Dunántúli Napló, 1977. november (34. évfolyam, 301-329. szám)

1977-11-13 / 312. szám

\ 1977. november 13., vasárnap Dunántúli napló 3 Betonelem óriások a 6-os üt menten Cserkúton a BÉV új telepe Óriáscsarnokok; korszerű üzemek Fokozódott az ipari termelés növekedési üteme, kiemelkedő eredményeit a mezőgazdaságban A Központi Statisztikai Hivatal Baranya megyei Igazgatóságának jelentése 1977. f-fff. negyedévéről Szükség esetén kiszolgálhatják Nemrég még földgyaluk túrták itt a földet, markolók ásták a gödröket. Most jómi­nőségű autóúton lehet már körbejárni a két négyzetkilo­méternyi területet, a gödrök, földKúpacok helyén utak, vas­úti sínek és betonoszlop-óriá­sok sejtetik a majdani telep méreteit. Kibújt a föld alól a BÉV új telepe. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat új ipari te­lepe épül Cserkúton, a 6-os út mellett. A 336 millió forin­tos beruházás munkálatai jó ütemben folynak. Az eddig el­végzett munkák értéke 55— 60 millió forint. Megkérdeztük Gauser Péter létesítmény főmérnököt, mi­korra tervezik az ipari telep építésének befejezését? — 1979-re készül el, de a teljes üzemelés csak 1980-ban kezdődik. A telepen korszerű asztalos, ács, lakatos, betonacél-előre­gyártó és betonelőkészítő üzemrészek lesznek. Szükséges volt már az Építőipari Válla­lat részére egy ilyen telep létrehozása. A jelenlegi mű­helyek a városban több he­lyen, szétszórva, egymástól nagy távolságra korszerűtlen körülmények között működnek. Itt egy helyen a kiépített utakkal és vasútpályákkal gazdaságosabb lesz az eze­rnek kiszolgálása és a szállí­tás. A telephely tervezésénél gondoltak arra is, hogy amennyiben a VI. ötéves terv időszakában Pécsett mégis fel­épülne a várt házgyár, annak elhelyezésére és kiszolgálásá­ra is lehetőség nyíljon itt. a házgyárat is — A kisebb betonoszlopo­kat úgy szállították ide, de az óriásokat itt a helyszínen kel­lett készíteni — mutat Kurucz István művezető az égnek me­redő betonoszlopokra, ame­lyek némelyikén már a födém­elem ível. — Ez lesz a legna­gyobb, a betonacélelőkészítő. Az 54x96 méteres csarnokban 40 méter fesztávolságú, 20 megapond teherbírású óriás­daru dolgozik majd. Itt kap helyet az a modern gépsor, melynek kiszolgálásához 9 ember elegendő." Ä szerelő- csarnokok közül először ez, majd az asztalos üzem készül el. A betonelőkészítő üzem a jövő év tavaszán költözik ide, a régi területet mór nagyon kinőtte, ezzel végre felszaba­dulja Mártírok úti terület, át­adhatja a helyét újabb lakó­épületeknek, vagy egyéb léte­sítményeknek. Most folynak a csarnokok szerelésén kívül a csapadékelvezető és szennyvíz- csatorna építésének munkála­tai. A felvonulási épület mellett, a leendő tanműhelyen szak­munkás tanulók dolgoznak. Az 506-os Ipari és Szakmunkás- képző Iskola elsőéves kőműve­sei tanulják a falazást. Mel­lettük a legmodernebb mód­szerrel korszerű építkezés fo­lyik, ők hagyományos módon, malteros kanállal, téglával is­merkednek. Szükség van erre, jóllehet, pár év múlva, talán éppen itt, az új telepen a modern építőipari gépek ke­zelői lehetnek. s. zs. (Folytatás az 1. oldalról) tett a termelés alakulására a jobb tömegtakarmány-minő- ség, a szakosított telepek re­konstrukciója, mely kedvezőb­bé teszi a tartási körülménye­ket, a tejtermelésnél a keresz­tezések fajtajavító hatása és nem utolsósorban a közgaz­dasági ösztönzők fokozott ér­vényesítése. A két legszámot­tevőbb állattartási ágazatban az állomány nőtt: szarvasmar­hából 5,2 százalékkal, sertés­ből 8,4 százalékkal volt több a megyében ez év szeptember végén, mint tavaly ilyenkor. A múlt év végi mélypont után a kisüzemedben is gyarapszik a szarvasmarhaállomány. A te­henek száma növekedésénél jóval nagyobb ütemű a tejter- termelés növekedése, a terme­lőszövetkezetekben éves szin­ten elérik a tehenenkénti 3 ezer literes tejtermelést, az ál­lami gazdaságokban pedig a 4300 litert. A megye sertésállományá­nak 50 százaléka a kisüze­mekben volt a háromnegyed­év végén, így meghatározó e szektor termelési tevékenysége. Az állami gazdaságokban 2 százalékkal, a közös gazdasá­gokban 16,7 százalékkal, a kisüzemekben pedig 6,8 szá­zalékkal nőtt a sertések szá­ma az egy év előttihez viszo­nyítva, s a két utóbbi szektor­ban az anyaállomány is gya­rapodott. A mezőgazdaság áruértéke­sítése a termelésnek megfele­lően — az országos tenden­ciával egyezően — kedvezően alakult. Búzából a második és harmadik negyedév folyamán történt értékesítés 16 száza­lékkal több a tavalyi azonos időszakinál. A zöldségfélék ér­tékesítése számottevően meg­haladta a tavalyit, ez mind a lakossági ellátáson, mind a konzervgyár kapacitás-leterhe­lésén érződik. A háromnegyed­év folyamán mintegy 20 szá­zalékkal több tejet értékesí­tettek a gazdaságok, hasonló­képpen kedvező a vágósertés, a baromfi és a tojás értéke­sítése. A tavalyi csökkenés folytatódásaként ismét keve­sebb a vágómarha-eladás. A bérek növekedése nagyobb volt a tavalyinál A megye lakosságának ösz- szes készpénzbevétele 8 szá­zalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A növe­kedés üteme a múlt évinek közel kétszerese volt. A bér- és bérjellegű bevételek össze­ge 7 százalékkal, a mezőgaz­dasági munkából származó bevételeké 8 százalékkal ha­ladta meg a múlt évit, és ugyancsak 8 százalékkal volt több a társadalombiztosítás alapján járó táppénz-, segély- és családi pótlék együttes ösz- szege. A lakosság pénzbevételének emelkedésében a foglalkozta­tottak számának változása alig játszott szerepet, minthogy a főbb ágazatokban dolgozók száma — az ágazatonként né­mileg eltérő létszámváltozás egymást kiegyenlítve — lénye­gében a múlt évivel azonos volt. Az építőipar és a mezőgazda­ság foglalkoztatottjainak száma nem érte el az egy évvel koráb­bit, az iparban és a szállítás területén alig 1%-kal több munkavállaló dolgozott, s csak a kereskedelemben volt jelentő­sebb létszámbővülés (5%)­A szocialista szektor anyagi ágazataiban dolgozó és teljes munkaidőben foglalkoztatott fi­zikai foglalkozásúak havi átlag­bére 6—9%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A bérnövekedés üteme valameny- nyi ágazatban nagyobb volt a tavalyinál. Élénkült a kereskedelmi forgalom A lakosság pénzbevételének a múlt évinél nagyobb növeke­dése élénk kereskedelmi forgal­mat. a. fogyasztási cikkek és szolgáltatások iránti kereslet számottevő növekedését ered­ményezte. Emellett tovább nőtt a takarékbetétállomány is. Az összes megtakarítás a III. ne­gyedév végén meghaladta a 3,8 milliárd forintot, ami az egy év előttinél 15%-kal volt több. A kiskereskedelmi árszínvonal 4,1%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az ár­emelkedés a III. negyedévtől mérséklődött, elsősorban amiatt, hogy a múlt évi hús­áremelés hatása már nem je­lentkezett, és ez irányba hatott az idényjellegű élelmiszercikkek árának a tavaszi hónapoktól ta­pasztalható csökkenése is. Az egyes árufőcsoportok közül az élelmiszerek drágulása volt a legszámottevőbb, az átlaggal azonos mértékben nőtt a ruhá­zati cikkek ára, míg a vegyes iparcikkek ára csak kis mérték­ben emelkedett. A kiskereskedelmi forgalom folyóáron 11,4%-kal, összeha­sonlítható áron 7,0%-kal volt magasabb, mint 1976. I—III. ne­gyedévében. A szövetkezeti ke­reskedelem tevékenységi rész­aránya a múlt évi 31%-ról 35%-ra nőtt', döntően a Kon- zum Áruház működése révén. A forgalom összetétele — az elő­ző évitől eltérően — fokozottan az iparcikkek, azon belül főként a vegyes iparcikkek javára to­lódott el, miközben az élelmi­szerforgalom alig változott. Bolti élelmiszerekből - össze­hasonlítható áron — csupán 2,1%-kal vásárolt többet a la­kosság, jóllehet e téren ellátási problémákról mennyiségi vonat­kozásban nem beszélhetünk. A választéki-, és térítési hiányos­ságok ellenére pl. javult a kí­nálat húsból, húskészítmények­ből, melyekből főként a III. ne­gyedévben jelentős forgalom- növekedés is kimutatható, je­lezve, hogy a múlt év azonos időszakában az áremelés miatt megcsappant kereslet nagyjá­ból visszaállt a megszokott szintre. A lakosság élelmiszer ellátásának javulásában jelen­tős szerepe volt annak, hogy a szezonális zöldáruk a múlt évi­nél valamivel nagyobb mennyi­ségben, de főként nagyobb vá­lasztékban és alacsonyabb áron álltak rendelkezésre. Az idény­jellegű élelmiszercikkek együt­tes árindexe az I—III. negyedév­ben 5%-kal, ezen belül július, augusztus és szeptember hó­napokban már mintegy 10%-kal volt alacsonyabb, mint a múlt év megfelelő hónapjaiban. A vendéglátás árbevétele csak 1,1%-kal emelkedett, így az árufőcsoport részesedése az összforgalomból csökkent. A vendéglátáson belül változatla­nul az alkoholtartalmú italok el­adásából származó bevétel ké­pezte a legnagyobb súlyt (48%- ot), az ételek aránya 35% volt, az egy évvel korábbihoz képest 'ényegében nem válto­zott. A ruházati forgalom volume­ne a múlt évi visszaesés után az év eddig eltelt időszakában 4,5%-kal emelkedett. Ezt a fej­lődést lényegében egyetlen egység, a Konzum Áruház biz­tosította. A tanácsi kiskereske­delem, valamint az áfészek ru­házati értékesítése nem érte el az egy évvel korábbit. A ruhá­zati kiárusítások, engedményes vásárok az I. félévben igen jó eredménnyel zárultak, a III. ne­gyedévben viszont - így az augusztusi nyári vásár alkalmá­val - az érdeklődés elmaradt az egy évvel korábbitól. A fogyasztási cikkek iránt ez évben határozottan megnöve­kedett kereslet elsősorban a vegyes iparcikkek értékesítési lehetőségét növelte. A vegyes iparcikk forgalom összehasonlít­ható áron 13,0%-kal nőtt, ezen belül a tartós fogyasztási cik­kek eladása közel 20%-kal ha­ladta meg a múlt évit. Az ösz- szességében javuló kínálat mel­lett azonban számos tekintet­ben nem változott a helyzet, egyes cikkeket - főként egysze­rűbb vasárukat, szerelvényeket, alkatrészeket - hetekig nem le­hetett kapni, a beérkezett mennyiségek a növekvő igénye­ket nem fedezték. 1977. év háromnegyedében 2800 üzemi baleset történt, 1,4%-kal több, mint az előző év azonos időszakában. Legna­gyobb a növekedés a mező- és erdőgazdálkodásban (18%), ezt követően az élelmiszeriparban (16%), és a könnyűiparban (8%). 10 halálos kimenetelű üzemi baleset történt, három­mal kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában. A közúti balesetek száma fel­tűnő emelkedést mutat, 8 hó­nap alatt 544 személysérüléses baleset történt, 27%-kal több, mint a múlt év megfelelő hó­napjaiban. A baleseti gyakori­ság ilyen mérvű növekedése az 1960-as évek közepe óta nem fordult elő, sőt a legutóbbi éveket inkább a balesetek szá­mának csökkenése jellemezte. Az átlagosnál nagyobb mérték­ben nőtt a halálos kimenetelű balesetek száma, és változatla­nul magas az ittasan okozott balesetek aránya. Dinamikus beruházási tevékenység Baranyában az országos fejlődésnél még dinamikusab­ban fokozódott a beruházási tevékenység: a pénzintézetek beruházási kifizetései 39 szá­zalékkal voltak magasabbak, mint az elmúlt esztendő első kilenc hónapjában. A vállalati beruházásokra teljesített kifi­zetéseken belül csökkent az állami támogatás részaránya, egyúttal nőtt a saját erő ösz- szege. A kivitelezői kapacitáshiány a korábban is megfigyelhető kísérő jelenségekkel párosult. Egyrészt sokfelé osztották szét a meglévő erőket, ami miatt továbbra is gyakoriak a ha­táridő-mulasztások. Másrészt sok, főként kommunális léte­sítmény nem kezdhető meg kivitelezői kapacitás hiányá­ban, vagy kivitelezése a mű­szakilag indokoltnál lassúbb ütemben folyik. A III. negyedév folyamán főkéni az iparban, gyarapodott számottevően az állóeszköz­állomány. Az ipari struktúra további, kedvező irányú válto­zását jelzi az Egyesült Izzó új gyártócsarnokának, j Pécsi Bőrgyár sertésvelúrgyártó csar­nokának és a Pécsi Kesztyű­gyár 2. sz. gyáregységének üzembe helyezése. A harma­dik negyedév folyamán sem készült azonban el a Pécsett üzembe he'yszendő, tavalyról áthúzódó legnagyobb értékű ipari létesítmény: az új ba­romfifeldolgozó. Erőteljesen nőtt a teljesített mezőgazdasági beruházások volumene: az állami szektor­ban a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát és a Szigetvári Ál­lami Gazdaság fejlesztései a legjelentősebbek. (Pl. mohácsi uszálykikötő, szakosított szarvasmarhatelepek.) A ter­melőszövetkezetek beruházási tevékenysége is fokozódott, be­leértve gépbeszerzéseiket is. Tőkés relációból viszont csök­kent a gépimport. Nemcsak a termelő beru­házásokra fordítottunk többet, mint az előző év azonos idő­szakában, hanem az infra­struktúra fejlesztésére is. Ezt szemléletesen jelzi a túlnyomó- részt kommunális feladatokat végző tanácsi beruházások vo­lumenének növekedése. Főként a megyeszékhelyen fokozó­dott a beruházási tevékenység, ami megfelel a megye ötödik ötéves terve koncepciójának. Csaknem 1200 tányért, ugyanannyi bögrét és — a mérettől füg­gően — 150—400 darab tálat készít óránként a három automata gépsor. A Zsolnay gyár új gépsorain készített edé­nyekből — a hazai megrendeléseken kivül — jelentős mennyi­séget exportra is szállítanak.

Next

/
Thumbnails
Contents