Dunántúli Napló, 1977. december (34. évfolyam, 330-359. szám)
1977-12-04 / 333. szám
1977. DECEMBER 4. MŰSORAJÁNLAT DN HÉTVÉGE II. A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara 9 Trenyov: Gimnazisták Shakespeare, Lapé de Vega, Schiller voltak drámaírói példaképei a méltatlanul elfeledett Konsztantyin Andre- jevics Trenyovnak, a szocialista realista dráma egyik megteremtőjének. Gorkij kortársa és barátja volt; legjobb alkotásai a forradalom után születtek. Magyarországon több darabját is bemutatták már; nagy sikert aratott a Ljubov larovaja, majd ezt követte a Gimnazisták, végül A Néva partján című drámája. Ezek a bemutatók az ötvenes évek elejére estek, s amikor az akkori sematikus darabok lekerültek a műsorról, velük együtt tűntek el Trenyov igazán jó, komikumot és tragikumot ötvöző, a társadalmi haladást szolgáló drámái. Néhányszor még felújították egy-egy színművét, de valójában ez sem tette nevét ismertté. Most a Pécsi Nemzeti Színház Kamaraszínházában folynak a próbák: a Gimnazisták december 11-i bemutatójára készülnek. A darabot a Gyermekszínház keretében tűzték műsorra, azonban inkább középiskolásoknak való, hozzájuk szóló ez a mű: a forradalmi diákságnak állít emléket. Trenyov 1935-ben írta ezt a drámát, az 1905- ös oroszországi forradalom harmincadik évfordulójára. Szereplői egy kisváros gimnazistái, akik először a tanári zsarnokság ellen lázadnak föl. A darab plasztikusan, hitelesen ábrázolja, hogyan válik a kezdeti diákhő- börgés fokozatosan a mindennemű zsarnokság elleni tudatos lázadássá; hogy a forradalmasodó, egyre öntu- datosabbá váló diákok hogyan közelednek az igazságért küzdő munkásokhoz. A Gimnazisták-at ifj. Kőmíves Sándor rendezi, a díszleteket Nagymányoki László tervezte, a kísérőzene szerzője Papp Zoltán. D. Cs. Pécsi zenei hét Bartók Concertója A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényli A tavalyi évben huszonhárom külföldi rádióállomás — köztük a londoni BBC, a párizsi, brüsszeli, tokiói rádió — összesen nyolcvan előadást, hangversenyt sugárzott a világ minden tóján a szegedi zenei hét programjából. Ez volt az első alkalom, hogy Magyarországon a fővároson kívül máshol is rendeztek zenei hetet. Ez a nagyszerű kezdeményezés két okra vezethető vissza: hazánkban évek óta középpontban áll a közművelődés ügye, s ennek támogatásából — a Magyar Rádióval együttműködve — a zenészek is részt vállaltak. Létrejöttének másik oka, — és egyben célja — hogy a kulturális élet Buda- pest-centrikussága fokozatosan megszűnjön, hiszen ez egyben a közművelődés előrelépésének záloga is. A szegedi tapasztalatokkal gazdagodva most másodszor rendezik meg ezt a rangos — és méltán országos visszhangot érdemlő — eseményt, melynek színhelyéül Pécs városát választották. A Magyar Rádió és az Országos Filharmónia egymással kooperálva, Pécs megyei város Tanácsának támogatásával működnek közre a hét eseményeiben. Petur György, a Magyar Rádió zenei főszerkesztője a héten megtartott sajtótájékoztatón elmondta — s a nagyközönség a műsorfüzetben olvashatja —: a zenei hét gazdag, változatos műsorának rangját kiváló pécsi, fővárosi és külföldi művészek közreműködése emeli. A szegeditől eltérően három bemutató előadás teszi még emlékezetesebbé városunk zenei életének ezt az ünnepét. Maros Rudolf új művének, a „Töredék"-nek ősbemutatójával indul 5-én a megnyitó hangverseny; a zárórendezvényről pedig a két opera — Hindemith és Lortzing szerzeményének — magyarországi bemutatóját közvetíti egyenes adásban a rádió a Pécsi Nemzeti Színházból. Külön érdekességnek számítanak a helyi atmoszférát megteremtő műsorok, így a Martyn Ferenccel, Sass Dezsővel készült rádióbeszélgetés, valamint Sebestyén János műsora, az „Egy rádiós