Dunántúli Napló, 1977. december (34. évfolyam, 330-359. szám)

1977-12-21 / 350. szám

6 Dunántúli napló 1977. december 21. szerda logi tanácsadó T. I. a községi tanács szolgálati lakásában lakik, havi lakbért fi­zet. A tanács az épületet bőví­teni és felújítani akarja. Kérdés: köteles-e a lakó ezen munkákat túrni? Igen! Az 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 56. § (3) bekezdése értelmében a bérlő köteles tűr­ni az épület karbantartásával, felújításával, bővítésével, hely­reállításával, átalakításával és korszerűsítésével kapcsolatos, valamint a bérbeadót és más bérlőt terhelő egyéb munkák elvégzését, ha ezek nem ered­ményezik a lakás megsemmisü­lését. Abban az esetben, ha a mun­kák elvégzése során a lakás vagy a lakásberendezés meg- ronaálódik, az így keletkezett hibát is egyidejűleg ki kell ja­vítani. A végrehajtási rendelet elő­írása szerint a bérbeadó illető­leg a bérlő az őt terhelő mun­kát úay köteles elvéqezni, hogy a lakás és más Inkáink rendel­tetésszerű használatát — lehe­tőség szerint — ne akadályozza. A bérbeadó, illetőleg a bérlő köteles a munkák megkezdésé­ről és várható időtartamáról az érdekelt bérlőket előzetesen ér­tesíteni. Z. i. felesége korábban 9 évig dolgozott, majd családi okokból otthon maradt. Most újra dolgo­zik, 52 éves, és két évnél több munkaviszonya van. Kérdés, hoqy 55 éves korban fe­lesége kaphat-e nyugdíjat annak ellenére, hogy 5 évnél hosszabb megszakítása van? Igen! Az 1975. évi II. törvény 56. S-a szerint akinek a szol­gálati idejében egyhuzamban öt évnél hosszabb megszakítás van. n megszakítást megelőző szolnálati ideiét abban az esetben lehet figyelembe ven­ni. ha a megszakítás után ÖT- É VI szolgálati időt szerzett. E feltétel hiányában az öt év­nél hosszabb megszakítást megelőző szolgálati időt annál lehet fiavelembe venni, aki a megszakítás előtt a nyugdíjjo­gosultsághoz szükséqes szolgá­lati időt megszerezte, és az ezt követő öl éven belül a) az öreaségi nyuqdíjra jo­got adó életkort betöltötte, vaqy b) megrokkant, és rokkantsá­ga a nyugdíj igényléséig fenn­áll. A most ismertetett rendelke­zés értelmében, felesége nyug­díjra jogot szerezhet, ha a meglévő úiabb két év mellé még további három év szolgá­lati időt szerez. Kovács T-né olvasónk kérdezi, hogy a lakásba beköltöző bérlő mikortól köteles a lakbért fizet­ni? Az 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. 62. 6-ának előírása szerint a lakbér attól az időponttól jár, amikor a bérbeadó a lakást a lakásbérleti szerződésnek meg­felelően a bérlőnek átadta. A bérlő a lakbért havonta eqy összegben, legkésőbb a hó 15. napjáig köteles megfizetni. Az érvényes jogszabályi elő­írások értelmében a lakbérfize­tési kötelezettség a lakásbérleti jogviszony megszűnéséig tart. Ha azonban a bérlő a lakást korábban visszaadja a bérbe­adónak, az úi bérlő beköltözé­sétől kezdődő időre már nem köteles lakbért fizetni. nyomában Az üzletekben eddig csak a hétvégeken árultak frissen- vágott csirkét, most márked- den is lehet kapni. Egész csirkét, combját, mellét. De az utóbbi időben a közked­velt, s főleg olcsó aprólék valahogy eltűnt a boltok hűtőpultjaiból. Idézek egyik komlói nyugdíjas olvasónk leveléből: „ ... Négy-öt hó­napja járom az özeiteket, de baromfiaprólékot