Dunántúli Napló, 1977. december (34. évfolyam, 330-359. szám)
1977-12-01 / 330. szám
1977. december 1-, csütörtök Dunántúlt napló 3 Dinamikusan, Intenzíven, a saját bázisán fejlődik Pécs gazdasága jói és időben valósulnakmeg a kongresszus határozatai Nagyobb építőipari kapacitás kell Kiépülnek a fő útvonalak Egyidőben a lakásokkal A pécsi Városi Pártbizottság Szentirányi József, a Városi Pártbizottság titkárának elnökletével a héten megtárgyalta és elfogadta a végrehajtó bizottság jelentését a XI. kongresszus határozatai végrehajtásának Pécs városi tapasztalatairól. A pártbizottság ülésén részt vett és felszólalt dr. Nagy József, a Központi Bizottság tagja, a Megyei Párt- bizottság első titkára.- A párt politikájának megvalósulását eredményesnek tartjuk. A városfejlesztés főbb területein annyi naturália valósul meg, amennyit a terv előirányoz. A teljesítés időarányos. Gazdaságunk dinamikusan, intenzíven és a saját bázisán fejlődik — mondotta a végrehajtó bizottság írásos beszámolójához fűzött szóbeli kiegészítőjében Lukács János, a pártbizottság első titkára. • • Összehangoltan A vita első felszólalója Bos- nyák János, a porcelángyár igazgatója arról tájékoztatta a pártbizottságot, hogy a gyár két év alatt 18,5 százalékkal növelte termelését. A rekonstrukció eredményeként porcelánedényeknél és egyes szigetelőknél hatszorosára nőtt a termelekenység. Termékeik egynegyede új. Jövőre 13 százalékos termelésnövekedést irányoznak elő, és exportjuk 50 százalékkal nő. Harmincmillió forint devizahitelt vesznek igénybe és megkezdik a rekonstrukció—2. előkészítését. Az újabb rekonstrukció eredményeként az egy főre eső termelési érték a jelenlegi 160 000 forintról 522 000 forintra nő. Fejlesztési tervekről számolt be Rugási Endre, a sörgyár igazgatója is. Ezt korszerű technikai megoldásokkal kívánják megvalósítani. A cél: több sört adni és csökkenteni az importot. A gyár környékén folyó munkákra utalva nagyobb összhangot sürgetett a város- fejlesztésben részt vevő vállalatok között. Kérte a város kiemelt sportegyesületének, a PMSC-nek fokozottabb támogatását is. — Tervünket termelési értékben túl fogjuk teljesíteni, talán létesítményekben is — mondotta Nemeskéri László, a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója. Elismeréssel szólt a városi pártbizottság koordináló munkájáról, majd így folytatta. — Erre a két évre esett az építőipar fejlesztési injekciója. A rekonstrukció sorón lakástermelésben 30 százalékos fejlesztést kellett megvalósítani, és végréhajtot- tuk a típusváltást. Az építkezések csak részben történtek új lakótelepen, öt helyen építünk, öt helyen kellett a közműrekonstrukciót is megvalósítani. Ennek ellenére már a Siklósi városrészben is adtunk át lakásokat. Elmondotta, hogy a vállalat 1978-ban 360 millió forinttal termel többet, mint 1975-ben. Szükségesnek tartja a többi építőipari szervezet hasonló ütemű fejlesztését is, hogy a programtól a tervezésen át a kivitelezésig megvalósuljon az összhang. „Szeretnénk — mondotta —, ha az építőipart úgy is kipróbálnák: hogyan dolgozik akkor, ha időben jól előkészítve kapja meg a feladatot.” Szederkényi Ervin, a Jelenkor főszerkesztője hangsúlyozta, hogy az irodalomban és művészetekben sincs stagnálás. Nincs látványos, nagy ugrás, hanem lassú, biztos fejlődés. Felhívta a figyelmet a mecénások tevékenységének összehangolására. Sári Ferenc, a pécsi munkás- őregység parancsnoka közölte, hogy a munkásőrök összigény- bevétele már 