Dunántúli Napló, 1977. december (34. évfolyam, 330-359. szám)
1977-12-19 / 348. szám
Év végi szokások 12 gerezd fokhagyma, besózva... Láttam egy tál kolozsvári töltött káposztát, mindene megvolt: a levélbe göngyölt, köményes-hagymás gombócok, a tejföl, a sült szalonna, kolbász. Egyszóval megjött az étvágyam, no meg el is csaptam a hasam, csak a ránézéstől. Mivel egy fényképen szerepelt az egész, mint karácsonyi ajánlat, növekvő pocakunk korántsem egészséges életmódunk jelképeként. Mert az év utójának megvannak a méltóságteljes, komoly szokásai, evésben, ivásban, viselkedésben. Baron Lajos bácsi, a Gundel egykori veterán főpincére a megmondhatója, hányfélék az emberek ilyenkor ünneptájt is. Régen is csak abban voltak azonosak, hogy az év végi menünek állándó elemeként szerepelt időtlen idők óta a sült malac, farsangi fánk, bólé, éjfél után a káposztaleves. Lajos bácsi még a közmondásos Csekonics báróra is emlékszik, akinek külön arany kávéscsészéje volt a Gundelban. Ez a báró a szilveszteri vacsorához mindig kéményseprőket invitált asztalához. Volt idő, amikor a jeles céh számos éhes legénye ott sündörgött a Gundel körül, hátha részese lesz a ramazulinak. Szerencsés módon az efféle „népszokás” immár kihalt. Igaz viszont, hogy a karácsonyi-újévi szokások zöme ugyanerre a sorsra jutott. Nem véletlenül említem együtt a karácsonyt és az újévet, hisz sokáig nem dőlt el, mikor is van vége a naptári évnek. Maga a télközépre eső évkezdés is csak a rómaiak óta létezik, ők vezették be a császárság korában. Igaz, sok nemzet ezt nem fogadta el. Gale- otto Marzio írja, hogy Mátyás király udvarában karácsonyra esett az új év kezdete. Persze, a magyarok már akkor is szerettek potyázni, így aztán újévkor is adtak-kaptak „sztrénát", ajándékot. A franciáknál még ma is dívik az efféle szokás: Dupont úr a karácsonyt szűk családi körben tölti, mikor is jóízűen elfogyasztja a Kiskunságból importált libamájat; szilveszterkor pedig boldog-boldogtalannak ajándékokat osztogat, no és rendezi az utcai cirkuszt. A karácsonyfa! Európán kívül nem ismerik: Amerikában karácsony este Santa Claus — a mi Mikulás bácsink — hozza az ajándékot. Az európai fenyőfaállítás ősi germán szokás, első ízben 1605-ben jegyezték föl, hogy az elszószi Strass- burgban az emberek fenyőfát állítottak almával, aranyfüsttel, cukorral díszítették. Goethe még csodálkozva írja 1807-ben, hogy Drezdában karácsony-fenyőfát látott. Bécsben 1821-ben Heinrich Anschütz német színész hozta divatba, innen került a szokás Magyarországra a múlt század közepén, ahol addig csak egy jeles hagyományuk volt: a karácsonyi asztal alá edényben zabot, búzát, kukoricát kevertek össze, s ráraktak egy lószerszámot. így aztán biztosítva volt a következő évi jó termés, jó állatszaporulat. Az óév alkonyán sípolunk, trombitálunk és nem tudjuk, hogy ez is ezredéves szokás: eleink, az év rontó szellemeit űzték el ily módon. Jelentős szerepe volt persze december 31-én is az étkezésnek; tyúkot, pulykát tilos enni, mert az a szerencsét kikaparja, viszont a malac orrával betúrja a házba, tehát — vesztére — fogyasztható. Még ma is ismert szokás az ólomöntés. Kevésbé népszerű viszont a hagymakalendárium, ajánlhatom bárkinek: szilveszter éjszakáján sorbarakott 12 gerezd fokhagymát be kell sózni, reggelre némelyik nedves lesz, ebből megtudható, hogy az új évben mely hónapokban lesz eső, hó. Sz. P. A Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Intézete a napokban ünnepelte fennállásának 75. évfordulóját. A képen: az intézetben majmokon végeznek összehasonlító lélektani vizsgálatokat. Lvov-Kertvárosban az első Körzeti park Pécsett A pécsi Lvov-Kertváros első körzeti parkja várhatóan a jövő év végére, de legkésőbb 1979 elejére elkészül csaknem másfél hektárnyi területen, a Melinda utca és a lőtéri dombok által behatárolt területen a Pécs városi Tanács és a Parképítő Vállalat mintegy kilencmillió forintos beruházásában: az új városrész gyerekei, de felnőttéi is végre hatalmas játszótérhez, pihenésre, sportolásra, kikapcsolódásra alkalmas zöldfelülethez jutnak. Hasonló méretében és jellegében a Tettyén található. Játék- és sportparadicsom várja itt a kikapcsolódni akarókat. A Megyeri úti legelő első lőtéri dombján ródlizni, sőt síelni lehet és oldalában három kígyóformájú műanyagcsúszda is helyet kap. Meghagyják rajta az eredeti növényzetet, így a somot és a galagonyát, de lenn, a síkságon is ott maradnak a matuzsálemkorú jegenye- és nyárfák. Hajdan itt apróbb dombocskák, lőállások is magasodtak, némelyik napjainkban is látható: ezeket is megőrzik, hogy hullámzó, dimbes-dom- bos felszín alakuljon ki, teli fákkal, cserjékkel. Központi rész a „dühöngő”, ahol magas hálókerítés mögött a különféle pályákon — 2500 négyzetméteren — focizni, kézizni, tollasozni lehet: télen a felületét leöntik vízzel, hogy korcsolyázhassanak. Pécs első igazi korcsolyapályája várja majd az érdeklődőket. Mellette melegedőhelyiséget építenek zuhanyzóval, öltözővel: bárki jöhet ide — ingyen —, tehát nemcsak a hivatásos sportolók. Éjjel-nappal üzemel néhány egységében a körzeti park. A kocogópálya négyszáz méter hosszú, mellette a tornapályán fából készült tornaszereket helyeznek el. A kalandjátszótéren a vastag homokban indián rönkvórakat, desz- kapalánkokat emelnek. A játékkölcsönzőben több órás használatra kiadnak egyebek között expandereket, súlyzókat, rollert, biciklit, labdákat és más sportszereket. Felszerelnek három pingpong- és hét sakkasztalt. Különlegesség a szabadtéri óriás sakk-készlet, de ezen az emberek is beállhatnak bábfigurának. Csendszigeteket, vagyis pihenősarkokat is létesítenek egyenként 400 négyzetméteres felületen, összesen hármat: kőburkolattal, térráccsal, padokkal, napozókkal, csobogókkal és ivó- kutakkal. A DÉDÁSZ szép éjszakai kivilágítást is biztosít. A terveket Antal Zoltánné, a Pécsi Tervező Vállalat tervezője készítette. Maga a melegedő másfél millió forintba kerül, de szociális helyiséghez jutnak a kertvárosi parkgondozók is. A kivitelezést várhatóan már a tavasszal kezdi a Pécsi Parképítő Vállalat. — Cs. J. — OlimpíaíMímf&nla ACoca-Coia és a sport # Sótalanítják a tengervizet # Hárommilliárd dollár John Pemberton gyógyszerész, az amerikai Georgia állam Atlanta városában 1886-ban állította elő a Coca-Colót és bizonyára álmodni sem mert arról, hogy ez az ital közel 100 év múlva a világ 130 országában lesz kapható. A Coca-Cola minden bizonynyal a legismertebb üdítőital. A statisztika szerint naponta több mint 190 millió ember fogyasztja és a gyártó társaságnál 33 ezer ember tevékenykedik a termelésben, a forgalmazásban, valamint a kutatásban. Az elmúlt évben forgalmuk elérte a hárommillárd dollárt. 250 termék A Coca-Cola Társaság gyártmányainak száma egyre szélesebbé vált az évek folyamán. A súlypont mindig az üdítőitalon volt, de a naponta elfogyasztott 190 millió üveg Coca- Colához még hozzá kell adni 70 millió üveg egyéb üdítőitalt, mely ugyancsak termékük. A társaság Amerika legnagyobb citrus-gyümölcs termelője és feldolgozója, a kávé szakmában pedig a harmadik helyen állnak. Az a cél, hogy termékeik a fogyasztó számára mindenkor elérhetők legyenek és a termékek mindig a legkitűnőbb minőségben kerüljenek a piacra. A társaság alapgondolata a szolgáltatások előtérbe helyezése. Néhány éve foglalkoznak a tengervíz sótalanítósával is, mivel a világ nagy része vízhiánnyal küzd, pedig víz elegendő mennyiségben áll rendelkezésre, csak megfelelő technikával át kell alakítani. Ugyancsak súlyos problémát Fából készült tornaszer (Tóth Jolán rajza.) jelent a fehérjehiány. A Coca- Cola Társaság foglalkozik olyan kutatási tervekkel, melynek célja a fehérjeszükséglet kielégítése. E kutatási munka eredményeként jelentek meg a piacon a fehérje-tartalmú italok. A mexikói termesztési és takarmányozási kísérleteiknél a tengeri rákból állítanak elő jobb minőségű fehérjét. Szerződés a FIFA-val Egy statisztikai összeállítás szerint az Egyesült Államokban 1975-ben a Coca-Cola Társaság termékeinek száma meghaladta a sorrendben második, harmadik és negyedik helyen álló konkurrens társaságok együttes termelését. A Coca- Cola ma 250 terméket állít elő. Elképzeléseik