Dunántúli Napló, 1977. november (34. évfolyam, 301-329. szám)

1977-11-27 / 326. szám

1977. NOVEMBER 27. MŰSORAJÁNLAT DN HÉTVÉGE I I Színház G. B. Shaw ritkán játszott művét, a Tanner John házas­ságát Gáli Ernő rendező állít­ja színpadra a Pécsi Nemzeti Színházban. Az eredeti, mint­egy 180 oldalas mű több elő­adásra való anyagot is tartal­maz, következésül szerte a vi­lágon — egy-két speciális tár­sulat kivételével — alaposan meghúzva adják elő Shaw víg­játékát. Ezt tette Hevesi Sán­dor is a húszas évek elején, a darab magyarországi ősbemu­tatóján, Ódry Árpáddal a cím­szerepben, s voltaképp hasonló megoldásra vállalkozik az elő­adás pécsi rendezője is. — Izgalmas feladat lehetne — mondotta Gáli Ernő — a darab erősen filozofikus tölté­sű álombéli jeleneteit kibon­tani, akár esetleg egyszer egy stúdióelőadáson. De itt sem­Shaw vígjátéka Pécsett miképp nem akartuk a közön­séget a kifejezetten filozófiai párbeszéddel terhelni, annál is inkább, mivel csupán egy ki­sebb részét érdekelné ez mé­lyebben, és fölkészülésben, előkészületekben is jóval több időt kívánna, mint amennyit a színház pillanatnyi lehetőségei megengednek. Ehelyett a ha­gyományos shaw-i vígjáték hangvételével és keretei közt igyekszünk megjeleníteni Tan­ner John házasságának törté­netét. A címszerepet Holt István alakítja, a fontosabb szerepe­ket Labancz Borbála, Miklósy Judit, Pogány György, Vári Éva, Melis Gábor, Bárány Fri­gyes, Péter Gizi, Galambos György, Horváth István és Sziv- ler József játsszák. Bemutató december 2-án este. W. E. Pódium Tilos csillagon Pilinszky-drámát rendez Peter Brook? November harmincadikán a meszesi József Attila Művelő­dési Házban gimnazistáknak adja elő Horváth István, a Pé­csi Nemzeti Színház művésze Tilos csillagon című önálló pódium-estjét, amelyből rövi­desen színpadi változat készül. A Pilinszky János verseiből ál­ló műsort három évvel ezelőtt, 1974 októberében mutatta be Pécsett, de összeállítását még főiskolás korában elkezdte. A bemutató óta közel félszáz előadást tartott belőle, az or­szág legkülönbözőbb részei­ben. A költő huszonhat versé­ből álló egyórás est azért nyert újabb érdekességet, mert a világhírű angol színházi újí­tó és színházrendező, Peter Brook tárgyalásokat kezdemé­nyezett, hogy Pilinszky János írjon számára drámát, amelyet ő esetleg megrendezne. Nem közömbös feladat tehát, hogy Pilinszky János az élő hazai szocialista színházművészethez is szorosan kapcsolódjék. — Milyen közös vonásokat talált egy fiatal magyar szín­művész a költő versvilágában? — kérdeztük Horváth Istvánt. — Az irodalmi est Pilinszky János fiatal, illetve fiatalabb- kori költészetéből áll, például a lágerciklusból. A Nagyvárosi ikonok című kötet utáni versei­ből már egy sincs benne. Fő­iskolás koromban szerettem meg, amikor a tanulás, az élet, az alkotás sok olyan felisme­rést hozott számomra, amelyet talán nem vártam az emberek­től. Hadd idézzek egy sorát: „Öldökölünk, csatázunk. Nincs miért, de kell!" Tudom, nem általános ez az érzés, de néha sok mindenkiben megjelenhet. Pilinszky János ezt segített bennem megoldani. Most Sik Ferenc főrendező és Eck Imre, a Pécsi Balett művészeti vezetője nézte meg a műsort és már tervezik a színpadi változatát. Ebben ba­lettbetét is lenne, és sok szín­padi hatáselemet használnak fel. A bemutató ideje és he­lye? — Még- bizonytalan, ta­lán a Spot Színház, a jövő év elején. Földessy Dénes Régen hallottuk Bacher Mihályt Régen hallottuk Pécsett Bö- cher Mihályt zongorázni. Pe­dig járja Európa nagyvárosa­it, mint koncertező művész, és tanítja a tehetséges fiatalokat, mint a Zeneművészeti Főisko­la tanára. Szerdán este fél 8- kor a Liszt-teremben lép újból a pécsi közönség elé, nagyíve­lésű, igényes, ugyanakkor nép­szerű műsorával. Négy nagy szonáta — a ze­neirodalom kimagasló értékű alkotása szólal meg keze nyo­mán. Joggal írják Böcherről, hogy különösen Beethoven- és Liszt-interpretációi emlékezete­sek: most is a két nagy -mes­ter műveiből válogatott. Bee­thoven a zongorát tekintette fő kifejező eszközének. A zongo­ristákra hagyott legnagyobb öröksége — változatosságával, humanizmusával és tündöklő intellektuális erejével — a harminckét zongoraszonáta. Az op. 27-es cisz-moll mindig biz­tos siker, noha a közönségcsá­bító „Holdfény" (Mondschein) cím nem Beethoventől való. Az op. 49. g-moll szonáta után fel­zúg majd az 1804-ben kompo­Zongora­hangverseny nólt, Brunswick Ferencnek aján­lott „Appassionato", melynek érzelmi kontrasztjánál aligha találhatunk erőteljesebbet. Vál­takozóén, hol viharos, hol eny­hülést adó hangulatai csak­nem egyértelművé váltak a „beethoveni” jelzővel. Meg- komponálása után Beethoven megengedhette magának, hogy szünetet tartson a zongora bil­lentyűin: csaknem öt évig nem írt zongoraszonátát. Csaknem fél évszázaddal ké­sőbb keletkezett Liszt h-moll szonátája, talán a legtökéle­tesebb valamennyi zongora­műve között. „Minden elképze­lést felülmúlóan gyönyörű, nagy, nemes — akárcsak Te magad I” — jellemezte Wag­ner Richárd. A szonáta kon­cepciója sötéten tragikus, fa­usti, fúgája mefisztói, indítása és befejezése kísérteties szép­ségű. Egyaránt korszakalkotó mű a zongora szempontjából, a romantikus kor dokumentum- értékű krónikájaként, és Liszt heroizmussal, szorongással te­li nemes jellemének megvilá­gítójaként. Minden bizonnyal hivatott tolmácsolásban hall­hatjuk Bacher Mihály szerdai koncertjén. — nt — „Köztársaság tér, 1956" Izgalmas sajtótájékoztató volt a héten Pesten, a Magyar Rádió székházában. Véres na­pokról, 1956 októberéről készült ugyanis a Köztársaság tér, 1956 című háromrészes dokumen­tumműsor, s megszólalt benne Mindszenti bíboros) Nagy Im­re, sőt még a Szabad Európa Rádió is. Utóbbiban Béri ez­redes keményhangú nyilatko­zatát hallottuk, amelyben azt üzeni Magyarországra: „Szeg­re ne akasszátok a fegyverei­teket, mert akié a fegyver, azé a hatalom." A műsor a budapesti Köztársaság téri pártház elestéről szól és há­rom részből áll: A pártház megtámadása, A párthoz ost­roma és A pártház eleste után című részekből. Hollós Ervin és Lajtai Vera könyve alapján — gi rendszerbeli katonatiszt be­jelenti, hogy ellenkormányt alakít Nagy Imre kormányával szemben. Az indoklás: „Nagy Imre kormánya mindössze 20— 30 ezer fegyveres brigantit képvisel. Somogyvári Lajosé pedig az egész magyar né­pet!” A szélsőséges vélemény igazolja: jobboldali erők a pártház eieste utón sem szí­vesen eresztették fel a sisak­rostélyt, hanem további meg­torlásra szomjaztak. 4 1 tadíi ■ i ¥ Balesetveszélyes helyek Pécsett Asperján György író — az 1975-ös sikerkönyv: a Vészki- bejárat, valamint az idén meg­jelent Vetkőzzünk meztelenre! szerzője szerkesztette. — Az alapul szolgáló köny­vön kívül — mondta a szer­kesztő — a rádió hangarchí­vumának igen sok, érdekes anyagát is felhasználtuk, hogy a dokumentumműsor hangu­lata elevenebb, közvetlenebb legyen. így Mindszenti bíboros két beszédét, Nagy Imre be­Közlekedésről — műszakpót­lékról — kirakatokról és bol­tokról — az újpetrei ifjúsági klubról — a Pécsi Zenei Hét­ről: talán ezek a hét rádiómű­sorából kiragadott példák is illusztrálják, mit kínálnak a szerkesztők, riporterek a hall­gatóknak. Somogyvári Valéria: — Kér­dések a hétfői Közlekedési őr­járat című műsorból: Hol van­nak balesetveszélyes helyek Pécsett? (szakemberrel járunk mérleget készíteni a kedden 17.30-kor elhangzó műsor, a pécsi üzemekben tapasztaltak alapján. Nádor Tamás: A hét közben c. szerdai aktuális magazin­ban ünnep előtti sétát teszünk kirakatokat nézegetve, boltok­ba látogatva. Szólunk a gyü­mölcsfacsemeték ültetésével kapcsolatos gondokról. Idézünk egy pécsi pedagógus nemrég megjelent könyvéből. Görgényi Zoltán: Tél van, szédrészleteit. De nemcsak ilyen negatív emlékeket hall­hatnak majd „élőben", hanem Kádár János 1956. november 4-i délelőtti beszédét is, amit a szolnoki rádióban mondott, s amiben segítségül hívta a szovjet csapatokat. Az adott kor fontos, lényeges vonásait tükröző dokumentumok közben arról szól a műsor, hogy mi­képpen eshetett el a főváros szívében a mindössze néhány fegyveres államvédelmi karha- talmista védte pártház. Egy érdekesség a rendkívül izgalmas műsorból: a győri rá­dióban Somogyvári Lajos, ré­néhány ilyen helyen). Milyen ember Schneider László, a Tol- buhin úti súlyos baleset oko­zója? (latolgatjuk, morális alap, alkalmatlanság vagy vé­letlen hozta azt a pillana­tot!?) Miért tócsákból indul a Mecsek express? (tél előtti ag­godalmak a főpályaudvaron). Jól osztják-e el a pótalkatré­szeket és gumikat hazánkban? (NEB-vizsgálat tapasztalatai­ból.) Kovács Péter: Alig féléve je­lent meg a műszakpótlékról szóló rendelet. Sok helyütt jól bevált, másutt számos problé­mát felvetett. Ezekről igyekszik ilyenkor felpezsdül a klubélet. Különösen faluhelyen — így az újpetrei Petőfi Termelőszövet­kezet ifjúsági klubjában, ahol jó közösségi élet folyik. Híd­végi Józseffel azokat a közmű­velődési kezdeményezéseket mutatjuk be, melyek nyomán gazdagok és színesek a klub­ban rendezett programok. A Pécsi Zenei Hétről, a te­levízió Repülj páva műsorában fellépő baranyai együttesek­ről, a decemberi hangverseny­naptárról tudósítanak még a hét folyamán, és részletek hangzanak el a nov. 28-i ün­nepi hangversenyből. Magellán, Egy krumpli, két krumpli Két érdekes filmet mutat be a jövő. héten a televízió. Kocsis István erdélyi magyar dráma­író, — akinek Bolyai Jánosról szóló monodrámóját Sinkovits Imre, Tárlat az utcán című drá­máját pedig Darvas Iván és Bessenyei Ferenc előadásában láthatta a pécsi közönség —, Magellán címmel írt újabb történelmi művet. Első képün­kön ennek egyik részletét lát­hatjuk, középütt az egyik fő­szereplővel, Bujtor Istvánnal. Ezt a filmet december 1-én este 21 óra 45 .perckor vetítik a második műsorban. Másik képünkön a december 3-i, szombati film egy részlete lát­ható. Az Egy krumpli, két krumpli című amerikai filmet Larray Peerce rendezte, s ma-, gyárrá szinkronizálva délután 15 óra 55 perckor láthatjuk majd. Hogyan szervezik a labdarúgó- világbajnokság közvetítését? Magyar idő szerint decem­ber 1-én éjjel kettőkor lesz a Bolívia—Magyarország labda­rúgó-mérkőzés, Ezt a meccset Szőnyi János, a Magyar Tele­vízió sportosztólyának vezető­helyettese közvetíti. Szombaton reggel indul el, de nem a csa­pattal, hanem másik járattal, Frankfurt am Main-on keresz­tül, Radnai János, a Magyar Televízió sportosztályának ve­zetője társaságában. — Utazásunknak két célja van — mondotta. — Egyik a mérkőzés közvetítése. Másik: a jövő évi labdarúgó világbaj­nokság közvetitéssorozatának megszervezése. Hiszen akár bekerülünk g döntőbe, akár nem, ez akkora esemény, hogy a világ minden sportkedvelő tv-nézője szívesen látja. Az el­múlt két világbajnokságon sem volt a döntőben magyar csa­pat, mégis közvetítettük. Már­most, ha úgyis kimegyünk La Pazba, akkor a meccs után nem jövünk haza, hanem át­megyünk Argentínába — szer­vezni. A nehezen áttekinthető ottani társadalmi, politikai vi­szonyok, és a közvetítéssoro­zat „jó helyéért" vívott küzde­lem ugyanis arra késztet ben­nünket, hogy körülnézzünk és szállást csináljunk. Egy ilyen esemény közvetítéssorozata ugyanis rendkívüli gondosságot igényel, s már jóelőre meg kell szervezni. Az ottani ma­gyar nagykövetség segítségé­vel minden fontos helyre elme­gyünk, bemutatkozunk, ismer­kedünk, tájékozódunk, de leg­főképpen — már időben — minél előnyösebb helyet igyek­szünk biztosítani a magyar né­zők javára, a közvetítéssoro­zathoz. — Máskülönben, a valóban magyar idő szerint éjjel két órakor kezdődő nagy mér­kőzés végeredményét a ma­gyar sportrajongók nyilván reg­gel a rádióból megtudják majd. Mégis érdekes lesz szá­mukra képernyőn látni a mécs­esét. Erre csütörtökön, cecem- ber elsején délután 17 óra 25 perckor kerül sor, felvételről. F. D. Könyv Égtájak — 1977 Ot világrési friss novellatermésé­ből válogatja a szerkesztő. Karig Sára, az évenként megjelenő Égtá­jak írásait. A könyv legkeresettebb antológiáink egyike. Népszerűségét mindenekelőtt változatos, sokszínű tartalmának köszönheti, s talán an­nak, hogy bátran fedez fel és mu­tat be új szerzőket a világ minden tájáról. Érdeme, hogy például a so­káig fehér foltnak számitó Afrika, vagy Dél-Amerika irodalmáról érde­kes jelzéseket ad egy-egy mostaná­ban feltűnt író elbeszélésén keresz­tül. Az idei válogatásban harminckét író szerepel, köztük igen kevés az ismert név, jónéhányra azonban — műveik elolvasása után — minden bizonnyal felfigyelünk. Különösen azoknak az írásoknak a szerzőire, akik kitűnően ismerik a modern em­ber belső világát, társadalmuk iz­galmas konfliktusait, s ebből ere­deti szemléletű alkotásokat terem­tenek. ilyenek az olasz Giovanni Arpino, a nigériai Elechi Amadi, a kubai Onelio Jorge Cardoso, az an­gol Francis King, a finn Alpo Ruuth, a szovjet Viktorija Tokareva. A fel­sorolás természetesen nem teljes, még számos más nevet említhet­nénk. Az Égtájak olvasmányos antológia a szó jó értelmében. Emellett azon­ban a tájékozódásra, az élő világ- irodalom tallózó áttekintésére is vál­tozatos lehetőségeket nyújt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents