fordult a jövő felé, a válságok mögött megpillantotta az új, a szebb világ körvonalait. . ." Ezt tükrözi a Concerto, melynek öt tétele közül a középsőben, az Elégiában „ködbevesző emlék­képek lépnek elő a fuvolák, klarinétok hárfával egybeve­gyülő futamai nyomán: az el­hagyott távoli hazáról, a tova­tűnő ifjúságról . . ." Életrajzírói szerint ez a mű művészetének végső összefoglalása, melyben az önmarcangoló, keserűen vádló, szilajul ellentmondó magatartás ^pozitívan igenlővé, magabízóvá* és derűssé válik, mint amikor „az utat tévesztett vándor az éjszaka sötétjében megpillantja a nap első suga­rait . ..". Ez a végtelen derű, a felszabadult, szikrázó élet­erővel teli ujjongás az ötödik tételben a megújhodott ember hitvallásaként szólal meg a nagyzenekar hangszerein ... E két XX. századi mű között Ko­vács Dénes hegedűművész Mozart 1775-ben, Salzburgban komponált D-dúr hegedűverse­nyét játssza. Akik már nem kaptak jegyet a koncertre, oda­haza, a rádiókészülék mellett is fültanúi lehetnek e színvo­nalas hangversenynek, melyet a Kossuth Rádió 19,35-kor köz­vetít egyenes adásban. Dücső Csilla A Bóbita bábegyiiites gyermekműsora A kisördögök és a Télapó inasai örökös küzdelemben áll­nak egymással: az ördögfiak megpróbálnak túljárni az ina­sok eszén. Hogy miért és hogy vajon sikerül-e nekik, ezt mu­tatja be a Bóbita bábegyüttes „Ki az igazi Télapó?" című gyermekműsora. Híres László e bábjátéka után még egy törté­netet izgulhatnak végig a gye­rekek, Várady Márta bábme­séjét, „A holdbéli Télapót”-t. Itt már egy modern, XX. száza­di Télapót láthatnak majd a gyerekek, akinek műhelye a Holdon van, s innen viszi az ajándékokat a Földre. De mi­előtt elindulna, az ajándéknak szánt játékokat össze is kell szerelni. Ebben segít neki leg­kisebb inasa, kevés hozzáértés­sel, de nagy buzgalommal. S, hogy mi lesz a kisinas ügyet­lenkedésének az eredménye, s hogyan végződik a kisördögök és az inasok küzdelme, mindez december 5-én derül ki a Dok­tor Sándor Művelődési Központ­ban, ahol ó órai kezdettel mu­tatja be a Bóbita bábegyüttes két, gyermekeknek írt bábjáté­kát. A jövő hét programjának összeállításakor tehát a legif­jabb korosztályról sem feled­keztek meg, s a gyerekek érde­kes, színvonalas műsort izgul­hatnak végig Mikulás előesté­jén. (d. cs.) A Bóbita új műsorának egyik jelenete Pannon krónika A Pécsi Körzeti Stúdió új, állandó műsora Új, állandó sorozatot indít a Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiója. A négyhetente, har­minc perces műsoridővel je­lentkező Pannon krónika első adását a jövő héten láthatják a tv-nézők. A sorozat jellegét már a cím is sugallja: a táj aktuális ese­ményeinek, gazdaságpolitikai kérdéseinek krónikája. Az első adás három helyszín­ről tudósít, három témát dol­goz föl. Elsőként a 80. évfor­dulóját ünneplő Kaposvári Si­ketnéma Intézetet keresték fel a kamerával, ahol óvodás kor­tól, tizennégy éves korig fog­lalkoznak a sükelnéma gyere­kekkel. A műsor második részé­ben megismerkedhetünk a mo­dern, jól felszerelt nagyatádi kórházzal, ahol orvoshiánnyal küzdenek. A krónika egy pécsi riporttal