Dunántúli Napló, 1977. november (34. évfolyam, 301-329. szám)

1977-11-25 / 324. szám

2 Dunántúli napló 1977. november 25., péntek Átadás előtt a Mártírok útja flz új forgalmi rend Pécs új főútvonala, a felújí­tott Mártírok útja átadás előtt: várhatóan december közepén indul meg rajta a forgalom. Rekonstrukciójára a városi ta­nács közel tízmillió forintot fordított. Rekordidő alatt ké­szül el, hiszen a kivitelező Asz­faltútépítő Vállalat brigádjai augusztusban fogtak a munká­ba. Ilyen gyorsan ilyen jellegű út még nem épült Pécsett. A különféle közműrekonstrukciók gondjai hívták fel a figyelmet arra, hogy az utat megerősít­sék. A megyeszékhely új főútvo­nalának teherbírása nagyobb mint a 6/A úté. Már csak az aszfaltozásból van hátra né­hány szakasz, míg a járdaépí­tés elhúzódhat a jövő évre is. Jelenleg az a legfontosabb, hogy a közlekedés megindul­hasson és tehermentesüljenek a belvárosi és a keleti város­részeket az Uránvárossal ösz- szekötő útvonalak. Mivel főút­vonalként funkcionál, gyorsan juthatnak át a járművek. A gyorsaság és a biztonság fo­kozására új forgalmi rendet is vezetnek be. Nem hajthat be lovaskocsi, kevés helyen szabad megáll­ni, parkolásra nincs lehetőség, a környékbeli utcák többségé­ben a zavartalan idejutás miatt egyirányúsítják a forgalmat. A Megyeri úti csatlakozásban for­galmi elsőbbséget élvez. November 23-án este fóru­mot tartottak Pécsett, a III. kerületi tanácsi hivatalban a népfront- és lakóbizottságok képviselőinek és az érdeklő­dő lakóknak a Mártírok útján folyó felújításról, akiket Lovas Attila, a városi tanács közle­kedési csoportvezetője tájékoz­tatott. A panasztevők ígéretet kaptak arra, hogy a járdák si­mák lesznek, parkolhatnak a szomszéd utcákban, nem emel­kednek nagyon meredeken a kapubejárók és a mellékutcák forgalomkorlátozásánál figye­lembe veszik azt, hogy minden ott lakó könnyen érjen haza kocsijával, de gyalog is. — Csuti J. — Kamara kiállítás a Pécsi Grafikai Hűhely munkáiból A Pécsi Grafikai Műhely az elmúlt évek során egyre inkább biztos bázisa lett a nemzet­közi kulturális kapcsolatoknak. A képzőművészek és kiállítások cseréjére vonatkozó megálla­podások nemcsak a műhely nemzetközi rangját emelték, de a pécsi közönség számára is értékes grafikai kiállításokban realizálódtak. A folyamatos munka feltételei azonban csak részben voltak kielégítőek. A jól felszerelt, gépesített műhely ugyan a művészeknek megfe­lelő munkakörülményeket biz­tosított, de az egyre inkább terebélyesedő adminisztrációt a szövetség helyi titkára például a lakásán volt kénytelen in­tézni. Ennek az állapotnak vetett véget az a nagyarányú felújí­tási és átalakítási munka, ame­lyet a Nevelők Háza István tér 6. szám alatti épületében vé­geztek az elmúlt év folyamán. Elkészült a Képzőművészek Szövetsége Dél-dunántúli Terü­leti Szervezetének hivatali he­lyisége, tanácskozó terme, va­lamint a Grafikai Műhely szép, tágas kollektív műterme a ki­szolgáló helyiségekkel. Tegnap délután két órakor ünnepélyes külsőségek között került sor az új létesítmény átadására és az erre az alkalomra rendezett grafikai kamarakiállítás meg­nyitására. A kiállítás az utolsó három—négy hónap legfris­sebb termésével kedveskedett a vendégeknek, akik négy len­gyel, két jugoszláv és hat pé­csi grafikus munkáit láthat­ták. Az ünnepségen jelen volt a Képzőművészeti Alap képvi­seletében Vészits Ferenc igaz­gató és Borbély Károly művé­szeti igazgató, valamint Szabó Árpád, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának munka­társa, Csorba Tivadar, a Pécs városi Tanács művelődési osz­tályának vezetője, Molnár G. Judit, a Baranya megyei Ta­nács művelődési osztályának munkatársa, továbbá a Képző­művészek Szövetsége területi szervezetének vezetői, a grafi­kai szakosztály képviselői és a Grafikai Műhely vezetői. A kiállítás megtekintését kö­vetően tanácskozásra került sor, ahol a résztvevők áttekin- teték a területi szervezet és a Grafikai Műhely eddigi tevé­kenységét. Többek között meg­állapodás született arról, hogy a Grafikai Műhely támogatá­sát továbbra is a Képzőművé­szeti Alap és a helyi tanácsok közösen vállalják. Majd szer­vezeti és jogi kérdéseket vitat­tak meg. P. L. Eredmények és további feladatok A nőpolitikái határozat végrehajtásáról tanácskoztak az Ércbányászati Vállalatnál A nő dolgozók helyzetéről, munkakörülményeiről, a nőpo­litikái határozat vállalati vég­rehajtásáról tanácskoztak teg­nap a Mecseki Ércbányászati Vállalat szakszervezeti bizott­ságának ülésén, az üzemek nőfelelőseinek részvételével. Bimbó József igazgatóhelyet­tes beszámolójában kiemelte, Ilf IREDMÉWES INTÉZKEDÉS IGAZGATÓI SZINTEN? KlSZ-delegáció utazott Lvovba Háromtagú KlSZ-delegáció utazott tegnap a Ivovi területi Komszomol Bizottság meghívá­sára testvérmegyénkbe, hogy kialakítsák és véglegesítsék a két terület ifjúsági szervezetei­nek 1978. évi együttműködési terveit. A küldöttséget Szőke Attilá- né,' a KISZ Baranya megyei Bizottságának titkára vezeti, tagjai Uz György, a megyei KISZ Bizottság tagja, a Me­cseki Szénbányák Vállalat dol­gozója, aki ellátogat a cservo- nográdi szénbányákhoz, ahol a két testvérbánya fiataljainak kapcsolatairól folytat eszmecse­rét, Bernhardt István, a Mo­hács városi úttörőelnök pedig a megyei úttörőelnökség és a Ivovi pionírszervezet jövő évi együttműködési lehetőségeiről tárgyal. A háromtagú delegáció hét­főn érkezik vissza Pécsre. Tizenöt felvonót adnak át Pécsett december 20-ig Alkatrészhiány és hibás alkatrész A magasház- négy liftjén kí­vül 27 felvonó szerelése és át­adása szerepelt a VILLGÉP fel­vonóüzemének idei pécsi programjában - sokkal több, mint ezelőtt bármikor. Idén ugyanis a szokásosnál több volt Pécsett a középmagas há­zak aránya. Az ezzel járó vár­ható gondokat már az év ele­jén jelezték, hiszen a liftátadá­sok zöme az év második felé­re, illetve az utolsó negyedé­re esik. Mi a helyzet most, no­vember végén? Az eredeti ütemezés szerint az utolsó két hónapban 9 fel­vonót kellett volna átadni. E mennyiség egyrészt csökkent a nyugati Mecsek-oldalon épülő OTP-házak liftjeivel. Ezek az épületek ugyanis áthúzódnak a következő év elejére, mert a BÉV minden erejét a célcso­portos lakások időben történő átadására összpontosítja. Ezek­ben a hetekben mégis 15 fel­vonón dolgozik 18 szerelő, sőt Lvov-Kertvárosban november eleje óta a hétvégeken is. Az Ifjúság útján három épület közül az egyikben megtörtént a hatósági átvétel, a másikban a hó utolsó napján kerül sor erre, a harmadikban gyárt­úton hat felvonó közül a Mó­ricz Zsigmond tér bejáratánál lévő épület egyik felvonóját át­adták, a másik átadása ma lesz. A középső épü­letnél építési hiányok miatt meghiúsult az egyik fel­vonó átadása, a másiknál hiá­nyos szállítás volt, a szükséges alkatrészek a napokban érkez­tek. A Szalai András út sarkán lévő épület két felvonóját 10 napon belül bocsátják MEO- zásra. A hat kertvárosi felvonó közül egynek az átadása de­cember 12-én lesz, a többinek a határideje december vége lenne, de a VILLGÉP már az ünnepek előtt - 20-án — átad­ja. Többször is gondot okozott az év folyamán, hogy ígéret el­lenére is alkatrészhiányos vagy hibás alkatrészeket tartalmazó szállítmányok érkeztek. Ha a VILLGÉP szabályszerűen járt el, hetes-hónapos várakozások kö­vetkeztek (egy-két lift emiatt van késésben), de ha „szabály­talanul" a Ganz-MÁVAG Fel­vonógyár igazgatójához fordul­tak közvetlenül, az intézkedés nem váratott magára. Vajon feltétlenül igazgatói szinten kell az ilyesmit elintézni? Ha más­ként nem megy, ez a legjobb megoldás. H. I. Kétszáz éves jubileum ■ ■ Ünnepség az ELTE jogi karán A jogalkalmazás egyik leg­fontosabb területe az állam- igazgatás. Művelésének és ok­Tanácskozás a mezőgazdasági munkaerőhelyzetéről Nyugdíjasok a több termésért A nemzetközi összehasonlítás tükrében is kedvező a kép a magyar mezőgazdaság munka­erő-gazdálkodásáról - állapí­tották meg a népfront agrár- politikai tanácskozásának részt­vevői csütörtökön a HNF OT Belgrád-rakparti székházában. Szabó Ferenc, a Mezőgazdasá­gi és Élelmezésügyi Miniszté­rium munkaügyi főosztályveze­tője Angliáéval hasonlította össze a hazai adatokat, követ­keztetésében kiemelve: még sok téves, lebecsülő nézet él a köz­véleményben a magyar mező- gazdaság munkaerőhelyzetéről. Pedig az egy dolgozóra jutó terület nagysága például két­szerese az angliaiénak. Ráadá­sul Magyarországon a megmű­velt területen belül jelentős az igen-igen munkaigényes kerté­szet, gyümölcsös hányada, jó­részt gépesíthetetlenül. Nem vé­letlen tehát, hogy az általáno­san kielégítő munkaerő-ellátott­ságon belül az említett mező­gazdasági ágazatokban „hiány­cikk” a munkáskéz. Főként a betakarítás idején szökik ma­gasba az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek „munka­erőláza”. Ebben az időszakban a diá­kok, a katonaság és az ipari dolgozók sietnek a mezőgazda­ság segítségére. Magyarorszá­gon ugyanúgy, mint a világ bármely más országában. A szakemberek kiszámolták, hogy az építőtáborokban és az őszi betakarítás idején összesen hat-nyolcmillió tízórás munka­napra rúg a társadalmi segít­ség, jónéhány gazdaságban a gyümölcsszedési, szüreti mun­kák egyharmadát a diákok és a katonák végzik. Az idén pél­dául 40 mezőgazdasági építő­táborban több mint 30 000 diák dolgozott — s kiragadva az eredményekből egyetlen ada­tot -, 14 000 tonna zöldséget takarítottak be. A társadalmi segítséggel hosszú távon kell számolni, s ezért a tanácskozás résztvevői néhány égetően fontos kérdésre hívták fel a figyelmet. Minde­nekelőtt arra, hogy a diákság nemcsak munkaerőt jelent, ha­nem foglalkoztatásuk jó lehető­ség a mezőgazdasági munka megszerettetésére, s társadalmi elismertetésére. A társadalmi munkaerő hasz­nosításának köréhez tartozik a részes művelés kiterjesztése is, amikor is a gazdaságok - első­sorban a betakarítás idején — termésrészesedés fejében ad­nak ót területeket a lakosság­nak. Az idén — a júliustól no­vemberi időszakra - feloldották a nyugdíjasok foglalkoztatását megszorító intézkedéseket, s így a falun élő mintegy félmillió nyugdíjas közül a tavalyinál lé­nyegesen nagyobb számban, 110 ezren vettek részt a részes művelésben. Ez a megoldás a munkaerő bevonásának és díjazásának sajátos szocialista formája - hangoztatták a ta­nácskozás részvevői. Ugyancsak munkaerő-tartalé­kot jelent a nők szélesebb körű foglalkoztatása, ám bölcsődék, óvodák kellenek, hogy a gyere­keket elhelyezhessék. A mezőgazdaság munkaerő- helyzetének összképe tehát megfelelő. Különös figyelmet a jövőben a mindinkább hiányzó szakképzett dolgozók képzése érdemel. tatásának első intézményesített műhelye, az államigazgatá­si jogi tanszék 200 esztendő­vel ezelőtt alakult meg; akkor költözött Nagyszombatról Bu­dára a jog- és államtudomá­nyi kar, a mai ELTE jogi fa­kultásának elődje is. Az évfor­dulóról egésznapos ünnepi ülé­sen emlékeztek meg csütörtö­kön az állam- és jogtudomá­nyi kar aulájában. Az ünnepi ülésen dr. Beré- nyi Sándor tanszékvezető egye­temi tanár az „Egyetemi szintű államigazgatási jogászképzés és kutatás a társadalmi hala­dás szolgálatában" címmel tar­tott visszaemlékezést. A továbbiakban az egyetemi képzésnek és tudományos ku­tatásnak szocialista államigaz­gatásunk fejlődésére gyakorolt hatásával foglalkozott dr. Var­ga József címzetes egyetemi tanár, a Minisztertanács titkár­ságának vezetője. A továbbiakban számos tu­dománytörténeti előadás hang­zott el. Az első emeleten meg­nyitották az államigazgatási jo­gi tanszék reprezentatív könyv kiállítását, amely az eltelt 200 esztendő tudományos kiadvá­nyaiból ad válogatást. hogy a vállalatnál, a bányá­szat jellegéből adódóan kor­látozottak a lehetőségek a nők foglalkoztatására, ugyanakkor a rehabilitált bányászokat olyan munkakörökben helyezik el, melyeket nők is betölthet- nének. A vállalat nő dolgozói főként a társadalmi testületek­ben tevékenykednek, a gazda, sági vezetésben igen kis szám­mal vesznek részt. A tanács­kozáson elhatározták, hogy a közeljövőben felmérik azokat a munkaköröket, amelyek alkal­masak arra, hogy nő dolgozók is betöltsék, s egy felmérés alapján szervezik meg a nők továbbképzését is a vállalat reális igényeit figyelembe vé­ve. Az elmúlt évben mintegy száz nő vett részt a különböző szakmai továbbképzéseken, s politikai oktatásban a vállalat nő dolgozóinak 60—70 százalé­ka részesült. A tanácskozáson szó volt a munkakörülmények javításáról: az elmúlt években kisgépekkel segítették a takarító személy­zet munkáját, a számviteli és ügyviteli dolgozók modern szá­mítógépeket kaptak. Javult a nők védő- és munkaruha-ellá­tása, ahol probléma akad, ha­marosan megoldják. A részt­vevők elhatározták, hogy a vál­lalatnál a jövőben növelik a nőbizottságok szerepét, az üze­mek vezetői jobban bevonják őket a gazdaságirányításba, megszervezik a gyors, pontos információcserét. A tanácskozáson részt vett Halas Ilona, az SZMT nőfelelő­se, aki elismeréssel szólt a vál­lalat nőbizottságainak tevé­kenységéről. G. M. November 28-29.: A Magyar Család- és Nővédelmi Tudományos Társaság kongresszusa A Magyar Család- és Nővé­delmi Tudományos Társaság no­vember 28—29-én tartja II. kongresszusát a Magyar Ke­reskedelmi Kamara székházá­ban — tájékoztatta csütörtö­kön a sajtó képviselőit a MU- OSZ belpolitikai szakosztályá­nak egészségügyi tagozata. A Magyar Nők Országos Taná­csának székházában a kong­resszus főreferensei válaszoltak az újságírók kérdéseire, ame­lyek a népesedési folyamatok biológiai és társadalmi vonat­kozásainak problémáihoz kap­csolódtak. A kongresszus fő témái: a párválasztás és a házasságkö­tés, a házasélet kezdetei, gyer­mek a családban, a családi élet változása, az együttélés. A hétfőn kezdődő — a tár­saság első nemzetközi kong­resszusán mintegy ’300 hazai és 20 külföldi vendég vesz részt. LBj műterem ■ Nevelők Házában

Next

/
Thumbnails
Contents