Dunántúli Napló, 1977. november (34. évfolyam, 301-329. szám)
1977-11-27 / 326. szám
1977. november 27., vasárnap Dunantmt ílaplö 3 A hatékonyság fokozásának egyik fontos eszköze Felelősség a beruházásokért Jogászok, közgazdászok, gyakorlati szakemberek közreműködésével 1980-ig kidolgozzák a jogi felelősség intézményrendszerét Kesernyés, de nagyon igaz megállapítás: hazánkban a beruházás kifejezéshez többnyire a felelőtlenség asszociáládik. Ezért is figyelemre méltó az a törekvés, amelyet az MTA Állam- és Jog- tudományi Intézete, valamint a Pécsi Tudományegyetem Állomás Jogtudományi Kara kezdeményezett a beruházások jogi felelősségrendszerének kidolgozására. A beruházások hatékonysága ugyanis csupán a szocialista öntudatra alapozva aligha növelhető. Sokkal hatékonyabb biztosíték lehet a felelősség pontos körülhatárolása, amely erkölcsi, politikai, vagyoni, esetleg büntető szankciók alkalmazását is kilátásba helyezi, a mulasztó személyt vagy kollektívát egyaránt sújthatja. ni, amíg tudjuk, hogy mi a jó, mit kell tenni? Rosszat, rosz- szabbal vagy ugyanolyan rosz- szal helyettesíteni ostobaság. A készülő tanulmány, a felelősség jogi intézményrendszerének meghatározására bizonyára gondosan ügyel erre is. Demokratikusan Egyhelyben topogunk Az ötödik ötéves tervben 870 milliárd forintot fordít a magyar állam fejlesztési, beruházási célok megvalósítására. Évek óta kevés sikerrel lehetett a beruházások hatékonyságát növelni, Baranyában például a most folyó beruházások csaknem fele késésben van vagy költsége meghaladja a tervezettet, a minőségi követelményektől is messze elmaradnak. Országosan sem jobb a helyzet. A határidők, a költségek, a műszaki paraméterek tartása csak tudományosan megalapozott, tervszerű beruházási politikával -valósíthatók meg. A közgazdasági és műszaki beavatkozások, úgy érezzük, nem lesznek elegendők a hatékonyság javítására, nagyon is indokolt a felelősség intézményrendszerének meghatározása. Ne csak a Burgert és Horváth Ede Az 1976—1980 között folyó beruházási politikánk előírja a szocialista termelési viszonyok tökéletesítését, a termelő és nem termelő beruházások megfelelő arányát, a beruházások előkészítésének, szervezettségének javítását. A készülő tanulmány célja, hogy felülvizsgálja mindazokat a jog- intézményeket, amelyek az említett célok megvalósítása jogi keretéül szolgálhatnak. A kutatás valószínűleg kiterjed a büntetőjogi, az államigazgatási jogi, a munkajogi, a pénzügyi jogi és polgári jogi felelősség kérdéseinek elemzésére. A felelősség vizsgálatának középpontjában természetesen, az állami vállalatok állnak, beruházásaink többsége, sajnos az ezzel kapcsolatos problémák zöme is itt található. Indokoltnak tűnik természetesen a tanácsok, minisztériumok és más költségvetési szervek jogi felelősségének vizsgálata is. •Érdekes, nagyon figyelemreméltó gondolatot jegyeztünk fel: a felelősség kérdése a legélesebben mindig azokkal szemben merül fel, akik kockázatot vállalnak. A Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát és a Győri Rába Vagon- és Gépgyár igazgatói állandóan a fejük felett érzik merészségük, kockázatvállalásuk politikai, erkölcsi és anyagi felelősségét is. Mások viszont langyos vizeken evezve, rangjuk, sebezhetetlenségük tudatában élvezik a semmittevés felelőtlenségét. Félő, hogy a jog eszközével a szürkeséget konzerváljuk, ezért is már most gondolni kell arra, hogy a készülő tanulmány a pozitív cselekvőképességet ösztönözze. Természetesen az öntudat, az anyagi érdekeltség a beruházások hatékonyságának növelésében továbbra is fontos eszközök kell, hogy maradjanak. Az alkotói kedv korlátozásához vezetne, ha a beruházási tevékenység szerteágazó területein dolgozó szakemberek, kollektívák állandóan a büntetőszankciók árnyékában dolgoznának. Elképzelhető azonban, hogy a felelősség jogi intézményrendszerének meghatározásával az esetek többségében egyenes út vezet például annak megállapítására, hogy miért dőlt össze egy félig elkészült épület. Ennek kapcsán azonban érdemes a beruházás és a jog kapcsolatát elemezve azon is gondolkodni, hogy ha valami rossz, szabad-e mindjárt beleavatkozni, nem kell-e megvárA felelősség kapcsán a demokratizmusról megfeledkezni aligha szabad. A beruházások hatékonyságát rengeteg objektív tényező rontja le, erre jönnek a hibás intézkedések, amelyek szinte már azt sejtetik, hogy jó beruházási tevékenység nincs is. Minél nagyobb a beruházás, annál nagyobb a tévedés lehetősége A szénhidrogén-program például a mai helyzetből ítélve elhibázott volt. A felelősség kérdését tehát a kormánytól a művezetői szintig kell megállapítani és érvényre juttatni, különben antidemokratikus a jogi felelősség kérdése. Ugyanez a helyzet akkor is, ha a beruházási tevékenységet fetisizáljuk, kiragadjuk a gazdasági rendszerből, a felelősség mulasztásánál a szankciókat csupán ebben az egy gazdasági folyamatban alkalmazzuk. A felelősség kapcsán érdemes végiggondolni a Dunai Vasmű példáját. Százmilliós nagyságrendű beruházásuk késett, a vállalat 1,2 milliós kötbérigényt jelentett be, amely végül is 200 ezerre olvadt. Az állandó tervmódosítások ugyanis csökkentették a kivitelező felelősségét. A tervmódosításokat éppen a vállalat saját beruházási osztálya szorgalmazta, akik tulajdonképpen az egész pert nem is akarták. A felelősség megállapításában, felkutatásában, a szankciók alkalmazásával érdemes tehát a beruházónak saját környezetében, a „felelőst keresünk" felkiáltás előtt saját magában is vizsgálatot tartania. Ez politikai, erkölcsi kötelessége mindenkinek, enélkül a jogi felelősség intézménye nem lesz képes a beruházási tevékenység hatékonyságának fokozására. Lombosi Jenő A Bolyi Mezőgazdasági Kombinátban ünnepélyesen átadták rendeltetésének a dunai új kikötőt és az agrokémiai bázist. A kikötő a termények vízi úton történő, olcsó szállítását teszi lehetővé, az agrokémiai bázison pedig korszerűen, gazdaságosan tudják tárolni a kemikáliákat. A tudást drágán adják Őszülő fejjel az oklevélért Félezer levelező tanuló a Székesfehérvár utcai iskolában A táblán háromszögek. Csúcsain kereszt és hétjegyű szám jelöli, hogy mérési pontok. Po- ligon mérés volt az előző órán a pécsi Vegyipari és Vegyipari Gépészeti Szakközépiskola levelező tagozatának utolsó éves bányász osztályában. Mányó Mihály igazgató most érc- és szénelőkészítési órát tart. A vizsgatételeket már kiosztotta, ez az egyetlen óra a beszámolóig. Találomra megnézem a 10/a tételt: a nehéz- szuszpenziós dúsítás elve, berendezéseinek működése. Cseresnyés László — Hogy boldogul ezzel? Cseresnyés László Széchenyiaknái vájár legyint: — Ez semmi. A bányamérés nehéz! Hetente egy alkalommal jövünk össze, nem tudnak annyi órát beiktatni, hogy jól meg lehessen tanulni. Otthon, egyedül küszködés... Cseresnyés László 41 éves. — Az utolsó pillanatban iratkoztam be. Hét éve tanulok. A Széchenyiben elvégeztem a gimnáziumot, itt pedig a különbözeti vizsgák után másodikban kezdtem a technikumot. Geológia, bányaművelés, mérőszámos ábrázoló-geometria, munkavédelem. Tulajdonképpen az egész évfolyam anyaga. — Mi a célja? — Aknász akarok lenni! Huszonkét éve dolgozom a föld alatt, előtte kitanultam a kőműves szakmát, a bányában vájárvizsgát tettem. Úgy érzem, két szakmával, két érettségivel, ennyi tapasztalattal most már irányító munkára is képes vagyok. Persze az egészségem sem engedi már az erős fizikai munkát. — Mi a könnyebb: fzép áthatást csinálni a vágatkereszteződésben, (legnehezebb, legpontosabb bányabeli munkák egyike) vagy ezt a poligont kiszámítani? — Ezt azért előbb meg lehet tanulni — mutat a táblára. - Bár amikor az ember nagyobbik fia már harmadikos esztergályos tanuló... ♦ Csaknem félezer levelező tanuló küszködik az oklevélért o Székesfehérvári utcai iskolában. Legtöbb a bányász - ők kétszázan” szerezhetnek technikusi végzettséget. A villamos tagozaton 120 fő, vegyigépész szakon 60 fő, vegyipari osztályokban 80 fő, a geológus és geofizikus szakon 30 fő tanul A hét esztendeje folyó levelező oktatáson eddig két évfolyam 80 bányászhallgatója szerzett oklevelet.- Miért csak a bányászok szerezhetnek technikusi oklevelet? Mányó Mihály, az iskola igazgatója hosszan gondolkodik, mit is válaszoljon? A szakközépiskolában végzett, iparban foglalkoztatott fiatalokról eltérők a vélemények a munkahelyeken. A szakmunkásképző intézetekből kétségtelenül nagyobb gyakorlati tudással érkeznek a fiatalok. Az is kétségtelen azonban, hogy ma a középfokú végzettség elengedhetetlenül szükséges. Gyakorlatilag középfokon dől el, mennyire hatékony a termelés . . . — Semmi lényegi különbség nincs a szakközép és nálunk folyó technikusi képzés között, talán csak a gyakorlati oktatás terén. Egyébként technikusi előkészítő oktatás után szerezhetnek oklevelet. A bányászok vájár szakmunkásbizonyítvány- nyal, ötesztendős föld alatti gyakorlattal iratkozhatnak be 40 esztendős korig. A többieknek csak a nyolc általános és a 17—40 éves korhatár a követelmény. Fantasztikus szorgalmat, lemondást, szellemi és fizikai igénybevételt jelent a levelező oktatás. A tankönyvek gyengék, nem ritka, hogy egy- egy beszámolási időszakban egyetlen óra alatt kell a negyedéves anyagból tájékoztatást adni. + Az iskolai végzettséget kimutató statisztikák láttán ezernyi kétség ébred bennünk. Hihetetlenül sokan nem végzik el a nyolc általánost, ugyanakkor nő a középiskolát végzett munkások száma. Félő azonban, hogy a sok erőt felemésztő, az államtól, a tanároktól és nem utolsósorban az őszülő hajú diákoktól óriási áldozatot követelő középfokú végzettség megszerzése nem kamatozik elég hatékonyan sem az egyén, sem a társadalom száMányó Mihály mára. Cseresnyés László világosan látja célját. Ismerek egy másik vájárt, aki ugyancsak két érettségivel, villanyszerelő és géplakatos szakmával, a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem szakosító tagozatának főiskolai végzettséget jelentő végbizonyítványával szakmai, Zsirmon István Horváth Sándor politikai képzettségének egyáltalán nem megfelelő munkát végez. ♦-A 150 főnyi vegyipari és vegyigépész hallgató Baranyában képzettségének megfelelő helyen dolgozik? — Igen — mondja Horváth Sándor, az iskola igazgatóhelyettese. — Sokkal több a megyében az állás, mint ahány hallgatónk van. Sajnos, az idén csak 15 jelentkező volt, pedig a két bányavállalat, a Bőrgyár, a Gázmű, a Vízmű, a pécsi és baranyai laboratóriumok: sokasága várja a nálunk végzett hallgatókat. A péti NITRO- KÉMIA például elnyelné egész iskolánkat... Zsirmon István, 38 esztendős villanyszerelő - Zobák-bányán dolgozik. Negyedéves a villamos tagozaton. — ön miért jár ide, hiszen a technikusi oklevélért még tovább kell tanulnia? — A tranzisztorok, tirisztorok világában nem lehet a tanulásban megállni. Eljön az idő. amikor villanyszerelő nem létezhet középfokú végzettség nélkül. Nekem nem hiányzik a technikusi oklevél, a tudásért tanulok. Persze, ha öt évvel fiatalabb volnék . .. Nehéz am a levelezőn tanulni. Egy év el múlik, mire az ember rájön, hogy önmagára van utalva, hogy az órákon hallott minden szónak jelentősége van, s hogy a könyvekben mi a lényeges, s minek nincs semmi értelme, hogy gyötrődjek vele. Nincs televízió nézés, szórakozás. Az érettségizett szakmunkás címet, a tudást ilyen korban már nagyon drágán adják... Lombosi Jenő
