Dunántúli Napló, 1977. december (34. évfolyam, 330-359. szám)

1977-12-23 / 352. szám

Dunántúli napló 1977. december 23., péntek Rendhagyó beszélgetések a rádióban Ma este 17.05-kor ezzel a címmel jelentkezik a Pécsi Stú­dió rendhagyó adása. A műsor szerkesztőriportere, Hídvégi Jó­zsef szerint több ok miatt rend­hagyó: egyrészt azért, mert rá­dióban ritkán hallható, újságot író kollégákat hívtak meg a stúdióba, de rendhagyó azért is, mert egyébként tálán ezek az interjúk sem készültek volna el. — Az volt a kérésem — mond­ta Hídvégi József - hogy min­denki olyan riportalanyt, beszél­getőtársat hozzon magával a stúdióba, akivel szívesen be­szélgetne: vagy egy, az év fo­lyamán elmaradt interjú ürü­gyén, vagy azért, mert rokon­szenves, vagy mert jelentős dol­got vitt végbe, vagy azért, mert... és folytathatnám a sort. Rendhagyó ez a beszél­getéssorozat azért is, mert rit­kán készül úgy műsor a stúdió­ban, hogy az adás kezdetén csak a koncepció van meg, az összes többi az adás folyamán formálódik, derül ki véglegesen. És ebben segítőtársaim azok a kollégák voltak, akiket sikerült megnyerni, akik szívesen fogad­ták ezt az ötletet és vállalkoztak a műsor elkészítésére. Lombosi Jenő, a Dunántúli Napló ro­vatvezetője művészbarátját hív­ta meg a stúdióba, Kercza Im­re, a Somogyi Néplap rovatve­zetője a Somoqy megyei Álla­mi Építőipari Vállalat igazga­tójának elkéDzeléseire, gondo­lataira volt kíváncsi. Borsos Jó­zsefnek a pécsi stúdió vezetőjé­nek vendége Matúz Lászlóné, a mohácsi halászati szövetkezet elnöke volt, Ambrus György, az Universitas szerkesztője Ger­gely János főiskolai tanár tár­saságában érkezett a stúdióba. Békés Sándor, a televízió pécsi körzeti stúdiójának vezetője egykori játszótársával, aki most a szigetvári városi pártbizottság első titkára. Sántavi Lászlóval beszélget. Szóhoz jut még a műsorban Gombár János és Téqlási Ferenc kettőse a tele­vízió képviseletében. Az az ötlet, hogy gondolato­kat hozzunk felszínre és mon­dassunk el, a ma esti Rend­hagyó beszélgetések során re­mélhetőleg megvalósul... Megkezdődött a vakáció Csütörtökön az ország több mint egymillió általános és csaknem 200 ezer középiskolás tanulójának megkezdődött a téli szünet. A vakáció január 2-ig tart, az első tanítási nap január 3-a, kedd lesz. Ezen a napon kapják majd meg a tanulók a félévi bizonyítványt. Az idén is az ellenőrző könyv­be írják be a pedagógusok az érdemjegyeket. A vakáció idején a korábbi évekhez hasonlóan a napközi­otthonok várják a gyerekeket, s oldott, játékos kirándulások­kal tarkított programokat állí­tottak össze számukra. Sokhe­lyütt az úttörőcsapatok és a KISZ-szervezetek is szerveztek programokat tagjaiknak. Az ország szakmunkásképző intézményeiben is csütörtök az első szünnap. Szerdán 155 ezer szakmunkástanuló rajzott ki az iskolákból, hogy megkezdje a téli vakációt. Mint már sok esz­tendeje, most is több ezer szak­munkástanuló — az összlét- számnak mintegy 10 százaléka — vesz részt szervezett üdülte­tésben a téli szünet idején. Az egészségileg rászoruló fiatalo­kat hegyvidékre, gyógyüdülte- tésre küldték, másokat — akik nélkülözik a családi otthon me­legét — vidéki, illetve buda­pesti kollégiumokban fogadnak. Itt részükre színes, érdekes, szó­rakoztató programokat állítot­tak össze, hogy számukra mi­nél emlékezetesebbé tegyék a pihenés napjait, a karácsonyi ünnepeket. Csucsfforsiifiitii <i kényuesbiilftolciMiii Kapós kiadványok Csúcsidőbe érkezett a karácsonyi könyvvásár, for­galmuk kétszeresét telje­sítik ezekben a hetekben a könyvesboltok. A legkere­settebb könyvek ugyan el­fogytak már, de még min­dig nagyon sok