Dunántúli Napló, 1977. december (34. évfolyam, 330-359. szám)
1977-12-25 / 354. szám
U ándorútnak mondták az életet, amíg az ember alig-alig mozdult el hazulról, s csöndben csörgedeztek élte napjai. Most meg még aki messzire sose megy, az is rohan, a napok sebes sodrával iramlik el az életünk, mégse mondaná senki vándorútnak. Régiesnek vélnénk. Pedig az ünnepre kívánkoznék a szó: Vándor, állj meg, s pihenj meg. Nézz magadba kissé. Futtod- ban sokat mulaszthatsz, meglehet, mindent. Mit ér vele az ember, ha folyton rohan valami utón, s eközben elhullajtja önmagát? ünnep előtt meg amúgy is fölgyorsul az iram. Beszerezni mindent, sütni-főzni, s kiváltképpen megvenni az ajándékokat, ajándékot mindenkinek. Adni kell, mert ez a szokás, ez a hagyomány. Kapni is szokás, természetesen, ahogy illik. Hol van már a gyermekkor szűzi várakozása, a meglepetés kettős öröme! S az, hogy az ünnepre elcsöndesül minden, s a fő: együtt a család. Ez az ünnep csakugyan a megpihenés napja, a befelé fordulásé, ez a család ünnepe, a gyermek ünnepe. Gyermeknek lenni — van-e szebb emlék, van-e szebb jövő? Nyújtottuk kezünket mindannyian gyermeki bizalommal egymás felé, lestük csillag ragyogását szerető szemekben, követtük vezetését szerető szóra. Nem tudtuk, hogy a világban veszedelem is leselkedik ránk, hogy az élet küzdelem, s rohanás közben oly sok minden kihull belőlünk, oly sok mindenki elhull mellőlünk, mire ván- dorútunk véget ér. Nemcsak az ünnep középpontjában áll a gyermek, s nem is csak a családéban. A társadalom, a nemzet igazi kincse, mert a jövője, a gyermek. Az utóbbi években a szocialista magyar társadalom mind több jelét adta ennek, mind több megbecsülésben részesítette az anyákat, s a gyermek érdekében történt az is, hogy mind többet tesz az ország a nevelőkért, az iskoláért. Van ünnep, amikor a történelmet, a szabadságot, a jogot, a munka eredményeit illő számba venni; ezen az ünnepen azt tegyük mérlegre, amit valamennyien - emberek, családok, a nemzet - a gyermekért teszünk. A jövendőért. Az ünnep előestéjén elcsendesülnek az utcák, a tájak, hazatérnek a vándorok, hogy otthon, családi körben üljék meg az ünnepet. Eloltják a lámpát, meggyújtják a gyertyát, s a pislogó fényben fölragyog a szeretet A szeretet? Vagy csupán az ajándékokra esik rá a fény, s o fény sugarával a kíváncsi tekintet? Mit kapok? — kérdi a gyermek, mert nyitott az élete, mert kész befogadni mindent, tudást, tapasztalást, szeretetet. Mit kapok? - kérdi a felnőtt is, de rendszerint azért, hogy nyitott zsákjába gyűjthessen mindent, amit csak kicsikarhat az élettől, a világtól, másoktól. Az ünnep most annak is próbája, hogy felnőtt létünkre él-e bennünk a gyermek, hogy az ajándékozásban mi a fontosabb számunkra, a kapni-e vagy a nyitottnak lenni, hogy az ajándék ér-e többet nekünk, vagy az örömszerzés, a szeretet. Mennyi mindent fölsorol Tarzuszi Pál, amikor levelet ír a korintusziaknak, mennyi mindent, ami szeretet nélkül értéktelen! Lehet az ember mindentudó, csodatévő, szépszavú, áldozatkész, sőt önfeláldozó, de szeretet nélkül mindez semmit sem ér. Rohanó életében törekvő igyekezettel az ember megszerezhet mindent magának, csak épp szeretetet nem vásárolhat, nem lophat, nem is rabolhat. Szeretetet csak kapni lehet, ajándékba kapni. Igazi ajándékként: örömszerző ajándékként. A szeretet pedig együtt jár a békességgel. Ez az ünnep a béke ünnepe is, hiszen csak a békesség az, ami gyarapíthatja a családot csak békességben cseperedhetnek föl a gyermekek felnőtté, csak békében élhetnek a felnőttek egymásért. A nemzet, s az emberiség legjobbjai ma épp azért küzdenek, hogy háború, éhínség, nyomor ne pusztítsa az embert, se felnőttet, se gyermeket, hogy a javak igazságos elosztásával jusson étel mindenki asztalára, hogy szellem ragyogjon minden ház ablakán, s szeretet kapcsoljon egymáshoz embert és embert az egész emberiséget. Karácsonyfák csillogó gyertyafénye alatt nem azt kell számbavenni, mi mindent kaptunk, azt inkább, hogy mit adtunk, mit adhatunk egymásnak, miénknek, az emberiségnek. Lemérhető most, miféle kapcsolat köt össze bennünket. Lehet az ajándék formális, ha a kapcsolat is az, csupán