Dunántúli Napló, 1977. december (34. évfolyam, 330-359. szám)
1977-12-25 / 354. szám
1977. december 25., vasárnap Dunántúli napló 7 a magvar medic lüti fl hazai gyógyszeripar hosszt láva elképzelései Ahol már 1990-et írnak Gyógyszernagyhatalom vagyunk. Az egy lakosra jutó exportot figyelembe véve, Svájc után a második helyen állunk a világban: megelőzve az NSZK-t, az ÜSA-t. A hetvenes esztendők közepére robbanásszerű fejlődés következett be a hazai gyógyszerkutatás és -gyártás terén. A magyar gyógyszergyárak a MEDIM- PEX Külkereskedelmi Vállalat közreműködésével termékeik nyolcvan százalékát exportálják. A világ gyógyszertermelésének másfél százalékát Magyarország állítja elő. , Nyolcszáz készítmény A magyar gyógyszeripar több mint nyolcszáz készítményt forgalmaz, félszózra tehető azoknak a száma, amelyek eredeti magyar termékek. A hazai gyógyszerkutatás nevéhez fűződik o Hibernál. Pipolphen, Par- kazin gyártási eljárásának kidolgozása. Jelentős eredmények születtek az elmúlt években az antibiotikum, a növénykémiai és biokémiai kutatások terén is. Jelenleg a biológiailag aktív anyagok elemzésére fektetik a fő hangsúlyt. A munkálatokat a Magyar Gyóqyszeripari Egyesülés koordinálja. Magyarországon ma öl gyógyszergyár — a Chinoin, az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár, a Kőbányai Gyógyszeráru- gyór. a Biogal és az Alkoloida — működik. A finomvegyszereket a Reanel állítja elő. A gyárak mellett, az új medicinák kikísérletezését két kutató intézet végzi. Az iparág húszezer embert foglalkoztat, tíz százalékuk kutatói feladatokat lát el. A biológiailag aktív anyagok kutatásához több szakemberre lenne szükség. Dr. Jakabos Áron szerint — a Magyar Kémikus Egyesület főtitkárhelyettese — kevés a gyógyszeriparban és a kutató intézetekben foglalkoztatott biológus, farmakológus orvos. A hazai gyógyszeripar árbevételének négy és fél százalékát fordítja kutatási célokra — a nyugati cégek tíz százalékot. A szakemberek szeretnék, ha ennél többet áldozhatnánk az új medicinák kikísérletezésére annál is inkább, mert az utóbbi években jelentősen megnőtt a gyógyszerekkel szemben támasztott követelmény. Még évekkel ezelőtt háromezer ve- gyület vizsgálata tette lehetővé az új készítmény gyógyszer- tárakba kerülését, addig ma ötezer vegyület alapos elemzése szükséges új eredeti gyógyszer előállításához. Ahhoz, hogy a hazai gyógyszeripar versenyben maradhasson a világpiacon, a követelmények további szigorításának következtében néhány éven belül egy új készítmény előállításához legalább tízezer vegyület vizsgálatára lesz szükség: ugyanis igen fontos szempont, a különböző gyógyszerek mellékhatásának kiszűrése. Például, ha ma találnák fel az aszpirint, éppen az előbb említett okok miatt nem lehetne forgalmazni. A hazai gyógyszergyárak évente átlagosan két-három eredeti készítménnyel jelennek meg a piacon, ami nemzetközi szinten is figyelemre méltó. Ebből következik, hogy nálunk sem hosszabb a kutatási idő, mint a vezető nyugati cégeknél. A gondokat inkább az okozza, hogy néhány vizsgálat elvégzéséhez nem elegendő a kutatói kapacitás: ilyenkor a szomszédos szocialista országok intézeteit kéri fel a Magyar Gyógyszeripari Egyesülés, a célvizsgálatokra. Ebből is kitűnik, hogy az utóbbi években jelentős fejlődés tapasztalható a környező országok gyógyszer- iparában. A KGST-n beiül a legnagyobb gyógyszergyártó a Szovjetunió után Magyarország következik. A hazai gyártású medicinák elismertek a világ legnagyobb gyógyszeripari konszernjei, trösztjei előtt is: kon- kurrensei vagyunk az NSZK-beli Hoechst-nek, az USA-beli Merc-nek, a svájci CIBA Geigy- nek és az ugyancsak nyugatnémet Beuer-nek. Még az NSZK és Svájc is Az 1990-ig szóló hosszú távú terv, a hazai gyógyszergyárak termelésének több mint háromszoros felfutását irányozza elő. Legalább négyszer annyit exportálunk majd, mint