Dunántúli Napló, 1977. december (34. évfolyam, 330-359. szám)
1977-12-16 / 345. szám
2 Dunántúli napló 1977. december 16., péntek Megkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka Madarasi Attila pénzügyminisztériumi államtitkár előterjeszti szóló törvényjavaslatot. (Folytatás az 1. oldalról) valamint a tejtermelés. A kukorica termésátlaga is kedvezően alakult, de az alacsonyabb vetésterület miatt, a rendelkezésre álló mennyiség kevesebb a tervezettnél. Az ország gabona és szemestakarmány ellátása hiánytalan, és még exportra is lehetőség van. Nő a szarvasmarha-, a sertés- és a juhállomány, bővül az állati termékek termelése. Az elért eredményeket az elmúlt évinél kedvezőbb időjárás is segítette. A rizstermelő gazdaságokat viszont nagyobb veszteségek érték, amelyek részbeni áthidalása központi eszközökből indokolt. A nagyüzemekben és a háztáji gazdaságokban nőtt a termelési kedv, az értékesítési biztonság, amiben fontos szerepe volt a múlt évben hozott pénzügyi és szervezési intézkedéseknek. Az eredményeket azonban sem országosan, sem az egyes vállalatoknál nem elég csupán saját korábbi színvonalukhoz viszonyítani, össze kell vetni napjaink megnövekedett köveA külgazdasági kapcsolatok kedvezően bővültek, gyorsabban az előző évinél. A szocialista országokkal - az államközi szerződéseknek megfelelően — élénk ütemben növekszik a külkereskedelmi áruforgalom. Nem rubel elszámolású kivitelünket is dinamikusan bővítettük, bár a tőkés piaci helyzet és az erősödő protekcionizmus hátráltatja exportunkat. A tervezett szintet nem értük el. Több fontos behozott termék, főként a kőolaj, a fehérjetakarmány, a kávé ára erőteljesen nőtt, míg a kivitelünkben jelentős áruk eladási ára csökkent; így például a búzáé, az acéllemezé, az acélcsőé. A beruházási teljesítés 15 milliárd forinttal meghaladja az előirányzottat, így az előző évinél 17—18 százalékkal többet fordítunk a népgazdaság jövőbeni fejlődését elősegítő befektetésekre. A vállalatok a tervezettnél lényegesen többet fordítanak beruházásokra. Erre részben az teremtett lehetőséget, hogy amortizációból és az 1976-ban elért nyereségből a számítottnál több fejlesztési alapot képeztek. Jelentősen növelte a beruházási lehetőségeket a vállalati fejlesztések állami támogatása és a tervezettet meghaladó hitelnyújtás is. A pénzügyi adatok alapján összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a jövedelmek képződése és felhasználása több vonatkozásban eltér az állami költségvetésben tervezettől. A termelés és forgalom fellendülése számottevően bővíti ugyan a vállalatoktól származó költségvetési bevételt, de az erőtelményeivel. így értékelve gazdasági munkánkat, az elért eredményeknél lényegesen többet kell követelnünk magunktól: a változó külgazdasági feltételek fokozott figyelembevételét, a termelési szerkezet erőteljesebb alakítását, a gazdaságossági követelmények következetesebb érvényesítését. Életszínvonalpolitikánk 1977- re előirányzott céljai teljesülnek. A keresetek gyorsabb növekedésében a teljesítményektől függő, szabályozott bérfejlesztések mellett jelentős szerepe volt az oktatási, a közművelődési és egyes egészségügyi dolgozók bérrendezésének, valamint a műszakpótlékok emelésének. A jó terméseredmények erőteljesen növelték a lakosság mezőgazdaságból származó jövedelmét. Az összes fogyasztás 4-4,5 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 3—3,5 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem 4-4,5 százalékkal, a tervezettet is meghaladóan nő. A fogyasztói árszínvonal növekedése az előirányzott keretek között marad. teljesen növekvő támogatások levonása után visszamaradó befizetések alig haladják meg a múlt évit. Ezért az állam- háztartás 1977. éve a számítottnál valamelyest kedvezőtlenebbül zárul. lassúbb fejlődést ütemeztünk Tisztelt országgyűlés! Gazdaságpolitikánk középtávú tervben megfogalmazott céljainak megvalósításához a népgazdaság egyes ágaiban továbbra is dinamikus, bár az ideinél valamivel mérsékeltebb ütemű fejlődést tervezünk. Ezt fejezi ki a nemzeti jövedelem 1978-ra előirányzott 5 százalékos növelése. A költségvetési előirányzatok ezért elsősorban nem a termelés mennyiségében, hanem a minőségi előrelépésben állítanak nagyobb követelményeket. A népgazdasági tervben előirányzott gazdasági növekedés és a gazdasági szabályozásban érvénybe lépő intézkedések figyelembevételével, a vállalatoktól és szövetkezetektől származó költségvetési bevételek 6—7 százalékkal, a részükre adott támogatások viszont csak alig 3 százalékkal nőnek. A nemzeti jövedelem belföldi felhasználósát a jövő évben is csak mérsékeltebben növelhetjük annál mint amennyit megtermelünk. Ezért a felhalmozással, a lakosság ellátásával és a társadalmi közös fogyasztással kapcsolatos költségvetési KS/D. NAPLÓ, TELEFOTÓ az 1978. évi költségvetésről kiadások csak gazdasági lehetőségeinkkel összhangban, az eddiginél lassúbb ütemben bővülhetnek. Az előterjesztett költségvetés 385,9 milliárd forint bevételt, illetve 389,7 milliárd forint kiadást irányoz elő, a növekedés egyaránt 6,8 százalék. A hiány 3,8 milliárd forint. van szükség Az arányok javítása a megváltozott piaci árakhoz való, 1975 óta tartó közelítés folyamata szükségessé tette termelői árak emelését: a vaskohászati termékeknél 22 százalékkal, a kábeleknél és a villamosener- giónál 15 százalékkal. Jobb költséggazdálkodással, a termelékenység növelésével elérhető az iparvállalatok nyereségének átlagban 5 százalékot meghaladó tervezett növekedése. A nyereségből képzett iparvállalati alapok tovább bővülnek. A közlekedés jövő évi feladatainak eredményes teljesítése a kapacitások gondos kihasználását, a belső szervezettség további javítását, a fuvarozók és a fuvaroztatók közötti együttműködés elmélyítését igény'i. A jó mezőgazdasági év után most arra kell törekedni, hogy az elért eredményeket megszilárdítva alapozzuk meg a termelés gyarapodását. Az 1978. évi népgazdasági terv a mező- gazdasági termelés 2—3 százalékos fejlődésével számol. A mezőgazdasági nagyüzemek fő feladata a hozamok növelése, a kivitelre is alkalmas termékek arányának emelése, a korszerű termelési rendszerek körültekintő elterjesztése. A reálisan megvalósítható beruházási színvonal a mező- gazdaságban is intézkedéseket indokol. Az állami gazdaságokban csökken az általános nyereségadóból fejlesztésre visz- szatartható kedvezmény mértéke, a termelőszövetkezetekben pedig emelkedik a kötelező tartalékképzés nagysága. Ugyanakkor a személyes jöve- delemszabályozás úgy változik, hogy az eddiginél jobban lehetővé teszi a magasabb szak- képzettségű dolgozók alkalmazását, előmozdítva ezzel a mezőgazdaságban felgyorsult technikai és technológiai váltást. A belkereskedelem terveink szerint tovább javítja az árukínálatot. A forgalom növelésének ma legfontosabb követelménye, hogy a kínálat ösz- szetétele és választéka tartson lépést a kereslettel. Ennek érdekében tovább kell fejleszteni a termelés és a kereskedelem kapcsolatát. Külgazdasági kapcsolatainkban a jövő évben is alapvető feladat a KGST-országokkai való együttműködés tervszerű, hosszabb távra szóló bővítése, A jövő évben az ipar előtt különösen fontos feladatok állnak. Ismeretes, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága ez év októberi ülésén jóváhagyta a hosszú távú külgazdasági politika és a termelési szerkezet fejlesztésének irányelveit. Megállapította, hogy népgazdaságunk csak úgy tud megfelelni az új és magasabb követelményeknek, ha a termelés szerkezetét a nemzetközi igényeknek és a belső adottságainknak megfelelően, a jövőt is mérlegelve, gazdaságosan korszerűsítjük. A központi irányító szerveknek, a vállalatok és a szövetkezetek vezetőinek az eddiginél is kezdeményezőbbnek kell lenniük a szerkezetformáló fejlesztésben, a gyártmányösszetétel javításában és a gazdaságtalan termelés visszaszorításában. A kormány munkaprogramot dolgoz ki a határozat végrehajtására. A nemzeti jövedelem bővülése, a vállalatok helyzetének javítása azt is követeli, hogy gyorsuljon válaszadási képességük a bel- és külföldi piacok jelzéseire. Azzal számoltunk, hogy 1978-ban az ipar termelése 5,5—6 százalékkal nő, ezen belül a vegyiparé és a gépiparé a legdinamikusabban. A termelési szerkezet átalakításában is jelentős szerepet játszó kutatásra és fejlesztésre a költségvetésből és a műszaki fejlesztési alapokból az 1978. évben csaknem 16 milliárd forint áll rendelkezésre. adottságainknak megfelelő kapcsolódásunk a kialakulóban levő célprogramokhoz. Maradéktalanul és jó minőségben kell teljesíteni az államközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket. Gazdasági fejlődésünknek fontos kérdése a konvertibilis valutát szerző, gazdaságos export további fokozása. Az ötéves terv eddig eltelt két esztendejében ebben is értünk el kezdeti eredményeket. El kell ismerni, nehéz feladat jelentősen és gyorsan növelni az exportképességet- Éppen ezért nagyobb figyelmet kellene fordítani a minőség javításának talán kevésbé látványos, de gyorsabb és kisebb ráfordításokat igénylő módjaira is. Kooperációk, közös vállal- kozások Lehetőség van a termelési kooperációk és a közös vállalkozások számunkra is gazdaságos, szabályozott bővítésére. Ezek működését elősegítik a kettős adóztatást kizáró nemzetközi egyezmények is. 1977- ben újabb 3 tőkés országgal kötöttünk ilyen megállapodást. Az utóbbi évek pénzügyi intézkedései kedvezőbb feltételeket teremtettek a vállalatok külkereskedelmi tevékenységéhez. A pénzügyi rendszer továbbra is megtartja, sőt növeli az érdekeltséget a gazdaságos export fokozásában. A termelési és értékesítési szerkezet korszerűsítéséhez tartozik azonban az is, hogy nem nézhetjük tétlenül a távlatokban is gazdaságtalan exportot, valamint egyes vállalatok indokolatlan költségtöbbleteit. Ilyen meggondolásból mérsékeljük 1978-ra az állami visszatérítések mértékét. Szocialista viszonylatú külkereskedelmünkben nagyobb követelményeket támasztunk az export gazdaságosságával szemben. A belföldi termelői árak és a szocialista külkereskedelmi árak eltéréseit figyelembe véve, módosítjuk a transzferábilis rubel forintban kifejezett árfolyamát. Az 1978. évben folyó árakon 180-182 milliárd forint beruházást tervezünk, ami az idén kialakult magas színvonalat csupán 2-3 milliárddal haladja meg. Ez is nagy feladatot jelent a beruházó, a kivitelező és a szállító vállalatok számára, mert 1978-ban már több beruházásnál a befejező munkaszakasznak kell következnie, ami nagyobb erőfeszítést és gondosabb szervezést követel. A folyamatban levő nagyberuházások tervszerű megvalósítására az ideinél 2 milliárddal többet, 28 milliárd forintot fordítunk. Ennek majdnem a felét 6 folyamatban levő nagy létesítmény veszi igénybe. Két nagyberuházás, a Lenin Kohászati Művek új acélművének kivitelezése és a Székesfehérvári Könnyűfémmű félgyártmányfejlesztése kezdhető meg, s ezekre már az első évben mintegy 1,5 milliárdot fogunk költeni. 1978-ban 10 nagyberuházást kell teljesen befejezni. Az elmúlt években is már több volt a befejeződő, mint a megkezdődő nagyberuházás. Mégis, a folyamatban levők értékösszege egyre nő. Az V. ötéves tervidőszak első 3 évében 31 beruházást fejezünk be átlagosan 2,1 milliárd forint összegű, de A gazdasági fejlődés 1978- ra előirányzott üteme, a fogyasztás-felhalmozás tervezett aránya lehetővé teszi, hogy a lakosság életszínvonala mérsékelten bár, de tovább emelkedjék. A vállalatok, szövetkezetek és intézmények bérfejlesztési lehetőségei és a központi életszínvonal-politikai intézkedések a reálbérek 2,8-3 százalékos, a reáljövedelmek 3—3,2 százalékos fejlődését alapozzák meg. Központi bérintézkedéseket is előirányozunk. Az ez évi rendezéssel azonos elvek alapján egységes lesz a műszakpótlék a termelő ágazatok eddig nem érintett területein és a szolgál-- tatásban. 1978-ban emelkedik az orvosok, az asszisztensek és az egészségügyi ügyviteli dolgozók, valamint a területi bírósági és ügyészségi dolgozók bére. A fogyasztói árszínvonal emelkedése jövőre sem haladja meg a 4 százalékot. A lakosság életkörülményeivel összefüggő társadalmi közkiadások növekedése 1978- ban is gyorsabb, mint a költség- vetési kiadások átlaga. Az egészségügyi, szociális, kulturális és egyéb közös társadalmi szükségletekre az állami költségvetés közel 153 milliárd forintot fordít, 9 százalékkal többet, mint 1977-ben. Ez az előirányzat elősegíti, hogy a társadalmi gondoskodást szolgáló intézmények színvonala tovább javuljon. A pénzbeli juttatások a lakosság