Dunántúli Napló, 1977. november (34. évfolyam, 301-329. szám)

1977-11-03 / 303. szám

Éljen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom szülötte, a hatalmas Szovjetunió és a dicső szovjet nép! Világ proietárjaij egyesüljetek! Dunán túli Ünnepi ülés Moszkvában a NOSZF 60. évfordulóján Leonyid Brezsnyev mondott beszédet Moszkvában, a Kreml kongresszusi palotájában szerdán dél­előtt helyi idő szerint 10 órakor megnyílt a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának és az Orosz SZSZSZK Legfelsőbb Tanácsának a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatvanadik évfordulója alkalmából rendezett együttes ülése. Az ülésen meghívott vendégként jelen van az októberi forra­dalom sok veteránja, számos kiváló dolgozó, a termelő munka sok hőse, a tudományos-művészeti élet kiválóságai, a szovjet fegyveres erők sok kiemelkedő parancsnoka és katonája. Az ünnepségen ott vannak a szocialista országoknak az ün­nepségre Moszkvába érkezett párt- és kormányküldöttségei. A magyar párt- és kormányküldöttséget Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára vezeti. A szovjet néppel együtt ünnepelnek a testvéri kommunista és munkáspártok: küldöttségeik megjelentek az ünnepi ülésen. Ugycncsak ott voltak számos más haladó párt, mozgalom, nem­zeti felszabadítási szervezet képviselői. Állami küldöttséggel kép­viseltette magát számos fejlődő ország. A hatalmas kongresszusi termet Lenin nagyméretű mellszobra díszíti, mögötte a forradalom vörös zászlajával. Az elnökség mö­gött két évszám: 1917—1977. Hatalmas tapssal fogadták az ünnepi ülés részvevői a Szov­jetunió Kommunista Pártja vezetőinek, a Politikai Bizottság tag­jainak, póttagjainak, a Központi Bizottság titkárainak megjele­nését, élükön Leonyid Brezsnyewel, a Központi Bizottság főtit­kárával. Az ünnepi ülés elnökségében foglalt helyet Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Lázár György, a kormány elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Az októberi Malom legnagyobb vívmánya a társadalmi egyenlőség és igazságosság elvének meghonosodása A tartós béke új távlatokat nyit az emberiségnek Javaslatok a fegyverkezési hajsza beszüntetésére Mihail Szuszlov megnyitója Az ünnepi ülést Mihail Szuszlov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja nyitotta meg. Mint mondotta, a terem­ben 104 országból 123 kül­döttség Van jelen, hogy együtt ünnepeljen a szovjet néppel, a világot megváltoztató októ­ber évfordulóján. Rámutatott: a Nagy Októberi Szocialista Forradalom az emberiség tör­ténelmének új korszakát nyi­totta meg, azt a korszakot, amelyben véget .vetettek az el­nyomásnak, a kizsákmányolás­nak, a néptömegek nyomorá­nak, áttértek a szocialista tár­sadalmi rendszerre. Ebben a rendszerben a dolgozó embe­rek lettek saját sorsuk gazdái — mondotta a többi között. Szuszlov köszöntötte a ta­nácskozáson résztvevő külföldi küldöttségeket rámutatva, hogy az októberi forradalom a pro­letár internacionalizmus, a dol­gozók szolidaritása jegyében született. Győzelme megnyitot­ta az utat a gyökeres válto­zásokhoz a népek, az államok közötti kapcsolatok terén is, megnyitotta az utat az egyen­jogú békés kapcsolatok meg­teremtése előtt. Hatvan évvel ezelőtt győ­zött a világtörténelem első szocialista forradalma — mon­dotta beszédében Leonyid Brezsnyev. — Új történelmi korszak kezdődött: a világ forradalmi újjászületésének a szocializmus és a kommuniz­musba való átmenetnek a kor­szaka, megnyílt az az út, amelyen ma százmilliók ha­ladnak és amelyre sorsszerűén rátér az egész emberiség. Október bebizonyította, hogy gyökeresen meg lehet változ­tatni a társadalmi-politikai alapokat. A szocialista épí­tés hat évtizede nagyszerűen bizonyította, hogy mire ké­pesek a dolgozó emberek, ha kezükbe veszik a társadalom politikai irányítását. A dolgo­zók előtt először nyílt lehető­ség arra, hogy megszüntessék a kizsákmányolást és megsza­baduljanak a gazdasági spon­taneitás rabságából. Ezt a kulcsfontosságú problémát a magántulajdon felszámolásá­val, társadalmi tulajdonnal történő felváltásával, a terv­szerű gazdaságirányítással ol­dották meg. Történelmileg rendkívül rövid idő alatt a hatalmas és elmaradott or­szág magasan fejlett ipari és társadalmasított mezőgazda­sággal rendelkező országgá vált. Ma több ipari terméket állítunk elő, mint negyed századdal ezelőtt