74 százalékban szabad időre esik. Tartalmas munka A pártbizottság vitájában felszólalt dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság első titkára. — Pécs súlya — mondotta — nem egyszerűen a 167 000 lakos számjegyében van, hanem ennél sokkal több. Itt él a megye párttagságának fele, a gazdasági intézmények közül 24-nek a kisugárzási területe több megyére terjed ki, nem beszélve a kulturális intézményekről, az ipari dolgozók 80 százaléka a pécsi agglomerátumban él. Egyetértek a városi párt-végrehajtóbizottság jelentésével. Tartalmas volt valamennyi területen a párt-, állami és társadalmi szervek tevékenysége. Jól és időben valósulnak meg a kongresszus határozatai. Kedvezően változott a lakosság közérzete, hangulata. Tennivaló sok van. A város problémái közel sem oldódtak meg. Ismeretes a mondás: olyan lesz a város, amilyenné mi alakítjuk. Mi a városi párt- bizottságnak a városfejlesztő munkáját korrektnek tartjuk, eredményes és megnyugtató. A város olyan kulturális, művelődési és közoktatási centrum, amely Dél-Dunántúl területére terjed ki, s ebből a szempontból nem közömbös, milyen a tudományos munka színvonala, a pécsi értelmiség tevékenysége. Megnyugtatónak tartjuk a képet. A művelődési ház sem csupán pécsi, hanem az egész környékre kisugárzik. A megyei párt-vb meggyőződése, hogy Pécs párt-, állami, társadalmi és gazdasági szervei eredményesen tevékenykednek a kongresszus határozatainak végrehajtásában. Reméljük, hogy a következő pártértekezletnek azt jelenthetik, hogy a kitűzött célokat elérték. Pollák Dezső a lakóterületi pártvezetőségek és pártszervezetek munkájáról adott tájékoztatást. Lépni kell A felszólalásokra Lukács János válaszolt.- Az elmúlt két évben a Városi Pártbizottság munkájában kiemelkedő figyelmet kapott a várospolitika, a város- fejlesztés, -fenntartás és -ellátás, ami alatt anyagi és szellemi ellátást is értek. Ebben a kulturális szolgáltatásnak, a sportnak is megfelelő súlya van. A városi pártértekezleten még úgy kellett fogalmazni: a várospolitika valamennyi területén súlyos problémák vannak. Ennek több objektív oka van. A korábbi években lelassult a gazdasági növekedés és ennek megfelelően a pénzeszközök is alacsonyabbak voltak. Ugyanakkor a város lakossága 45 000-rel nőtt. Ezt a tendenciát kellett megállítani vagy megfordítani. Most a megyei fejlesztési alap 78 százalékával Pécs rendelkezik, és a fejlesztésben az előző ötéves tervhez viszonyítva 158 százalékkal megyünk előre. A lakossághoz is fordultunk. Még olyan elhatározásunk nem volt, ami ne kapott volna kedvező visszhangot. Azt mondtuk 1973-ban: építsünk több óvodát! Ennek a támogatásnak a keretében 40 millió forint jött össze; 1450 férőhely helyett 2050 épül meg, s tudjuk biztosítani az üzemeltetést is. A művelődési központra szükség van, de az nem tervesített feladat. Az állami vezetés joggal kérdezi majd, mit teszünk mi az asztalra. Ezért fordultunk újra a vállalatokhoz, szövetkezetekhez. Az építőipar teljesítménye tiszteletreméltó. A BÉV évente 100 millióval növeli termelését. Együtt dolgozunk azon, hogy a VI. ötéves tervben sokkal nagyobb kapacitást teremtsünk meg, egy 4000 lakásos házgyári kapacitást. Mindenki tudja, ahol házgyár van, oda több lakás is jut. Ijesztőek a számok: 15 000 felé jár a lakásigénylés. Mindenképpen indokolt, hogy itt lépjünk. A cél és eszközrendszer ösz- szehangolása érdekében alkalmazzuk az operatív módszert. Abból indultunk ki, hogy a pénzhez teremtsük