külsőségre adó emberek között, örömöt szerezni csak annak tud igazán az ember, akit jól ismer, akit valóban szeret. Ismerni kell azt, akit megajándékozunk, hogy találó legyen az ajándék, hogy fölcsillanó szemmel fogadja, aki kapja. A kapott ajándék értékét nem az árcédula határozza meg, amelyet letéptek róla, hanem az egymás ismerete, az ebben rejlő szeretet. Ha csak érzés a szeretet, nem is az igazán. A szeretet: cselekvés. Élet. A szeretet a legkülönösebb dolog a világon: minél többet ad magából, annál jobban gyarapodik, minél tékozlóbb, annál gazdagabb lesz ő maga. Vándorok, álljunk meg futtunkban egy pillanatra, egy bensőséges ünnepre, hogy latra tegyük: tudunk-e gyermekek lenni, igaz sze- retetben élni. Hiszen ez a dolgunk a világon, küzdeni erőnk szerint a legnemesebbekért. • Egymásért. . Zay László A TARTALOMBÓL Év végi számvetés Irta: Dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság első titkára ♦ Átrétegződés ♦ A boldog ember ♦ A magyar medicina diadalútja ♦ Két balettművész — a Pécsi Balettről ♦ Gyermekrajzok ♦ Csillagszóró ♦ Tűké IV. karácsonyfája Három új, nagy óvodával gyarapodott az idén Pécs A szocialista brigádok továbbra is segítenek szaki átadása volt meg, de a kertvárosi mamák szinte nap mint nap elsétálnak a környékre, ahol majd legkisebb gyermekeik töltik napjaikat. Afféle nem hivatalos nevelési központ fog majd itt kialakulni az évek folyamán. Néhány hét múlva nemcsak a bölcsőde nyílik itt meg, hanem befejeződik a már szeptembertől működő iskola építése is. A tanév első felében bizony elég mostoha körülmények között dolgoztak a pedagógusok és tanultak a gyerekek, mert hiányzott a tornaterem, az ebédlő és jó néhány szertár. Idén adták át a Szigeti városrészben a 2-es számú gyakorló iskola nyolctantermes új épületszárnyát is. Könyvtár, úttörőszoba és játékszoba kialakítását is lehetővé tette a bővítés. Végigjártuk az idén átadott vagy korszerűsített új gyermek- intézményeket. Mindenütt elmondták, hogy az építésben segédkező szocialista brigádok hűségesek maradtak, és most is gyakori vendégek. Az óvodának zsúrkocsit és edényszárítót, az iskolának szemléltetőeszközöket készítenek. Mindig szívesen fogadott látogatók ők és sok gyereknek már személyes ismerőseikké váltak a nénik és a bácsik, akik társadalmi munkában sokat tettek azért, hogy 1977 érezhető gyarapodást jelenthessen Pécs gyermekintézményeinek számában. Zsúfoltság sehol sincsen; igazán tágasra sikerültek az óvodák. Legfeljebb ebéd után, amikor elérkezik a csendes pihenés ideje, kicsit szorosabban kell egymás mellé tenni az ágyakat. Akkor meg az óvónénik megérintik a gyerekek arcát az álommanóval és a szuszogó apróságok hamar elszenderednek. A Kertvárosban az Anikó utcában egymás mellett épült fel a bölcsőde, az óvoda és az iskolo. Már kialakulóban van az együttműködés az óvoda és az iskola között, így hát a gyerekek ismert világba kerülnek majd át, ha elérkezik a 6. év szeptembere. A bölcsődének még csak o műNovember 14-én vehették birtokba a kertvárosi gyerekek Pécs talán legszebb óvodáját, ami nemcsak tetszetős, hanem az elmúlt hetek tapasztalatai szerint kellemes, kényelmes, meleg világos is. A vezető óvónő meséli, hogy délutánonként a közelben lakó gyerekek átmásznak a kerítésen és sajátjuknak tekintik az udvar játszóterét a villamossal, a pilisi parkerdőből érkezett faállatokkal együtt. Nyáron lesz itt igazi élet, amikor langyos szél fodrozza majd a kis úszómedence vizét. Három új, nagy óvodával gazdagodott 1977-ben Pécs, és másik három óvodát korszerűsítettek, átalakítottak. A ledi- nai, az Anikó utcai és az Enyezd utcai óvodát egyaránt 150—150 gyermek számára tervezték. Az átalakítások is több mint 100 gyerek óvodai elhelyezését tették lehetővé. A statisztikáknak persze nem szabod szó szerint hinni, mert hivatalosan ugyan 540 új óvodai férőhelyet tartanak számon, gyakorlatilag azonban 700-zal többen járnak a városban óvodába, mint tavaly ilyenkor. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli lianio Kellemes ünnepeket! ■HM ■HM XXXIV. évfolyam, 394. szám 1977. docombor 29., vasárnap Ara: 1,90 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja
