Dunántúli Napló, 1977. december (34. évfolyam, 330-359. szám)

1977-12-16 / 345. szám

2 Dunántúli napló 1977. december 16., péntek Megkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka Madarasi Attila pénzügyminisztériumi államtitkár előterjeszti szóló törvényjavaslatot. (Folytatás az 1. oldalról) valamint a tejtermelés. A ku­korica termésátlaga is kedve­zően alakult, de az alacso­nyabb vetésterület miatt, a rendelkezésre álló mennyiség kevesebb a tervezettnél. Az or­szág gabona és szemestakar­mány ellátása hiánytalan, és még exportra is lehetőség van. Nő a szarvasmarha-, a sertés- és a juhállomány, bővül az ál­lati termékek termelése. Az el­ért eredményeket az elmúlt évinél kedvezőbb időjárás is segítette. A rizstermelő gazda­ságokat viszont nagyobb vesz­teségek érték, amelyek részbe­ni áthidalása központi eszkö­zökből indokolt. A nagyüzemek­ben és a háztáji gazdaságok­ban nőtt a termelési kedv, az értékesítési biztonság, amiben fontos szerepe volt a múlt év­ben hozott pénzügyi és szerve­zési intézkedéseknek. Az eredményeket azonban sem országosan, sem az egyes vállalatoknál nem elég csupán saját korábbi színvonalukhoz viszonyítani, össze kell vetni napjaink megnövekedett köve­A külgazdasági kapcsolatok kedvezően bővültek, gyorsab­ban az előző évinél. A szocia­lista országokkal - az állam­közi szerződéseknek megfele­lően — élénk ütemben növek­szik a külkereskedelmi árufor­galom. Nem rubel elszámolású kivitelünket is dinamikusan bő­vítettük, bár a tőkés piaci hely­zet és az erősödő protekcioniz­mus hátráltatja exportunkat. A tervezett szintet nem értük el. Több fontos behozott termék, főként a kőolaj, a fehérjetakar­mány, a kávé ára erőteljesen nőtt, míg a kivitelünkben jelen­tős áruk eladási ára csökkent; így például a búzáé, az acél­lemezé, az acélcsőé. A beruházási teljesítés 15 milliárd forinttal meghaladja az előirányzottat, így az előző évinél 17—18 százalékkal töb­bet fordítunk a népgazdaság jövőbeni fejlődését elősegítő befektetésekre. A vállalatok a tervezettnél lényegesen többet fordítanak beruházásokra. Erre részben az teremtett lehetőséget, hogy amortizációból és az 1976-ban elért nyereségből a számított­nál több fejlesztési alapot ké­peztek. Jelentősen növelte a beruházási lehetőségeket a vállalati fejlesztések állami támogatása és a tervezettet meghaladó hitelnyújtás is. A pénzügyi adatok alapján összefoglalóan megállapíthat­juk, hogy a jövedelmek képző­dése és felhasználása több vo­natkozásban eltér az állami költségvetésben tervezettől. A termelés és forgalom fellendü­lése számottevően bővíti ugyan a vállalatoktól származó költ­ségvetési bevételt, de az erő­telményeivel. így értékelve gaz­dasági munkánkat, az elért eredményeknél lényegesen többet kell követelnünk ma­gunktól: a változó külgazda­sági feltételek fokozott figye­lembevételét, a termelési szer­kezet erőteljesebb alakítását, a gazdaságossági követelmé­nyek következetesebb érvénye­sítését. Életszínvonalpolitikánk 1977- re előirányzott céljai teljesül­nek. A keresetek gyorsabb nö­vekedésében a teljesítmények­től függő, szabályozott bérfej­lesztések mellett jelentős sze­repe volt az oktatási, a közmű­velődési és egyes egészségügyi dolgozók bérrendezésének, va­lamint a műszakpótlékok eme­lésének. A jó terméseredmé­nyek erőteljesen növelték a la­kosság mezőgazdaságból szár­mazó jövedelmét. Az összes fo­gyasztás 