Dunántúli Napló, 1977. november (34. évfolyam, 301-329. szám)
1977-11-10 / 309. szám
1977. november 10., csütörtök DunQntult napló 3 Centrumközség és „szerep nélküli” település Mi az a településhálózat, és miért beszélünk róla? Felülvizsgálják Baranya megye településhálózatának fejlesztési tervét. Ennyi a hír, amely jelzi, hogy olyan munka folyik ezekben a hónapokban, amely hosszabb távra meghatározza a megye 303 községének és öt városának jövőjét. Nehéz ma Pécsett közlekedni A Kossuth téri parkoló Készül az új forgalmi rend Mindenekelőtt tisztázzuk a fogalmakat. A településhálózat fogalma azt a feltevést rejti magában, hogy egy gazdaságilag összefüggő terület települései nem elszigetelve helyezkednek el egymás mellett, hanem egy magasabb szintű települési egységet alkotnak, egy rendszer tagjai. Lényeges eltérések Baranya településszerkezete lényegesen eltér az ország legtöbb megyéjétől. Talán Zala és Vas megyére jellemző még Baranyán kívül a magas település- sűrűség, a községek alacsony népességszáma és kis területe. Az aprófalvas településhálózat a korábbi időszakban megfelelt a gazdasági követelményeknek, de ma a termelési módszerek változásával már gátja a további fejlődésnek. Különösebb gazdasági képzettség nélkül is megérthető, hogy a szétszórt aprófalvakban nehezebb megteremteni a lakosság egyenletes ellátását. A tanácsok gazdasági helyzete nem teszi lehetővé a 303 község egyidejű és arányos fejlesztését. Gazdaságtalan és ésszerűtlen is lenne bizonyos lélek- számon aluli falvakban nagyobb beruházásokba, fejlesztésekbe kezdeni. A fejlesztési terveket úgy kell kialakítani, hogy a lakosság minél szélesebb körét érintsék. Ki kell választani azokat a településeket, amelyek központi elhelyezkedésüknél fogva több környező község lakóinak ellátási, szolgáltatási igényeit ki tudják elégíteni. Az ellátás szempontjából két csoportra osztjuk a településeket. Központi település az, amely a saját lakóin kívül egy adott vonzáskörzet részére is biztosít kisebb-nagyobb fokú ellátottságot. Az egyéb, úgynevezett szerep nélküli településeken csak az alapellátást, az alapigények kielégítésének lehetőségét kell megteremteni. Pécs körzete Egy 1971-es kormányhatározat értelmében a településhálózat szerkezetét úgy célszerű továbbfejleszteni, hogy annak tagozódása, nagyságrendje megfeleljen a termelőerők területi elhelyezkedésének. Baranya fejlesztési tervét a megyei tanács 1972. október 30-i ülésén fogadták el. Eszerint Pécs tartozik a kiemelt felsőfokú központ kategóriába. Mohács és Szigetvár középfokú központként, Komló részleges középfokú központként szerepel a tervben. Siklós helye a „hierarchiában” változó, fejlődésének megfelelően növekvő. A megye távlati tervében 10 kiemelt alsófokú központ, 23 alA Magyar'lDptikai Művek az NSZK-beli Adler céggel kötött kooperációs szerződés alapján évi 18 ezer írógépet szerel ösz- sze a Dunaújvárosi Óragyárban. A bonyolult finommechanikai munkához megvásárolták a gyártási technológiát és a szerelőszalagot, s megkezdődött a munkásnők betanítása az NSZK-ban. A kész írógépeket az Adler cég visszavásárolja, az alkatrész biztosítása és a sófokú központ és 45 részleges alsófokú központ szerepel. Magyarázatként: Pécsnek, mint kiemelt felsőfokú központnak olyan intézményrendszerrel kell rendelkeznie, amely a déldunántúli gazdasági körzet tényleges központjává teheti. A középfokú központok vonzáskörzetének lakosságszámát — a centrummal együtt — 50— 120 000 főben határozták meg. Területi elhelyezkedésüknek és vonzáskörzetük nagyságának megfelelően alap- és középfokú intézményhálózattal kell az e kategóriába tartozó településeket ellátni. A részleges középfokú központ (pl. Komló) funkciójának megfelelően nem rendelkezik minden területen középfokú intézményekkel. Alsófokú központok A kiemelt alsófokú központok fogják a jövőben egyre inkább átvenni a járások szerepét. (Pl. Mázaszászvár, Bólv vaqy Be- remend.) E településeket városiassá, a körzet lakosságának számára vonzóvá kell tenni. Az alsófokú központok kisebb körzeteket látnak el, intézményhálózatuk is ennek megfelelő (pl. alsó- és felsőtagozatos általános iskola, gyermekintézmények, művelődési otthonok, könyvtár, orvosi rendelő, szakosított üzlethálózat stb.). A részleges alsófokú központok kialakítása ott indokolt, ahol az egymás mellett elhelyezkedő közséqek távolsága az alsófokú központtól meghaladja az 5-6 kilométert, és a népességszám alacsony. A Baranya megyei községek naqyobbik része (több mint 200) az egyéb települések kategóriájába tartozik. Ezekben a szerepkör nélküli községekben csak a minimálisan szükséges alapellátás biztosítására kell törekedni (eqészséqes ivóvíz, vegyesbolt stb.), feltételezve, hoqy a legközelebbi alsófokú, illetve részleges alsófokú központ 4-5 kilométer távolságban elérhető. Az 1972-ben jóváhaqyott településhálózat-fejlesztési tervet az időközben bekövetkezett társadalmi-gazdasági változások több esetben is módosították. Sok község más településbe olvadt be, egy közséq megszűnt, csökkent az önálló tanácsok száma, kialakult a megyében a naqyközségi hálózat, megkezdődött a városkörnyéki községek hálózatának létrehozása, és egyre inkább előtérbe került a nem közigazgatási határokban való gondolkodás. A megye idegenforgalmának rohamos növekedése is módosította egyes községek szerepét. A fejlődés tette tehát szükségessé Baranya megye településhálózati tervének felülvizsgálatát. Arról van szó, hogy a gyakorlatban már amúgvjs érvényesülő gazdasági és társadalmi hatásokat jogilag is készáru szállítása kamion-járatokkal történik. A későbbiek során a Dunaújvárosi Óragyárban kétszeresére emelik a szerelési kapacitást, illetve áttérnek az elektromos írógépek összeállítására is. Az írógépszerelő részleg hatvan munkással 1978. elején kezdi meg a termelést Dunaújvárosban, és már az első időben évente 1,5 millió márka értékű exportot bonyolít le az írógépekből. megerősíti a tanács, iránymutatást nyújt a következő évekre. A tervek elkészítéséhez felhasználják a helyi tanácsok javaslatait, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium útmutatását, valamint a Város- építési Tudományos és Szervezési Tervező Intézet (VÁTI) segítségét. A végleges koncepció kialakulásához időre van még szükség, az azonban bizonyos, hogy a következő tervidőszakban már új településhálózat-fejlesztési terv lesz az útmutató. E.Á. Hogy milyen volt a katonaság, azt csak leszerelés után lehet összefoglalni. Minden jó, ha a vége jó, de az sem mindegy, milyen a kezdet. Lássuk hát, hogyan is kezdődik? Hogyan fogadja a laktanya az újoncokat? A bevonulás jnásnapján beszélgetek néhányukkal a laktanyában. — Meglepő, hogy már második napja kérdik meg tőlünk az alegységgyűléstől a személyes beszélgetésig szinte minden fórumon, van-e valami anyagi vagy családi problémánk, mit kell még utólag elintéznünk tanácson, OTP-nél, akárhol ... Ez nagyon jóleső érzés — mondja Radnóti János honvéd, a pécsi Konzum Áruház „egykori” eladója és KISZ-titkára. — Kezdettől fogva türelmesen, emberségesen foglalkoznak velünk, úgy látom nagy figyelmet fordítanak az ellátásunkra, hogy megkapjunk mindent, ami megillet bennünket — teszi hozzá Horváth László, aki a Csepel Vas- és Fémművek irányítás- és számítástechnikai intézetében dolgozott. A felirat a laktanya kapujában: „Köszöntjük bevonuló elvtársainkat!” — csak formaságnak tűnik. A tényleges háttér, hogy megkapjon mindent az újonc, amire szüksége van, hogy a bevonulás napján minden és mindenki a helyén legyen, hosszú hetek munkájának eredménye. Mert amikor a civil ruhás leendő katona megérkezik, tüstént étellel várják, legyen az a nap bármely szakában, az étkezdében terített asztal fogadja. Az egészségügyi szolgálat egész nap készen áll, itt végzik el az utolsó orvosi vizsgálatokat, mindenki egészségi állapotának megfelelő beosztásba kerüljön. A felszerelési helyen azonnal ellátják egy rend vadonatúj szolgálati ruhával. — Mikor innen kilép az újonc, már egészen katona benyomását kelti — mosolyog Orvoskongresszus kezdődött A Kereskedelmi Kamara székhazában, Budapesten tegnap délelőtt megkezdődött a Magyar Endokrinológiai és Anyagcsere Társaság háromnapos kongresszusa. A tudományos tanácskozásra több mint tíz országból érkeztek résztvevők, hogy megtárgyalják a belső el- választású mirigyek daganatainak keletkezését és ezek modern gyógyítási eljárásait. A kongresszus megnyitóján megjelent Schulteisz Emil egészségügyi miniszter, a rendezvény fővédnöke. Mosonyi László, a kongresszus elnöke megnyitó előadásában az endokrin daganatok és a hormonszabályozás közötti kapcsolatokról tartott előadást. A másik, általános elveket ismertető előadáson Schuller Dezső, az endokrin tumorok genetikai vonatkozásairól számolt be. Bagdács Gyula, a parancsnok hadtóphelyettese. — Az alegységnél megkapja a többi ruhát és felszerelési tárgyat, valamennyi új vagy gondosan vegytisztított. Egyébként a had- tápbiztosítás minden ágában igyekszünk azt a szolgáltatást megadni, ami a civil életben például egy kollégiumra vagy munkásszállásra jellemző. Ebben a laktanyában naponta meleg víz várja a fürdőben a katonákat. Szintén naponta váltható a fehérnemű is. A következő heti étlapot mindenki megtalálhatja a körletasztalon, s az előzetes választás alapján a katonák igényei szerint döntenek, mi kerüljön az asztalra. Kétfajta ebéd és ötféle vacsora közül választhat az ember, s az ételt szakképzett szakácsok készítik. De maradjunk az első napoknál! — Már tájékoztatást kaptunk a néphadsereg és az alakulat életéről, bemutatták számunkra a harci-technikai eszközöket, ügyészek előadásokon ismertették meg velünk jogainkat és kötelességeinket. Folyik a KISZ-alapszervezetek megalakítása, s már ismerjük a hadseregben folyó szocialista versenymozgalom lényegét is — sorolja Fodor László honvéd. — De — teszi hozzá — mindamellett rengetegnek mondható szabad időnk is marad kulturális rendezvényekre, levélírásra, s úgy tájékoztattak bennünket, a szórakozásra, művelődésre, kikapcsolódásra való szabad idő később is megmarad, a napi hatórás kiképzés után. Ezen a héten mór tart a kiképzés. Alaki mozgást, a fegyverekkel való „bánásmódot", a katonaélet alapjait ismerik meg a fiúk. De készülnek már életük egyik legnagyobb eseményére, a katonai eskü letételére is. Nem csak azért, mert magasztos, felemelő dolog az ilyen. De akkor lesz az első „kimaradási” nap is...! Zsalakó István Nehéz ma közlekedni Pécsett? Neljéz. Ha indoklást kérnénk erre — a város 165 000 lakosából legalább 80 ezren hivatott szakértőként nyilvánítanának véleményt —, a legkülönfélébb okokat sorolnák fel. Nem kielé- gítőek az útviszonyok . . . Mérhetetlenül sok jármű zsúfolódik — különösen csúcsidőben — a közutakon... A közmű- munkálatok, de leginkább a váratlanul jelentkező közmű- hibásodások miatt egyik napról, sőt egyik óráról a másikra változik a közlekedési rend és ha ma erre lehetett menni, egyáltalán nem biztos, hogy holnap is lehet.. . Ennyire azért mégsem Amikor hosszú gépkocsisor áll a Kórház térnél átbocsát- tatásra várva egyik oldalon a Zsolnay szoborig, a másikon a Petőfi utcáig, azt mondják: ja kérem, nagyváros vagyunk ... Mit lehet erre mondani? Talán azt: ennyire azért mégsem. Jól átgondolt forgalomtechnikai koncepcióval rendet lehet teremteni. Ilyen koncepció azonban eddig nem volt Pécsett. Emlékezzünk csak, hogy alig több, mint egy évtizede még „a villanyrendőr” — az egyetlené — jelentette a közlekedés irányításának a netovábbját Pécsett. Ma viszont csaknem minden nagy forgalmú közlekedési csomóponton forgalomirányító lámpák segítenek járművezetőknek és gyalogosoknak. Néha már szinte bosszantónak érezzük a jelenlétüket, hiszen úgy tűnik: akadályozzák is a közlekedést. Pedig nem így van. Inkább azt lehet mondani, hogy Pécs mai forgalomirányító rendszere megelőzte az úthálózat fejlődését. Bizonyára nem tartana csúcsidőben 10 percig eljutni a felüljáró tetejéről a Szalai András úti csomópontig, ha meglenne a lehajtó ág és a járművek egy része már innen „elillanhatna" nyugat felé. A Kórház téren sem alakulnának ki elviselhetetlen dugóg — a jelzőlámpák segítsége ellenére r—, ha a 6/A út építése és a Mártírok útja felújítása miatt nem kellene minden járműnek ezen a ponton áthaladnia. A rendcsinálás napirenden van. A Városi Tanács végrehajtó bizottsága a közelmúltban foglalkozott Pécs forgalomtechnikai koncepciójával és új forgalmi rendjével, amelyet a decemberi tanácsülés elé terjesztenek elfogadásra. Korábban a város egyszerű útszerkezete nem igényelte az átfogó szabályozást. Esetenkénti ún. lokális szabályozásokról volt szó csupán, ami alig terjedt túl az utcák egyirányúsító- sánál. Most már viszont a város fejlődéséből, a közlekedés, a motorizáció rohamos növekedéséből, s ami ezzel jár: az utak zsúfoltságából következik, hogy átfogóan és egyszerre kell a 430 kilométernyi tanácsi úthálózat forgalmi rendjét és forgalomtechnikai koncepcióját meghatározni. Olyan forgalmi rendre van szükség, amely mellett csakis a járművezető hibájából következhet be baleset és amely biztosítja a forgalom zavarmentes lebonyolítását. Fokozatos megvalósítás Az előzmények között említhetjük az új KRESZ bevezetését, továbbá az 1975-ben a kijelölendő főútvonalakon tartott forgalomszámlálást. (A koncepcióról lapunkban a közeljövőben cikksorozatban adunk tájékoztatást.) Az új forgalmi rend fokozatosan valósítható meg egyes útvonalakon, területeken. Új vagy korszerűsített útvonalakon a forgalomba helyezés időpontjáig elkészítik az új jelzéseket. Általános érvényű alapelv, hogy a meglévő forgalmi rend megváltoztatását területileg és forgalmilag logikus sorrendben kívánják végrehajtani, a kialakított sorrendet azonban a más feladatokkal való összehangolás módosíthatja. Hársfai István r Órák, írógépek Dunaújvárosból Újoncok a laktanyában A kiképzés után szabad idő