meg az eszközrendszert. Ezt helyi erők mozgósítása mellett külső erők bevonása útján is kívánjuk segíteni. Dolgoznak itt tsz-ek és más építőipari vállalatok is. De más megyéből is tudunk kapacitást idehozni. Azt kérjük, az idejövő kapacitást szíveskedjenek támogatni, mert az a várost, a megyét segíti és minden építőipari szervezetet, hogy gyorsabb befejezést érhessen el. Az utak korszerűsítésénél két alternatíva állt előttünk. Vagy felületkezelést kapnak a pécsi utcák, s ezzel nem oldunk meg semmit, vagy a főútvonalakat építjük ki. Tudtuk, hogy a Szigeti városrészben súlyos helyzet következik be. De, ha most nem csináljuk, jövőre már nem tudjuk. Ezt jövő tavaszra túléljük. Tudjuk, hogy elviselhetetlen óllapot lesz a Bem utcában a Konzum melletti étterem építése miatt. De ha elkezdődik végre, akkor lesz is valami. Hogy jobban lehet csinálni, ezt a kritikát elfogadjuk. Tudjuk, hogy lépni kell. A körülményeket olyanná kell tenni, hogy a munka ne álljon meg. Szemléletünk még hosszú ideig alapvetően lakáscentrikus lesz! De a lakásépítés mellett a legfontosabb járulékos beruházásokat meg kell építeni. Ilyenek az iskolák és gyermekintézmények. Ha 79-ben nem adjuk át Kertvárosban az iskolát, ez teljes csőd lesz. De át fogjuk adni! Megóvja a romlástól, szépen csomagolt Sertészsír- új „ruhában“ A vásárlók már megismerhették a boltokban az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt csomagolásfejlesztési törekvéseinek egyik szép eredményét: a fél kilogrammos műanyag dobozos sertészsírt. Eddig a fővárosból érkezett hozzánk, de mától, december 1-től folyamatosan üzemel már a Baranya megyei Húsipari Vállalat új zsírcsoma- qoló csarnoka is. / — A pécsi húsfeldolgozó beruházásának részeként helyet kopott egyik új üzemrészünkben a teljesen automatizált zsírcsomagoló berendezés is — tájékoztat Fehér Sándor, a vállalat főmérnöke. — A közel 650 ezer forint értékű gép november 24-e óta próbaüzemei, alufóliával lezárt polisztirol dobozokba tölti az avasodásgátlóval készült zsírt. A próbaüzem alatt közel egy vagon ízlésesen, minden fogyasztói igénynek megfelelően csomagolt sertészsírt hoztak forgalomba. Mától kezdve pedig 6 fős kezelőszemélyzet közreműködésével napi 40 mázsa korszerűen csomagolt zsír hagyja el az új automata gépet. A vállalat jövő évi terveiben egy újabb csomagológép beszerzése és természetesen újabb műszak beállítása is szerepel. — zs. — Kinek erdeke megakadályozni? Munka előtt egy féldeci ■ Az italboltok „vonzáskörzete” ■ Alkohol: négymilliárd forint veszteség az iparban ■ Radikális intézkedések — a rendelet megszületett Zoltán, akivel egy raktárban dolgoztam együtt, fizetésnapok idején gyakran megbolondult. Ahogy felvette a pénzt, két-három napra eltűnt, s rendszerint telefonon jelezte, ha elfogyott a fizetése: „Gyertek értem a „Hufnágelhoz", hozzatok egy ötvenest is, mert nem tudom kifizetni a számlát.” Eleinte dolgoztunk helyette is, még az ötvenest is ösz- szedobtuk, de persze, nem tartott sokáig a pályafutása a vállalatnál . . . A „Hufnágel” kocsma, azaz a Pajtás italbolt ma is éppúgy üzemel az Alkotmány utca 13-ban, mint Zoltán idejében. Délelőtt van, alig kilenc óra, de üres hely alig akad. A közönség? Néhány nyugdíjas, néhány bevásárolni indult férj, a többiek munkásruhában. Valahol most áll a munka, ők reggeliznek. Előbb „természetesen" a féldeci, aztán a kockás terítővei letakart kocsmai asztalok „terülj asztalkává" válnak, szalonna, sajt, kenyér, sőt, még vöröskáposzta