jelenleg. A nyugati országokba irányuló kivitel növekedése még nagyobb mértékű lesz az ezredfordulót megelőző évtizedben. Már ebben az évben annyi gyógyszert küldünk a szocialista piacra, mint amennyit 1980-ra terveztünk. A trend alapján várható, hogy három év múlva a gyárak termelése jelentősen meghaladja majd az eredetileg tervezett huszonegymilliárd forintot. Készítményeink legnagyobb vásárlói a Szovjetunió, az NSZK, Svájc, Anglia, Japán és Franciaország. A piackutatást döntően a MEDIMPEX végzi, de nem elhanyagolható az iparág vezetőinek ilyen irányú tevékenysége sem. Figyelemre méltók azok az eredmények is, amit a növény- védőszer-kutatós és -gyártás terén ért el a hazai qyógyszer- ipar. A magyar gyógyszeripar ma mór olyan növényvédőszereket gyárt, amit minden piacon értékesíthet. A hazai előállítású növényvédőszerek negyed része a gyógyszergyárak csomagoló berendezéseiről kerül a felhasználókhoz. Adunk—veszünk A magyar gyógyszeripar nemzetközi rangját nemcsak a készítmények exportja határozza meg. Az itthon kifejlesztett különböző gyártási eljárások eladásából évente több millió dolláros bevétele származik a népgazdaságnak és természetesen a gyógyszergyáraknak is. Több eredeti magyar készítmény gyártási jogát vásárolták meg például svájci és NSZK-beli cégek, indiai gyógyszergyárak. Lequtóbb pedig egy amerikai gyártóval kötött üzletet a hazai gyógyszeripar. Persze, rni is vásárolunk gyártási eljárásokat, licenceket, know hovt, modern technológiákat, mert a korszerű gyógyszergyártásnak mindez egyáltalán nem elhanyagolható feltétele. Ebben a tervidőszakban főként a kapacitást növelő beruházásokra fordítja pénzesz- közeit a gyógyszeripar: növény- védőszergyártó, fermentációs és tablettázó berendezéseket vásárolnak, e mellett jelentős összegeket fordítanak a kutatási létesítmények korszerűsítésére is. A következő tervciklusban a telephelyek fejlesztése mellett lehetőség nyílik egy fermentáló és egy szintetikus üzem építésére. Salamon Gyula Egyedülálló környezetvédelmi rendszer Pécsre ér a kőolajtermék-vezeték Egy csepp olaj sem juthat a Pécsett jó minőségű ivóvízzel ellátó pellérdi és tortyogói víz- adóterület kútjaiba: ez volt a Baranya megyei KÖJÁL, a Dél- dunántúli VÍZIG, a Megyei és a Városi Tanács, valamint az Egészségügyi Minisztérium kikötése mór két évvel ezelőtt is, amikor az ÁFOR Vállalat a P és a T területen át kőolajtermék-vezetéket akart lefektetni a pécsi ÁFOR-telepig. Két évi egyezkedés utón megszületett a döntés: beköthetik, de a környezetvédelmi előírások legszigorúbb figyelembevételével. Ezért az ÁFOR csaknem 30 millió forintos többletköltséggel egészítette ki beruházását: a vezeték az eredeti tervek szerint Dombóvártól Pécsig mintegy 100 millió forintba kerül. Rajta várhatóan már a jövő év közepétől óránként 220— 250 köbméter fehéráru, vagyis gázolaj és benzin érkezik a megyeszékhelyre Százhalombattáról, a vasúti szállítás helyett sokkal olcsóbban, gyorsabban és a környezetet nem szennyezve. A védelmi rendszer hazánkban egyedülálló, hasonló Franciaországban és az Amerikai Egyesült Államokban található: az ÁFOR szakemberei sok száz külföldi szaklapból ollózták ösz- sze a tervükhöz szükséges adatokat. A védelem maximális, egy csepp olaj sem csuroghat el. A hat milliméter falvastagságú, speciális acélcső üzemzavar, törés, robbanás, esetén 200—250 atmoszféra nyomást képes elviselni. Kísérleteket végeztek vele, robbantották, mesterségesen kilyukasztották, be- repesztették. Külső részét különleges műanyagburkolattal fedik összefüggően hat milliméter vastagon, hozzáragasztják az acélhoz a norvég, svéd, osztrák importból beszerzett po- liészteres üveggyapotot. Ha mégis eltörne az acél, akkor a műanyag-bevonat is kitart egy darabig: 15 atmoszféra nyomásnak kitűnően ellenáll és csak 28—30 atmoszféránál kezd púposodni: ezt is a hazai kísérletek igazolják. Ilyen jellegű külső védőburkolatot itt próbálnak ki hazánkban először. Felvételét a Tamási Vegyesipari Ipari Szövetkezet vállalta és a helyszínen dolgoznak is, de csak akkor, ha a meleg plusz 5foknál több: ezalatt nem kötnek a vegyszerek és a festékek. Jelenleg ezért leálltak a nagy hidegben és az iregszemcsei telepükön meleg, zárt helyen tekerik be az acéldarabkákat, mivel cél az, hogy február, márciusra átadják műszakilag a Boda és Pécs között kialakítandó vezetéket, aminek 12 ezer méteres hosz- szábóf a fagy beállta előtt mór 10 ezer méter elkészült. Jó időben naponta 80—100 méteres csőszakasszal végeznek, de most csak az acélcsövet fektetik az árokba a Mátraaljai Szénbányák építési üzemének a brigádjai. Ezenkívül száz méterenként azonnal nyomáspróbára kerül sor, az összekötéseknél minden hegesztést röntgennel vizsgálnak meg. A 6-os út felső részén haladnak, Bodától indultak és majd a pellérdi útelágazásnál viszik be a vezetéket az AFOR-telepre. A szakemberek állítják, hogy a legsúlyosabb üzemzavar esetén sem éri szennyeződést az értékes vízadó kutakat. — Csuti J. — Gaicomo Gilardi tervező Puha bőr, lapos sarok, mokasszin jelleg Űj exportmodellek születnek a Szigetvári Cipőgyárban A teremben öten-hatan dolgoznak, az asztalokon bőrdarabok, cipőfelsőrészek, csodálatos formájú cipők, csizmák látványos összevisszasága. A Szigetvári Cipőgyár tervező műhelye ez, ahol összeállítják, variálják a gyártandó modelleket. Amerikai exportra készülnek itt a cipők. Tervezőjük Gaicomo Gilardi, olasz tervező, Milánóból jött. — Már más alkalommal is terveztem amerikaiak részéről cipőket, így a magyar—amerikai üzlet létrejöttekor szívesen vállaltam a megbízást. — ön itt tervezi helyben a modelleket? — Most főképp az a feladatom, hogy a jövő évi divatmo- delleket le kell fordítani amerikai nyelvre. Figyelembe kell venni az adott divatformán belül az amerikai ízlést. Az amerikai női láb keskenyebb, csontosabb, mint az olasz, a kaptafa formája és mérete is más. Az olasz terveket így át kell alakítani. Olaszországban ezeket a modelleket kisüzemi úton készítjük. Itt Szigetváron a nagyüzemi gépi gyártáshoz kell alkalmazkodni, ez is bizonyos módosításokat igényel. Persze, szükségem van rá, belső kényszer hajt, hogy új, saját ízlés szerinti formákat is tervezzek. Ilyenkor lelki szemeimmel puha bőrökkel öltöztetem fel a meztelen kaptafát. — Mondják, ön művésze a szakmának. — Ezt másoknak kell eldönteniük. Azoknak, akiknek tetszik, vagy esetleg nem tetszik, amit én tervezek. — Hogy érzi magát Magyar- országon? — Egy éve dolgozom itt. Tetszik a szigetvári gyár, szerintem Európa legmodernebb cipőgyárai közé tartozik. Szép az önök országa, a Balatont nagyon szeretem, s az emberekről csak annyit: itt egy év alatt több barátot szereztem, mint otthon eddigi életemben összesen. Kékes Hajnalka kicsi, törékeny, halk szavú. Kezében a pécsi bőrgyár nagysikerű újdonságából oz úgynevezett ,,Junó” bőrből készült puha lovagló- csizma. — Ez már az 1978-as amerikai modell mintadarabja — mondja. — Most az egyenes, hosszúszárú, laposabb sarkú csizmákat kérik, öt-hat féle változatban készítjük el, s az amerikai divatszakemberek döntése után kezdjük a sorozatgyártást. Kékes Hajnalka a Könnyűipari Műszaki Főiskolán végzett a cipőipari tagozaton. Itt a szigetvári gyárban tervező és modellező. Most az amerikai cipőprogram lebonyolítása óta önálló tervezésre nincs sok ideje, azonban jelentős az irányító és tanácsadó szerepe. Az alapminta adott, a részmintákat ó tervezi, feladata az új modellek gépi „beszerszámozása" is. A 78-as tavaszi-nyári exportkollekcióban 160 modellt készítettek, ebből 37-et fogadtak el gyártásra. — Mi lesz a jövő évi cipödi- vatja? — Egészen puha bőrből készült, félmagas vagy lapos sarkú, mokasszin jellegű cipők és a kényelmes laticelből formázott talpbéléssel készült sportos szandálok. Sarok Zsuzsa
