Dunántúli Napló, 1977. december (34. évfolyam, 330-359. szám)

1977-12-20 / 349. szám

1977. december 20., kedd Dunántúli napló 3 Rekordéit a lejiparban Camber a pultokon Biztató fogyasztási tendencia Új forgalmi rend Pécsett (ÍJ Útvonaltípusok Korábbi ígéretünknek megfelelően megkezdjük a következő hó­napok során a városban megvalósuló új forgalmi rend elveinek ismertetését. Ot részből álló sorozatunkban természetesen nem vállalkozha­tunk a forgalomszervezői munka teljes keresztmetszetének be­mutatására. Feladatunk azoknak a fontosabb kérdéseknek az ismertetése, amelyek a közúti forgalomban tömegesen jelentkez­nek. Egyes olyan részletkérdések megvilágítását is, amik a je­lenlegi közlekedési szokásoktól eltérő szabályozást kívánnak. Az akadálytalan és biztonsá­gos közlekedés szempontjából fontos, hogy a különböző jel­legű forgalmak számára meg­felelő útvonaltipusok álljanak rendelkezésre. A nagyobb távolságú átme­nő forgalom, a tömegközleke­dés, valamint egyes nagyobb forgalmú létesítmények kiszol­gálása elsőbbséggel rendelke­ző útvonalakat igényel. Ennek legáltalánosabb típusa a jö­vőben a főútvonal lesz. A fő­útvonal-hálózat feladata a köz­lekedési igények nagyobb ré­szének biztonságos lebonyolí­tása. Továbbra is maradnak olyan elsőbbséggel rendelkező útvo­nalak, amelyek forgalma, ki­építettsége vagy hosszúsága nem teszi lehetővé főútvonallá alakítását. Ezeket kiemelt mel­Csokoládés, kávés, karamellás tej A tejipar ünnepi ajándéka; karácsonyra megjelenik a ma­gyar camember sajt az önki- szolgáló pultokon. A világ egyik legfinomabb sajtját, amely lá- gyabb, kenhetőbb az ínyencek kedvelt rokfortjánál — nálunk márványsajt néven fut - eddig csak hírből ismertük, illetve Her­melin sajt néven Csehszlovákiá­ból importált belőle kisebb mennyiséget így ünnepek táján a kereskedelem. Ma már van sa­ját camemberünk is, egyelőre a veszprémi tejüzemben gyárt­ják, s kezdetben nyilván csak Ízelítőként kapható majd. De van és csak idő kérdése, hogy mindenki hozzájusson. Már aki szereti a sajtot. A fiatalok kedvelik Ha a sajt-statisztikáknak hinni lehet, a fogyasztási tendencia bíztató. Különö­sen a fiatalok kedvelik a tehénsajtokat. A fiatalok úgy tűnik — és ezt felmérések tá­masztják alá - egyik kedvenc étele a sajt. Tíz fiatal közül ki­lenc - a szalonna helyett — a sajtra szavaz. A közép, vagy méginkább az idősebb generá­ciónál ez épp fordítva van. Ba­ranyában és Pécsett például ebben az évben 15 százalékkal emelkedett az ömlesztett sajt és 18 százalékkal a trappista és ementáli sajt fogyasztása, amiben nem kis részük van a gyerekeknek. No, meg a grill­sütők megnövekedett forgalmá­nak, a sajtos melegszendvics a legdivatosabb diákcsemegévé lépett elő. Ma már még csak nem is életszínvonal-kérdés, hogy sza­lonna evő nemzetből tej és tej­termékfogyasztó nagyhatalom­má váljunk és a vajat nem szá­mítva, évi 145 kilogrammos az egy főre eső fogyasztásunk - az európai középmezőnyből az élmezőnyhöz zárkózzunk fel. A mezőgazdaság már most meg­termeli ennek tejbázisát, a fel­dolgozó ipar is képes megdup­lázni termelését. Az idén rekord mennyiséget 2,2 milliárd liter tejet termelt a mezőgazdaság és 1,8 milliárd litert dolgozott fel az