értékes, szép kiállítású, ajándéknak való könyv között válogat­hatnak azok a vevők, akik az utolsó napokra hagyták az ajándékvásárlást. Sláger: Arany János Kapcsos könyve Gazdag hanglemez- választék A Kossuth utcai Magyar írók boltjában még mindig kapható a Tutanhamon fáraó sírját be­mutató pazar kiállítású tanul­mánykötet, az első világháború és a forradalmak képeit fel­sorakoztató kiadvány és László Gyula izgalmas, színes mű­tárgyfotókkal teli könyve, A nagyszentmiklósi kincs. Több évi szünet után ismét megje­lentette a Móra kiadó Illyés Gyula Hetvenhét magyar nép­meséjét, a Széchenyi téri köny­vesboltban is kapható még Hajnóczi Rózsa Bengáli tűz cí­mű nagysikerű, több kiadást megért indiai útikönyve, Né­meth László Homályból ho­mályba című, életrajzi írásokat, eddig még nem publikált fel­jegyzéseket tartalmazó kötete. Leggazdagabb talán képzőmű­vészeti könyvekben volt idén a választék, a Corvina kiadó a spanyol, a németalföldi és a firenzei festészetről adott ki albumot, igen keresett a Tre- tyakov-képtár gyűjteményét be­mutató kiadvány is. Kapható még néhány olyan érdekes kézi­könyv, mint a Képes politikai világatlasz, a Növénykedvelők kislexikona, a világirodalom legszebb elbeszéléseit egybe- gyűjtő három kötet. A kará­csonyi könyvvásárra jelent meg a Spanyolország és az India című útikönyv is. Az idei legnagyobb siker két­ségkívül Arany János Kapcsos könyvének, az Öszikéknek ha­sonmás-kiadása volt. Elfogyott ugyanúgy, mint a jubileumra megjelentetett sokféle Ady- kiadvány is. Pillanatok alatt elkapkodták a Moldova válo­gatott riportjait tartalmazó El­lenszél című kötetet, a Regélő magyar várakat vagy a Ma­gyarország történelmi képes­könyvét. A felsorolt és más, már el­fogyott könyveket az ünnepek után beérkező utánrendelések- ben kereshetik újra a könyv­barátok. A könyvek mellett ha­sonlóan gazdag lemezválasz­tékkal várják a vásárlókat a Kossuth utcai és a Széchenyi téri lemez- és könyvesboltok. G. O. Egy életmű megkoronázása A gázkitörések elleni küzdelem Egy töprengésekkel és újítá­sokkal teli, a mecseki szénbá­nyászat mindennapi gyakorla­tába alászálló, abból felröp­penő életmű nyerte el tegnap a műszaki tudományok doktora címet: Szirtes Lajost, a Mecse­ki Szénbányák műszaki-gazda­sági tanácsadóját tegnap Bu­dapesten, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia nagytermében a tudományos minősítő bizott­ság ,,A mecseki szénbányák Százezrek a Hlercedesben Bécsbe igyekezett a külföldi csempész Még a csütörtöki fellebbvite- li tárgyaláson is tagadott az a jugoszláv csempész, akinek kocsijában augusztus végén több mint 600 ezer forintot ta­láltak elrejtve Hegyeshalomnál. Azizi Hevzi 33 éves. jugo­szláv állampolgár, Ornovica Pre- sovo-i lakos a nagy összeget Ausztriába akarta kicsempészni. Már az elsőfokú eljárás során is azt állította, nem tudja, ho­gyan kerülhetett kocsijába a sok pénz. Mercedes gyártmá­nyú autóját egyébként 1977. augusztus 28-án Jugoszláviából az albán határtól egészen He­gyeshalomig vontatta egy ugyancsak jugoszláv gépkocsi­vezető. A kocsit a vallomás szerint Bécsbe vitték volna ja­vítani. Hogy miért kellett ezt az utat sokszáz kilométeres ke­rülővel Budapesten keresztül megtenni, arra a csempész nem adott elfogodható választ. A Győri Megyei Bíróság a csütörtöki fellebbviteli tárgya­láson elutasította a csempész és védőjének felmentési kérel­mét és elrendelte a kiszabott egy évi és két hónapi elsőfokú bírósági ítélet végrehajtását. A több mint 600 ezer forintot el­kobozták és a büntetés letölté­se után a csempészt kiutasít­ják Magyarországról. Az ítélet jogerős. • Eozinkagyló és fajanszváza