Dunántúli Napló, 1977. november (34. évfolyam, 301-329. szám)
1977-11-24 / 323. szám
Dunántúlt napló 1977. november 24., csütörtök Baksai keltető Útjára indult az első szállítmány Október 31-én gépbe kerültek az első tojások és megkezdődött az üzemszerű termelés a baksai'Ezüst Kalász Termelő- szövetkezet keltetőüzemében. A programnak megfelelően november 21-én a reggeli órákban kibújtak az első kiscsibék, és az egynapos száradási idő után kedden délelőtt már a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát légkondicionált teherautói szállították a húshibrid naposcsibéket a sásdi és a söj- töri termelőszövetkezeteknek. A 23 000 darabos szállítmányból 12 000 a sásdi igényeket elégíti ki, míg 11 000 naposcsibét a söjtöri termelőszövetkezetben nevelnek tovább. Az első kelés a számításokat felülmúlva, kiválónak mondható, 86 százalékos. Mindez arra utal, hogy magas színvonalú munka folyik a baromfiüzemben, nagy pontossággal dolgoznak a baromfiágazat emberei, akik hetente kétszer, hétfőn és csütörtökön rakják az elökeltető gépbe a tojásokat. ahol 18 napig 37,4—38,05 Celsius fokon melegednek a különböző magasságokon elhelyezett tálcákon. A kelési napok, kedd és péntek, ennek megfelelően a bábolnai kocsik hetente kétszer szállítanak Bak- sóról. A Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát megrendelő abban a hosszútávú szerződésben, melyben elősegíti a keltető kapacitásának kihasználását és az előállított naposcsibék értékesítését. Ez a partnerkapcsolat már korábban kialakult és a baksai tsz vezetősége örömmel nyugtázza, hogy a bábolnai szakemberek elismerően beszélnek a baksai baromfiágazat színvonaláról. Értékesítési gondjaik tehát nincsenek a baksaiaknak, piacuk hosszútávon is biztosított. A közeljövőben valósággá válik egy szovjet szerződés is, de részt kívánnak venni a kisha- tárforgalomban is, melyet a Ba- ranyaterméken keresztül kívánnak megvalósítani. Pécsett is berendeznek boltokat — egy már megnyílt —, melyeknek feladata, hogy minden érdeklődővel kapcsolatot tartsanak és biztosítsák a folyamatos ellátást. 1977. december 31-ig 630 000 naposcsibe hagyja el az üzemet, melyben egyébként éves szinten 14,8 millió kisbaromfit lehet előállítani. — M. I. — íahuAr f-TÖ«-: Befejeződtek az előkészületek és kísérletek, amelyek tapasztalatai alapján a minisztériumok és a tanácsok építő- és építőanyagipari vállalatai 1978. január 1-től teljeskörűen érvényesítik a minőség javítására ösztönző bérformákat a darabbéres kategóriában, tehát azokban a munkakörökben, amelyek közvetlenül befolyásolják az építmény, a termék minőségét. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter februárban kiadott rendelete írta elő a minőségi bérezés bevezetését, tehát kellő időt hagyott az előkészületekre, annál is inkább, mert a jogszabály 16 vállalat kétéves kísérleteinek legjobb tapasztalataira épült. Idén valamennyi érintett vállalat elkészítette a minőség javítására öszönző bérezési rendszer belső szabályzatát, gyakorlati kipróbálására pedig egy vagy több építésvezetőségénél, üzemrészénél már át is tértek a minőségi bérezésre. Ennek lényege, hogy a különkeit az együttműködést Ötszázezer forint tanácsi támogatás munkaeszközökre A lakásszövetkezetek helyzetét értékelte a MÉSZÖV elnöksége Hazai cikkeket világszínvonalon A vásárló a jobb minőségű árut keresi A Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese Pécsett A megye lakásszövetkezeteinek helyzetét tárgyalták meg többek között a november 23- án, szerdán megtartott MÉSZÖV elnökségi ülésen. A fogyasztási szövetkezeti rendszerben a lakásszövetkezeti ágazat tevékenységi köre lakás- fenntartásra és építésre, garázsépítésre és fenntartásra, valamint üdülőépítésre terjed ki. Baranyában 17 lakásépítő és 28 lakásfenntartó szövetkezet, 8 garázs- és egy üdülőszövetkezet működik. A közkedvelt építési forma elterjedését nem csupán a Fogyasztási Szövetkezetek Baranya megyei Szövetsége, de a megyei és városi tanácsok mellett a helyi szak- igazgatási szervek, a KlSZ-szer- vezetek és a vállalatok is támogatják. Különösen figyelemre méltó ez a kapcsolat a siklósi és a komlói tanácsokkal, ahol az utóbbi időben közel 70 lakást építettek. A lakásfenntartó szövetkezetek a házkezelési és -karbantartási feladatok ellátásához a saját erőforrások maximális kihasználása mellett igénylik a tanácsok segítségét. A megyei és városi tanács a lakásfenntartó szövetkezetek közös karbantartó társulásának ez évben is közel 500 ezer forintos anyagi támogatást nyújtott, ezzel megteremtették a ötödször hirdette meg az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület azt a KI MIT TUD?-ot, amelyen a fiatal szakemberek adnak számot felkészültségükről. Az országos döntőt, amit a jövő esztendő áprilisában rendeznek meg Budapesten, területi versenyek előzik meg. öt dunántúli megye — Baranya, Fejér, Somogy, Tolna és Zala — vállalatainak fiatal mérnökei, technikusai, energiagazdálkodással foglalkozó szakemberei mérték össze tudásukat tegnap délután Pécsett — immár harma.d ízben—a Tudomány és Technika Házában. A versenyen részt vevő hetven böző szabványok, technológiai előírások és műszaki normák alapján munkafázisonként minősítik a terméket, a munkát, s e minőségi osztályozástól függően növelik vagy csökkentik a keresetet. A vállalatok többsége az első osztályú munkáért az alapkereset 10— 20 százalékáig terjedhető prémiumot fizet. A legmagasabb prémiumot azért a munkáért kaphatják, amely a kedvezőtlen feltételek ellenére is első osztályú. Hasonló elvek alapján prémiumot kaphat az a dolgozó is, aki harmadosztályú feltételek ellenére másodoszcá- lyú munkát végzett, tehát javította a minőséget. Az előzetes feltételek minősítésével*- azonos kategóriájú munka esetén teljes keresetet kap a dolgozó, s ha rontott a minőségen, akkor annak arányában 20—25 százalékot is elérhet a levonás. Az eddiginél jobb minőségű munkához alapvetően szükséges tárgyi feltételeket, (gy a karbantartó társulás a szövetkezeti lakástulajdonosok részére festést, mázolást, vízvezetékszerelést, kőműves- és asztalosmunkákat, parkettacsiszolást és üvegezést végez. Gondot jelent, hogy a társulásnak még ma sincs elfogadott társasági szerződése. A fogyasztási szövetkezetek Vili. kongresszusának ajánlásai között szerepel, hogy a szövetkezeti tervek a tanácsokkal összehangolt módon segítsék elő egy-egy lakótelepet felölelő szövetkezet nagyságrendjének és belső szervezetének kialakítását Pécsett, a lakásszövetkezetek területi széttagoltsága miatt, ez az elv nem mindig érvényesül. Az ideális, 2—3 ezer lakást magába foglaló szövetkezetek kialakítása csak egyesülésekkel oldható meg. Ezt a városi tanács támogatja. Jónak mondható a KISZÖV- höz tartozó építőszövetkezetek- kél és a termelőszövetkezetek építő brigádjaival fenntartott kapcsolat. Különösen figyelemre méltó a Pécsváradi Építőipari Szövetkezet és a görcsönyi termelőszövetkezet segítőkészsége. Ezt az együttműködést igazolják azok a szövetkezeti lakások is, melyeket az utóbbi időben építettek a Szigetvári fiatal közül húszán jutottak az országos döntőbe. A zsűri nevében, a késő délutáni órákban Novak Szilveszter, az MSZMP Pécs városi Bizottságának gazdaságpolitikai osztályvezetője hirdetett eredményt. A rangos vetélkedőn a Közép-dunántúli Gázszerelő és Szolgáltató Vállalat versenyzői szerepeltek a legjobban. A nagykanizsaiak szerezték meg az első három helyet és vették át a rendező szervek által felajánlott pénzjutalmat. A területi döntőről elsőként jutott tovább Lippai János, második helyezést ért el Lelkes András és harmadik lett az ugyancsak nagykanizsai Értékes István. munka a vállalatok többségénél keresetnövekedéssel jár, amelynek anyagi erőforrásaként számításba veszik a másod- és harmadosztályú minőség miatti bérlevonást, valamint az eddig alkalmazott mozgóbérek és az éves bér- fejlesztés egy részét is. Az elsők között kezdte meg a minőségre ösztönző bérezést — s immár harmadik éve érvényesíti — a Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat, amely gondoskodott a jó munka szervezeti, munkaszervezési és különböző műszaki feltételeinek megteremtéséről is. Teljes összefüggésben készítette elő tehát a minőségi bérezést, amelynek eredményeként az idén felépített létesítményeinek túlnyomó többségét kiváló minőségben adta át. A körültekintő előkészítés alapján a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalatnál és más kivitelezőkés a Bólyi Állami Gazdaság dolgozói részére. A lakásépítő szövetkezetek gazdálkodási és elszámolási rendjéről 1976-ban rendelet jelent meg. Ennek alkalmazására eddig csak részben került sor, mivel a szövetkezetek irányítását többségében társadalmi munkában végzik. A tegnapi elnökségi ülésen a tanácsi és társadalmi szervekkel már eddig kialakított munkakapcsolatok további fejlesztésére, javítására hívták fel a lakásszövetkezeti titkárság figyelmét. Együttműködési megállapodást írtak alá tegnap Pécsett, a PAB-székházban. Az MTA Pécsi Bizottsága és a TIT Baranya megyei Szervezete között létrejött megállapodás célja a megye és Dél-Dunán- túl közművelődéspolitikai célkitűzéseinek elősegítése. Bár már évek óta folyik közös munka a két szervezet között, most foglalták először pontokba az együttműködés főbb területeit. Az MTA Pécsi Bizottsága többek között vállalta, hogy új nél is kedvező visszhangot váltott ki a dolgozók körében a minőségi bérezés. Az anyagi ösztönzés kedvezőbb feltételeket teremt a szocialista versenyben a minőségért indított munkamozgjl- maknok: a garanciális kötelezettségvállalásoknak, az előző szakmai munkák megóvásának stb. Az ÉVM és más főhatóságok éppen ezért megkülönböztetett figyelmet fordítanak a jövő évben a minőségi bérezés hatékonyságát javító feltételekre. Ezek közé tartozik az építés ütemességének, a munka szervezettségének javítása is. A rendeletben meghatározott program szerint a következő lépcsőben, 1979. január 1-ig a tatarozó és karbantartó szervezeteknél, s 1980. január 1-ig az építésügyi és építőipari ágazat valamennyi szervezeténél át kell térni a minőség javítására ösztönző bérformákrc. Idén, a szezonvégi kiárusítások nem hozták meg a kívánt eredményt. A kereskedelmi vállalatok raktáraiban ugyan csökkentek a felhalmozódott készletek, de nem a kívánt mértékben. A fogyasztási cikkek időszakos harminc-negyven százalékos ármérséklése kereskedelmi, illetve szociálpolitikai szempontból is helyénvaló, ám ha a vásárlók szemszögéből nézkutatási eredményeit rendszeresen eljuttatja a TIT megyei elnökségéhez, s ezen keresztül a különböző stúdiókhoz és szakosztályokhoz. A jövőben még jobban segíti a TIT munkáját a világnézeti nevelésben, a szocialista életmód kérdéseinek megválaszolásában, a természettudományi és társadalomtudományi ismeretterjesztés módszertanának továbbfejlesztésében. A bizottság munkatársai részt vesznek a TIT rendezvényein, közösen szerveznek tudományos vándorgyűléseket, tájkonferenciákat, onké- tokat. A TIT megyei szervezetének előadói felhasználják a bizottság kutatási eredményeit, kiadványait rendszeresen elküldi a bizottságnak, biztosítja számukra az előadói tevékenység lehetőségét. Kialakítják a kölcsönös tájékoztatási rendszert, kicserélik a dokumentumokat, átfogó jelentéseket. Az együttműködési megállapodást aláírta dr. Lissák Kálmán akadémikus, a TIT megyei elnöke, dr. Bihari Ottó akadémikus, az MTA Pécsi Bizottsága elnöke, Právicz Lajos, a TIT megyei titkára és dr. Tigyi József akadémikus, az MTA Pécsi Bizottságának alelnöke. Az ünnepélyes szerződéskötésnél megjelent többek között Rajnai József, az MSZMP Boranya megyei Bizottságának osztályvezetője és dr. Földvári János, a Baranya megyei Tanács általános elnökhelyettese. Az együttműködés első értékelését két év múlva, 1979 júniusában tartják. zük az eladásra kínált termékeket, azok sok esetben nem felelnek meg az igényeknek. Igényesebbek lettünk. A fogyasztó ma már a magasabb minőségi követelményeket is kielégítő termékek felé fordul. Ha nem találja, vásárlás nélkül kifordul az üzletből. Az említetteket saját bőrükön érzik a kereskedők, nemkülönben az országos főhatóságok vezetői is érzékelik. Ezért is keltett nagy figyelmet az a tájékoztató, amit tegnap délután, a Magyar Közgazda- sági Társaság Baranya megyei Szervezete rendezett, s előadónak dr. Tallós Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettesét hívta meg Pécsre, a Széchenyi-klubba. Az előadó részletesen elemezte, hogy két évtized alatt milyen jelentősen megváltozott a lakosság fogyasztása, ami alapvető minőségi különbséget eredményezett. 1955-ben kilencmillió pár lábbeli került belkereskedelmi forgalomba, az elmúlt esztendőben huszonegy- millió. Eltolódott a fogyasztási cikkek aránya. Érzékletes példa erre a következő: huszonkét esztendeje az összes forgalom 53 százalékát az élelmiszerek tették ki, ma alig haladja meg a 46 százalékot. Gazdasági fejlődésünknek köszönhetően ma már a fogyasztás minőségi szakaszába léptünk, s ez a folyamat visszafordíthatatlan. Ugyanakkor számos belső ellentmondás gátolja az előrelépést. Elegendő, ha csak arra utalunk, hogy a termelő vállalatoknál még mindig él a mennyiségi szemlélet, nagyobb figyelmet fordítanak a nyugati exportra gyártott termékekre, s amit a belföldi piacokra szánnak nem kap olyan figyelmet, mint amit megérdemelne. Holott a magyar vásárló is legalább ugyanolyan minőségű árut igényel, mint a külhoni. A fogyasztási cikkeket előállító vállalatokat jobban érdekeltté kellene tenni a hazai forgalmazásban. Mert a mai gyakorlat alapján, ha teljesítették szállítási kötelezettségeiket, máris megkapják a termékek ellenértékét: következésképp az üzemeket már nem érinti az értékesítéssel, a kereskedelmi ügyletekkel kapcsolatos esetleges nehézség. Célszerű lenne mielőbb felülvizsgálni, újraértékelni az eddig alkalmazott módszereket, kapcsolati formákat. Jól szolgálhatják ezt a célt a majdan érvénybe lépő vállalati törvények, a társulásokat érintő törvény átfogalmazása, korszerűsítése, az érdekeltségi rendszer változtatása. A termelő és kereskedelmi vállalatok kapcsolata 1968 óta változott, egyszerűsödött, gyorsabbá vált a termékek értékesítésének útja. Kilenc esztendővel ezelőtt a vegyesiparcikkek öt százalékát szerezték be közvetlenül a kiskereskedelmi vállalatok, ma ez az arány eléri a tizenhét százalékot. E tekintetben tehát a nagykereskedelmi cégek szerepe csökkent. Természetesen az említett példa csak egy a lehetőségek tárházából, hiszen a termelő részéről való közvetlen értékesítés, a minta utáni szállítás, a prospektus alapján történő kiválasztás és vásárlás is a rugalmas, ugyanakkor a korszerű kereskedés jegyeinek hordozója. Mindezek persze idillikusnak tűnő felvetések, ám a termék- szerkezet átalakitása, a hazai fogyasztási cikkek minőségének javítása a továbblépés záloga: hiszen a magyar vásárló igényei sem alábbvalók a külföldinél. S. Gy. Energiagazdálkodási KI MIT TUD? Pécsett Minőségi bérezés az állami építő- és építőanyag-iparban Eszterhai Katalin Együttműködési megállapodás az MTA Pécsi Bizottsága és a TIT B. m.-i Szervezete között