mind szélesebb körének jövedelmét gyarapítják. Társadalombiztosítási ellátásra az ideinél 8 százalékkal fordítunk többet, e kiadások a lakosság jövedelmét egy főre számítva 5 000 forinttal egészítik ki. Az 1978. január 1-től életbe lépő intézkedés eredményeként a nyugdíjban, járadékban, nyugdíj jellegű ellátásban részesülők havi juttatása ezen túl az eddigi 50 forint helyett legalább 70 forinttal nő. Erre az állami költségvetés mintegy félmilliárd forintot fordít. Az egészségügyről, az oktaTisztelt országgyűlés! A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa határozatainak végrehajtásában gazdasági téren most az a közvetlen feladat, hogy jobban igazítsuk lépéseinket az ötéves terv céljaihoz. Ebben váratlan nehézségeket is le kell küzdeni, saját munkánk fogyatékosságait is el kell hárítani. Sokan úgy vélhetik, hogy könnyebb feladatunk lesz a következő évben, mert a meny- nyiségi növekedés valamivel 16-ot indítunk átlagosan 7,2 milliárd forintos előirányzattal. A nagyberuházások tehát egyre bonyolultabb feladatok megvalósítását jelentik. A célcsoportos és egyéb állami beruházásoknál is túl sok létesítményt kezdtünk meg az elmúlt években. Ezért 1978-ban a terv itt is korlátozza az új kezdéseket, anélkül, hogy csökkentené a felhasználható pénzeszközöket. A legtöbbet a lakásépítésre fordítjuk, de bővülnek a kórházak fejlesztésére és rekonstrukciójára szánt összegek is. A beruházási folyamatok tervszerűségének előmozdításában jelentős feladat hárul a hitelezésre. A kormány által jóváhagyott, összesen 25 milliárd forint beruházási hitelfolyósítás nagy része, egyes ágazatokban a teljes összeg a folyamatban levő beruházások pénzügyi fedezetét szolgálja. A hitelkeret mintegy felét a konvertibilis export-árualapok növelésére gjkalmas fejlesztésekre nyújtja a Magyar Nemzeti Bank. tásról, a közművelődésről és több más fontos társadalmi feladat megoldásáról szóló határozatok végrehajtása kielégítő ütemben halad. Az előterjesztett költségvetés gazdasági lehetőségeinkkel összhangban biztosítja anyagi megalapozásukat. A közoktatásban figyelmünket az állami oktatással foglalkozó határozatokban megfogalmazott teendőkre összpontosítjuk. Az óvodák befogadóképessége mintegy 17 ezer hellyel nő. Ebben nagy segítség a társadalmi összefogással, vállalati együttműködéssel megvalósuló hálózat- fejlesztés is. Az ifjúsági törvény végrehajtásaként a költségvetés támogatja az ifjúsági létesítmények működését. A tanácsok 1978. évi költségvetése eléri azt a szintet, amelyet az országgyűlés által elfogadott középtávú pénzügyi terv 1978-ra ütemezett.. Költségvetési előirányzatuk több mint 44 milliárd forint, jövő évi fejlesztési alapjuk várhatóan 31 milliárd forint, és további 5 milliárd forintot meghaladó összeggel rendelkeznek az állami lakóépületek felújítására, korszerűsítésére. A tanácsok tevékenységében alapvető a lakásépítési program megvalósítása; 30 400 lakás felépítésére 1978-ban több mint 18 milliárd forint állami támogatás, 2,7 milliárd forint bankhitel, továbbá tanácsi források állnak rendelkezésre. A költségek növekedése miatt a lakásépítési hitelek felső határa jövőre 20 ezer forinttal emelkedik. Erre fedezetet nyújt a gyarapodó, ma már 100 milliárd forintot meghaladó takarékbetét-állomány. Ismeretes, hogy az idén új alapokra helyeztük a háztáji és . kisegítő gazdaságok adóztatását, ami 1,7 millió állampolgár számára tette kedvezőbbé az adózást. Jövőre jelentősen egyszerűsödik a borforgalmi adó megállapítása, és ez 600 ezer bortermelő számára könnyíti meg az adóeljárást. alacsonyabb mértékével számolunk. Tapasztalataink igazolják, a terv és költségvetés előirányzatai bizonyítják, hogy jövő évi feladataink nehezebbek, és elsősorban a hatékonyság növelése útján teljesíthetők. Az egyensúlyi követelmények is erre intenek. A nehezebb feladatokat mégis bizakodva vállalhatjuk, a fejlődés ez évi eredményei, számos vállalati és szövetkezeti munkáskollektíva tevékenységének szép példái nyomán. (Folytatás a 3. oldalon) Javultak külgazdasági kapcsolataink Jobb költséggazdálkodásra Tovább növekszik a lakosság életszínvonala Végrehajtjuk a párt kongresszusi határozatát
