Dunántúli Napló, 1977. december (34. évfolyam, 330-359. szám)

1977-12-25 / 354. szám

1977. december 25., vasárnap Dunántúli napló 7 a magvar medic lüti fl hazai gyógyszeripar hosszt láva elképzelései Ahol már 1990-et írnak Gyógyszernagyhatalom va­gyunk. Az egy lakosra jutó exportot figyelembe véve, Svájc után a második he­lyen állunk a világban: megelőzve az NSZK-t, az ÜSA-t. A hetvenes esztendők kö­zepére robbanásszerű fej­lődés következett be a ha­zai gyógyszerkutatás és -gyártás terén. A magyar gyógyszergyárak a MEDIM- PEX Külkereskedelmi Válla­lat közreműködésével ter­mékeik nyolcvan százalé­kát exportálják. A világ gyógyszertermelésének más­fél százalékát Magyaror­szág állítja elő. , Nyolcszáz készítmény A magyar gyógyszeripar több mint nyolcszáz készítményt for­galmaz, félszózra tehető azok­nak a száma, amelyek eredeti magyar termékek. A hazai gyógyszerkutatás nevéhez fűző­dik o Hibernál. Pipolphen, Par- kazin gyártási eljárásának ki­dolgozása. Jelentős eredmények születtek az elmúlt években az antibiotikum, a növénykémiai és biokémiai kutatások terén is. Jelenleg a biológiailag aktív anyagok elemzésére fektetik a fő hangsúlyt. A munkálatokat a Magyar Gyóqyszeripari Egye­sülés koordinálja. Magyarországon ma öl gyógyszergyár — a Chinoin, az Egyesült Gyógyszer- és Tápszer­gyár, a Kőbányai Gyógyszeráru- gyór. a Biogal és az Alkoloida — működik. A finomvegyszereket a Reanel állítja elő. A gyárak mellett, az új medicinák kikí­sérletezését két kutató intézet végzi. Az iparág húszezer em­bert foglalkoztat, tíz százalékuk kutatói feladatokat lát el. A biológiailag aktív anyagok ku­tatásához több szakemberre lenne szükség. Dr. Jakabos Áron szerint — a Magyar Kémi­kus Egyesület főtitkárhelyettese — kevés a gyógyszeriparban és a kutató intézetekben foglal­koztatott biológus, farmakoló­gus orvos. A hazai gyógyszeripar árbe­vételének négy és fél százalékát fordítja kutatási célokra — a nyugati cégek tíz százalékot. A szakemberek szeretnék, ha en­nél többet áldozhatnánk az új medicinák kikísérletezésére an­nál is inkább, mert az utóbbi években jelentősen megnőtt a gyógyszerekkel szemben tá­masztott követelmény. Még évekkel ezelőtt háromezer ve- gyület vizsgálata tette lehetővé az új készítmény gyógyszer- tárakba kerülését, addig ma öt­ezer vegyület alapos elemzése szükséges új eredeti gyógyszer előállításához. Ahhoz, hogy a hazai gyógyszeripar versenyben maradhasson a világpiacon, a követelmények további szigorí­tásának következtében néhány éven belül egy új készítmény előállításához legalább tízezer vegyület vizsgálatára lesz szük­ség: ugyanis igen fontos szem­pont, a különböző gyógyszerek mellékhatásának kiszűrése. Pél­dául, ha ma találnák fel az aszpirint, éppen az előbb em­lített okok miatt nem lehetne forgalmazni. A hazai gyógyszergyárak évente átlagosan két-három eredeti készítménnyel jelennek meg a piacon, ami nemzetközi szinten is figyelemre méltó. Ebből következik, hogy nálunk sem hosszabb a kutatási idő, mint a vezető nyugati cégeknél. A gondokat inkább az okozza, hogy néhány vizsgálat elvégzé­séhez nem elegendő a kutatói kapacitás: ilyenkor a szomszé­dos szocialista országok inté­zeteit kéri fel a Magyar Gyógy­szeripari Egyesülés, a célvizs­gálatokra. Ebből is kitűnik, hogy az utóbbi években je­lentős fejlődés tapasztalható a környező országok gyógyszer- iparában. A KGST-n beiül a legna­gyobb gyógyszergyártó a Szov­jetunió után Magyarország kö­vetkezik. A hazai gyártású me­dicinák elismertek a világ leg­nagyobb gyógyszeripari kon­szernjei, trösztjei előtt is: kon- kurrensei vagyunk az NSZK-beli Hoechst-nek, az USA-beli Merc-nek, a svájci CIBA Geigy- nek és az ugyancsak nyugatné­met Beuer-nek. Még az NSZK és Svájc is Az 1990-ig szóló hosszú távú terv, a hazai gyógyszergyárak termelésének több mint három­szoros felfutását irányozza elő. Legalább négyszer annyit ex­portálunk majd, mint jelenleg. A nyugati országokba