Dunántúli Napló, 1977. december (34. évfolyam, 330-359. szám)

1977-12-13 / 342. szám

e Dunántúlt napló 1977. december 13., kedd Komolytalan rovat Két csertői látogatásom Tudják hol van Csertő? Itt, Szi­getvár mellett. Kétszer jártam itt. Először 1945-ben. Akkor vagy három­ezren látogattuk meg, néhány bol­gár őr kíséretében. Nem voltak töb­ben tíznél, Nagykanizsától gyalo­goltunk idáig velük együtt, és köz­ben csak azért nem szöktünk meg, mert vártuk a bumácskát, amiben benne van, hogy nem magunktól ér­tünk haza. Csertőn kis időre megpihentünk, és szíves kérésre megcsináltunk egy apróságot, körbekerítettük a tá­bort, ahova majd németeket fognak elszállásolni. „Úgy kell nektekI" — mondtuk a németekre gondolva. — „Miattatok kerültünk bele a kakaó­ba I" Amikor kész lett a kerítés, vélet­lenül épp belülről fejeztük be, és vártuk a németeket. Nem ők jöttek, mi maradtunk I Az egyetlen kijárathoz őröket állítottak, és kineveztek bennünket hadifogoly­nak. Az udvaron tolmácsot kerítet­tek, a táborparancsnok szózatot in­tézett hozzánk: — Én Filipov kapitány vagyok, pszichológus, az emberi lélek mély ismerője. Előttem semmi sem marad­hat rejtve I — Nocsak I — mondtuk megdöb­benve, a tudományos fokozat ilye­tén kinyilatkoztatásától, és felszólí­tásra lelkesen éljeneztünk. Az utóbbi megállapítása aligha­nem nélkülözte az igazságot, mert nem ő előtte nem maradhatott rejtve semmi, hanem helyettese, a Babaarcú Csetiri volt az, aki min­denről értesült. Megfoghatatlan volt honnan? Néhány szót róla is: Áldott jó lélek volt, de életemben haramiaképübb embert még nem lát­tam. Vagy tíz kardvágás torzította el az arcát, és az ő gondjaira voltunk bízva. Mindig ott sündörgött körülöt­tünk, mi meg lelkesen gyaláztuk, magyarul: — Hogy a fene hordana el in­neni Mindentudásának titkára egyszer ö maga vetett fényt. Valami miatt lázadoztunk, és ő ízes alföldi ma­gyarsággal megszólalt: — Ne vacakoljanak, mert csak maguk húzzák a rövidebbetl A meglepetéstől földbegyökerezett a lábunk. Hogy milyen volt a fogság? Fog­sági Amit lehetett, megadtak, nem bántak rosszul velünk, de kinn a szigetvári úton emberek mentek, sza­badon, oda ahova akartak. No ez volt első csertői látogatásom. A második vagy két hete történt. Meghívtak szülői értekezletre. A kastélyt az állam rendezte be elhagyott, állami gondozásba vett óvodás és általános iskolás gyerekek számára. Száz gyerek szüleit hívták meg. Azt akarták elérni, hogy kap­csolat legyen közöttük, mert alig van. Hogy is történik az ilyesmi? Nagy­jából tipikus. A fiatalember nem demográfiai célzattal a következő­ket mondja: — Ne ijedezzl Nem lesz semmi baji A lány nem ijedezik, vagy nem eléggé, mert a következő mondat, később már nem ilyen szelíd: — Ha valami baj lesz, rám ne számíts I Szép, férfias mondat I Harmadik mondat nincs. Itt már a tettek következnek, valóban nem lehet számítani rá és az ipse eltű­nik a nagy magyar éjszakában. Száz szülő közül mennyi volt ki­váncsi? Legfeljebb húsz, de lehet, hogy csak tizenöt. Az állam mindent megad. Millió­kat, egy sereg függetlenített embert, jó kosztot, orvost, pedagógiát, ed- * zettségre nevelést. Egyet nem tudnak megadni: szülőrenevelést. Mikor meglátják a csöppségek az idegen embereket, csengve szólnak: — Papa .. . papa . . . Hogy volt-e eredménye a szülői értekezletnek? Volt. Két szülő haza­viszi gyerekét. Talán két otthon ki­alakul. — Mi volt a legszomorúbb? Egy apró, bogárszemü lánykát tuszkol előre az egyik nevelő. Jó a kap­csolat közöttük: — Na, te kis lázadó! Itt a Gyu- szi bácsi I Most mond el, amit kér­ni akarsz I Nagyon nehezen mondja cl. Nem nagy kérés, csak annyi, hogy a csertői nevelő otthonból bekerüljön a pécsibe. Ott a testvére. Bekerül? Bel Ennyi, amire a kis bogársze­mű vágyik, hogy legyen valami csa­ládi köteléke,) ha nem az apa, az anya, akkor legalább a testvér ma­radjon meg. Kétszer látogattam Csertőre. Ez utóbbi volt a szomorúbb I Szöllősy Kálmán Ismerjük meg törvényeinket A vásárlók jogai minőségi A Polgári Törvénykönyv rendelkezik a vásárlók jo­gairól olyan esetben, ha vásárlás után kiderül, hogy a megvásárolt áru (dolog) kifogásolható mi­nőségű. Ennek alapján a vevőt (jogosultat) hibás teljesítés alapján szavatos­sági jogok illetik meg. Az ilyen viták elbírálása a bíróságok hatáskörébe tartozik. A kereskedelmi forgalomban azonban na­ponta több millió árucikk cserél gazdát, ahol nap mint nap felmerülnek mi­nőségi kifogások, ezért szükségessé vált az ilyen jellegű kifogások bírósá­gi eljáráson kivüli rende­zése. A belkereskedelmi mi­niszter 1/1964. (I. 11.) BkM számú rendelete szabá­lyozta a vásárlók minősé­gi kifogásainak intézését. A rendelet hatálya vala­mennyi kereskedelmi szerv­re (állami, szövetkezeti és magán) vonatkozik. A rendelet ismertetése előtt megjegyezzük, hogy az ún. szavatossági jogok a vevőt bármely termék vásárlása ese­tén megilletik, míg a jótállá­si kötelezettség - melyről a következő ismertetésben lesz szó - csak a termékek meg­határozott körére terjed ki. A már hivatkozott BkM-ren- delet szerint a kereskedelem­nek csak kifogástalan minő­ségű, vagy az árun feltünte­tett minőségi osztálynak meg­felelő minőségű árut (ún. osz­tályos árut) szabad eladni a vásárlóknak. A kereskedelem tehát szavatolja az áru minő­ségét. Ha azonban a vevő az árut olyan kijelölt boltban vásárol­ta, ahol csökkent értékű áru­kat hoznak forgalomba (leér­tékelt áruk boltja) és a vá­sárló a közölt minőségi hiba ismeretében csökkentett áron vásárolta meg, a csökkent ér­téket eredményező hiba, illet­ve az ismert minőségi hiba alapján szavatossági igény nem érvényesíthető. Az áru mi­nőségi hibája miatt bejelen­tett kifogást a kereskedelmi szerv nem háríthatja el. — Mennyi időn belül szük­séges a minőségi kifogást be­jelenteni? Nyílt hiba esetén, amikor az áru hibája érzékszervi észlelés­sel felismerhető, a vásárlás időpontjától számított nyolc napon belül lehet minőségi ki­kifogás esetén A SZAVATOSSÁG (I.) fogást emelni. Rejtett hiba esetén, amikor a hiba csak használat közben vagy egyéb­ként hosszabb idő után álla­pítható meg, a hiba felisme­résétől számított nyolc napon belül, de a legkésőbb az áru megvásárlásától számított hat hónapon belül lehet minőségi kifogással élni. — Szükséges-e vásárlási blokk leimutatása a kilogásoláshoz? Ha a kereskedelmi szerv az áruról fizetési jegyzéket (blok­kot) adott ki, úgy a bejelen­tés elfogadása előtt általában megkívánja annak felmutatá­sát. Erre azért van szükség, mert a blokkból megállapít­ható, hogy a kifogásolt árut valóban abban a boltban vá­sárolták, mikor és milyen áron adták el. A vásárlás időpont­jának ismerete az előzőkben felsorolt határidők szempont­jából igen lényeges. Ezért min­den vásárló saját érdekében helyesen jár el, ha a fizetési jegyzéket (blokkot) bizonyos időtartamra megőrzi. Nem szükséges a blokk megőrzése olyankor, ha a vásárlás helye és időpontja egyébként is megnyugtató módon megálla­pítható.- A minőségi kifogások in­tézése A boltvezető vagy helyettese intézi el a minőségi kifogást, megvizsgálva mindenekelőtt azt, hogy a vásárlás mikor és hol történt. Így a minőségi ki­fogás lehet: alapos vagy alap­talan. Amennyiben megállapí­tást nyer, hogy a kérdéses árut nem abban a boltban vá­sárolták, vagy a megszabott határidőn túl reklamált a ve­vő, úgy általában a kifogáso­lás elutasítására kerül sor.' A megvizsgálás során a boltve­zetőnek érdemben kell dönte­ni, hogy a kifogásolt árucikk valóban hibás minőségű-e, és ha - igen, a hiba nem azért keletkezett-e, mert a vevő a vásárolt árut gondatlanul ke­zelte, tárolta vagy rendeltetés- ellenesen használta. Ilyen eset­ben is a kifogásolás alapta­lannak minősül. Ha a vásárló nem ért egyet a boltvezető véleményével, a kifogást csak megfelelő vizs­gálat után lehet minősíteni. Erre hivatott szerv a Kereske­delmi Minőségellenőrző Inté­zet (KERMI). A KERMI . szak- véleménye a kereskedelmi szervekre kötelező érvényű. — Milyen jogai vannak a vásárlónak, ha a minőségi ki­fogás alapos? Ha a minőségi kifogás ala­pos, a vásárló kívánságának megfelelően a következő le­hetőségek között választhat: a) az áru kicserélése hibát­lan árucikkre; b) az áru visszavétele és a vételár visszatérítése; c) az áru megjavítása; d) a vételár megfelelő le­szállítása. A fenti ún. szavatossági jo­gok érvényesülése esetén még a következőkre kell figyelem­mel lenni: — ha a vásárló az a) pont alkalmazását választja, úgy ké­résére az árut más fajtára is kicserélhetik;-ab) pont alkalmazása esetén a vételár visszatérítését nem tehetik függővé a pénz­nek a boltban történő „levá- sárlásától"; a c) pont körében a javít­tatást maga a bolt is elvé­geztetheti, de lehetőség van arra is, hogy azt a vevő vé­geztesse el a kereskedelmi szerv költségére. A fentiekben ismertetett ál­talános szabályok bizonyos el­téréssel alkalmazhatók az élel­miszer-, háztartási vegyiáruk és kozmetikai cikkekre: — A vásárlók helyzetét kí­vánja könnyíteni az a rendel­kezés, hogy az említett cikke­ket minőséghiba esetén csak lehetőség szerint kell abba a boltba visszavinni, ahol vásá­rolták, tehát a vevőnek lehe­tősége van a minőséghibás árut más, azonos profilú bolt­ban is reklamálni. — Zárt csomagolású élelmi­szerek és háztartási vegyiáruk minőségi hibája esetén a vá­sárló az áru szavatossági ide­jén belül jogosult a minőségi kifogás bejelentésére — füg­getlenül a korábban ismerte­tett határidőktől. — A közvetlen fogyasztásra kerülő gyorsan romló élelmi­szerek (hentesáru, sajt stb.) nyílt hibájára vonatkozó minő­ségi kifogást csak addig fo­gadják el, amíg a vásárló az árut a boltból ki nem vitte. A minőséghibás élelmiszert, háztartási vegyiárut és kozme­tikai készítményt a bolt azon­nal köteles kicserélni vagy visszavenni. Dr. Juhász Ernő főelőadó, Pécs m. város Tanácsa V. B. kereskedelmi osztály Sokszínű, változatos tevékenység Elel a fcolléBiumban Aj p|prt eredmények ér- „Hl dull tékét növeli, hogy a kollégisták fele az or­szágos átlag alatt levő tárgyi vashattuk a minisztérium és a KISZ KB közös bizottságának jelentésében — s ennek az anyagnak alapján a Pécsi Ta­nárképző Főiskola kollégiumát akkor, 1974-ben „kiváló" cím­mel tüntették ki. A megtisztelő cím négy évre szólt, s az idei tanévben lejár. Mi ma a hely­zet a kollégiumban? A „tárgyi feltételek" bizony nem sokat javultak, noha azó­ta felújították a fűtési rend­szert, kicserélték a teljes vi­zesblokkot, részben a villamos hálózatot, parkettáztattak ti­zenöt szobát, összesen több mint három és fél millió fo­rintot költöttek az épületek karbantartására, megújítására. De ma is csak a hallgatóság 45 százaléka lakik itt. A régi épületben nem ritka a tizenkét ágyas szoba, de találunk ti­zenhat sőt tizennyolc ágyas hálótermeket is. Nemcsak a mosdó, zuhany kevés, szűkös a mosási, ruhaszárítási lehető­ség, s gyakran tanulni sincs hol, hiszen vizsgaidőszakban még a mosókonyhákban, folyo­sókon is alig lehet mozdulni a könyveiket forgató, jegyzete­ket készítő diákoktól. — Egy ponton túl a gazda- dasági tényező nevelési ténye­zővé válik — mondta Gergely János igazgató. — Megnőttek a végzőseinkkel szemben tá­masztott szakmai követelmé­nyek, emelkedett a közösségi igények színvonala is. Követ­kezésképp munkánk egyre ne­hezebb terhet ró kollégistá­inkra, ugyanakkor a szociális gondok kedvezőtlenül befo­lyásolhatják hangulatukat. Valóban: a 750 kollégista igen magas szinten teljesíti kötelességét, sőt ennél is töb­bet tesznek. A kollégium ta­nulmányi átlaga szerint „jó rendű". Százhárom diák szak­kollégiumi munkát is vállalt: ez tavaly heti négy óra nyelv- tanulást, jó tanulmányi ered­ményt s egy-egy tudományág elmélyült kutatását írja elő. A szakkollégiumokban foglalkoz­nak a nemzeti és nemzetiségi kérdés baranyai vetületével, orosz nyelvészettel, mezőgaz­dasági földrajzzal, irodalom­esztétikával, a családi nevelés problémáival is. Különösen ér­dekes két tárgy. Az egyik: eto­lógia. — Az állatok s emberek vi­selkedésének közös törvénysze­rűségeit tanulmányozzuk — magyarázta dr. Mayer József főiskolai adjunktus, a csoport vezetője. — Munkánkhoz se­gítségül hívjuk az Állattani Tcm'széket, s így kísérletezhe­tünk halakkal, rovarokkal, ege­rekkel, megfigyelhetjük a pat­kányok, galambok, a kameruni kecske stb. viselkedését a kü­lönböző szituációkban. „A társadalmi-történelmi-po- litikai ismeretek tantárgy kon­cepciója" című kollégiumot dr. Polányi Imre docens irá­nyítja. — A távlati, 1990-ben beve­zetendő iskolareformhoz vég­zünk kutatásokat. Hogy a tu­dományágak eredményeit a gyerekek számára valamilyen módon integrálni kell, ez vi­lágos. A kérdés az arányok­ban van. Mi egy főiskolai tantárgy-blokk kialakításán dolgozunk. Az ókort vizsgál­juk történelmi, néprajzi, régé­szeti, mitológiai, antropológiai szempontból, s a tanév végé­re a diákok készítenek mind­erről egy