között szerepel, hogy segítsenek olyan kérdésekben, mely az emberek jelentős részét foglalkoztatja. Amikor Havelange, a FIFA új elnökeként hivatalába lépett, hatpontos programot terjesztett elő, amelynek célja, hogy segítse a labdarúgó sport széles körű elterjedését. A program végrehajtásához pénzügyi és szervezési támogatást igényelt. Egv olyan támogatóra volt szükség, amely lehetőleg az egész világon jelen van. A FIFA a Coca-Cola Társaságban találta meg a partnert és Így került sor a FIFA és a Coca- Cola labdarúgó világprogram szerződés megkötésére. A program három lényeges részből áll. A sportágban magasan fejlett országok szakértői tanfolyamokat szerveznek olyan országokban, amelyekben a labdarúqás alacsony színvonalon áll. így eqy magyar szakemberekből álló csoport Zambiában és Tanzániában tanít. A tanfolyammal kapcsolatos költségeket a Coca-Cola Társaság fedezi. Megrendezték 1977-ben Tunéziában az ifjúsági világbajnokságot és ezt kétévenként megismétlik. 1979-ben Japán lesz a színhely. A harmadik program az ifjúsági edzésprogram. Az NSZK-beli Heddergott labdarúgó-oktató széles körű tananyagot dolgozott ki a fiatalok részére, melyet az egész világon használnak. Film az olimpiáról A Coca-Cola Társaság — akárcsak a korábbi olimpiákon — az 1976-os innsbrucki téíi olimpián is frissítő szolgálatot szervezett. így a szervező bizottság lehetőséget adott egy film készítésére is. Először fordult elő, hogy a nyári és a téli olimpiai játékokat egy filmben mutatták be és így született meg az „Olimpiai szimfónia" című színesfilm. A film célja nemcsak az, hogy beszámoljon az olimpiai játékokról. Célját és mondanivalóját az előszó foglalja ösz- sze: „Ez a film azokhoz szól, akik az olimpiai játékokon ösz- szemérik erejüket. Ez a film — a lilm történetében először — a téli és nyári olimpiai játékokat egyesiti. De ez a lilm nem csupán beszámoló. A mozdulat és erő szimfóniája, a szépségé és ügyességé, a művészeté, a bátorságé és a világ legjobb sportolóinak legnagyobb erőbedobásáé.” A filmet a moszkvai olimpiai játékok szervezőbizottsága által kitűzött első díjjal tüntették ki. L. L. Ez is lehet ajándék .. . Orkán síöltönyök sárga, piros, eötétkék színekben, 1400,— Ft- os árban még kaphatók. OTP-hitellevélre is vásárolhatók, a 38. sz. SPORTBOLTBAN Kossuth L. u. 40. Telefon: 10-362. Szokatlan öngyilkosság Szöget vert a fejébe Csupán az érdekesség — ritkaság — miatt szeretném az Orvosi Hetilap december 11-i számában publikált szegedi esetet közzétenni. Szokatlan öngyilkosságról tudatnak a szerzők. Idézem: „G. L. 34 éves kőművest mentők szállították a szegedi II. Sebészeti Klinikára azzal, hogy épülő házának padlásán öngyilkossági szándékból 2 db 100-as szöget vert a fejébe. Eszméletét nem vesztette el; tettét azzal indokolta, hogy házának építése nem megfelelő ütemben haladt ...” A szögeket aztán műtéti úton eltávolították. A sérült állapota ennek ellenére romlott, vérnyomása hirtelen lezuhant, fájdalomingerekre alig reagált. Az intenzív kezelés ellenére a cselekményt követő negyedik napon meghalt. (A halál oka: terjedelmes agyroncsolódás stb . .. volt.) Nézem a röntgenfelvételek közölt képét: a homlokcsonton és a bal halántéktájon fémes árnyékot adó idegen test látható a koponya üregében . . . Az öngyilkosok általában tettük elkövetésére olyan módot választanak, ami — szerintük — a lehető legkisebb szenvedéssel vezet a halálhoz. Az ilyen szokatlanul brutális véghezvitelhez a szerzők szerint igen erős szándék kell. G. L.-t egyébként kórházakban és szakrendeléseken már korábban kezelték depresszió, öngyilkossági gondolatok, szorongás, félelemérzés miatt... Állítólag hasonló eset az elmúlt ötven évben csak egy akadt. Egy prágai katonatiszt 1924-ben szöget vert a jobb halántékába, majd fejfájósos panaszokkal röviddel azután kórházba ment. A cselekményét elkövető negyedik napon halt meg ő is. A beszállítást követően készített röntgenfelvételeken a homlokcsonton és a bal halánték tájon fémes árnyékot adó, idegen test látható a koponya üregében. (Reprodukció az Orvosi Hetilapban közölt klisényomásról.)