4-4,5 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 3—3,5 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem 4-4,5 százalék­kal, a tervezettet is meghala­dóan nő. A fogyasztói árszínvo­nal növekedése az előirányzott keretek között marad. teljesen növekvő támogatások levonása után visszamaradó befizetések alig haladják meg a múlt évit. Ezért az állam- háztartás 1977. éve a számí­tottnál valamelyest kedvezőtle­nebbül zárul. lassúbb fejlődést ütemeztünk Tisztelt országgyűlés! Gazdaságpolitikánk középtá­vú tervben megfogalmazott céljainak megvalósításához a népgazdaság egyes ágaiban továbbra is dinamikus, bár az ideinél valamivel mérsékeltebb ütemű fejlődést tervezünk. Ezt fejezi ki a nemzeti jövedelem 1978-ra előirányzott 5 százalé­kos növelése. A költségvetési előirányzatok ezért elsősorban nem a termelés mennyiségé­ben, hanem a minőségi előre­lépésben állítanak nagyobb kö­vetelményeket. A népgazdasági tervben elő­irányzott gazdasági növekedés és a gazdasági szabályozásban érvénybe lépő intézkedések fi­gyelembevételével, a vállala­toktól és szövetkezetektől szár­mazó költségvetési bevételek 6—7 százalékkal, a részükre adott támogatások viszont csak alig 3 százalékkal nőnek. A nemzeti jövedelem belföldi felhasználósát a jövő évben is csak mérsékeltebben növelhet­jük annál mint amennyit meg­termelünk. Ezért a felhalmozás­sal, a lakosság ellátásával és a társadalmi közös fogyasztás­sal kapcsolatos költségvetési KS/D. NAPLÓ, TELEFOTÓ az 1978. évi költségvetésről kiadások csak gazdasági lehe­tőségeinkkel összhangban, az eddiginél lassúbb ütemben bő­vülhetnek. Az előterjesztett költségvetés 385,9 milliárd fo­rint bevételt, illetve 389,7 mil­liárd forint kiadást irányoz elő, a növekedés egyaránt 6,8 szá­zalék. A hiány 3,8 milliárd fo­rint. van szükség Az arányok javítása a meg­változott piaci árakhoz való, 1975 óta tartó közelítés folya­mata szükségessé tette termelői árak emelését: a vaskohászati termékeknél 22 százalékkal, a kábeleknél és a villamosener- giónál 15 százalékkal. Jobb költséggazdálkodással, a ter­melékenység növelésével elér­hető az iparvállalatok nyeresé­gének átlagban 5 százalékot meghaladó tervezett növeke­dése. A nyereségből képzett iparvállalati alapok tovább bővülnek. A közlekedés jövő évi felada­tainak eredményes teljesítése a kapacitások gondos kihasz­nálását, a belső szervezettség további javítását, a fuvarozók és a fuvaroztatók közötti együttműködés elmélyítését igény'i. A jó mezőgazdasági év után most arra kell törekedni, hogy az elért eredményeket megszi­lárdítva alapozzuk meg a ter­melés gyarapodását. Az 1978. évi népgazdasági terv a mező- gazdasági termelés 2—3 száza­lékos fejlődésével számol. A mezőgazdasági nagyüzemek fő feladata a hozamok növelése, a kivitelre is alkalmas termékek arányának emelése, a korszerű termelési rendszerek körülte­kintő elterjesztése. A reálisan megvalósítható beruházási színvonal a mező- gazdaságban is intézkedéseket indokol. Az állami gazdaságok­ban csökken az általános nye­reségadóból fejlesztésre visz- szatartható kedvezmény mérté­ke, a termelőszövetkezetekben pedig emelkedik a kötelező tartalékképzés nagysága. Ugyanakkor a személyes jöve- delemszabályozás úgy változik, hogy az eddiginél jobban le­hetővé teszi a magasabb szak- képzettségű dolgozók alkalma­zását, előmozdítva ezzel a me­zőgazdaságban felgyorsult technikai és technológiai vál­tást. A belkereskedelem terveink szerint tovább javítja az áru­kínálatot. A forgalom növelé­sének ma legfontosabb köve­telménye, hogy a kínálat ösz- szetétele és választéka tartson lépést a kereslettel. Ennek ér­dekében tovább kell fejleszteni a termelés és a kereskedelem kapcsolatát. Külgazdasági kapcsolataink­ban a jövő évben is alapvető feladat a KGST-országokkai való együttműködés tervszerű, hosszabb távra szóló bővítése, A jövő évben az ipar előtt különösen fontos feladatok áll­nak. Ismeretes, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága ez év októberi ülésén jóváhagyta a hosszú tá­vú külgazdasági politika és a termelési szerkezet fejlesztésé­nek irányelveit. Megállapította, hogy népgazdaságunk csak úgy tud megfelelni az új és magasabb követelményeknek, ha a termelés szerkezetét a nemzetközi igényeknek és a belső adottságainknak megfe­lelően, a jövőt is mérlegelve, gazdaságosan korszerűsítjük. A központi irányító szerveknek, a vállalatok és a szövetkezetek vezetőinek az eddiginél is kez­deményezőbbnek kell lenniük a szerkezetformáló fejlesztés­ben, a gyártmányösszetétel ja­vításában és a gazdaságtalan termelés visszaszorításában. A kormány munkaprogra­mot dolgoz ki a határozat vég­rehajtására. A nemzeti jövede­lem bővülése, a vállalatok helyzetének javítása azt is kö­veteli, hogy gyorsuljon válasz­adási képességük a bel- és külföldi piacok jelzéseire. Az­zal számoltunk, hogy 1978-ban az ipar termelése 5,5—6 száza­lékkal nő, ezen belül a vegy­iparé és a gépiparé a legdina­mikusabban. A termelési szerkezet átala­kításában is jelentős szerepet játszó kutatásra és fejlesztésre a költségvetésből és a műszaki fejlesztési alapokból az 1978. évben csaknem 16 milliárd fo­rint áll rendelkezésre. adottságainknak megfelelő kapcsolódásunk a kialakulóban levő célprogramokhoz. Mara­déktalanul és jó minőségben kell teljesíteni az államközi szerződésekben vállalt kötele­zettségeket. Gazdasági fejlődésünknek fontos kérdése a konvertibilis valutát szerző, gazdaságos ex­port további fokozása. Az öt­éves terv eddig eltelt két esz­tendejében ebben is értünk el kezdeti eredményeket. El kell ismerni, nehéz feladat jelentő­sen és gyorsan növelni az ex­portképességet- Éppen ezért nagyobb figyelmet kellene for­dítani a minőség javításának talán kevésbé látványos, de gyorsabb és kisebb ráfordítá­sokat igénylő módjaira is. Kooperációk, közös vállal- kozások Lehetőség van a termelési kooperációk és a közös vállal­kozások számunkra is gazda­ságos, szabályozott bővítésére. Ezek működését elősegítik a kettős adóztatást kizáró nem­zetközi egyezmények is. 1977- ben újabb 3 tőkés országgal kötöttünk ilyen megállapodást. Az utóbbi évek pénzügyi in­tézkedései kedvezőbb feltétele­ket teremtettek a vállalatok külkereskedelmi tevékenységé­hez. A pénzügyi rendszer to­vábbra is megtartja, sőt növeli az érdekeltséget a gazdaságos export fokozásában. A termelé­si és értékesítési szerkezet kor­szerűsítéséhez tartozik azonban az is, hogy nem nézhetjük tét­lenül a távlatokban is gazda­ságtalan exportot, valamint egyes vállalatok indokolatlan költségtöbbleteit. Ilyen meggon­dolásból mérsékeljük 1978-ra az állami visszatérítések mérté­két. Szocialista viszonylatú kül­kereskedelmünkben nagyobb követelményeket támasztunk az export gazdaságosságával szemben. A belföldi termelői árak és a szocialista