zárul: az Irakból nem­régiben visszatért Bóbita báb­együttes vezetőjét, Koós Lajost szólaltatják meg a tv munkatár­sai, s egy részletet is láthatunk majd a Bóbita egyik műsorá­ból. A Pannon krónika gyártásve­zetője Kerényi István, operatő­re Bárány György, felelős szer­kesztője Pánics György, vezető rendezője Wiedermann Károly. Az adás pontos ideje: 1977. december 9-e, 17.30, 1. mű­sor. Háromr műsorról kérdeztük azok szerkesztőjét. Kedden, 17.35-kor kezdődik a KüLKER- KEREKASZTAL. — Az idei év kiemelkedő fon­tosságú gazdaságpolitikai cél­kitűzése volt a minden piacon értékesíthető termékek gyártá­sának növelése — mondotta a szerkesztő-riporter Kovács Pé­ter. - Hogyan valósult meg ez a külkereskedelmi cél szűkebb hazánkban, mi a „titka” az eredményes exportnak, milye­nek a jövő év külkereskedelmi kilátásai? Erről beszélgetek a „Külker-kerekasztal" műsorá­ban a legsikeresebb exportáló pécsi—baranyai vállalatok ve­zetőivel. Csütörtökön 17.10-kor Ady verssorok szólalnak meg: „Sze­retném, ha szeretnének... S lennék valakié..." És én mégis egyedül maradtam . . . mondta az aranydiplomás orvosnő, Fó- nainé dr. Ruszkó Etel, aki már diák korában megismerkedett Ady verseivel, az iskola folyo­sójának végén olvasgatták az akkor tiltott Ady-verseket. Ott volt Ady temetésén 1919 ja­nuárjában, a Nemzeti Múzeum kerítésén lógva hallgatta Mó­ricz Zsigmond búcsúztatóját... A nagyon meghitt hangulatú beszélgetés során, Nógrádi Er­zsébet kérdései nyomán feltá­rul a hallgatók előtt Ruszkó Etel küzdelmes, hosszú életútja, az orvosé, a kórboncnoké — ak­koriban hárman voltak egész Európában kórboncnoknők, egy német, egy osztrák és Ruszkó Etel. Szól mostani napjairól is,... „sokat olvasok, zenélek, a rádió és a televízió kiegészíti hiányérzetemet a magányon kívül..És vannak még hálás tanítványai, akik gyakran be­csengetnek lakására . .. A harmadik műsorról, melyet a Pécsi Stúdió szombaton, 17.10-kor közvetít, így vall So- mogyvári Valéria:- Sok millió, szükséges szál hálózza be az emberek közös­ségét. Ezeket nem nyűgnek kel­lene érezni és meglazítani, ha­nem üzenni rajta és eljutni egymáshoz. Ezt a közeledést próbálja elősegíteni az EGY- MÁSÉRT-ISMERETLENUL műsor azzal, hogy a mikrofon előtt összeismertet olyan embereket, akik kapcsolatban állnak egy­mással valamilyen módon, de személyesen még soha nem ta­lálkoztak. „Sokat gondolok azokra, akiknek vérével segí­tettek életben maradni” - mondja a szülészeten, a mikro­fon előtt Hilmer Józsefné, húsz­éves kismama. „Ha én adok, talán valaki nekem is ad vért, bár remélem, soha nem lesz rá szükségem" — mondja Tálos György, a Bőrgyár hegesztője, akinek vére Hilmerné egészsé­gét adta vissza. Ili és Hilda, percek alatt keresztnevükön szólítják egymást a találkozás után. Eddig csak a hang kö­tötte őket össze: dr. Hoványi Árpádné a posta telefonébresz­tő szolgálatánál dolgozik, Vi- sontai Józsefné pedig minden reggelre kér ébresztőt. A mű­sor szerkesztő-riporterének leg­nagyobb élménye a találkozá­sok után, amikor így búcsúznak az „összehozottak”: Ugye más­kor is keressük egymást!

Next

/
Thumbnails
Contents