sehol nem találok.” Néhány pécsi és komlói üzletet megkerestem, de a válasz mindenhol ugyanaz volt; igen ritkán kapnak il­letve ha mégis, akkor pilla­natok alatt elkapkodják. Hiá­ba, a háziasszonyok megszok­ták az aprólékot, mellyel szerkesztőség postájából E A járda a gyalogosoké „Szeretném felhívni figyelmü­ket a Zetkin Klára utcában fennálló tarthatatlan helyzetre. Ugyanis dacára, hogy sem vá­rakozóhely, sem olyan KRESZ jelzőtábla, mely a járdán való várakozást engedélyezi, nincs elhelyezve, a reggeli óráktól a késő délutánig az autók a jár­dára állva parkíroznak és a járókelőknek még talpalatnyi hely sem marad" — olvassuk egy hozzánk küldött levélben. Való igaz. Ezen a rövid út­szakaszon naponta több ezer ember közlekedik az úttesten, mert a járdán nem lehet. Pécsett — különösen a tör­ténelmi belvárosban — forgal­mat szervezni nagyon nehéz. A szakembereknek figyelembe kell venni a gyalogosok érveit épp­úgy, mint a járművel rendel­kezőkét. A fent jelzett útsza­kaszon egyirányú a forgalom a Déryné utcától a Kossuth La­jos utcáig, ami forgalomszerve- zésileg jónak mondható. Azon­ban az is igaz, hogy a gyalo­gosan közlekedők számára a járdát szabadon kell hagyni! És hogy ez nincs így, arról csak azok a járművezetők te­hetnek, akik semmibe veszik a KRESZ idevonatkozó szabályait. Levélírónk az idősebb gene­rációt is védelmébe veszi, kü­lönös tekintettel arra, hogy ezen a környéken sokan laknak és közlekednek idősebbek is. Zá­rómondatával teljesen egyetér­tek, miszerint a gyalogjáró el­sősorban a gyalogosoké. (Ml) Hiánycikk a jódozott só és a keserűvíz A közelmúltban a Hazafias Népfront városi aktívái vizsgá­latot végeztek Pécsett a ke­reskedelmi ellátás minden te­rületén. Vizsgálták az áruellá­tás, az áruválaszték mértékét, a kiszolgálás milyenségét, az eladóterek, raktárak tisztasá­gát, zsúfoltságát stb. Vizsgála­tuk eredményeként a pozitívu­mok mellett a hiányosságokra is fényt derítettek. Valami azon­ban elkerülte a figyelmüket. Ez pedig a jódozott só hiánya az üzletekben. Közismert tény, hogy Pécsett és környékén a jódban szegény vizek miatt gya­kori a golyvásodás. Köztudott az is, hogy e betegség meg­előző szere a jód. Amikor 1958-ban Budapest­ről Pécsre kerültem, az üzle­tekben még kapható volt a jó­dozott só. Aztán szép csende­sen ez a nagyon is nélkülöz­hetetlen ételízesítő vagy eltűnt az üzletekből, vagy csak nagy­ritkán kapható, Egyesek sze­rint ennek oka az, hogy a ve­zetékes vízellátás során a vizet jódozzák. Én azonban nem a vezetékes vízzel ellátott lakások boldog tulajdonosai miatt aggódom el­sősorban, hanem a város pe­rifériáján élők és a Pécs kör­nyéki falvak lakossága érdeké­ben emelek szót. Ezek a lakók csakis a jódban szegény, nem­egyszer más szempontból sem megfelelő minőségű vizet ihat- ják az ásott kutakból, kitéve magukat a golyvásodás veszé­lyének. Ezek érdekében kérem az illetékeseket arra, hogy mind a peremtelepüléseken, mind pedig a belterületi üzle­tekben jelenjék meg a jódo­zott só. Még egy kérést! Miért nem árusítanak az ABC-áruházak folyamatosan természetes kese­rűvizet? Egyik boltban lehet kapni, a másikban hiánycikk. Pedig erre is szükség van, fő­leg most, az ünnepek idején. Dénesi Ödön városrendező építész, a HNF szigeti körzeti alelnöke Hova tűnt a baromfiaprólék? gyorsan jó levest főzhetnek. S ha egyszer valamit meg­kedvelünk .,. „Aprólékügyben'’ Szendrői Tivadar, a Baranya megyei Élelmiszerkereskedelmi Vál­lalat áruforgalmi osztályve­zetője elmondta, hogy az üzletvezetők valóban rendel­nek — miért ne tennék? —, de a leszállított mennyiség meg sem közelíti a fogyasz­tói igényeket. Hogy miért lett hiánycikk a baromfiaprólék? Kincses Tibor, a Baranya megyei Ba­romfifeldolgozó és Forgalma­zó Közös Vállalat igazgatója válaszolt: — Eddig sem mi készí­tettük a baromfiaprólékot, hanem az ország minden ré­széből a társvállalatoktól szereztük be. Közel egy éve ez a központi ellátás vissza­esett, amit a vásárlók persze azonnal megérezték. A közelmúltban azonban elkészült Pécsett a baromfi- feldolgozó, de aprólék még sincs az üzletekben. — Új üzemünkben a da­rabolási fázis még nem meg­oldott, egyelőre csak barom­fitestet állítunk elő. Január­tól azonban üzembe helyez­zük ezt a technológiai sort, így ez a gond minden bi­zonnyal enyhül. Több ba­romfiaprólék lesz az üzletek­ben. A karácsonyi ünnepek­re egyébként kétszer annyi aprólékot szereztünk be mint máskor. Tehát januártól a barom­fiaprólékot kitörölhetjük a hiánycikkek listájáról? Roszprim Nándor Véménden miért nincs szén és fűtőolaj? Nemrégen a déli hírekben hallottam, hogy a tüzép-tele- peken tüzelőszerekből elegendő mennyiség áll a lakosság ren­delkezésére, sőt még felesleg is van. Kérdem akkor, hogy miért nem lehet hetek óta a véméndi tüzép-telepen egy gramm szenet sem kapni? (Csak kevés iszapszén van.) Ugyanez a helyzet az olajjal. Kéthónaponként egy fél óráig van csak olaj, utána hónapokig nincs. Máshol viszont mindig van. Mi ennek az oka? Búzás Ferenc, Véménd Iskola­bővítés társadalmi munkával November első heteiben kezdtek hozzá a bikali általá­nos iskola négy tanteremmel való bővítéséhez. Farkas Béla, a bikali iskola igazgatója, a Bikali Híradó cí­mű, a Bikali Állami Gazdaság gondozásában megjelenő üze­mi újság decemberi 'Számában röviden az alábbiakat írja az építkezésről — Az iskolát felépíteni csak széles körű tár­sadalmi összefogással, segít­séggel lehet. Ezért biztató volt a szocialista brigádok, KISZ- esek felajánlása, a mágocsi Béke Termelőszövetkezet, a ME­ZŐGÉP, az ÁFÉSZ készséges segílségvállalása, s nem utolsó­sorban a szülők, a falu lakossá­gának tenniakarása ... Az in­dulás nagyon szépen és re­ménykeltőén sikerült. A szülők körében meghirdetett társadal­mi munkában tizenhéttel töb­ben vettek részt, mint akik megígérték: őröm számomra, de úgy érzem, egy kicsit mind­annyiunknak is, hogy a jövő tanévet már az új iskolarészben kezdhetjük...” Szabó József Köszönet Ezúton szeretnénk köszönetét mondani annak az ismeretlen orvosnak és fiatalembernek, akik november 14-én a budai ABC- áruháznál elájult kislányunk­nak önzetlenül segítségére vol­tak és ezzel az életét mentették meg. Hálás szülők: Tóth András és felesége Új forgalmi rend Pécsett (2.) Az elsőbbség szabályozása Pécs város területén 1976- ban közel 280 személyi sérülé- ses baleset történt. Ezek közül 91 esetben megállapították, hogy az előidéző ok az elsőbb­ségi jog meg nem adása volt. Az arány megdöbbentően ma­gas. A jövőben az áthaladási el­sőbbség útvonalhoz kötött, a