az egész vi­lágon gyártottak. A történe­lem első szocialista országá­nak nagyarányú gazdasági fejlődése a munka felszaba­dulásának, s azok munkájá­nak eredménye, akik tudják, hogy saját maguknak és a köz javára dolgoznak. A politikai forradalom tör­vényszerű folytatása volt or­szágunkban a kulturális forra­dalom — hangoztatta Brezs­nyev. A Szovjetunióban egy nemzedéknyi idő alatt teljesen és mindörökre megszabadul­tak az írástudatlanság súlyos terhétől. A dolgozók ma a kulturális élet tevékeny részt­vevői, szellemi értékek alko­tói. Kiemelkedő helyet foglal el október vívmányai között az annyira fájdalmas és drámai nemzetiségi kérdés megoldá­sa. A hajdani cári Oroszor­szág népei hatalmas szövetsé­gi államban egyesültek, az orosz nép önzetlen segítségé­re támaszkodva tudatosan ha­ladnak előre az új élet épí­tése útján. Országunkban lét­rejött az emberek új történel­mi közössége — a szovjet, nép. Az októberi forradalom leg­nagyobb vívmánya a társadal­mi egyenlőség és igazságos­ság elvének meghonosodása. Állandóan javulnak a szovjet emberek élet- és munkakörül­A világtörténelem egyetlen eseménye sem gyakorolt még olyan mély, hosszú távon ható következményekkel járó hatást az emberiségre, mint a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom — folytatta Leonyid Brezs­nyev. — Egyik legfontosabb következménye a szocialista világrendszer létrejötte és fej­lődése. Európában, Ázsióban, Amerikában győztes szocialis­ta forradalmak sora jelentette október eszméinek és ügyének folytatását. ményei. Az elmúlt tíz év alatt 1,6-szeresére nőttek a reáljö­vedelmek. 110 millió szovjet ember költözött ezekben az években új lakásba. Hazánk lakosai nem ismerik a félel­met, hogy munka nélkül vagy orvosi ellátás nélkül marad­nak, rettegniük nem kell a holnaptól. Nem régen fogadták el a Szovjetunió új alkotmányát, ez ismét bebizonyította, hogy or­szágunkban minden változás, átalakulás célja elsősorban az, hogy valóban emberhez méltó életkörülményeket biztosítson minden embernek. A szabad­ság, az emberi jogok, a de­mokrácia és a társadalmi igazságosság fogalma csakis a szocializmus viszonyai között telítődhet valódi tartalommal. A szovjet nép magabizto­san tekint a jövőbe. Szilárdan tudja, hogy élete egyre job­bá, tartalmasabbá, boldogab­bá válik. Ennek záloga a munka és a kommunista párt lenini, tudományosan megala­pozott politikája. A szocialista forradalmak­nak, a szocialista építő mun­kának vannak közös általános, bizonyos alapvető és szük­ségszerű vonásai — állapí­totta meg Brezsnyev. A világ­szocializmus fejlődésének ta­pasztalatai arról győznek meg, hogy a forradalom fő kérdése változatlanul a hatalom kér­dése marad. A munkásosztály és a vele szövetséges egész dolgozó nép hatalmáról vagy a burzsoázia hatalmáról van szó. Harmadik lehetőség nincs. A szocializmusra való áttérés csak akkor lehetséges, ha a munkásosztály és szövetsége­sei, az igazi politikai hatal­mat megragadva, azt a tőké­sek és más kizsákmányolok társadalmi-gazdasági uralma felszámolására használják fel. A szocializmus győzelme csak akkor lehetséges, ha a mun­kásosztály és élcsapata, o kommunista párt, tömöríteni és mozgósítani tudja a dolgozó tömegeket az új társadalom felépítésére.' A szocializmus csak akkor szilárdulhat meg, ha meg tudják védeni a dolgo­zók hatalmát az osztályellenség bármilyen támadásától. A világszocializmus tapaszta­latai azt bizonyítják továbbá, hogy a marxista-leninista irányvonaltól, a proletár inter­nacionalizmustól való eltávo­lodás kudarcoknak és súlyos megpróbáltatásoknak teszi ki a népet. Leonyid Brezsnyev Kínát em­lítette példaként arra, hogy milyen következményekkel jár, ha egy szocialista ország eltér a marxista-leninista irányvo­naltól, a proletár internaciona­lizmustól. Ma néhány tőkés or­szág vezetője arra alapítja szá­mításait, hogy a Kínai Népköz- társaság és a Szovjetunió közöt­ti jelenlegi ellentétek és elhide- gülés tarlósnak bizonyulnak, sót a jövőben még inkább kiéleződ­nek. Nekünk úgy tűnik, hogy ez rövidlátó politika. Elszámít­ják magukat azok, akik így gondolkoznak. A Szovjetunió­nak a szovjet-kínai kapcsola­tok javítására tett javaslatai változatlanul érvényesek — je­lentette ki Brezsnyev. (Folytatás a 2. oldalon) Az ünnepi ülés elnöksége A forradalom fő kérdése változatlanul a hatalom kérdése

Next

/
Thumbnails
Contents