Dunántúli Napló, 1977. december (34. évfolyam, 330-359. szám)
1977-12-13 / 342. szám
e Dunántúlt napló 1977. december 13., kedd Komolytalan rovat Két csertői látogatásom Tudják hol van Csertő? Itt, Szigetvár mellett. Kétszer jártam itt. Először 1945-ben. Akkor vagy háromezren látogattuk meg, néhány bolgár őr kíséretében. Nem voltak többen tíznél, Nagykanizsától gyalogoltunk idáig velük együtt, és közben csak azért nem szöktünk meg, mert vártuk a bumácskát, amiben benne van, hogy nem magunktól értünk haza. Csertőn kis időre megpihentünk, és szíves kérésre megcsináltunk egy apróságot, körbekerítettük a tábort, ahova majd németeket fognak elszállásolni. „Úgy kell nektekI" — mondtuk a németekre gondolva. — „Miattatok kerültünk bele a kakaóba I" Amikor kész lett a kerítés, véletlenül épp belülről fejeztük be, és vártuk a németeket. Nem ők jöttek, mi maradtunk I Az egyetlen kijárathoz őröket állítottak, és kineveztek bennünket hadifogolynak. Az udvaron tolmácsot kerítettek, a táborparancsnok szózatot intézett hozzánk: — Én Filipov kapitány vagyok, pszichológus, az emberi lélek mély ismerője. Előttem semmi sem maradhat rejtve I — Nocsak I — mondtuk megdöbbenve, a tudományos fokozat ilyetén kinyilatkoztatásától, és felszólításra lelkesen éljeneztünk. Az utóbbi megállapítása alighanem nélkülözte az igazságot, mert nem ő előtte nem maradhatott rejtve semmi, hanem helyettese, a Babaarcú Csetiri volt az, aki mindenről értesült. Megfoghatatlan volt honnan? Néhány szót róla is: Áldott jó lélek volt, de életemben haramiaképübb embert még nem láttam. Vagy tíz kardvágás torzította el az arcát, és az ő gondjaira voltunk bízva. Mindig ott sündörgött körülöttünk, mi meg lelkesen gyaláztuk, magyarul: — Hogy a fene hordana el inneni Mindentudásának titkára egyszer ö maga vetett fényt. Valami miatt lázadoztunk, és ő ízes alföldi magyarsággal megszólalt: — Ne vacakoljanak, mert csak maguk húzzák a rövidebbetl A meglepetéstől földbegyökerezett a lábunk. Hogy milyen volt a fogság? Fogsági Amit lehetett, megadtak, nem bántak rosszul velünk, de kinn a szigetvári úton emberek mentek, szabadon, oda ahova akartak. No ez volt első csertői látogatásom. A második vagy két hete történt. Meghívtak szülői értekezletre. A kastélyt az állam rendezte be elhagyott, állami gondozásba vett óvodás és általános iskolás gyerekek számára. Száz gyerek szüleit hívták meg. Azt akarták elérni, hogy kapcsolat legyen közöttük, mert alig van. Hogy is történik az ilyesmi? Nagyjából tipikus. A fiatalember nem demográfiai célzattal a következőket mondja: — Ne ijedezzl Nem lesz semmi baji A lány nem ijedezik, vagy nem eléggé, mert a következő mondat, később már nem ilyen szelíd: — Ha valami baj lesz, rám ne számíts I Szép, férfias mondat I Harmadik mondat nincs. Itt már a tettek következnek, valóban nem lehet számítani rá és az ipse eltűnik a nagy magyar éjszakában. Száz szülő közül mennyi volt kiváncsi? Legfeljebb húsz, de lehet, hogy csak tizenöt. Az állam mindent megad. Milliókat, egy sereg függetlenített embert, jó kosztot, orvost, pedagógiát, ed- * zettségre nevelést. Egyet nem tudnak megadni: szülőrenevelést. Mikor meglátják a csöppségek az idegen embereket, csengve szólnak: — Papa .. . papa . . . Hogy volt-e eredménye a szülői értekezletnek? Volt. Két szülő hazaviszi gyerekét. Talán két otthon kialakul. — Mi volt a legszomorúbb? Egy apró, bogárszemü lánykát tuszkol előre az egyik nevelő. Jó a kapcsolat közöttük: — Na, te kis lázadó! Itt a Gyu- szi bácsi I Most mond el, amit kérni akarsz I Nagyon nehezen mondja cl. Nem nagy kérés, csak annyi, hogy a csertői nevelő otthonból bekerüljön a pécsibe. Ott a testvére. Bekerül? Bel Ennyi, amire a kis bogárszemű vágyik, hogy legyen valami családi köteléke,) ha nem az apa, az anya, akkor legalább a testvér maradjon meg. Kétszer látogattam Csertőre. Ez utóbbi volt a szomorúbb I Szöllősy Kálmán Ismerjük meg törvényeinket A vásárlók jogai minőségi A Polgári Törvénykönyv rendelkezik a vásárlók jogairól olyan esetben, ha vásárlás után kiderül, hogy a megvásárolt áru (dolog) kifogásolható minőségű. Ennek alapján a vevőt (jogosultat) hibás teljesítés alapján szavatossági jogok illetik meg. Az ilyen viták elbírálása a bíróságok hatáskörébe tartozik. A kereskedelmi forgalomban azonban naponta több millió árucikk cserél gazdát, ahol nap mint nap felmerülnek minőségi kifogások, ezért szükségessé vált az ilyen jellegű kifogások bírósági eljáráson kivüli rendezése. A belkereskedelmi miniszter 1/1964. (I. 11.) BkM számú rendelete szabályozta a vásárlók minőségi kifogásainak intézését. A rendelet hatálya valamennyi kereskedelmi szervre (állami, szövetkezeti és magán) vonatkozik. A rendelet ismertetése előtt megjegyezzük, hogy az ún. szavatossági jogok a vevőt bármely termék vásárlása esetén megilletik, míg a jótállási kötelezettség - melyről a következő ismertetésben lesz szó - csak a termékek meghatározott körére terjed ki. A már hivatkozott BkM-ren- delet szerint a kereskedelemnek csak kifogástalan minőségű, vagy az árun feltüntetett minőségi osztálynak megfelelő minőségű árut (ún. osztályos árut) szabad eladni a vásárlóknak. A kereskedelem tehát szavatolja az áru minőségét. Ha azonban a vevő az árut olyan kijelölt boltban vásárolta, ahol csökkent értékű árukat hoznak forgalomba (leértékelt áruk boltja) és a vásárló a közölt minőségi hiba ismeretében csökkentett áron vásárolta meg, a csökkent értéket eredményező hiba, illetve az ismert minőségi hiba alapján szavatossági igény nem érvényesíthető. Az áru minőségi hibája miatt bejelentett kifogást a kereskedelmi szerv nem háríthatja el. — Mennyi időn belül szükséges a minőségi kifogást bejelenteni? Nyílt hiba esetén, amikor az áru hibája érzékszervi észleléssel felismerhető, a vásárlás időpontjától számított nyolc napon belül lehet minőségi kikifogás esetén A SZAVATOSSÁG (I.) fogást emelni. Rejtett hiba esetén, amikor a hiba csak használat közben vagy egyébként hosszabb idő után állapítható meg, a hiba felismerésétől számított nyolc napon belül, de a legkésőbb az áru megvásárlásától számított hat hónapon belül lehet minőségi kifogással élni. — Szükséges-e vásárlási blokk leimutatása a kilogásoláshoz? Ha a kereskedelmi szerv az áruról fizetési jegyzéket (blokkot) adott ki, úgy a bejelentés elfogadása előtt általában megkívánja annak felmutatását. Erre azért van szükség, mert a blokkból megállapítható, hogy a kifogásolt árut valóban abban a boltban vásárolták, mikor és milyen áron adták el. A vásárlás időpontjának ismerete az előzőkben felsorolt határidők szempontjából igen lényeges. Ezért minden vásárló saját érdekében helyesen jár el, ha a fizetési jegyzéket (blokkot) bizonyos időtartamra megőrzi. Nem szükséges a blokk megőrzése olyankor, ha a vásárlás helye és időpontja egyébként is megnyugtató módon megállapítható.- A minőségi kifogások intézése A boltvezető vagy helyettese intézi el a minőségi kifogást, megvizsgálva mindenekelőtt azt, hogy a vásárlás mikor és hol történt. Így a minőségi kifogás lehet: alapos vagy alaptalan. Amennyiben megállapítást nyer, hogy a kérdéses árut nem abban a boltban vásárolták, vagy a megszabott határidőn túl reklamált a vevő, úgy általában a kifogásolás elutasítására kerül sor.' A megvizsgálás során a boltvezetőnek érdemben kell dönteni, hogy a kifogásolt árucikk valóban hibás minőségű-e, és ha - igen, a hiba nem azért keletkezett-e, mert a vevő a vásárolt árut gondatlanul kezelte, tárolta vagy rendeltetés- ellenesen használta. Ilyen esetben is a kifogásolás alaptalannak minősül. Ha a vásárló nem ért egyet a boltvezető véleményével, a kifogást csak megfelelő vizsgálat után lehet minősíteni. Erre hivatott szerv a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet (KERMI). A KERMI . szak- véleménye a kereskedelmi szervekre kötelező érvényű. — Milyen jogai vannak a vásárlónak, ha a minőségi kifogás alapos? Ha a minőségi kifogás alapos, a vásárló kívánságának megfelelően a következő lehetőségek között választhat: a) az áru kicserélése hibátlan árucikkre; b) az áru visszavétele és a vételár visszatérítése; c) az áru megjavítása; d) a vételár megfelelő leszállítása. A fenti ún. szavatossági jogok érvényesülése esetén még a következőkre kell figyelemmel lenni: — ha a vásárló az a) pont alkalmazását választja, úgy kérésére az árut más fajtára is kicserélhetik;-ab) pont alkalmazása esetén a vételár visszatérítését nem tehetik függővé a pénznek a boltban történő „levá- sárlásától"; a c) pont körében a javíttatást maga a bolt is elvégeztetheti, de lehetőség van arra is, hogy azt a vevő végeztesse el a kereskedelmi szerv költségére. A fentiekben ismertetett általános szabályok bizonyos eltéréssel alkalmazhatók az élelmiszer-, háztartási vegyiáruk és kozmetikai cikkekre: — A vásárlók helyzetét kívánja könnyíteni az a rendelkezés, hogy az említett cikkeket minőséghiba esetén csak lehetőség szerint kell abba a boltba visszavinni, ahol vásárolták, tehát a vevőnek lehetősége van a minőséghibás árut más, azonos profilú boltban is reklamálni. — Zárt csomagolású élelmiszerek és háztartási vegyiáruk minőségi hibája esetén a vásárló az áru szavatossági idején belül jogosult a minőségi kifogás bejelentésére — függetlenül a korábban ismertetett határidőktől. — A közvetlen fogyasztásra kerülő gyorsan romló élelmiszerek (hentesáru, sajt stb.) nyílt hibájára vonatkozó minőségi kifogást csak addig fogadják el, amíg a vásárló az árut a boltból ki nem vitte. A minőséghibás élelmiszert, háztartási vegyiárut és kozmetikai készítményt a bolt azonnal köteles kicserélni vagy visszavenni. Dr. Juhász Ernő főelőadó, Pécs m. város Tanácsa V. B. kereskedelmi osztály Sokszínű, változatos tevékenység Elel a fcolléBiumban Aj p|prt eredmények ér- „Hl dull tékét növeli, hogy a kollégisták fele az országos átlag alatt levő tárgyi vashattuk a minisztérium és a KISZ KB közös bizottságának jelentésében — s ennek az anyagnak alapján a Pécsi Tanárképző Főiskola kollégiumát akkor, 1974-ben „kiváló" címmel tüntették ki. A megtisztelő cím négy évre szólt, s az idei tanévben lejár. Mi ma a helyzet a kollégiumban? A „tárgyi feltételek" bizony nem sokat javultak, noha azóta felújították a fűtési rendszert, kicserélték a teljes vizesblokkot, részben a villamos hálózatot, parkettáztattak tizenöt szobát, összesen több mint három és fél millió forintot költöttek az épületek karbantartására, megújítására. De ma is csak a hallgatóság 45 százaléka lakik itt. A régi épületben nem ritka a tizenkét ágyas szoba, de találunk tizenhat sőt tizennyolc ágyas hálótermeket is. Nemcsak a mosdó, zuhany kevés, szűkös a mosási, ruhaszárítási lehetőség, s gyakran tanulni sincs hol, hiszen vizsgaidőszakban még a mosókonyhákban, folyosókon is alig lehet mozdulni a könyveiket forgató, jegyzeteket készítő diákoktól. — Egy ponton túl a gazda- dasági tényező nevelési tényezővé válik — mondta Gergely János igazgató. — Megnőttek a végzőseinkkel szemben támasztott szakmai követelmények, emelkedett a közösségi igények színvonala is. Következésképp munkánk egyre nehezebb terhet ró kollégistáinkra, ugyanakkor a szociális gondok kedvezőtlenül befolyásolhatják hangulatukat. Valóban: a 750 kollégista igen magas szinten teljesíti kötelességét, sőt ennél is többet tesznek. A kollégium tanulmányi átlaga szerint „jó rendű". Százhárom diák szakkollégiumi munkát is vállalt: ez tavaly heti négy óra nyelv- tanulást, jó tanulmányi eredményt s egy-egy tudományág elmélyült kutatását írja elő. A szakkollégiumokban foglalkoznak a nemzeti és nemzetiségi kérdés baranyai vetületével, orosz nyelvészettel, mezőgazdasági földrajzzal, irodalomesztétikával, a családi nevelés problémáival is. Különösen érdekes két tárgy. Az egyik: etológia. — Az állatok s emberek viselkedésének közös törvényszerűségeit tanulmányozzuk — magyarázta dr. Mayer József főiskolai adjunktus, a csoport vezetője. — Munkánkhoz segítségül hívjuk az Állattani Tcm'széket, s így kísérletezhetünk halakkal, rovarokkal, egerekkel, megfigyelhetjük a patkányok, galambok, a kameruni kecske stb. viselkedését a különböző szituációkban. „A társadalmi-történelmi-po- litikai ismeretek tantárgy koncepciója" című kollégiumot dr. Polányi Imre docens irányítja. — A távlati, 1990-ben bevezetendő iskolareformhoz végzünk kutatásokat. Hogy a tudományágak eredményeit a gyerekek számára valamilyen módon integrálni kell, ez világos. A kérdés az arányokban van. Mi egy főiskolai tantárgy-blokk kialakításán dolgozunk. Az ókort vizsgáljuk történelmi, néprajzi, régészeti, mitológiai, antropológiai szempontból, s a tanév végére a diákok készítenek minderről egy leíró tanulmányt. Ennek alapján jövőre nekilátunk, hogy választ adjunk az arányok kérdésére. Hogy a szakkollégisták.mun- kája igen eredményes, ezt többek között az is mutatja, hogy a tavasszal lezajlott Országos Tudományos Diákköri Konferencián a pécsi főiskola kollégistái szereztek egy kü- löndíjat, két kiemelt elsődíjat és egy „normál" elsődíjat is. Aki pedig a tanári hivatás kevésbé elméleti jellegű területei felé tájékozódik, az is biztos segítséget kap: a kollégium szakköreitől. „Crt kategóriájú működési engedély szerezhető itt a következő tárgyakból: könyvtáros, színjátszó, néptáncoktató, klubvezető, néprajzos, bábkészítő; de foglalkoznak helytörténet- tel-honismerettel és a községekben végzett népművelő munkával is: összesen százhetvenötén. Találhatunk itt vezetéselméleti tanfolyamat, néprajzi gyűjtőkört, népdalkört, gépjárműbarát szakkört. Előbb utóbb oktatni kell majd az általános iskolában a KRESZ-t: ez a szakkör erre a munkára ad „diplomát”. sorolhatnám még, mi mindent végeznek a kollégisták — ötvenen alkotják az „Alagsor Hangja" stúdió stábját, tollaslabdapólyát és kondicionálótermet építettek, műszaki és egészségügyi „rohambrigád" fun- gál, patronálják a diákok az újpetrei tsz klubjait és az 508- as szakmunkásképzőt stb., de csak egyet jegyzek meg: mindezt úgy teszik, hogy a „koleszban” teljes a diákönkormányzat, itt nem dolgozik egyetlen főállású nevelő sem. Még az igazgató — akit pedig kitartó, áldozatos munkája nemzetközi szaktekintéllyé avatott e tárgyban — még ő sem főállású — egyenjogú tagja a Kollégiumi Bizottságnak; ez a testület dönt mindenről, a felvételi kérelmektől kezdve a fegyelmikig és a reprezentációs keretig. Nem véletlenül fogalmazott tehát úgy a minisztériumi bi- zotlság, ahogy bevezetőnkben idéztük, mert a kollégisták valóban kiemelkedő munkát végeznek. A helyzet azonban a „tárgyi körülmények" terén sem reménytelen, mert még az idén megkezdődik az új épülethez szükséges földmunka: 1980-ra hatszáz diák kifogástalan, korszerű feltételek között él maj'd, s végzi munkáját. Reméljük, akkor is: kiválóan. Szunyogh Szabolcs A SZÍNHÁZI MŰSORTERVEZÉS ÚJ RENDJE A műsortervezés új rendjét alakítják ki a színházak. Olyan terveket készítenek — már a következő évadra — amelyek az eddigieknél jobban elősegítik a színházak sajátos profiljának, karakterének formálódását. A jelenlegi műsortervezés mechanizmusa — amint a Kulturális Minisztérium színházművészeti osztályán elmondták — a hatvanas években alakult ki. Jól szolgálta a fejlődést, mennyiségi és minőségi változást eredményezett: a magyar színpadokon jelentős tényezővé vált a magyar, a szovjet és más szocialista országok drámája, a műsorokból fokozatosan kiszorultak a kommersz, nívótlan szórakoztató művek. A színházak — főleg a vidékiek — számos és sokféle előadást tartottak, hogy minden társadalmi réteg igényét kielégítsék. Emiatt azonban a műsortervek nem járultak hozzá egy-egy színház saját arculatának kialakításához, jóllehet az alkotó műhelyek egyre határozottabban törekednek erre. Az elképzelések szerint most 3-5 évre szóló távlati tervet készítenek. Megfogalmazzák kultúrpolitikai koncepcióikat, közművelődési céljaikat, meghatározzák: hány bemutatót tartanak, a vendégtársulatok milyen műfajokkal egészítik ki a műsortervet, mit tesznek azért, hogy megnyerjék, azaz megtartsák a közönséget. PÉCS Születtek Nagy Gábor, Kertész Veronika, Orsós Péter, Martinka Gyula, Pető Veronika, Lőcsei Agnes, Szegedi Tamás, Katona Dóra, Molnár Tímea, Szuhányi Pál, Móricz Bernadett, Andies Tamás, Zsemberi András, Kővágó Timea, Juhász Éva, Somogyvá- ri Ivett, Szűcs Diána, Forray Andrea, Mariényi Rita, Puber Bernadett, Pálfi Zoltán, Nikolausz András, Antal Edina, Horváth Gábor, Kecskés Zsuzsanna, Matus Gyöngyi, Fuss Angelika, Flink Zsuzsanna, Séra Dániel, Jagasics Krisztina, Guseo András, Ott László, Ángyán Bernadett, Zsupán Attila. Házasságot kötöttek Bede Gyula és Elmájer Gyöngyi, Soós Csaba és Volcsics Gizella, Somogyi István és Csokonai Éva, Fu- tács András és Garábi Marianna, Vránesics Antal és Schnell Mária, Széles László és Kárpáti Erzsébet, Schneider János és Nagy Márta, Huszár Bálint és Dombai Éva, Raposa Sándor és Gruber Ida, Androvics Zoltán és Villányi Éva, Szántóy Károly és Körösi Éva, Somogyvári Ferenc és Németh Mária, Mayer Gyula és Jéger Erika, Pálfi Ervin és Bá- tai Ibolya, Macsó István és Vörös Zsuzsanna, Szeszán Péter és Mikó Anikó, Kemény János és Vörös Klára, Puskás István és Megyeri Emőke, Gergely Sándor és Salamon Eizsé- bet, Sebők Pál és Török Julianna, Takács Béla és Tatár Margit, Berkes Attila és Bacher Ilona, Bámer Gyula és Nagy Zsuzsanna, Vajda Balázs és Varga Klára, Balatincz János és Toller Mária, Barna András és Bán Melinda, Blaskovics Márk és Juhász Zsuzsanna, Somogyi Szabolcs és Bertaldó Agnes, Cserkesz Ernő és Meszesén Judit, Papp László és Vértes Klára, Bakó Ferenc és Huber Klára, Szabó Gábor és Babos Emőke, Takács Márton és Nagy Mária, Paizs József és Kővári Ilona, Bacsa János és Vörös Mária, Horváth Ká roly és Nemes Ilona. Meghaltak Györki István, Galambusz András- né Fodor Olga, Lakatos János, Haraszti Józsefné Merklinger Rozália, Sárfy Edéné Horváth Magdolna, Ger- gál József, Balogh Istvánná, Döme János, Hideg Gáborné Tekker Julianna, Eilingsfeld József, Horváth Józsefné Kurucz Lujza, Lukács Lajos, Zemplényi Antal, dr. Sulyok András, Tóth Szilveszterné Benkő Magdolna, Rózsa Sándorné Hosszú Éva, Zalán László, Hekler József, Arkovity Mihály, Molnár Sándorné Kiss Veronika, Szolga Dezső, Leitkám Árpád, Bodor Vendel, Finta Zoltánná Duka Karolina, dr. Hangos Lajosné Maul Anna, Czár Gáspár, Nobl Arpádné Krusz Rózsa, Csirke József, Németh Mihályné Müller Rozália, Varga Al- bertné Fábián Rozália, Szabó Józsefné Fabi Julianna, Kolmann Jó- nosné Ritter Margit, Vogl Károly, Csongrádi István, Szántó László, Fá- bos János, László Mihályné Denkmayer Anna, Cserfai Lajos, Szeifert Istvánná Schwaab Erzsébet, Kozma Adám, Gyurkó Ferencné Csirke Katalin, dr. Heckenberger János, Karchesz Györgyné Laczf Katalin, Turcse Istvánné Sanyi Irma, Illés Ferencné Varjaskéri Ilona, Hrabovsz- ki Antal, Huber Adám, Molnár János, Darányi Jenőné Hermann Erzsébet, Orosz Józsefné Draskozcy Emma, Pataki Henrikné Schmidt Aránkká, Kovács Károly, Kerner Máté.