főútvonal és kiemelt mellékút­vonalak kiváltsága lesz. Az ezeken az útvonalakon közle­kedők a „főútvonal", illetve az „útkeresztezés alárendelt úttal" jelzőtábla alapján elsőbbségi jogukat fel tudják ismerni. A mellékútvonalak egymással való keresztezéseiben mindig a jobbról érkezőnek lesz elsőbb­sége. A közlekedés biztonsága ér­dekében meg kell változnia egyes járművezetők szokásai­nak is. Ma még sokan azt hi­szik, hogy a jelzőtáblák híján is elsőbbségük van mindaddig, amíg ennek ellenkezőjét tábla nem jelzi. Helytelen felfogás, mert mindaddig hátrányt kell feltételezni, amíg elsőbbségre utaló jelzőtábla nincs elhelyez­ve. Az elsőbbségadási kötele­zettséget kétfajta jelzőtábla je­lezheti. Ezek közül az adott esetben alkalmazandót nem az elsőbbséggel rendelkező út fontossága, de a kereszteződés beláthatósága szerint kell meg­választani. „Állj! Elsőbbség­adás kötelező" jelzőtábla ott kerül elhelyezésre, ahol a kö­telezett jármű vezetője csak megállás esetén győződhet meg arról, hogy behajthat-e a kereszteződésbe. Egyébként az elsőbbségadási kötelezettséget az „elsőbbségadás kötelező" tábla jelzi. Különleges esete az elsőbb­ségadásnak, amikor nem út­kereszteződésben, hanem fo­lyópályán kell a két forgalmi irány közül valamelyiknek el­sőbbséget adni. Ilyen szabá­lyozásra azokban az esetekben kerül majd sor, amelyekben az útszegélyek vonalvezetése miatt a KRESZ kitérésre vonatkozó általános előírása nem értel­mezhető. A közúti közlekedés szabá­lyai előírják, hogy a földútról érkező jármű köteles elsőbbsé­get adni a szilárd burkolaton közlekedő részére. Ez a lakott területen kívüli utaknál jól be­vált szabályozás, városok bel­területén azért nem használ­ható, mert a földútjavítások során a földutak sáros jellege fokozatosan megszűnik, a köz­lekedők számára kiépített út benyomását kelti, emiatt a KRESZ-előírás nem értelmez­hető. Ezért a földutak más utakkal való kereszteződéseinél az elsőbbséget a kiépített utak csomópontjai forgalmi rendjé­hez hasonlóan kell szabályoz­ni. Külön kell szólni a kocsi­felhajtóként kialakított útcsat­lakozásokról, mert számuk a parkolóhelyek építése miatt emelkedni fog. A KRESZ elő­írja, hogy aki az úttestre az út másik részéről ráhajt, köteles az úton haladó járműveknek ps gyalogosoknak elsőbbséget ad­ni. Az általános szabályozásból következik, hogy a kocsifelhaj­tóknál nem szükséges elsőbb­ségadásra vonatkozó jelzőtáb­lákat elhelyezni. (Következik: A járművek forgalmának korlátozása.) Lovas Attila Válaszolnak az illetékesek „A nyugdíjasok klubja legyen a nyugdíjasoké’ Rostás Antalnénak a Dunántúli Napló december 7-i számában meg­jelent cikkére szeretnék választ ad­ni. Az említett klubhelyiség a műve­lődési ház egyik öltözője lenne. Amikor közel egy éve felépültek a kiszolgáló helyiségek, megbeszéltük a nyugdíjas klub vezetőjével, hogy amennyiben a központi fűtés is el­készül, a helyiséget úgy rendezzük be, hogy igényeinket többcélúan is ki tudja elégíteni. Délelőtt a gye­rekek öltöznek benn tornaórára, délután szakköri helyiség lesz, este a nyugdíjasoké. Erre a beosztásra mindenképpen szükség van, mert a művelődési házban a nagytermen, öltözőkön kívül egy klubhelyiség van, ami a helyi pártszervezet és a Hazafias Népfront tulajdonában