irányuló kivitel növekedése még na­gyobb mértékű lesz az ezred­fordulót megelőző évtizedben. Már ebben az évben annyi gyógyszert küldünk a szocialista piacra, mint amennyit 1980-ra terveztünk. A trend alapján várható, hogy három év múlva a gyárak termelése jelentősen meghaladja majd az eredeti­leg tervezett huszonegymilliárd forintot. Készítményeink legna­gyobb vásárlói a Szovjetunió, az NSZK, Svájc, Anglia, Japán és Franciaország. A piackuta­tást döntően a MEDIMPEX végzi, de nem elhanyagolható az iparág vezetőinek ilyen irá­nyú tevékenysége sem. Figyelemre méltók azok az eredmények is, amit a növény- védőszer-kutatós és -gyártás terén ért el a hazai qyógyszer- ipar. A magyar gyógyszeripar ma mór olyan növényvédőszere­ket gyárt, amit minden piacon értékesíthet. A hazai előállítá­sú növényvédőszerek negyed ré­sze a gyógyszergyárak csoma­goló berendezéseiről kerül a felhasználókhoz. Adunk—veszünk A magyar gyógyszeripar nemzetközi rangját nemcsak a készítmények exportja határoz­za meg. Az itthon kifejlesztett különböző gyártási eljárások eladásából évente több millió dolláros bevétele származik a népgazdaságnak és természe­tesen a gyógyszergyáraknak is. Több eredeti magyar készítmény gyártási jogát vásárolták meg például svájci és NSZK-beli cé­gek, indiai gyógyszergyárak. Lequtóbb pedig egy amerikai gyártóval kötött üzletet a hazai gyógyszeripar. Persze, rni is vá­sárolunk gyártási eljárásokat, licenceket, know hovt, modern technológiákat, mert a korsze­rű gyógyszergyártásnak mindez egyáltalán nem elhanyagolható feltétele. Ebben a tervidőszak­ban főként a kapacitást növelő beruházásokra fordítja pénzesz- közeit a gyógyszeripar: növény- védőszergyártó, fermentációs és tablettázó berendezéseket vá­sárolnak, e mellett jelentős összegeket fordítanak a kuta­tási létesítmények korszerűsíté­sére is. A következő tervciklus­ban a telephelyek fejlesztése mellett lehetőség nyílik egy fermentáló és egy szintetikus üzem építésére. Salamon Gyula Egyedülálló környezetvédelmi rendszer Pécsre ér a kőolajtermék-vezeték Egy csepp olaj sem juthat a Pécsett jó minőségű ivóvízzel ellátó pellérdi és tortyogói víz- adóterület kútjaiba: ez volt a Baranya megyei KÖJÁL, a Dél- dunántúli VÍZIG, a Megyei és a Városi Tanács, valamint az Egészségügyi Minisztérium ki­kötése mór két évvel ezelőtt is, amikor az ÁFOR Vállalat a P és a T területen át kőolaj­termék-vezetéket akart lefektet­ni a pécsi ÁFOR-telepig. Két évi egyezkedés utón megszüle­tett a döntés: beköthetik, de a környezetvédelmi előírások legszigorúbb figyelembevételé­vel. Ezért az ÁFOR csaknem 30 millió forintos többletköltséggel egészítette ki beruházását: a vezeték az eredeti tervek sze­rint Dombóvártól Pécsig mint­egy 100 millió forintba kerül. Rajta várhatóan már a jövő év közepétől óránként 220— 250 köbméter fehéráru, vagyis gázolaj és benzin érkezik a megyeszékhelyre Százhalombat­táról, a vasúti szállítás helyett sokkal olcsóbban, gyorsabban és a környezetet nem szennyez­ve. A védelmi rendszer hazánk­ban egyedülálló, hasonló Fran­ciaországban és az Amerikai Egyesült Államokban található: az ÁFOR szakemberei sok száz külföldi szaklapból ollózták ösz- sze a tervükhöz szükséges ada­tokat. A védelem maximális, egy csepp olaj sem csuroghat el. A hat milliméter falvastag­ságú, speciális acélcső üzem­zavar, törés, robbanás, esetén 200—250 atmoszféra nyomást képes elviselni. Kísérleteket vé­geztek vele, robbantották, mes­terségesen kilyukasztották, be- repesztették. Külső részét kü­lönleges műanyagburkolattal fedik összefüggően hat milli­méter vastagon, hozzáragaszt­ják az acélhoz a norvég, svéd, osztrák importból beszerzett po- liészteres üveggyapotot. Ha mégis eltörne az acél, akkor a műanyag-bevonat is kitart egy darabig: 15 atmoszféra nyomásnak kitűnően ellenáll és csak 28—30 atmoszféránál kezd púposodni: ezt is a hazai kí­sérletek igazolják. Ilyen jelle­gű külső védőburkolatot itt próbálnak ki hazánkban elő­ször. Felvételét a Tamási Ve­gyesipari Ipari Szövetkezet vál­lalta és a helyszínen dolgoz­nak is, de csak akkor, ha a meleg plusz 5foknál több: ez­alatt nem kötnek a vegyszerek és a festékek. Jelenleg ezért leálltak a nagy hidegben és az iregszemcsei telepükön me­leg, zárt helyen tekerik be az acéldarabkákat, mivel cél az, hogy február, márciusra átad­ják műszakilag a Boda és Pécs között kialakítandó vezetéket, aminek 12 ezer méteres hosz- szábóf a fagy beállta előtt mór 10 ezer méter elkészült. Jó idő­ben naponta 80—100 méteres csőszakasszal végeznek, de most csak az acélcsövet fek­tetik az árokba a Mátraaljai Szénbányák építési üzemének a brigádjai. Ezenkívül száz méterenként azonnal nyomáspróbára kerül sor, az összekötéseknél minden hegesztést röntgennel vizsgál­nak meg. A 6-os út felső ré­szén haladnak, Bodától indul­tak és majd a pellérdi útelá­gazásnál viszik be a vezetéket az AFOR-telepre. A szakemberek állítják, hogy a legsúlyosabb üzemzavar ese­tén sem éri szennyeződést az értékes vízadó kutakat. — Csuti J. — Gaicomo Gilardi tervező Puha bőr, lapos sarok, mokasszin jelleg Űj exportmodellek születnek a Szigetvári Cipőgyárban A teremben öten-hatan dol­goznak, az asztalokon bőrdara­bok, cipőfelsőrészek, csodála­tos formájú cipők, csizmák lát­ványos összevisszasága. A Szi­getvári Cipőgyár tervező műhe­lye ez, ahol összeállítják, vari­álják a gyártandó modelleket. Amerikai exportra készülnek itt a cipők. Tervezőjük Gaicomo Gilardi, olasz tervező, Milánó­ból jött. — Már más alkalommal is terveztem amerikaiak részéről cipőket, így a magyar—ameri­kai üzlet létrejöttekor szívesen vállaltam a megbízást. — ön itt tervezi helyben a modelleket? — Most főképp az a felada­tom, hogy a jövő évi divatmo- delleket le kell fordítani ame­rikai nyelvre. Figyelembe kell venni az adott divatformán be­lül az amerikai ízlést. Az ame­rikai női láb keskenyebb, cson­tosabb, mint az olasz, a kapta­fa formája és mérete is más. Az olasz terveket így át kell alakítani. Olaszországban eze­ket a modelleket kisüzemi úton készítjük. Itt Szigetváron a nagyüzemi gépi gyártáshoz kell alkalmazkodni, ez is bizo­nyos módosításokat igényel. Persze, szükségem van rá, bel­ső kényszer hajt, hogy új, sa­ját ízlés szerinti formákat is tervezzek. Ilyenkor lelki sze­meimmel puha bőrökkel öltöz­tetem fel a meztelen kaptafát. — Mondják, ön művésze a szakmának. — Ezt másoknak kell eldön­teniük. Azoknak, akiknek tet­szik, vagy esetleg nem tetszik, amit én tervezek. — Hogy érzi magát Magyar- országon? — Egy éve dolgozom itt. Tet­szik a szigetvári gyár, szerintem Európa legmodernebb cipőgyá­rai közé tartozik. Szép az önök országa, a Balatont nagyon szeretem, s az emberekről csak annyit: itt egy év alatt több ba­rátot szereztem, mint otthon ed­digi életemben összesen. Kékes Hajnalka kicsi, töré­keny, halk szavú. Kezében a pécsi bőrgyár nagysikerű újdon­ságából oz úgynevezett ,,Junó” bőrből készült puha lovagló- csizma. — Ez már az 1978-as ameri­kai modell mintadarabja — mondja. — Most az egyenes, hosszúszárú, laposabb sarkú csizmákat kérik, öt-hat féle vál­tozatban készítjük el, s az ame­rikai divatszakemberek döntése után kezdjük a sorozatgyártást. Kékes Hajnalka a Könnyűipa­ri Műszaki Főiskolán végzett a cipőipari tagozaton. Itt a szi­getvári gyárban tervező és mo­dellező. Most az amerikai ci­pőprogram lebonyolítása óta önálló tervezésre nincs sok ide­je, azonban jelentős az irányító és tanácsadó szerepe. Az alap­minta adott, a részmintákat ó tervezi, feladata az új model­lek gépi „beszerszámozása" is. A 78-as tavaszi-nyári export­kollekcióban 160 modellt készí­tettek, ebből 37-et fogadtak el gyártásra. — Mi lesz a jövő évi cipödi- vatja? — Egészen puha bőrből ké­szült, félmagas vagy lapos sar­kú, mokasszin jellegű cipők és a kényelmes laticelből formá­zott talpbéléssel készült sportos szandálok. Sarok Zsuzsa

Next

/
Thumbnails
Contents