állami és szövetkezeti tej­ipar. De míg a termelés 14,5 százalékkal, a fogyasztás csak 6,5—7 százalékkal emelkedett. A többlet tejet leporították, s az állatokkal etették fel. Egy egész sor új 1977-es gyártmány igazolja, hogy a tej­ipar nagyot lépett az idén a vevőközönség megnyeréséért, megcsontosodott fogyasztási szokásaink megváltoztatásáért. Megjelent a homogénezett tej, aminek zsírtartalma nem ragad fel a fóliazacskó falára. Egy hónapja a pesti boltokban kap­ható az utrapasztőrözött tartós tej, szobában 6 hétig, hűtő- szekrényben 3 hónapig is eláll, ára 9 forint literenként, üdítő­italként került forgalomba a csokoládés, a kávés és a kara­mellás tej. Az új, most épülő kaposvári tejüzem majd gyárt­ja és 1978-tól Pécsre, Baranyá­ba is szállítja ezeket. A göcseji, a szekszárdi csemege és a va­dász sajt után ez év második felében jelent meg a boltokban a Baranya megyei Anikó-sajt. T ubusos tej konzerv, fagylaltporok Megjelentek a pár éve még nálunk ismeretlen tejkonzervek is. Hosszú eltarthatóságuk miatt egyre kedveltebbek a tubusos sűrített tejkészítmények, a tej és fagylaltporok. A cso­koládés, vaníliás és puncsos tejfagylaltpor gyártását a Haj­dúsági tejüzem kezdte meg, egyelőre 5 kilós csomagolásban közületeknek, cukrászdáknak. Jövőre már a boltokban is kap­ható lesz az egy kilós tejfagy­laltpor, 60 forintos áron ígéri a kereskedelem. — Rné — Népművészeti mintás bútorszövet Pécsről Baranya, Misina, Virág - minden színben. Változatos, szép szövetmintákat takarnak ezek a nevek. Tervezőjük, Sza- lavári József, a népművészet mestere. Lyukkártya-rendszerrel be­programozott, húsz szövőgép váltja valóra elképzeléseit. A Háziipari Szövetkezet pécsi szövőüzemében bútorszövetek, faliképek, függönyök készülnek — elsősorban a hazai bútorgyá­rak számára. Évente mintegy 280 000 négyzetmétert állít elő a 150 dolgozó, zömében nők. A szövetkezet másik pécsi te­lephelyén, a Déryné utcában hőre lágyuló műanyagból játé­kokat, háztartási eszközöket, műszaki cikkeket formál a ki­lenc gép. Nemcsak a magyar gyerekek örülhetnek játékaik­nak, exportálnak is, idén mint­egy 9 millió forint értékben. Az üzem azonban túlzsúfolt, a szö­vetkezet Péterpusztán 20 millió forintos beruházással új telep­helyet létesít. A korszerű üzem­be 1979-re tervezik a beköltö­zést. Vasason kötőüzemük, Mohá­cson szövőüzemük működik, ahol pulóvereket, kadigánokat, illetve felmosóruhákat készíte­nek. A megye több községében 550 bedolgozó keze alól kerül­nek ki a keresett népművészeti termékek: szőttesek, párnák, szettek... Hegyi Etelka I „Több időm jut a társadalmi elfoglaltságokra”! ■v.t!?v.;!v.;.v.;.\v!;.v!v.v.v/Xv!vXv!"v!vXvXv!vXxX\v;<v Dr. Huszti Sándor nyugdíjban A bank a gazdasági élet ütőerén tartja a kezét Feszesen ült az asztalfőn. Mozdulataiból, tekintetéből nem lehetett kiolvasni, milyen érzelmek, gondolatok örvény­lenek benne. A háziünnepség, amit a kollégák szerveztek a nyugdíjba vonuló igazgatóhe­lyettes tiszteletére, nem volt hosszú. A Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese röviden méltatta több évtizedes banki tevékenységét, majd összecsen­dültek a poharak... Dr. Husz­ti Sándor, a Magyar Nemzeti Bank Baranya megyei Igazga­tóságának helyettes vezetője nyugdíjba vonult. — De vajon búcsúzást je­lent-e ez? — Egyáltalán! Most majd több időm jut a különböző tár­sadalmi elfoglaltságokra. A Pécsi Tudományegyetem köz­gazdaságtudományi karának mezőgazdasági tanszékvezető­je megkeresett, hogy vállaljak előadásokat a hitelpolitikával, a pénzgazdálkodással kapcso­latban. Eztán többször eljárha­tok a Közgazdasági Társaság rendezvényeire, jobban segít­hetem annak munkáját. De nagy restanciáim vannak az irodalom terén is. — Évek óta tagja Baranya megye Tanácsának. — A hatvanas évektől kép­viselem Újpetrét és a környező hat községet. A tanácsülések, a falugyűlések, egyéb társa­dalmi rendezvények mind-mind elfoglaltságot jelentenek. S hadd tegyem hozzá, nem csu­pán én keresem meg a vá­lasztóimat. — A banki tevékenység meg­ítélése sokat változott, ön mi­ben látja a bank feladatát? — A bankot valamikor szük­séges rossznak tartották, ám az ötvenes évek végétől egyre nagyobb társadalmi megbe­csülés övezi munkánkat. Ez érthető is: a bank a gazda­sági élet ütőerén tartja kezét, nekünk vannak a leghitelesebb információink a gazdálkodás­ról, amit a bankszámlák moz­gása alapján kísérünk figye­lemmel. A közgazdasági, gaz­dasági döntések előkészítése, elhatározása matematikai kér­dés. örvendetes, hogy az utób­bi években egyre több terme­lőszövetkezeti vezető ennek fi­gyelembevételével dolgozik és a variációs lehetőségek közül az optimálisát választja. A kö­zép- és hosszútávú tervezésnek hallatlan nagy a jelentősége üzemi szinten is. Részletkér­désnek tűnik, de hadd érveljek a következő példával: ma már nem kérdés, hogy szükség van-e műtrágyára vagy sem. Sokkal inkább azt vizsgálják, mennyi tápanyagot kell visz- szajuttatni a talajba. Sosem volt gazdász, mégis gyökeréig ismeri a mezőgaz­daság gondjait: és ez termé­szetes is, hiszen mióta a bank­hoz került, szinte kizárólag a termelőszövetkezetek, az élel­miszeripar adta számára a legtöbb feladatot. De honnan, hogyan is indult Huszti Sán­dor? A Makár utcai fiútól el­várták szülei, hogy elvégezze a középiskolát. A Pius gim­názium után a jogi egyetem következett. Hogy kiegészíthes­se a tanulmányi díjat, egye­temi évei alatt diáktársait instruálta. E mellett arra is jutott ideje, hogy a havonta megjelenő Pécsi Jogász című lap társszerkesztőjeként dol­gozzon dr. Tóth István oldalán. A második világégés az ő pó­lyáját is megszakította egy időre: 1948-ban került haza a hadifogságból. — És azt követően? — Az Országos Szövetke­zeti Hitelintézet megyei ki­rendeltségén lettem csoportve­zető. Már az ötvenes évek ele­jén is leginkább a termelőszö­vetkezetekkel foglalkoztam. Ne­héz időszak volt, a tervlebon- tásos módszer időszaka. A Magyar Nemzeti Bank 1952 második felében vette át a hitelszövetkezeteket. Ettől az időszaktól kezdve már. na­gyobb súlyt kellett fektetni a mezőgazdaságra banki szem­pontból is. Ám a szocialista átszervezés után nem volt any- nyi pénzünk, hogy mindenkit kistafírozzunk. Ezt az időszakot még ma is szerfás korszaknak tituláljuk. A nagy változást a hatva­nas évek közepe hozta meg. Kialakultak a nagyüzemek, majd megkezdődtek a termelő- szövetkezetek egyesülései. A sertés- és szarvasmarha-prog­ram