Dunántúli Napló, 1977. november (34. évfolyam, 301-329. szám)

1977-11-13 / 312. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli nuDio XXXIV. évfolyam, 312. szám 1977. november 13., vasárnap Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A Központi Statisztikai Hivatal Baranya megyei igazgatóságának jelentése 1977. I—III. negyedévéről Fokozódott az ipari termelés növekedési üteme A Pécsi Bőrgyár új velúrcsarnoka Magyar—angol konferencia kezdődött tegnap Siklóson. Képün­kön: dr. Szita János köszönti a magyar—angol konferencia ple­náris ülésének résztvevőit. Tudósítás a 2. oldalon. Magyar—mexikói egyezmények mammamaazamazmBaaa^matmmzaammmomamaaaoaamnai A szocialista ipar termelése a megyében 3,1%-kal, bá­nyászat nélkül zámítva 6,2‘Vo­kal növekedett. A növekedés üteme a III. negyedévben va­lamelyest fokozódott, követve az országos irányzatot. (A szo­cialista ipar országosan 5,7 %-kal növelte termelését a múlt év azonos időszakához mérten.) A termelés növelése szinte teljes egészében a termelé­kenység révén adódott, ugyan­is a foglalkoztatottak számá­nak növekedése az egy száza­lékot sem érte el, és a fizi­kai foglalkozásúak ugyanannyi órát dolgoztak, mint a múlt év azonos időszakában. Az iparágak közül a gép­ipar és az élelmiszeripar ter­melése emelkedett kiemelkedő mértékben. A bányászaté a múlt évi szinten mozgott. Fe­keteszénből a termelés tonná­ban 0,8%-kal volt több mint egy évvel korábban, ezen be­lül a kokszszéné 4,6%-kal. A vágathajtás és a vágatfenn­tartás a tervezett ütemben fo­lyik. A többlet széntermelést a fokozatosan apadó fizikai lét­szám biztosította, ami a ter­melékenység javulása mellett volt lehetséges. Itt már a mű­szaki fejlesztés kezdeti ered­ményei is mutatkoznak. A gépiparba tartozó hat üzem közül ötnek a termelés- növekedése meghaladta a 10%- ot. Nem ez a helyzet az építő­anyagiparban, ahol a 4,4%- os növekedés a Beremendi Cementgyárnak és a Pécsi Porcelángyárnak köszönhető, a másik három vállalat nem ér­te el a tavalyi szintet. Exportképes termékek A könnyűipar viszonylag mérsékelten, 3,5%-kal fokozta termelését, bár a III. negyed­év itt is a tavalyi szinten ala­kult. Áz ide tartozó 13 válla­lat közül négynél okoz gon-' dot a termelés kedvezőtlen alakulása. Az élelmiszeripar termelésének 8,4%-os felfutá­sát a. mezőgazdaság kiváló terméseredményei tették lehe­tővé, egyes mezőgazdasági termékek vonatkozásában az iparág a bőség zavarával küz­dött. A termékek túlnyomó több­ségénél a termelés meghalad­ta a múlt évit, sőt számos esetben jelentős a növekedés. Jóval kevesebbet termelt vi­szont a megye ipara farostle- mezből, lábbelikből, női ruhá­ból, kisfeszültségű villamoské­szülékekből, palackozott bo­rokból. Az önálló megyei vállalatok értékesítése 7,4%-kal több volt a múlt évinél, ezen belül az élelmiszeriparé 9,4%-kal növe­kedett. Az exporttermékek kö­zül nyershúsból ötszörösét vit­tük külföldre, nagyobb mér­tékben emelkedett még a ki­vitel a konzervipari termékek­ből, bőr felsőruházati cikkek­ből, lábbeliből, bőrkesztyűből is. A vákuumtechnikai és élel­miszeripari gépek kiszállítása viszont igen nagy mértékben visszaesett, porcelánszigetelő­ből is kevesebb volt a külföl­di eladás. A hagyományos ter­mékeken kívül ez évben ex­portáltunk még farostlemezt Iránba, cementet és künkért Jugoszláviába. Az exportra történő termelés végeredmény­ben folyóáron számítva egy- harmadával haladta meg a múlt évit, ebből a dollár vi- szonylatú értékesítés részará­nya 50% fölé emelkedett. Az iparban foglalkoztatot­tak átlagbére, illetve átlagke­resete 6,0—6,4%-kal emelke­dett. A fizikai foglalkozásúak bérszínvonala az iparban 16,2%-kal nagyobb az országos átlagnál és például Borsod megyénél is 12,4%-kal. A megyei székhelyű szocia­lista építőipar 1977 első kilenc hónapja folyamán megközelí­tően 1,4 milliárd Ft összegű építési-szerelési munkát telje­sített, összehasonlítható áron számítva mintegy 9,0 száza­lékkal többet, mint az elmúlt esztendő azonos időszakában. (Az első félév végéig meg­figyelhető kb. 11 százalékos termelésnövekedés ütemét te­hát tovább tartani nem tud­ták, de még így is jobban emelkedett a termelés, mintáz elmúlt esztendőben.) Az épí­tőipar egészénél megfigyelhe­tő jelentős termelésnövekedés tisztán a termelékenység javí­tásából származik. Év elejétől a harmadik ne­gyedév végéig a megyei szék­helyű szocialista építőipar összesen 1062 lakást adott át megrendelőinek, 7.3 százalék­kal többet, mint az előző év azonos időszakában. Mégis ezúttal is viszonylag sok lakás átadása maradt a negyedik negyedévre: a Baranya me­gyei Építőipari Vállalatnak 558 lakást kell szerződés szerint átadnia az év utolsó három hónapjában, közülük 348-at decemberben. A szövetkezeti építőiparnak szerződései sze­rint több lakást kell a IV. ne­gyedév folyamán átadnia, mint az év első kilenc hónapjában. A mezőgazdasági termelés a háromnegyedév eredményei alapján kedvezően alakul. Jók a növénytermesztés hozamai, számottevően növekedett az ál­lattartásból származó termé­kek volumene (elsősorban a tej), az őszi munkák jó ütem­ben haladnak, mindezek ered­ményeként a termelési érték növekedése várhatóan a ter­vezettnél is kedvezőbb lesz. Rekordok a mező- gazdaságban Ebben az évben a szántó 62,5 százalékát elfoglaló két főnövényünk, a búza és a ku­korica egyaránt jól termett. Búzából 45,3 q hektáronkénti hozamot értünk el, ez megkö­zelítette az előző évi eddigi legjobb átlagtermést, unnál csupán 0,3 q-val kevesebb. Az állami gazdaságok 50,7 má­zsát termeltek hektáronként, a közös gazdaságok 44,4 má­zsát. Megyei viszonylatban 15 szá­zalékkal nőtt a zöldségfélék vetésterülete, a növényfélesé­gek zömének kedvezett az idő­járás is, így a vártnál is na­gyobb volt a kínálat, mellyel a felvásárló, értékesítő és feldolgozó szervek csak ki- sebb-nagyobb zökkenőkkel tud­tak megbirkózni. Legnagyobb problémák a paradicsom­termesztésnél adódtak: a ter­melőüzemek megnövelt vetés­területeiken nehezen tudták megszervezni a rekordtermés leszedését, a konzervgyár pe­dig hűtőtárolótér hiányában átvételi nehézségekkel küzdött. Szőlőből még a tavalyi jó ter­mésnél is többet szüreteltek ez évben, a nagyüzemek 90—100 q-át hektáronként, a kisüze­mek 70 q körüli mennyiséget. Az állattenyésztési ágazat termelése ez évben dinamiku­san növekedett. Kedvezően ha­(Fo/y tatás a 3. oldalon) Lázár György fogadta Wolfgang Rauchfiisst Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja szombaton a Parlamentben fogadta Wolfgang Rauchfusst, az NDK Minisztertanácsának elnökhelyettesét, a magyar— NDK gazdasági és műsza­ki-tudományos együttműkö­dési bizottság NDK tago­zatának elnökét. A szívé­lyes, baráti légkörű talál­kozón részt vett Szekér Gyula miniszterelnökhe­lyettes, a bizottság magyar tagozatának elnöke, vala­mint Szűrös Mátyás, ha­zánk berlini és Gerhard Reinert, az NDK budapes­ti nagykövete. Losonczi Pál látogatása a mezőgazdasági központokban Losonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke mexikói látogatásának harmadik napján, pénteken a délelőtti órákban vendéglátói társaságában ellátogatott a Teotihuacani piramisokhoz. Mexikóvárosba visszatérve Lo­sonczi Pál a Nemzeti Palotá­ban folytatta, majd befejezte csütörtökön megkezdett hiva­talos tárgyalásait Jose Lopez Portilloval. A tárgyalásokról, — amelyeket őszinte, baráti lég­kör, tárgyszerűség, s a megvi­tatott kérdésekben nézetazo­nosság jellemzett — közle­ményt hoznak nyilvánosságra. Délben az Elnöki Tanács el­nöke és felesége szálláshelyü­kön, a Presidente Chapuitepec- ben ebédet adott a Mexikói Egyesült Államok elnöke és fe­lesége tiszteletére. Az ebéden a két államfő pohórköszöntőt mondott. Az Elnöki Tanács elnöke egyebek között hangsúlyozta: Megbeszéléseink során meg­elégedéssel tapasztaltuk, hogy a nemzetközi élet sok fontos kérdéséről vallunk hasonló vagy egymáshoz közel eső nézeteket. Másrészt közös szándék vezé­rel bennünket, atekintetben, hogy dinamikusan fejlesszük or­szágaink kapcsolatait. Aki né­pünket ismeri, elmondhatja ró­la, hogy szorgos, munkaszere­tő és melegszívű. Gyorsan és maradandóan szívébe fogadja azokat, akikről úgy érzi, hogy érdemesek és méltók rá. Kü­Kukoricaszár-betakaritás a kovácshidai Isz-ben. őszi munkákról szóló tudósításunk a 2. oldalon. — Gregorics felv. — lönösen számontartja és nagy­ra értékeli azokat, akik a köz­te és a más népek között szö­vődő barátság kiépítésén, el­mélyítésén fáradoznak. A Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa ettől indíttatva dön­tött úgy, hogy önt, igen tisz­telt elnök úr, a Magyar Nép- köztársaság gyémántokkal éke­sített zászlórendjével tünteti ki, a béke, a népek barátsága, a nemzetközi együttműködés, a Magyar Népköztársaság és a Mexikói Egyesült Államok kap­csolatainak elmélyítésében szer­zett kimagasló érdemei elisme­réséül. Portillo elnök — köszönetét mondva a magas kitüntetés­ért — válaszában egyebek kö­zött hangsúlyozta: Történelmünk hasonlósága is összeköti a magyar és a mexi­kói népet, összekötő szabad- ságszeretetük, hiszen tudjuk, hogy Dózsa és Kossuth úgy él a magyar nép szívében, aho­gyan mi is ápoljuk hőseink emlékét. Nemzetközi téren is azonos elvekért szánhatunk sík­ra : a népek közötti egyenlő­ségért, a kölcsönös megbecsü­lésért, a nemzetek önrendelke­zési jogának tiszteletbentartó-' sáért. Pénteken délután a külügy­minisztérium épületében egyez­ményeket írtak alá. Az ünne­pélyes külsőségek között kicse­rélt okmányok megfelelő ke­retet biztosítanak ahhoz, hogy — a két elnök megbeszélésein kifejezett szándéknak megfe­lelően — tovább szélesedjenek, erősödjenek Magyarország és Mexikó kapcsolatai. A műsza­ki-tudományos vegyesbizottság működési szabályzatát Biró Jó­zsef külkereskedelmi miniszter és Santiago Roel Garda kül­ügyminiszter látta el kézjegyé­vel, a két ország mezőgazda- sági együttműködési megálla­podását Soós Gábor mező- gazdasági és élelmezésügyi ál­lamtitkár, illetve Santiago Roel Garda írták alá, az ehhez kap­csolódó munkaprogramot ugyan­csak Soós Gábor és Bejamin Ortega Cantero mezőgazdasá­gi államtitkár aláírása hitele­sítette. A műszaki-tudományos együttműködés különböző terü­leteinek szabályozásáról is szü­letett megállapodás, ezt Szé­kács Imre, a TESCO vezérigaz­gatója és Edmundo Flores, a mexikói műszaki és tudomá­nyos tanács elnöke írta alá. (Folytatás a 13. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents