Dunántúli Napló, 1977. december (34. évfolyam, 330-359. szám)
1977-12-02 / 331. szám
1977. december 2. péntek DünantQlt napló 3 Az egészségügy munkaerőhelyzete Szakképzettség, munkakörülmények, erkölcsi megbecsülés Kilencvenegy munka- védelmi bizottság Javult az irányító, ellenőrző tevékenység Tanfolyamok, kiállítások, vetélkedők mm magasabb szinvo- •• nalú egészségügyi ellátás egyre több és képzettebb dolgozót igényel. Baranyában — az egyetem és a gyógyszertár vállalat nélkül — 3351 engedélyezett egészség- ügyi szakdolgozói állás van. Az állások 3 százaléka betöltetlen. A POTE 1032 engedélyezett egészségügyi szakdolgozói állásából betöltetlen 30—35 ápolónői munkakör. A gyes, betegség, gyermekek betegsége miatti távollevők száma 95—120. A gyest legnagyobb részt a három műszakban dolgozó ápolónők veszik igénybe. Az egészségügyi intézmények munkaerőhelyzetét, a szakdolgozók képzettségét, anyagi és erkölcsi megbecsülését, munkakörülményeit a közelmúltban vizsgálta az Orvosegészségügyi Dolgozók Szakszervezetének Baranya megyei Bizottsága. Munkahelyi légkör A Pécsi Orvostudományi Egyetem klinikáin dolgozó nővérek között rohamosan csökken a szakképzettek aránya. 1964-ben az ápolónők 81,2 százaléka, 1973-ban 71,5 százaléka, míg 1975—76-ban már csak 56—60 százaléka szakképzett dolgozó. A csökkenés okai sokrétűek. Egyrészt a képzési rendszer — 1975-ig csak a 18 évet betöltött fiatalokat vették fel egészségügyi szakiskolába — érezteti még hatását, másrészt a szakképzett, de családos nővérek nem mindig vállalják a három műszakos beosztást, s ott helyezkednek el, ahol egy műszakban dolgozhatnak, illetve .az ápolónők bére — a központi bérintézkedésig — lényegesen alacsonyabb volt a más területeken dolgozó szakmunkásokénál. A nehéz fizikai munka és a nem kielégítő erkölcsi elismerés is hozzájárul a szakképzett dolgozók számának csökkenéséhez. A munkahelyi légkört a megkérdezett ápolónők 25 százaléka kifogástalannak, 70 százaléka kielégítőnek és 5 százaléka rossznak tartja. Többen megfogalmazták, hogy az orvos—nővér kapcsolat a legtöbb esetben a rossz munkaszervezés miatt romlik el. A nővér-nővér kapcsolat klinikánként, osztályonként változó. Befolyásolja a betegforgalom nagysága, a nővérlétszám, a szakképzettek és szakképzet- lenek aránya, valamint a betegápolási feladatok nagysága. A munkakörülmények vizsgálatánál általános panaszként fogalmazódott meg, hogy A liszt ömlesztett szállításának megoldására nagyszabású anyagmozgatási program megvalósításán dolgozik a gabonaipar. Idén már több üzem alkalmazza a fizikai munkát kiküszöbölő és gazdaságos új eljárást. Különleges tartályautók szállítják az alapanyagot a fővárosi ferencvárosi malomból a lágymányosi és a csepeli kenyérgyárba, ahol elégedettek az egyenletes minőséggel. Vidéken sorra állnak ót a malmok és a kenyérgyárak az ömlesztett szállítmányok átadására, illetve fogadására. A törökszentmiklósi és a karcagi malom már így látja el alapanyaggal a környékbeli sütőipari üzemeket, Pécsett az új kenyérgyárba szintén tartály- kocsikkal érkezik a liszt. A programba bekapcsolódtak, ömlesztve kapja a lisztet a békéscsabai és a kalocsai üzem, nincs elég nővérszoba, kévés a szociális helyiség, nem megfelelő a munkaruha- és munkaeszköz ellátottság. Sokan kifogásolták az étkeztetési körülményeket, illetve a klinikák tisztaságát. A munka szervezettségét a megkérdezett ápolónők egyharmada jónak, egy- harmada rossznak tartja. Az ápolási feladatok és a vizitidők nincsenek elhatárolva egymástól. A POTE klinikáin dolgozók továbbképzése rendszeres. Gondoskodtak arról is, hogy a gyesen levők részére havonta egy alkalommal továbbképző előadásokat tartsanak. A felépült nővérotthonnal, a tavaszra elkészülő 100 személyes óvodával, az idén már üzemelt 56 személyes balaton- világosi üdülővel, erfurti, krakkói cserekapcsolatokkal is igyekszik a POTE megtartani szakdolgozóit. A megye egészségügyi intézményei közül — POTE és a Gyógyszertár Vállalat kivételével — a legnagyobb a kórházakban dolgozók jövedelme, de itt a legkisebb —kétharmados — a szakképzettek aránya. A magyarázat a POTE esetében már ismertetett okokban koresendő. Az egészségügyi szakdolgozók lakásellátottsága 90 százalékos. A vezető és középvezető állásúak nagyjából azonos, az egyéb beosztott állásúak kisebb mértékben rendelkeznek lakással. A középszintű szakdolgozók egy része — főként egyedülállóak — nővérszálláson lakik. Az ápolónők munkaidejüknek 76 százalékát fordítják betegellátó, gyógyításhoz tartozó munkára. Sok az adminisztrációval eltöltött idő. Egy reprezentatív felmérés adatai szerint legnagyobb az elvándorlás a szak- képesítést igénylő munkakörökből a fekvőbeteg intézményekben és a körzetekben. Határozat Az Orvosegészségügyi Dolgozók Szakszervezetének Baranya megyei Bizottsága a következő határozatot hozta. A szakszervezeti bizottságok kísérjék figyelemmel, hogy az 1977-ben központi bérrendezésben nem részesültek bérét az 5 százalékos bérfejlesztés- sekből javítsák. A szakszervezet központját kérik, hogy továbbra is szorgalmazza az évi 1 százalékos jutalomkeret 6 százalékra történő emelését. jövőre folytatják az átállást; a fővárosban a budai malomból indítanak majd tartálykocsikat a kenyérgyári fogadóállomásokhoz, s sok vidéki városban is feleslegessé leszik a zsákolást és a rakodást. Az új módszer bevezetését költséges beruházás előzi meg. A malmokban a liszt „pihentetésére" — ami minőségi követelmény — tárolókat építenek és tartályfeltöltő berendezéseket szerelnek fel. A nagyobb malmokban a korszerű szállításhoz 100 millió forintos műszaki fejlesztésre van szükség, további Ugyancsak a szakszervezeti bizottságok figyelmébe ajánlja, hogy az egészségügyben dolgozó nők részarányának megfelelő mértékben javasolják a nőket kitüntetésekre. Az intézmények védő- és munkaruhaellátottságát felülvizsgálva jövőre el kell érni a meghatározott normát. Törekedni kell olyan gépek, eszközök beszerzésére, melyek megkönnyítik az ápolási, takarítási munkát. Török Éva Nevelés korszerű tanműhelyben J ól felszerelt tanműhelye van Pécsett az Ifjúmunkás utcában az 500-as Ipari Szakmunkásképző Intézetnek. A földszinten és az emeleten két esztergályos, karosszérialakatos, hegesztő, kovács, autószerelő, két villanyszerelő, négy gépszerelő kabinet és gépműhely, valamint szociális és klub- helyiségek és egy nagy tmk- műhely található. A tanműhely vezetője Kecskés József. — Régi igényünk teljesült 1973-ban, amikor birtokba vettük a 26 millió forintos tanbázisunkat. ötvenhaton oktatjuk a 436 tanulót. A gyerekek önálló intézeti gyártásban és az ún. tantervi gyártmányok előállításán dolgoznak. Végzünk bérmunkát is aszerint, hogy a tantervi feladatok milyen munkaterületek elsajátítását, begyakorlását irányozzák elő. Az elmúlt tanévben a 2 milliós termelési tervünket 2 350 000 forintra teljesítettük. Kereskedel30-40 millió forintba kerül egy-egy nagy kenyérgyár fogadóállomásának kialakítása. A zsákos szállítás, ami a kenyérgyárak ellátásánál jelenleg még meghatározó, csak fokozatosan szorul majd vissza. Több száz kisebb sütödében és üzemben, valamint a kisebb malmokban nincs is lehetőség a szállítási-anyagmozgatási program megvalósítására, mert nem kifizetődő a töltő- és fogadóállomások, tárolók felszerelése és a gépkocsik alkalmazása. 1980-ig az országos szintszükséglet 8-10 százaléka „utazik" majd futárkocsikban. Új iizemifrissítő, gyógyító levek gyártására Évi 80 ezer hektoliter kapacitású gyümölcs- és zöldséglevet gyártó üzem építését kezdték meg a Kecskemét—Szikrai Állami Gazdaságban. A 72 millió forintos beruházást igénylő új létesítmény több vállalat összefogásával valósul meg, s előreláthatóan a jövő év szeptemberében kezdi meg a termelést. A tervek szerint hétféle hazai és déli gyümölcsből és négy zöldségféléből készült frissítő- és gyógyital, megőrizve azok izét, zamatét és beltartalmi értékét. A már ismert gyümölcsleveken kívül, melyek váltasztékát ribizli vei, s szőlőlével bővítik, sárgarépából, fekete retekből, zellerből és sütnivaló tökből is gyártanak ivólevet. Ez utóbbiak lékinyerésének módját, tartósítását már megoldották. mi megrendelésre csatornatartókat, szeneskannákat, vízórafedeleket és különféle kéziszerszámokat készítettünk. • Egy földszinti gépiforgácsoló kabinetben 15 esztergagép és az I/3. évfolyam 16 tanulója kezdi a délutáni „műszakot” Beck Ferenc technikus szakoktató irányításával. A munka előtt egy kis elméleti bemelegítő: a kések élszögei és a vágósebesség kiszámítása. Nagy hallgatások, akadozó feleletek, tétován emelkedő karok, aztán az oktató segítségével kikerekedik a helyes válasz.- Hát igen a vógósebesség kiszámítása még nem erős oldaluk, de belejönnek - mondja az oktató. Gyakorlati munkaként közcsavarok esztergálása következik. Kezdés előtt megolajozzák a gépeket, aztán befogják az anyagot, beállítják a szükséges értékeket, a fürgébbek már a csiszológépen vesznek le a kés hátlapjából, végül a kést is behelyezik és rögzítik, indíthatják is a gépet. • Az emeleten a karosszériások kabinetjében az l/11-es csoport 13 tanulója hosszú vaskígyókkal foglalatoskodik. Bejelölik a hosszméretet, majd a lemezvágó ollói közé húzzák be a vascsíkot, az egyik erős testalkatú fiú két kézzel kapaszkodva megrántja az olló szárát. A méretre vágott darabok tovább vándorolnak a munkapadokhoz, ahol a lyukak helyét pontozó segítségével, erős kalapácsütésekkel bejelölik. Hánzs Gyula szakoktató segít, ellenőriz, tanácsokat ad.- Mi készül itt?- Esőcsatornához tartóvas. Az első félévben a fémipari alapképzés során a reszelést, vágást, fűrészelést, mérést és előrajzolást tanulják. Ha ez megy, akkor a második félévAz elmúlt tíz év munkavédelemmel összefüggő szakszervezeti tevékenységét vitatta meg a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa munkavédelmi bizottsága. Megállapították, hogy javult az irányító, ellenőrző munka színvonala. Az SZMT elnöksége évente két-három alkalommal is foglalkozik munkavédelmi kérdésekkel, értékeli a megye baleseti helyzetét és megjelöli az elkövetkezendő idő feladatait. Emellett rendszeresen bétől a szakmai alapképzés következik, hajlítás, lemezek élezése és összeillesztése, amit szeneskannák készítésével sajátítanak el a tanulóink. A földszinti forgácsoló műhelyben maró-, gyalu- és köszörűgépek fölé hajolva másodévesek dolgoznak. Mozdulataik is elárulják, értik, ismerik is a szakma alapjait. Ben- kovics Károly szakoktató dicséri szorgalmukat:- Kisebb szakfelügyelet mellett önálló munkára is képesek, bár van még tanulni- és gyakorolnivalójuk. A gépek zajába belemosódik a vas surrogása, ahogy a kés spirálban fogyasztja. Reszelő hangja keveredik a fém zenéjébe, mely egyre erősebbé válik. Egy nyurga fiú leállítja a gépét, sápadt az arca, értetlenül nézi a kiugrott munkadarabot. — így még nem jártam, belemart a kés az anyagba. Az oktató csóválja a fejét, segit ismét befogni a tengelyt, nézi a törtélű vógókést, majd megnyugtatva a még mindig falfehér „vétkest", új kést ad. Egy-két perces állás után ismét folytatódik a munka. Dómján Gyulát, az 500-as intézet gyakorlati oktatás vezetőjét kérdezem, mit jelent a saját oktatóbázisuk a tanulók szakmára nevelésében? — Tanműhelyünkkel a tantervi előírásokat maradéktalanul valóra válthatjuk. De más előnye is van: ösztönzi a vállalatokat saját tanműhelyük fejlesztésére. Magyarán a csökkent létszám miatt tanulót csak oda adunk, ahol számukra minden feltételt biztosítanak a szakma alapos elsajátítására. És ez alatt nemcsak a tanulmányi ösztöndíjat értjük, ami egyaránt garancia tanulónak és vállalatnak. Murányi László számoltatja azoknak a nagyobb vállalatoknak a vezetőit, ahol romlott a baleseti helyzet. Baranyában — üzemi szinten - 91 munkavédelmi bizottság működik 617 taggal. Munkájukat 4010 munkavédelmi őr segíti. Az aktívahálózat felkészültsége jó. A Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa és a megyebizottságok munkavédelmi bizottságainak tagjai többségben felsőfokú munkavédelmi tanfolyamot végzett aktívák. A nagy- és középvállalatok munkavédelmi bizottságainak vezetői szintén felsőfokú munkavédelmi képesítéssel rendelkeznek. Az elmúlt tíz évben 342 aktíva vett részt alapfokú tanfolyamon. Az alapképzettséggel rendelkezők részére pedig 10 hónapos levelező továbbképző tanfolyamot szerveztek. Az idén indult — három megyére kiterjesztett - technikusi minősítőre előkészítő tanfolyamra a felvételinél háromszoros volt a túljelentkezés. A munkavédelmi őrségmozgalom elismerésre méltóan jól tölti be feladatát, többek között az Ércbányánál, a Szénbányánál, a DD-Gáznál, a Bőrgyárnál, a Kesztyűgyárnál. Az aktívák munkájának eredményeként rendszeressé váltak a munkavédelmi vetélkedők, kiállítások. A dolgozók oktatásával kapcsolatos, helyes kezdeményezés, hogy az ércbánya és a szénbánya központosította a munkavédelmi oktatást, és filmek, makettek, diák használatával teszik szemléletesebbé az előadásokat. Valamennyi szakszervezeti szerv figyelemmel kíséri a balesetek alakulását. Változatlanul gond, hogy a megyében sok az utólagosan bejelentett, illetve eltitkolt baleset. A munkavédelmi bizottság ülésén többen foglalkoztak a védőruhák, védőfelszerelések beszerzésével, illetve használatával. Ökrös Imre, az SZMT munkavédelmi osztályának vezetője elmondta, hogy a gazdaságok, vállalatok a középtávi tervek készítésénél még mindig nem tulajdonítanak kellő fontosságot a régi berendezések védőfelszerelései korszerűsítésének, az anyagmozgatás gépesítésének, illetve a szociális ellátottság javításának. Szili József, az SZMT titkára hangsúlyozta, hogy azoknál a gazdasági egységeknél, ahol rendelkezésre áll a korszerű védőruha, védőfelszerelés, a dolgozók nem mindig vagy nem szívesen használják. így a szak- szervezeti szerveknek nemcsak a gazdasági vezetéstől kell kérnie a munkások biztonságát, egészségének védelmét szolgáló berendezések, felszerelések vásárlását, hanem a dolgozókat is rá kell bírniuk ezek használatára. A munkavédelmi bizottság tagjai megállapították, hogy a szakszervezeti szervek tevékenységének szerves részévé vált a munkavédelemmel való foglalkozás, és ez elsősorban a munkakörülmények javulásában mutatkozik meg. T.É. Nagyszabású anyagmozgatási program Lisztszällitäs ömlesztve Itt tanulni leéli (2.) Alapvűveletek elsajátítása a kovácsolásban az 500-as számú Ipari Szakmunkásképző Intézet tanműhelyében. Kopjár Géza felvétele