van. A cikkben említett ,,kiköltöztetés” csak azért történt meg, mert a szek­rényeket be kellett szerelni. Ezek a szekrények nem zavarják az ő ott­létüket, sőt kényelmesebbé teszi, hiszen a kabátjukat fel tudják benne akasztani, saját felszerelésüket el tudják zárni. Mikor a klubhelyiséget átadtuk, már akkor közöltük a klub vezetőjé­vel, hogy a szekrény érkezése min­den pillanatban várható és egy-két napig nem használhatják a helyisé­get. A helyiségek öltözőknek épül­tek és nemcsak a nyugdíjasok, ha­nem unokáik kényelmét is szolgál­ják nevelési központunkban. Az így berendezett helyiségben továbbra is szeretettel várjuk nyugdíjasainkat. Soós János, a Nevelési Központ igazgatója. Tejbolt A Pécs, Jókai téri 435. sz. tejbol­tunkat nem saját elhatározásunkból! szüntettük meg. A Pécsi Ingatlanke­zelő Vállalat szeptember 28-án kelt 40 907—2/77. sz. levelében felszólí­totta vállalatunkat, hogy a szóban- forgó boltunkat 1977. október 30-ig kiürítve bocsássuk rendelkezésükre mivel az épület tömbrekonstrukciő keretében felújításra kerül. Hogy a vásárlóink igényeit meg felelően kielégíthessük, a tejbolt szomszédságában lévő 206. sz. cse megeboltunk nyitvatartását módosí tottuk úgy, hogy az reggel 6 óra kor nyit és a tejtermék minden vá­lasztékát forgalmazza. Dr. Bácskai Frigyes igazgató, Baranya megyei Élelmiszer- kereskedelmi V. „Kocsma vagy borkóstoló? 99 Növényvédelmi tanácsadó Dísznövény védelem A tél folyamán a pajzstetvek egyedszáma a fertőzött szobanövé­nyeken fokozatosan növekszik. Ke­vés olyan növényünk van, amelyet a teknőspajzstetű vagy az oleánder- pajzstetü nem károsíthat. Az olean- der-pajzstetü sárgásfehér, 1,8—2,2 mm átmérőjű. A lágy testű teknős­pajzstetű 3—5 mm hosszú, sárga vagy barna színű. Az erősebb ká­rosítás hatására a levelek sárgul­nak, majd lehullanak. A leveleken fényes mézharmat bevonat jelzi a fertőzést, melyen rendszerint korom­penész is megtelepszik. Vegyszeres védekezés előtt kisebb kefével távolítsuk el óvatosan ^ a pajzstetveket. A növényeket 1 száza­lékos káliszappanos vízzel lemosás- szerűen permetezzük le. A Pyrotox szobanövény-védőszer alkalmazása­kor szigorúan tartsuk be a dobozon lévő használati utasítást. A kerté­szetben, gyümölcsösben engedélye­zett szereket tilos és életveszélyes zárt térben, lakószobában alkal­mazni. A szobanövényeknél a tápsó, mű­trágya vagy lombtrágya alkalmazása esetén a legkisebb ajánlott mennyi­séget javasoljuk a tél folyamán. Cserepes virágok vásárlásakor kérjünk tanácsot az üzletben az ön­tözéssel, fény- és hőigénnyel kap­csolatban. A panasz alapján azonnal intéz­kedtünk és teljes villanyhálózatun­kat felújítottuk. Hűtőgépünket meg­vizsgáltuk, melynek eredménye: semmivel sem zajosabb, mint más hasonló készülék. A megengedett zajszint alatt üzemel. A kis zaj is csak nyári probléma, ugyanis nyá­ron mi is, a panaszosok is nyitott ablakkal vagyunk, igy kiszűrődhet némi zaj. Súlyosnak tartjuk azonban a pa­nasznak azt a részét, hogy a m'i vendégkörünk használja vizeldének a kapualjakat. Ez indokolatlan, üz­letünkben három W. C. helyiség is van. Célunk a kulturált vendég­látás és igyekszünk ennek feltételeit biztosítani. Jángli Béla, a Pécsi Szőlő- és Gyümölcs- termelő ÁFÉSZ ig. elnöke.

Next

/
Thumbnails
Contents