végrehajtása adta ekkor a legnagyobb feladatot ne­künk is. Nem volt kialakult rendszer, javasolt séma, hogy miszerint oldjuk meg a dol­gokat, végül is országos vi­szonylatban Baranyában épült a legtöbb szakosított telep. De milyen áron! Erről már ke­vesebb szó esik. Az állami építőipar alig-alig tudott se­gíteni, így a termelőszövetke­zetek főként saját építőbrigád­jaikkal húzták fel az épülete­ket. Nagy húzóerőt jelentett a hetven százalékos ártámoga­tás: az agitáció banki szem­szögből ismét a matematika volt. — Ma már a mezőgazda- sági üzemek olyan szinten dol­goznak, hogy egyre inkább a minőség kerül előtérbe a mennyiségi szemlélet helyett. Jó érzés azt tudni, hogy a szocialista mezőgazdaság fej­lődéséből sajátos módon mi is kivettük a részünket. S. Gy. lékútvonalaknak nevezzük. Az útkeresztezésekben az „útke- resztezés alánrendelt úttal" nevű jelzőtáblák lesznek. A rövid távolságú célforga­lom a mellékútvonalakon bo­nyolódik le. Ezek forgalmi el­sőbbséggel nem rendelkeznek. A város adottságai miatt a jelenleginél több útvonal egy- irányúsitása szükséges. Sok olyan keskeny útvonal van, ahol két jármű csak tolatással tudja egymást elkerülni. Né­hány út olyan emelkedővel csatlakozik kiemelt útvonalra, hogy a járművek nem képesek szabályszerűen megadni az elsőbbséget. Elsősorban a bel­városban parkolási lehetőséget lehet nyerni az egyirányúsítás- sal. Körforgalmú út nem létesül, mert főútvonalon szükségtelen forgalomlassítást eredményez, mellékútvonalon pedig egysze­rűbb eszközökkel is szabályoz­ható a keresztezések forgalmi rendje. Ha valamelyik útszakaszon olyan nagy forgalom bonyoló­dik le, hogy szükséges az út- keresztezések között is (a „fo­lyópályán") egyirányban egy­szerre több jármű közlekedését lehetővé tenni, az utat meg­felelő szélességűre kell építeni a párhuzamos közlekedés be­vezetése érdekében. Ezt o párhuzamos közlekedési lehe­tőséget minden esetben bur­kolati jellel kell jelezni. Nem lesz azonban ilyen jelzés (és emiatt nem tanácsos párhuza­mosan közlekedni) azokon az útvonalakon, ahol az úttest a szokásosnál szélesebb ugyan, de arra nem elegendő, hogy a közúti forgalomban külön engedély nélkül is résztvevő legszélesebb járművek (pl. au­tóbuszok) közül egy irányban több is elférne,egymás mellett az úttest jobb oldalán (ilyen utcáit pl. Építők útja, 39-es dandár út stb.). Főútvonalaknak azok az út­vonalak jelölendők ki, amelyek kiépítettsége lehetőséget ad, hogy kisforgalom esetén a la­kott területen engedélyezett legnagyobb sebességgel lehes­sen közlekedni. A főútvonalak azon szakaszait, ahol a ve­szélyforrás állandó jellegű, megfelelő jelzőtáblával kell megjelölni; ha jelentős sebes­ségcsökkentés is szükséges, akkor sebességkorlátozó táblát is el kell helyezni. A mellékútvonalakon — ren­deltetésszerű használat esetén — a sebességigény alacsony. Ezeken az útvonalakon általá­ban sűrűn előfordulnak a ve­szélyes helyek, körülmények, ezért rajtuk — külön sebes­ségkorlátozás nélkül is — kis sebességgel kell haladni, mert csak ezáltal kerülhető el a személy- és vagyonbiztonság vészélyeztetése. (Következik: Az elsőbbség szabályozása.) Lovas Attila

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents