Dunántúli Napló, 1977. november (34. évfolyam, 301-329. szám)

1977-11-11 / 310. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIV. évfolyam, 310. szám *f977. november 11., péntek Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Munkássá nevelni állalatok, üzemek nö­vekvő gondja a mun­kaerőhiány. Megol­dásnak részben önként kínál­kozik a társadalom viszonylag elmaradott rétege, a cigány­ság, ahol a munkaképes fér­fiak 65—70 százaléka dolgo­zik csupán, a munkaképes nők 30 százaléka jár rendszeresen munkahelyére. Mi van a töb­bivel? E munkaerő alkalmazásá­nak vannak nehézségei. Nem kész munkásokat kapnak az üzemek, gondjuk van vele, de a példák sora igazolja, hogy megéri a velük való foglalko­zás. A felnőtt cigány dolgozók nagy százaléka szakképzetlen. Ez a béreken és a további felemelkedésben is hátránnyal jár. Számolni kell azzal, hogy a cigány általában gyakran változtatja munkahelyét. Ha jobb lehetőség kínálkozik, odébbáll. S mivel nincs fo­lyamatos munkaviszonya, a la­kásjuttatás is problémát okoz. Állandó lakása távol van a vállalat székhelyétől, a mun­kahelyre szállítás újabb gond. A cigányok jelentős része rendszeres munkát eddig nem­igen végzett s a munkára ne­velés az üzem kollektívájának jelent feladatot. Van tehát gond bőven, az érdekeltség itt mégis közös. Találkozik az új, képzetlen munkaerő jó szándékú törek­vése — munkavégzésével se­gíteni akar saját magán és családján — a munkaerő- hiánnyal küzdő üzem szükség­leteivel. Mit tegyen a gyári kollektíva az új dolgozó neve­lésében? A fő cél a dolgozó mun­kában való megtartása. Erre kell a legtöbb gondot fordí­tani. A vállalat törzstagjai vál­laljanak személy szerint is patronálást a cigány dolgozó felett. Várják el, hogy hozzá­juk hasonlóan elvégezze mun­káját, s ne sörbeszerzésre használják fel műszak közben. Ismerjék meg otthoni körül­ményeit, hogy a család ren­delkezik-e megfelelő lakással, a legszükségesebb berende­zéssel. Jó munkafegyelemmel, szaktársi segítségadással se­gíthetünk leginkább azzal, ami a szocialista brigádokban már kialakult és rendszeressé vált. Szép példáit látjuk ennek az Állami Építőipari Vállalat szo­cialista brigádjainál, pl. Ka­posi Mátyás kubikos brigádja lakás- és házépítési akciók­ban segíti a brigád tagjait, Bogdán Károly kubikos bri­gádjának teljesítménye min­den hónapban elérte a 100 százalékot. A Mecseki Szén­bányák Vállalatnál az utóbbi 2 évben 20 cigánydolgozó ka­pott a vállalattól lakást, a Drávaszabolcsi Lengyár 2 dol­gozójának épített lakást, a Mohácsi Könnyűipari Vállalat elvégezte dolgozójának ház­alapozását s a további épí­téshez hitelt biztosított. A vállalatok ilyen tevékenységgel kötik a cigány dolgozót az üzemhez. Érzi, hogy törődnek vele, tartozik egy közösséghez, ahol nem lenézett emberként áll, de egyenrangú munkás­ként szerepel. Éreztetni kell a cigány dol­gozóval végzett munkájának jelentőségét, hogy az ő mun­kája is fontos az üzem életé ben. Ez ösztönzi arra, hogy azt felelősséggel végezze. A nevelés, törődés másik módja, hogy pótoltatjuk vele a hiányzó általános iskolai osztályokat, majd szakmunkás- tanfolyamra iskolázzuk be. Az Állami Építőipari Vállalatnál 1976- ban 10 cigány dolgozó fe­jezte be az általános iskola 8 osztályát, majd szakmunkás­képesítést szerzett az üveges szakmában egy, vasbetonsze­relő szakmában három, hőszi­getelő szakmában egy. A Szi­getvári Konzervgyárban az 1977— 78-as iskolai évre 30 dolgozót iskoláztak be, ezek közül 17 cigány. 1977-ben hat szerzett konzervgyártó szak­munkásképesítést. Jelenleg heten szerzik ugyanezt a ké­pesítést, négyen a szakmun­kások szakközépiskoláját vég­zik, egy a dolgozók gimná­ziumába jár. A vállalat a ta­nulmányi ösztöndíjon kívül társadalmi ösztöndíjat is biz­tosít a tanulmányaikat ered­ményesen végző dolgozóknak. Jutalomüdülésben részesítik a jól dolgozókat. A vállalatnak jelenleg 13 konzervgyártó szakmunkása van, akik cigány- származásúak, ebből 5 to­vábbtanul középfokon. Érdekes javaslat hangzottéi a cigány albizottság ülésén, a cigányok munkáltatásával kapcsolatban. A cigánylakos­ság rendszeres munkavégzésé­hez egy bizonyos folyamatos­ságot kell biztosítani úgy, hogy a munkára nevelési szakaszo­kat lépcsőzetesen alkalmaz­zuk. Nem célszerű e kötött ütemű termelés keretébe egy­szerre bevonni e réteget, mi­vel eddigi laza életritmusa alapján azt nehezen viseli el. Célszerűnek mutatkozik egy ke­vésbé zárt technológiával te­vékenykedő termelőegység lét­rehozása. vállalathoz kötődés további formái a köz- művelődés terén is követelményeket támasztanak a vállalattal szemben. Bevon­ják őket a könyvtári olva^lk sorába: a konzervgyárban 17 cigány rendszeres látogatója a könyvtárnak, ez az Állami Építőipari Vállalatnál 98 fő. Tárlatlátogatásokat, kirándu­lásokat közösen rendezik, de színházbérletről is gondoskod­nak a szigetvári konzervgyár­ban, s közösen látogatják — cigány és nem cigány — az előadásokat. A vállalaton belül működő művelődési bizottság mór ed­dig is hatékonyságával tűnt ki, a jövőben még nagyobb mértékben vonják be a cigány dolgozókat a vállalatot érintő valamennyi tevékenységébe. Dr. Görcs László Tudományos konferencia Moszkvában A marxizmus—leninizmus tu­dományának jelentőségét mél­tatta, időszerű feladatait ele­mezte Mihail Szuszlov, az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára azon a tudományos konferencián, amely a Nagy Október és korunk alapvető kérdéseinek összefüggéseit ta­nulmányozza. A konferenciát a Szovjetunió Tudományos Aka­démiája, az SZKP KB mellett működő Marxizmus—Leninizmus Intézet, a Társadalomtudományi Akadémia, illetve az SZKP KB Pártfőiskolája rendezi. A kon­ferencián a társadalomtudomá­nyok nagyszámú képviselője mellett mintegy 80 külföldi vendég vesz részt, köztük Ne­mes Dezső, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, vala­mint sokán mások a szocialista országokból. (Folytatás az 5. oldalon) Losonczi Pál wmmmemmmmmmm Mexikóban Megkezdődtek a magyar-mexikói hivatalos tárgyalások Csaknem 15 órás repülőút után — magyar idő szerint szer­dán éjfélkor - szállt le az IL- 62-es különgép Mexikóváros re­pülőterén: Losonczi Pál, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke, Jose Lopez Portillónak, a Mexikói Egyesült Államok elnökének meghívásá­ra hivatalos látogatásra Mexi­kóba érkezett. Losonczi Pált és feleségét el­sőként a vendéglátó lose Lo­pez Portillo és felesége üdvö­zölte, ezt követően hangzott el az államfőnek kijáró 21 ágyú­lövés, majd a két ország him­nusza. Portillo elnök üdvözlőbe­szédében meleg szavakkal mél­tatta a látogatás jelentőségét, hangot adva annak az őszinte törekvésnek, amely Mexikó ré- részéről is megnyilvánul a két ország kapcsolatainak bővíté­sére, a sokoldalú együttműkó dés elmélyítésére. Ezt hangsú­lyozta válaszában az Elnöki Ta­nács elnöke is. Ezt követően a két államfő ellépett a díszegység előtt, majd rendőrmotorosok díszkísé­retében szállására, az „El Pre- sídente Chapultepec"-be indult Az Elnöki Tanács elnöke csü­törtökön kezdte meg hivatalos tárgyalásait. Tartalmukról — az eszmecsere során érintendő té­mák előzetes ismerete nélkül is eligazítanak Losonczi Pálnak a repülőtéren mondott szavai: „A földrész- olyan országába érkeztünk, amelynek eredmé­nyeivel, gondjaival érdemes és hasznos megismerkednünk .. Érdemes és hasznos, hiszen mi­ként Magyarország is mind ki- terjedtebb kapcsolatokat keres, ápol a fejlődő világ orszá­gaival, úgy Mexikó kontaktus­teremtéséhez is jó alapul szol­gál a KGST-vel 1975-ben kö­tött együttműködési megálla­podása. Ettől az esztendőtől kezdve örvendetesen bővül a magyar—mexikói külkereskede­lem is: 1975-ben a magyar ex­port 2 millió dollárt, az im­port körülbelül 3 millió dollárt tett ki. Egy év múlva kivite­lünk már elérte a 3, behoza­talunk pedig a 4,7 millió dol­lárt. Kedvezően alakul az idei mérleg is, és ami a jövőt ille­ti: a 60 milliós ország felvevő- képessége közismerten nagy. Jó piaca az immár hagyomá­nyosan szállított magyar gyógy­szereknek, gyógyszeralapanya­goknak, alkatrészeknek és alu­mínium termékeknek. Az elmúlt hónapban járt Mexikóban a Magyar Kereskedelmi Kamara küldöttsége és a szakértők már akkor úgy vélekedtek, hogy az árucsere-forgalom mellett terme­lési kooperációra is vállalkoz­hatnak a két ország cégei az iparban, a mezőgazdaságban és a közlekedésben. Hazaérkezett 1 a megyei párt- küldöttség Lvovból Hazaérkezett Lvovból a dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, megyei első tit­kár vezette pártmunkáskül­döttség, melynek tagja volt Horváth Lajos, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a Baranya megyei Tanács elnöke és Nagy De­zső, az MSZMP KB tagja, a Szocialista Munka Hőse. Megyénk küldöttsége az Ukrán Kommunista Párt Lvov Területi Bizottsága, az Ukrán Szocialista Köztár­saság Lvov Területi Taná­csa vendégeként tartózko­dott Baranya testvérvárosá­ban, és részt vett a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom tiszteletére rende­zett ünnepségeken. A Konxum Áruház egyévi mérlege Maponta 16 ea Zärtpälyäs os alakítanak ki sr vásárló ctá ly okát Egy esztendő alatt kereken 5 millió vásárlót szolgáltak ki a Konzum Áruházban, s ez 464 millió forintos forgalmat jelen­tett, Naponta 16 ezer vásárló, mintegy 20 ezer féle árucikk­ből, 1,5 millió forint értékben vásárol. 120 szállító gondosko­dik arról, hogy az áruház át­lagosan 70 millió forintos áru­készlete kielégítő választékot nyújtson a vásárlóknak. Pécs teljes keresJcedelmi forgalmá­nak 9 százaléka a Konzumban bonyolódik. A Konzum Áruház működésé­nek első évéről tájékoztatta tegnap a sajtó képviselőit Sze­mere Ferencné igazgató. El­mondta, hogy az áruház három szintje önálló üzletként műkö­dik. A jellemző adatokat is ilyen részletezésben ismertette az igazgató. így például a 464 milliós forgalomból 139 milliót az ABC, 184-et a ruházati, 141- et pedig az iparcikkrészleg „hozott”. A 72 milliós átlag- készletből 9 millióval az ABC, 37 millióval a ruházati, 26-tal pedig az iparcikkrészleg ren­delkezik. Egy év alatt 49 millió forint értékű tartós fogyasztási cikk cserélt gazdát, ebben volt 5050 rádió, 2350 tévé-készülék, 1070 mosógép és 1100 hűtőgép. Négy gyorsszűrővel bővült az üszögi vízműtelep szűrőközpontja. Az új szűrők naponta négyezer köbméterrel több víz szűrését teszik lehetővé. Gregorics felvétele Az áruház hitellevél-forgalma közel 20 millió forintot tesz ki. A különböző vásárlási akciók, árubemutatók során összesen mintegy 9 millió forint értékben nyújtottak árengedményt a vá­sárlóknak és 100 ezer forint ér­tékű ajándéktárgyat sorsoltak ki. Foglalkozott az áruház egyik komoly gondjával, az áruházi lopásokkal. Egy év alatt 430 áruházi tolvajt lepleztek” le. Belső átszervezésekkel, osztály­összevonásokkal, az eladótér áttekinthetőbbé tételével sze­detnék csökkenteni a lopások számát. A DN kérdésére vála­szolva elmondta Szemere Fé- rencné azt is, hogy átszervez­ték és megerősítették a rendé­szetet, a vásárlók ellenőrzésé­ben pedig arra törekednek, hogy a vétlen vásárlókat minél kisebb mértékben zaklassák. El­ismerte, hogy a viszonyokhoz képest korán lépett előre az áruház az ún. szabadpályós rendszerben, ami egyébként mindenütt a világon az áruházi lopások növekedésének a koc­kázatával jár. Megkezdték a zártpályás osztályok kialakítá­sát, a közeljövőben ipari tévé­kamerákat szerelnek fel, ame­lyekkel az eladótér 80 százalé­kát megfigyelhetik, az oszlopo­kon pedig tükröket helyeznek el. Más kérdéseinkre a követke­ző válaszokat kaptuk: a Bara­nya megyei Építőipari Vállalat a jövő hét folyamán megkezdi a felvonulást a MÉSZÖV-iroda­ház építéséhez, s előzetes in­formációk szerint a 2000 ada­gos önkiszolgáló éttermet is magába foglaló épület elké­szülte 1980 derekán várható. A határmenti árucsere-forgal­mat illetően növelni lehetne a jugoszláv árucikkek választékát de egyelőre szűkek a behozatali lehetőségek. Fokozza a nehéz­séget, hogy az árucsere-forga­lomban behozott áruk túl drá­gák. A közkedvelt Rexona spray-re például minden da­rabnál 36 forintot fizetett rá az áruház a jugoszláv napok ide­jén, hogy elfogadható áron hozhassa forgalomba. H. I.

Next

/
Thumbnails
Contents