leíró tanulmányt. En­nek alapján jövőre nekilátunk, hogy választ adjunk az ará­nyok kérdésére. Hogy a szakkollégisták.mun- kája igen eredményes, ezt többek között az is mutatja, hogy a tavasszal lezajlott Or­szágos Tudományos Diákköri Konferencián a pécsi főiskola kollégistái szereztek egy kü- löndíjat, két kiemelt első­díjat és egy „normál" elsődí­jat is. Aki pedig a tanári hi­vatás kevésbé elméleti jellegű területei felé tájékozódik, az is biztos segítséget kap: a kollégium szakköreitől. „Crt ka­tegóriájú működési engedély szerezhető itt a következő tárgyakból: könyvtáros, szín­játszó, néptáncoktató, klub­vezető, néprajzos, bábkészítő; de foglalkoznak helytörténet- tel-honismerettel és a közsé­gekben végzett népművelő munkával is: összesen száz­hetvenötén. Találhatunk itt ve­zetéselméleti tanfolyamat, néprajzi gyűjtőkört, népdal­kört, gépjárműbarát szakkört. Előbb utóbb oktatni kell majd az általános iskolában a KRESZ-t: ez a szakkör erre a munkára ad „diplomát”. sorolhatnám még, mi mindent végez­nek a kollégisták — ötvenen alkotják az „Alagsor Hangja" stúdió stábját, tollaslabdapó­lyát és kondicionálótermet építettek, műszaki és egész­ségügyi „rohambrigád" fun- gál, patronálják a diákok az újpetrei tsz klubjait és az 508- as szakmunkásképzőt stb., de csak egyet jegyzek meg: mindezt úgy teszik, hogy a „koleszban” teljes a diákön­kormányzat, itt nem dolgozik egyetlen főállású nevelő sem. Még az igazgató — akit pe­dig kitartó, áldozatos munká­ja nemzetközi szaktekintéllyé avatott e tárgyban — még ő sem főállású — egyenjogú tag­ja a Kollégiumi Bizottságnak; ez a testület dönt mindenről, a felvételi kérelmektől kezdve a fegyelmikig és a reprezentá­ciós keretig. Nem véletlenül fogalmazott tehát úgy a minisztériumi bi- zotlság, ahogy bevezetőnkben idéztük, mert a kollégisták va­lóban kiemelkedő munkát vé­geznek. A helyzet azonban a „tárgyi körülmények" terén sem reménytelen, mert még az idén megkezdődik az új épü­lethez szükséges földmunka: 1980-ra hatszáz diák kifogás­talan, korszerű feltételek kö­zött él maj'd, s végzi munká­ját. Reméljük, akkor is: kivá­lóan. Szunyogh Szabolcs A SZÍNHÁZI MŰSOR­TERVEZÉS ÚJ RENDJE A műsortervezés új rendjét alakítják ki a színházak. Olyan terveket készítenek — már a következő évadra — amelyek az eddigieknél jobban elősegítik a színházak sajátos profiljának, karakterének formálódását. A jelenlegi műsortervezés mecha­nizmusa — amint a Kulturális Minisztérium színházművészeti osztályán elmondták — a hat­vanas években alakult ki. Jól szolgálta a fejlődést, mennyi­ségi és minőségi változást eredményezett: a magyar szín­padokon jelentős tényezővé vált a magyar, a szovjet és más szocialista országok drá­mája, a műsorokból fokozato­san kiszorultak a kommersz, nívótlan szórakoztató művek. A színházak — főleg a vidékiek — számos és sokféle előadást tar­tottak, hogy minden társadalmi réteg igényét kielégítsék. Emiatt azonban a műsortervek nem járultak hozzá egy-egy színház saját arculatának ki­alakításához, jóllehet az alko­tó műhelyek egyre határozot­tabban törekednek erre. Az elképzelések szerint most 3-5 évre szóló távlati tervet készítenek. Megfogalmazzák kultúrpolitikai koncepcióikat, közművelődési céljaikat, meg­határozzák: hány bemutatót tartanak, a vendégtársulatok milyen műfajokkal egészítik ki a műsortervet, mit tesznek azért, hogy megnyerjék, azaz megtartsák a közönséget. PÉCS Születtek Nagy Gábor, Kertész Veronika, Or­sós Péter, Martinka Gyula, Pető Ve­ronika, Lőcsei Agnes, Szegedi Ta­más, Katona Dóra, Molnár Tímea, Szuhányi Pál, Móricz Bernadett, An­dies Tamás, Zsemberi András, Kő­vágó Timea, Juhász Éva, Somogyvá- ri Ivett, Szűcs Diána, Forray And­rea, Mariényi Rita, Puber Berna­dett, Pálfi Zoltán, Nikolausz András, Antal Edina, Horváth Gábor, Kecs­kés Zsuzsanna, Matus Gyöngyi, Fuss Angelika, Flink Zsuzsanna, Séra Dá­niel, Jagasics Krisztina, Guseo And­rás, Ott László, Ángyán Bernadett, Zsupán Attila. Házasságot kötöttek Bede Gyula és Elmájer Gyöngyi, Soós Csaba és Volcsics Gizella, So­mogyi István és Csokonai Éva, Fu- tács András és Garábi Marianna, Vránesics Antal és Schnell Mária, Széles László és Kárpáti Erzsébet, Schneider János és Nagy Márta, Hu­szár Bálint és Dombai Éva, Raposa Sándor és Gruber Ida, Androvics Zoltán és Villányi Éva, Szántóy Ká­roly és Körösi Éva, Somogyvári Fe­renc és Németh Mária, Mayer Gyu­la és Jéger Erika, Pálfi Ervin és Bá- tai Ibolya, Macsó István és Vörös Zsuzsanna, Szeszán Péter és Mikó Anikó, Kemény János és Vörös Klára, Puskás István és Megyeri Emőke, Gergely Sándor és Salamon Eizsé- bet, Sebők Pál és Török Julianna, Takács Béla és Tatár Margit, Berkes Attila és Bacher Ilona, Bámer Gyu­la és Nagy Zsuzsanna, Vajda Ba­lázs és Varga Klára, Balatincz Já­nos és Toller Mária, Barna András és Bán Melinda, Blaskovics Márk és Juhász Zsuzsanna, Somogyi Szabolcs és Bertaldó Agnes, Cserkesz Ernő és Meszesén Judit, Papp László és Vér­tes Klára, Bakó Ferenc és Huber Klára, Szabó Gábor és Babos Emő­ke, Takács Márton és Nagy Mária, Paizs József és Kővári Ilona, Bacsa János és Vörös Mária, Horváth Ká roly és Nemes Ilona. Meghaltak Györki István, Galambusz András- né Fodor Olga, Lakatos János, Ha­raszti Józsefné Merklinger Rozália, Sárfy Edéné Horváth Magdolna, Ger- gál József, Balogh Istvánná, Döme János, Hideg Gáborné Tekker Ju­lianna, Eilingsfeld József, Horváth Józsefné Kurucz Lujza, Lukács Lajos, Zemplényi Antal, dr. Sulyok András, Tóth Szilveszterné Benkő Magdolna, Rózsa Sándorné Hosszú Éva, Zalán László, Hekler József, Arkovity Mi­hály, Molnár Sándorné Kiss Veroni­ka, Szolga Dezső, Leitkám Árpád, Bodor Vendel, Finta Zoltánná Duka Karolina, dr. Hangos Lajosné Maul Anna, Czár Gáspár, Nobl Arpádné Krusz Rózsa, Csirke József, Németh Mihályné Müller Rozália, Varga Al- bertné Fábián Rozália, Szabó Jó­zsefné Fabi Julianna, Kolmann Jó- nosné Ritter Margit, Vogl Károly, Csongrádi István, Szántó László, Fá- bos János, László Mihályné Denk­mayer Anna, Cserfai Lajos, Szeifert Istvánná Schwaab Erzsébet, Kozma Adám, Gyurkó Ferencné Csirke Ka­talin, dr. Heckenberger János, Karchesz Györgyné Laczf Katalin, Turcse Istvánné Sanyi Irma, Illés Ferencné Varjaskéri Ilona, Hrabovsz- ki Antal, Huber Adám, Molnár Já­nos, Darányi Jenőné Hermann Er­zsébet, Orosz Józsefné Draskozcy Emma, Pataki Henrikné Schmidt Aránkká, Kovács Károly, Kerner Má­té.

Next

/
Thumbnails
Contents