naplója". összesen huszonegy — napi három — műsor nyújt színvonalas szórakozást a zenekedvelőknek. Ebből tizenhatot egyenes adásban, egyet pedig felvételről közvetít majd a rádió. Máris nagy visszhangja van külföldön a zenei hétnek, a hangversenyeket, előadásokat nemcsak Európában, hanem az óceánon túl is hallgatják majd: a müncheni, dublini, stockholmi rádió mellett New Yorkban is közvetít műsort a BFA rádiótársaság. ♦ Legkitűnőbb zenei együtteseink egyike a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara. Szinte naponta hallhatjuk művészi muzsikálásukat a rádióműsorban. Lajtha László zeneszerző kezdeményezésére alakult meg mai formájában a zenekar, közvetlenül a felszabadulás után. Kezdetben Fe- rencsik János, Paul Tibor, majd Somogyi László állt a zenekar élén. 1956 óta Lehel György a vezetőkarnagy, aki zenei tanulmányait Kadosa Pálnál és Somogyi Lászlónál végezte. A Rádiózenekarral számos külföldi turnét bonyolított le, és jelentős szerepet vállalt az új magyar zeneművek bemutatása, propagálása terén. Pénteken este a Pécsi Nemzeti Színházban üdvözölhetjük a zenekart és Lehel Györgyöt. Három mű szerepel műsorukon: Sugár Rezső Epilógusával kezdődik a koncert, Bartók Concerfójával zárul, melyet a Mester 1943 nyár végén, amerikai emigrációjában írt, amikor a „csüggesz- tő külső körülmények ellenére is megújhodott bizakodással fordult a jövő felé, a válságok mögött megpillantotta az új, a szebb világ körvonalait. . ." Ezt tükrözi a Concerto, melynek öt tétele közül a középsőben, az Elégiában „ködbevesző emlékképek lépnek elő a fuvolák, klarinétok hárfával egybevegyülő futamai nyomán: az elhagyott távoli hazáról, a tovatűnő ifjúságról . . ." Életrajzírói szerint ez a mű művészetének végső összefoglalása, melyben az önmarcangoló, keserűen vádló, szilajul ellentmondó magatartás ^pozitívan igenlővé, magabízóvá* és derűssé válik, mint amikor „az utat tévesztett vándor az éjszaka sötétjében megpillantja a nap első sugarait . ..". Ez a végtelen derű, a felszabadult, szikrázó életerővel teli ujjongás az ötödik tételben a megújhodott ember hitvallásaként szólal meg a nagyzenekar hangszerein ... E két XX. századi mű között Kovács Dénes hegedűművész Mozart 1775-ben, Salzburgban komponált D-dúr hegedűversenyét játssza. Akik már nem kaptak jegyet a koncertre, odahaza, a rádiókészülék mellett is fültanúi lehetnek e színvonalas hangversenynek, melyet a Kossuth Rádió 19,35-kor közvetít egyenes adásban. Dücső Csilla A Bóbita bábegyiiites gyermekműsora A kisördögök és a Télapó inasai örökös küzdelemben állnak egymással: az ördögfiak megpróbálnak túljárni az inasok eszén. Hogy miért és hogy vajon sikerül-e nekik, ezt mutatja be a Bóbita bábegyüttes „Ki az igazi Télapó?" című gyermekműsora. Híres László e bábjátéka után még egy történetet izgulhatnak végig a gyerekek, Várady Márta bábmeséjét, „A holdbéli Télapót”-t. Itt már egy modern, XX. századi Télapót láthatnak majd a gyerekek, akinek műhelye a Holdon van, s innen viszi az ajándékokat a Földre. De mielőtt elindulna, az ajándéknak szánt játékokat össze is kell szerelni. Ebben segít neki legkisebb inasa, kevés hozzáértéssel, de nagy buzgalommal. S, hogy mi lesz a kisinas ügyetlenkedésének az eredménye, s hogyan végződik a kisördögök és az inasok küzdelme, mindez december 5-én derül ki a Doktor Sándor Művelődési Központban, ahol ó órai kezdettel mutatja be a Bóbita bábegyüttes két, gyermekeknek írt bábjátékát. A jövő hét programjának összeállításakor tehát a legifjabb korosztályról sem feledkeztek meg, s a gyerekek érdekes, színvonalas műsort izgulhatnak végig Mikulás előestéjén. (d. cs.) A Bóbita új műsorának egyik jelenete Pannon krónika A Pécsi Körzeti Stúdió új, állandó műsora Új, állandó sorozatot indít a Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiója. A négyhetente, harminc perces műsoridővel jelentkező Pannon krónika első adását a jövő héten láthatják a tv-nézők. A sorozat jellegét már a cím is sugallja: a táj aktuális eseményeinek, gazdaságpolitikai kérdéseinek krónikája. Az első adás három helyszínről tudósít, három témát dolgoz föl. Elsőként a 80. évfordulóját ünneplő Kaposvári Siketnéma Intézetet keresték fel a kamerával, ahol óvodás kortól, tizennégy éves korig foglalkoznak a sükelnéma gyerekekkel. A műsor második részében megismerkedhetünk a modern, jól felszerelt nagyatádi kórházzal, ahol orvoshiánnyal küzdenek. A krónika egy pécsi riporttal zárul: az Irakból nemrégiben visszatért Bóbita bábegyüttes vezetőjét, Koós Lajost szólaltatják meg a tv munkatársai, s egy részletet is láthatunk majd a Bóbita egyik műsorából. A Pannon krónika gyártásvezetője Kerényi István, operatőre Bárány György, felelős szerkesztője Pánics György, vezető rendezője Wiedermann Károly. Az adás pontos ideje: 1977. december 9-e, 17.30, 1. műsor. Háromr műsorról kérdeztük azok szerkesztőjét. Kedden, 17.35-kor kezdődik a KüLKER- KEREKASZTAL. — Az idei év kiemelkedő fontosságú gazdaságpolitikai célkitűzése volt a minden piacon értékesíthető termékek gyártásának növelése — mondotta a szerkesztő-riporter Kovács Péter. - Hogyan valósult meg ez a külkereskedelmi cél szűkebb hazánkban, mi a „titka” az eredményes exportnak, milyenek a jövő év külkereskedelmi kilátásai? Erről beszélgetek a „Külker-kerekasztal" műsorában a legsikeresebb exportáló pécsi—baranyai vállalatok vezetőivel. Csütörtökön 17.10-kor Ady verssorok szólalnak meg: „Szeretném, ha szeretnének... S lennék valakié..." És én mégis egyedül maradtam . . . mondta az aranydiplomás orvosnő, Fó- nainé dr. Ruszkó Etel, aki már diák korában megismerkedett Ady verseivel, az iskola folyosójának végén olvasgatták az akkor tiltott Ady-verseket. Ott volt Ady temetésén 1919 januárjában, a Nemzeti Múzeum kerítésén lógva hallgatta Móricz Zsigmond búcsúztatóját... A nagyon meghitt hangulatú beszélgetés során, Nógrádi Erzsébet kérdései nyomán feltárul a hallgatók előtt Ruszkó Etel küzdelmes, hosszú életútja, az orvosé, a kórboncnoké — akkoriban hárman voltak egész Európában kórboncnoknők, egy német, egy osztrák és Ruszkó Etel. Szól mostani napjairól is,... „sokat olvasok, zenélek, a rádió és a televízió kiegészíti hiányérzetemet a magányon kívül..És vannak még hálás tanítványai, akik gyakran becsengetnek lakására . .. A harmadik műsorról, melyet a Pécsi Stúdió szombaton, 17.10-kor közvetít, így vall So- mogyvári Valéria:- Sok millió, szükséges szál hálózza be az emberek közösségét. Ezeket nem nyűgnek kellene érezni és meglazítani, hanem üzenni rajta és eljutni egymáshoz. Ezt a közeledést próbálja elősegíteni az EGY- MÁSÉRT-ISMERETLENUL műsor azzal, hogy a mikrofon előtt összeismertet olyan embereket, akik kapcsolatban állnak egymással valamilyen módon, de személyesen még soha nem találkoztak. „Sokat gondolok azokra, akiknek vérével segítettek életben maradni” - mondja a szülészeten, a mikrofon előtt Hilmer Józsefné, húszéves kismama. „Ha én adok, talán valaki nekem is ad vért, bár remélem, soha nem lesz rá szükségem" — mondja Tálos György, a Bőrgyár hegesztője, akinek vére Hilmerné egészségét adta vissza. Ili és Hilda, percek alatt keresztnevükön szólítják egymást a találkozás után. Eddig csak a hang kötötte őket össze: dr. Hoványi Árpádné a posta telefonébresztő szolgálatánál dolgozik, Vi- sontai Józsefné pedig minden reggelre kér ébresztőt. A műsor szerkesztő-riporterének legnagyobb élménye a találkozások után, amikor így búcsúznak az „összehozottak”: Ugye máskor is keressük egymást!