is akad. A szomszéd asztalnál a dolgozó kocsonyát hoz, hogy jobban csússzon az ital, ami fél óra alatt a következőkből tevődik össze: deci Mecseki, néhány nagyfröccs, avagy ugyanennyi korsó sör, végül „Béla, ha már ott vagy, hozz egy stampedli pálinkát!” Kertváros. A Keszűi úton mór korán reggel kinyit a szederkényi Karasica Gyöngye Termelőszövetkezet borozója. Hét órakor csúcsforgalom. „Érthető", fél nyolckor kezdődik a munkaidő az építkezéseken, innen párszáz lépésre. A borozó fő slágere a gyümölcspálinka, megint csak érthető, hiszen erre van a legnagyobb kereslet ilyenkor reggelente. Azért fogy a bor, a nagyfröccs is. Nem baj, hogy közben elmúlt fél nyolc, azt is lehet mondani a főnöknek, hogy reggeliért mentünk ... Minden kocsmának, italboltnak, de még az alkoholt árusító fűszerboltoknak is megvan a maga „vonzáskörzete”. Kollégám nemrég fogadni akart velem, hogy belépünk egy vendéglátó egységbe kora reggel, és megmondja nekem, a vendégek közül ki, melyik gyárban, üzemben, építkezésen kezdi nemsokára a munkát. Nem fogadtam vele, nem kell ehhez kifinomult érzék, elég a helyismeret. „Azt kérdi, miért szolgálom ki a munkába menőket vagy a munkaidő alatt italozókat? Ne vicceljen, én senkit sem igazoltathatok..." — mondja az egyik italbolt eladója. Igaza van, a falon lógó tilalom csak az ittas egyénekre és a 18 éven aluliakra vonatkozik. A gépjárművezetés — veszélyes üzem. De ezen a területen az alkoholfogyasztást tiltó jogszabálynak már nagyrészt sikerült érvényt szerezni. Felmerül azonban a kérdés, vajon a reggeli pálinka vagy fröccs után a daru kezelője, a magasban dolgozó panelszerelő, a szalag vagy esztergapad mellett termelő munkás nem veszélyezteti-e hasonlóképpen önmaga és mások testi épségét. A válasz egyértelmű. Emellett szól a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsától kapott adat is: idén a mai napig 28 halálos üzemi jellegű baleset következett be megyénkben. És egy hasonlóan riasztó országos szám: az ipar területén négymilliárd forintra rúg az alkohol okozta anyagi veszteség. Szerepel ebben az ösz- szegben az ivászat miatt bekövetkező késések, igazolatlan mulasztások „ára”, az alkoholizmusból fakadó megbetegedések táppénzhatása, nem beszélve a már említett üzemi balesetek kárértékéről. De ha az eladó köteles mindenkit kiszolgálni, aki inni kér, ki az, aki közbeszólhat, aki megakadályozhatja ezt az aggasztó je'enséget? A vendéglátóiparnak nem érdeke. A munkahelyi vezetőknek és kollektíváknak azonban van mit veszteniük ezen a vásáron. S örvendetes jelenség, hogy egyre inkább felismerve szerepük jelentőségét, tesznek is hatékony lépéseket. Nemrég még fehér hollónak — s kissé gyűlöletesnek — tűnt az olyan munkavezető, aki fiókjában alkoholszondát is tartogatott. Ma mór országos tendenciává vált, hogy csak következetes szigorral, sűrű ellenőrzéssel, a szocialista kollektívák nevelő tevékenységével érhető el eredmény. Hegy a munka előtti, s a munkahelyi italozás kérdésé- napjainkra mennyire aktualitássá vált, jellemző erre, hogy a Minisztertanács is napirendjén tartja. Várhatóan igen rcdikális lépések előszeleként már megszületett az a kormányrendelet, amelynek végrehajtási utasításait év végéig az illetékes minisztériumok is elkészítik. Annyit elöljáróban elárulhatunk, szó van az alkoholok árusításának bizonyos napszakonkénti korlátozásáról, a tömény italok gyártásának mérsékléséről, a nevelési, felvilágosítási tevékenység fokozásáról. . Zsalakó István