Alkotó fiatalok a Porcelángyárban Szép formájú vázákat, külön­leges festési eljárással készült tálakat, dísztárgyakat, faliké­peket csodálhat meg a láto­gató a Zsolnay Porcelángyár kultúrtermében. A kiállítás anyagát az „Alkotó Ifjúság" pályázatra érkezett rendkívül gazdag és választékos anyag adja. Díszműtermékek kategó­riában 53 alkotás került a mű­vészekből álló szakmai zsűri elé. A gyár oklevél és pénzju­talomban részesítette a legki­válóbbakat. Egyéniben I. díjat kapott Hargitainé Solymosi Beatrix és Szekeres Cézáné könnycsepp formájú piros eozin alapú fes­tett vázája. II. lett Rózsahegyi Károlyné zöldbúrás fajansz lámpája, III. Siklósi Józselné Akantusz jeligéjű rajzolt, ala­kos eozin vázája. A kollektív kategóriában el­ső egy fajansz váza lett, me­lyet Hargitainé Solymosi Beat­rix, Kovács Józselné és Horváth Gézáné készített. Különleges, sárkónyfejes, perzsamintás eo­zin kancsójával II. díjat ka­pott Hesz Péter, Kovács Józsel­né és Csete Erzsébet. Fajansz vázájával III. helyezett Schlitt Imréné, Fülöp Erika és Rózsa­hegyi Károlyné. A gyár KISZ-bizottsága kü- löndíjjal jutalmazta Pakuts Pe­temé, Potos Tibor és Mosonyi Attila készítette nagy, virágok­kal díszített, kék alapú fajansz padlóvázáját, Bede Éva kagy­lót formázó zöld eozin hamu­tálát és Horváth Gézáné de­koratív fajansz vázáját. A kiállítást az érdeklődők december 27-ig tekinthetik meg. Luif PöIoIkíí igifékéziiek a pótolhatatlant Lapozgatom a Pécsi Álla­mi Nevelőotthon kékfedelű albumát, nézem a sok mo­solygó gyermekarcot, amint azt a bizonyos kismadarat figyelik elröppenni a fény­képezőgép lencséjében. Az egyik fényképen töb­ben ülnek szorosan egymás mellett, egyforma ruhában, mögöttük a fehéren terített asztalon gazdagon feldíszí­tett fenyőfa áll és az égő csillagszórók jelzik: elérke­zett az év legmeghittebb ün­nepe, a karácsony. Gondolataim elkalandoz­nak, miközben a képről rám­tekintő szempárokat figye­lem. Vajon mit csinálnak az idei korócsony estén ezek a gyerekek? A Megye utcai intézet ne­veltjei közük többen a pat­ronáló szocialista brigádta­gok családjában várják majd a kigyúló gyertyafényt, és a csillagszórók sistergő szik­ráit, aztán onnan visszatérve Ünnepi órák szülők boldogan mesélik majd él­ményeiket barátaiknak. Sokan azonban a mór jól megszokott folyosón sietnek a társalgóba, ahol a szoba­társak már feldíszítették a nagy család fenyőfáját és a tanárok is elhelyezték a névre szóló ajándékokat. A nagyterem fala mentén terí­tett asztalok és a székekről nem hiányoznak az otthon vezetői, tanárai sem, mert ezen a napon együtt ünne­pelnek a szülők nélkül ma­radt gyermekekkel. Együtt. A nevelők tevé­kenysége ugyanis főként a gyermeki zártság feloldására irányul. Ezért alakították ki két éve a jelenlegi intézeti profilt, amely már a koedu­kált családi kapcsolatokra épül. Az óvodásokat idő­sebb csoporttársaik elkísérik az óvodába, iskola után pe­dig hazakísérik őket. Ily mó­don az egyéni életmód bizo­nyos fokú kötetlensége nincs ellentmondásban a csoport­közösség normáihoz való ön­kéntes alkalmazkodással. Ez a nevelési forma képes biztosítani az egyéni érdek­lődés, hajlam, tanulás és szórakozás emberi kapcsolat­teremtő feltételeit. A pécsi nevelőotthon a feltételeket saját maga alakította ki. A pedagógusok szülők is egy­ben. A rájuk bízott csopor­toknak, kis családi közössé­geknek vezetői, akik a — vér szerinti szülők helyett — az adott helyzetben anyát, apát helyettesítenek. De szülőket pótolni nem lehet! Érzelmi kötődést tekintve egy­általán nem, és egyébként sem, mert a gyermek a ne­velőotthonban más nevelési szituációban él mint a csa­ládban. A szülők helyett vi­szont nevelni lehet és kell, mert a társadalmunknak igé­nyei vannak az intézmé­nyekből kikerült gyermekek­kel szemben. Akik a korábbi években el­mentek, „kinőttek" az inté­zetből, most az ünnepségre meghívót kapnak, de hívás nélkül is eljönnének. Ilyen­kor a diákok műsort adnak, majd jön az est fénypontja: a találgatás, vajon ki mit kapott, és keresik az aján­dékot a fenyőfa alatt. Várja, befogadja őket ez a csalód, igyekezvén pótolni a szülői ház melegét, a pótol­hatatlant. Müller István váratlan szén- és gázkitörések elleni küzdelmének legkedve­zőbb irányai" című dolgoza­táért — annak nyilvános vitá­ja után — a műszaki tudomá­nyok doktorának nyilvánította. A nagydoktori értekezés oppo­nensei voltak: Martos Ferenc akadémikus, Boldizsár Tibor, a műszaki tudományok doktora és Tamásy István, a műszaki tudományok kandidátusa. A téma — a váratlan szén- és gázkitörések elleni védeke­zés — tegyük hozzá, sajnos —, nem ismeretlen a baranyai ol­vasó előtt. Tragédiákat idéz. Az értekezés téziseinek meg­értéséhez ezért nem kell szak­embereknek lennünk. íme a kutatási feladat, is­mertetve az előzményeket is: A váratlan szén- és gázkitöré­sek a világ számos bányájá­ban veszélyeztetik a dolgozók életét és fékezik a bányamű­velés fejlesztését. A bányák mélyművelésével a veszély to­vább növekszik és a védekezés olyan gazdasági terhekkel jár, amely már számos bánya le­állítását okozta. Az energio- hordozók közötti verseny, de a szénbányák egymás közötti ver­senye is sürgeti a gázkitörés­veszély elleni küzdelem fejlesz­tését. Ezek után: kutatásai során milyen következtetésekre jutott Szirtes Lajos, aki — mellesleg — nem meríthetett gazdag ta­pasztalati forrásból, hiszen — bár a szakmai irodalomban nagyszámú, a szén- és gázki­törésekkel foglalkozó mű ta­lálható — az őt megelőző munkák csak a veszély-kérdés összességének egy-egy részte­rületével foglalkoznak? Szirtes Lajos eredményei: A kandidá­tusi értekezésében felvázolt gondolatok már felszínre hoz­ták, hogy a mecseki szénbá­nyák viszonyai között a gáz­kitörésveszély lokális megszün­tetésének legeredményesebb útja a gáz- és kőzetfeszültség csökkentése. Kihasználva a pécsi terület kedvező adottságait, Szirtes La­jos 1958-ban és 1960-ban egy szabadalomban is rögzített ja­vaslatot tett az előzetes anyag­kivétellel megvalósítandó fe­szültség-átrendezésre. E mód­szerek alkalmazásával az utób­bi két évtizedben jelentősen csökkent a gázkitörések, és nö­vekedett a megmentett bá- nyószéletek száma. Könyvírással és előadások sorával hozzájá­rult a mecseki szénbányászok gázkitörésveszéllyel kapcsolatos szemléletének a valóságot jobban megközelítő kialakítá­sához. (— mi —) A Moszkvics keresi Margitkát A gépkocsi-nyereménybetét- könyvek novemberi sorsolásán 33 (!) személygépkocsit nyer­tek a baranyai betétesek. Kö­zülük tízen tegnapig még nem jelentkeztek. Nem tudni miért feledékenyek, nem nézték meg a nyereménylistát, vagy van már gépkocsijuk, s most telje­sen tanácstalanok, mit kezdje­nek a második autóval. Az OTP minden esetre felkért ben­nünket — mivel a jeligés betétkönyv-tulajdonosokat lehe­tetlen felkutatni — adjuk köz­re, milyen autók keresik gaz­dájukat: a Rózsa jeligéjű autónyeremény-betétkönyv tulaj­donosa Trabantot nyert, Rózsán kívül egy-egy Moszkvics vár a Margitka, a Peti és a „34—31” jeligés autónyereménybetét- könyv tulajdonosaira. Amennyi­ben ez év december 29-ig nem jelentkeznek az OTP-nél, ter­mészetesen nyereményük nem vész el, de a jelentkezési határ­idő után már csak a nyert sze­mélygépkocsi forgalmi értékére tarthatnak igényt.

Next

/
Thumbnails
Contents