külkeres­kedelmi árak eltéréseit figye­lembe véve, módosítjuk a transzferábilis rubel forintban kifejezett árfolyamát. Az 1978. évben folyó ára­kon 180-182 milliárd forint be­ruházást tervezünk, ami az idén kialakult magas színvona­lat csupán 2-3 milliárddal ha­ladja meg. Ez is nagy feladatot jelent a beruházó, a kivitelező és a szállító vállalatok számá­ra, mert 1978-ban már több beruházásnál a befejező mun­kaszakasznak kell következnie, ami nagyobb erőfeszítést és gondosabb szervezést követel. A folyamatban levő nagybe­ruházások tervszerű megvaló­sítására az ideinél 2 milliárd­dal többet, 28 milliárd forintot fordítunk. Ennek majdnem a felét 6 folyamatban levő nagy létesítmény veszi igénybe. Két nagyberuházás, a Lenin Kohá­szati Művek új acélművének ki­vitelezése és a Székesfehérvári Könnyűfémmű félgyártmányfej­lesztése kezdhető meg, s ezek­re már az első évben mintegy 1,5 milliárdot fogunk költeni. 1978-ban 10 nagyberuházást kell teljesen befejezni. Az el­múlt években is már több volt a befejeződő, mint a megkezdő­dő nagyberuházás. Mégis, a fo­lyamatban levők értékösszege egyre nő. Az V. ötéves tervidő­szak első 3 évében 31 beru­házást fejezünk be átlagosan 2,1 milliárd forint összegű, de A gazdasági fejlődés 1978- ra előirányzott üteme, a fo­gyasztás-felhalmozás tervezett aránya lehetővé teszi, hogy a lakosság életszínvonala mérsé­kelten bár, de tovább emelked­jék. A vállalatok, szövetkezetek és intézmények bérfejlesztési lehetőségei és a központi élet­színvonal-politikai intézkedések a reálbérek 2,8-3 százalékos, a reáljövedelmek 3—3,2 százalé­kos fejlődését alapozzák meg. Központi bérintézkedéseket is előirányozunk. Az ez évi rende­zéssel azonos elvek alapján egységes lesz a műszakpótlék a termelő ágazatok eddig nem érintett területein és a szolgál-- tatásban. 1978-ban emelkedik az orvosok, az asszisztensek és az egészségügyi ügyviteli dol­gozók, valamint a területi bíró­sági és ügyészségi dolgozók bére. A fogyasztói árszínvonal emelkedése jövőre sem halad­ja meg a 4 százalékot. A lakosság életkörülményei­vel összefüggő társadalmi köz­kiadások növekedése 1978- ban is gyorsabb, mint a költség- vetési kiadások átlaga. Az egészségügyi, szociális, kultu­rális és egyéb közös társadal­mi szükségletekre az állami költségvetés közel 153 milliárd forintot fordít, 9 százalékkal többet, mint 1977-ben. Ez az előirányzat elősegíti, hogy a társadalmi gondoskodást szol­gáló intézmények színvonala tovább javuljon. A pénzbeli juttatások a la­kosság mind szélesebb köré­nek jövedelmét gyarapítják. Társadalombiztosítási ellátásra az ideinél 8 százalékkal fordí­tunk többet, e kiadások a la­kosság jövedelmét egy főre számítva 5 000 forinttal egészí­tik ki. Az 1978. január 1-től életbe lépő intézkedés ered­ményeként a nyugdíjban, já­radékban, nyugdíj jellegű el­látásban részesülők havi jut­tatása ezen túl az eddigi 50 forint helyett legalább 70 fo­rinttal nő. Erre az állami költ­ségvetés mintegy félmilliárd forintot fordít. Az egészségügyről, az okta­Tisztelt országgyűlés! A Magyar Szocialista Mun­káspárt XI. kongresszusa ha­tározatainak végrehajtásában gazdasági téren most az a közvetlen feladat, hogy jobban igazítsuk lépéseinket az öt­éves terv céljaihoz. Ebben vá­ratlan nehézségeket is le kell küzdeni, saját munkánk fogya­tékosságait is el kell hárítani. Sokan úgy vélhetik, hogy könnyebb feladatunk lesz a következő évben, mert a meny- nyiségi növekedés valamivel 16-ot indítunk átlagosan 7,2 milliárd forintos előirányzattal. A nagyberuházások tehát egy­re bonyolultabb feladatok meg­valósítását jelentik. A célcsoportos és egyéb ál­lami beruházásoknál is túl sok létesítményt kezdtünk meg az elmúlt években. Ezért 1978-ban a terv itt is korlátozza az új kez­déseket, anélkül, hogy csök­kentené a felhasználható pénz­eszközöket. A legtöbbet a la­kásépítésre fordítjuk, de bővül­nek a kórházak fejlesztésére és rekonstrukciójára szánt össze­gek is. A beruházási folyamatok tervszerűségének előmozdítá­sában jelentős feladat hárul a hitelezésre. A kormány által jóváhagyott, összesen 25 mil­liárd forint beruházási hitelfo­lyósítás nagy része, egyes ága­zatokban a teljes összeg a folyamatban levő beruházások pénzügyi fedezetét szolgálja. A hitelkeret mintegy felét a konvertibilis export-árualapok növelésére gjkalmas fejleszté­sekre nyújtja a Magyar Nem­zeti Bank. tásról, a közművelődésről és több más fontos társadalmi feladat megoldásáról szóló határozatok végrehajtása kie­légítő ütemben halad. Az elő­terjesztett költségvetés gazda­sági lehetőségeinkkel össz­hangban biztosítja anyagi megalapozásukat. A közoktatásban figyelmün­ket az állami oktatással fog­lalkozó határozatokban meg­fogalmazott teendőkre össz­pontosítjuk. Az óvodák befo­gadóképessége mintegy 17 ezer hellyel nő. Ebben nagy segítség a társadalmi össze­fogással, vállalati együttmű­ködéssel megvalósuló hálózat- fejlesztés is. Az ifjúsági törvény végrehaj­tásaként a költségvetés támo­gatja az ifjúsági létesítmé­nyek működését. A tanácsok 1978. évi költ­ségvetése eléri azt a szintet, amelyet az országgyűlés által elfogadott középtávú pénz­ügyi terv 1978-ra ütemezett.. Költségvetési előirányzatuk több mint 44 milliárd forint, jövő évi fejlesztési alapjuk várhatóan 31 milliárd forint, és további 5 milliárd forintot meghaladó összeggel rendel­keznek az állami lakóépületek felújítására, korszerűsítésére. A tanácsok tevékenységé­ben alapvető a lakásépítési program megvalósítása; 30 400 lakás felépítésére 1978-ban több mint 18 milliárd forint álla­mi támogatás, 2,7 milliárd forint bankhitel, továbbá tanácsi for­rások állnak rendelkezésre. A költségek növekedése miatt a lakásépítési hitelek felső ha­tára jövőre 20 ezer forinttal emelkedik. Erre fedezetet nyújt a gyarapodó, ma már 100 mil­liárd forintot meghaladó ta­karékbetét-állomány. Ismeretes, hogy az idén új alapokra helyeztük a háztáji és . kisegítő gazdaságok adóz­tatását, ami 1,7 millió állam­polgár számára tette kedve­zőbbé az adózást. Jövőre je­lentősen egyszerűsödik a bor­forgalmi adó megállapítása, és ez 600 ezer bortermelő szá­mára könnyíti meg az adóel­járást. alacsonyabb mértékével szá­molunk. Tapasztalataink iga­zolják, a terv és költségvetés előirányzatai bizonyítják, hogy jövő évi feladataink nehezeb­bek, és elsősorban a haté­konyság növelése útján telje­síthetők. Az egyensúlyi köve­telmények is erre intenek. A nehezebb feladatokat mégis bizakodva vállalhatjuk, a fej­lődés ez évi eredményei, szá­mos vállalati és szövetkezeti munkáskollektíva tevékenysé­gének szép példái nyomán. (Folytatás a 3. oldalon) Javultak külgazdasági kapcsolataink Jobb költséggazdálkodásra Tovább növekszik a lakosság életszínvonala Végrehajtjuk a párt kongresszusi határozatát

Next

/
Thumbnails
Contents